Steiner Kristóf: A laskagomba csodálatos újjászületése - videóval!

Mindig örömmel utazom „otthonról haza” Magyarországra, de bevallom, három nap után kaja-elvonási tüneteim támadnak, annyira hiányoznak a görög alapanyagok és ízek. Itt van például

Ám amennyire csodálatos, annyira félreértett alapanyag: a legtöbbeknek fogalmuk sincs, mihez kezdjenek vele, pedig rendkívül sokoldalú. Nem csak Görögországban, de korábbi otthonunkban, a Közel-Keleten is teljesen hétköznapi ételnek számít, Magyarországon viszont alig ismerik – de szerencsére a Népszínház utcai török élelmiszerboltban, vagy a Négy Égtáj Ízeiben a Nagy csarnoknál mindig feltankolhatok belőle.

A tahini állományunk nagy része természetesen humuszba megy, ám mostanában egyre gyakrabban kísérletezek vele desszertekben. Merem állítani, ez a percek alatt összedobható trüffel épp olyan mérföldkő a tahini felhasználás történetében, mint a humusz.

Az én változatomban nincs hozzáadott cukor sem - de aki édesen szereti, adhat hozzá valamilyen természetes szirupot, mint juhar, agave, vagy rizs, és persze izgalmas fűszerekkel is feldobható, mint vanília, fahéj, vagy akár chili.

Tökéletes alternatíva szülinapi tortára is - őszintén, finomabb, különlegesebb, és egészségesebb, mint egy klasszikus torta, ráadásul nem kell vele annyit pepecselni, dekorálni pedig millióféleképpen lehet: kerülhet rá aszalt gyümölcs, pirított magok, de akár ehető virágszirmok is. Párom, Nimi ezen a héten saját magának készítette el a 33. szülinapjára, mert bár volt „igazi” tortája is, azt mondta: nincs ünnep tahinis csoki trüffel nélkül…

Szupergyors csokoládétrüffel

Hozzávalók (nagyjából 12 szelethez)

1 tábla tejmentes étcsokoládé

5 evőkanál tahini (ennek hiányában mogyoróvaj)

1 evőkanál kókuszzsír

Elkészítés

A csokoládét apróra tördelem, majd a kókuzssírral egyetemben lassú tűzön olvasztom fel, állandóan kevergetve. Én nem szoktam bajlódni a gőz felett olvasztással, kis odafigyeléssel úgysem ég oda a csoki fondü.

A tahinit (vagy mogyoróvajat) belekeverem a masszába, és alaposan összekutyulom, hogy mindenütt összeérjenek az ízek.

Lapos tálba öntöm, és miután kissé kihűlt, már nyomom is be a mélyhűtőbe, ahol nagyjából másfél óra alatt tökéletes trüffellé áll össze – innentől fogva kreatív fantázia kérdése, ki hogyan szeleteli.

Tálaláskor megszórom némi finom dekorációval – ez lehet levendula, citromhéj, de akár nagy szemű tengeri só, vagy egy pici csili is.

További receptek a szakácskönyveinkben, a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, és az Insta oldalainkon: @kristofsteiner ls @nimrodagan

Az emberek gyakran kérdezik tőlünk, hogy mikor döntöttünk úgy, hogy örökbe fogadjuk a hat macskánkat, de az igazság az, hogy soha nem jött el az a pont, amikor leültünk, és elhatároztuk, hogy cicáink lesznek. Egyik reggel megjelentek a küszöbünkön, és egyértelmű volt számunkra: örökbe fogadtak minket.

Egy teljes napot vártunk a névadással, szerettük volna megnézni a karakterüket és kiválasztani a megfelelő nevet.

Gigantes volt az utolsó, aki nevet kapott - a hagyományos görög ételről, a kemencében sült fehér óriásbabról, paradicsomszósszal, melybe mindketten beleszerettünk, amikor a szigetre költöztünk. Gigantes még csak néhány hetes volt, de valami a személyiségében és természetesen a színében is ezt a nevet invitálta. Puha, megnyugtató, kényeztetve minden érzéked és szíved, ő a legjobb dolog, ami az otthonodban történhet egy forró nyári napon, amikor süt a nap, nem bonyolítja túl, nem alakoskodik, egyszerűen tökéletes.

Különösen népszerű karácsony és húsvét előtt, amikor az ortodox görögök nem esznek húst, tejterméket vagy tojást a böjti időszak részeként.

Gigantes

Hozzávalók 6/8 adaghoz:

500 gramm fehér óriásbab, mi szárazat használunk, mivel a konzerv állaga és íze összehasonlíthatatlan, plusz így olcsóbb is.

2 nagy hagyma, fehér vagy lila, nem számít.

8 gerezd fokhagyma

2 sárgarépa

1 kis zellerfej

2 burgonya

8 paradicsom vagy 2 konzerv paradicsomszósz

Olívaolaj

Természetes szirup (mi almát használunk)

Egy csésze vörösbor

Mustár

Só és bors, paprika és kömény

Jó nagy csokor friss kapor és petrezselyem, valamint némi kakukkfű vagy zsálya is jó lehet.

Elkészítése:

Egy éjszakán át vízbe áztattuk a babot egy evőkanál szódabikarbónával, legalább kétszer cseréltük rajta a vizet, és mindig ügyeltünk arra, hogy a ellepje.

A babot sós vízben kb. másfél órán át főztük, először erősen, majd kis lángon, amíg 80%-ig megpuhult.

A sütőt előmelegítettük 200 fokra. A hagymát, fokhagymát, sárgarépát, zellert, burgonyát, paradicsomot és a zöldfűszereket apróra vágtuk.

Egy tálban elkészítettük a szószt: fél csésze vörösbor, 2 teáskanál olívaolaj, szirup, fél kanál mustár, só, bors, paprika, csipet kömény és beletesszük az apróra vágott paradicsomot is.

Egy tepsire olívaolajat csurgattunk, ráraktuk a babot és a zöldségeket, jól összekevertük a szósszal, óvatosan, mert nem akartuk, hogy a bab szétessen.

Sütőben először fedővel, majd az utolsó 20 percben fedő nélkül 180 fokon sütöttük legalább másfél órán keresztül.

Tipp: a folyamat felénél vedd ki a tálcát, és nagyon óvatosan keverd meg a babot.

További receptjeink szakácskönyveinkben, a Kristóf Konyhája YouTube csatornán, és az Insta oldalainkon: @kristofsteiner & @nimrodagan.

Késő éjszaka érkeztünk meg berlini szállodánkba, és szinte esélytelennek láttuk, hogy aznap éjjel tisztességes kajához jussunk, ám a recepcióra érkezve óriás szerencsében volt részünk: a portáslányra egy 269life-tetoválás volt felvarrva – ez a nemzetközi vegán szervezet a világ minden táján harcol az állatok jogaiért.

A választásunk végül – mégiscsak Németországban vagyunk – egy vegán currywurststandra esett.

A németek odavannak ezért a nem túl szofisztikált csemegéért, és bár nem szeretnék ilyesmin élni, alkalmanként engem is meggyőz.

Nekünk tökéletes willkommen csemege volt. És bár mikor még Londonban éltem, imádtam Linda McCartney fagyasztott vegán sausage-ét, Magyarországon pedig a Vegan Grill száraz- és grillkolbászaiért rajongok, a görögországi mindennapok során a legjobban azokért a húshelyettesítőkért rajongok igazán, amik nem dobozból, hanem a kertből érkeznek:

Ez a változat egyszerűen sárgarépából készül, és bár nevetségesen szimpla fogás, bevallom, nekem ez a favoritom, már ami a kolbásztémát illeti: olcsó, gyors, egészséges, és a vendégek mindig baromi jót mulatnak rajta.

De azért van, akit felbőszít: „Hogy merészelik kolbásznak nevezni a vegánok a füstölt borsófehérje rudat?” ...valamint... „Hogy van szíve bárkinek egy állat leöléséből társadalmi eseményt, mi több, mulatságot csapni?” Két egymásnak látszólag ellentmondó érv,

a szakadék két partján a másikra kiabáló embertől. És akkor még ott van a „Miért akar egy vegán hús ízű akármit enni?” is…

Sokan nem értik:

Hát igen - érzékenyen kommunikálni hitrendszerekkel kapcsolatban, legyen szó gasztronómiáról és étrendekről, politikáról és vallásról, családról, vagy szexről többnyire nehézkes, hiszen legtöbbünknek évekbe, évtizedekbe kerül nagyjából bekeretezni magunkat.

Az viszont nem fogja megoldani a problémát, ha a vegán kolbászra azt kell ráírni, hogy növényi rúd – ennek a szóösszetételnek ugyanis nincs információértéke: nem derül ki, hogy kolbászhoz  hasonló íze és állaga van, így aztán minden vád ellenére sokkal inkább megtévesztő a vásárló számára, mintha egyszerűen annyi állna rajta: vegán kolbász.

a pörköltet megpörküljük, készüljön bár szarvasból, gombából, vagy szejtából, a vaj alapvetően a finnugor βoje szóból származik, és zsiradékot jelent,

a sajt szó a préselésre, azaz sajtolásra utal, legyen szó kecske, kesudió, vagy épp birsalma sajtról, húsa pedig a szilvának is van, nem csak állatnak és embernek.

Érvelhetünk hát a végtelenségig - vagy egyszerűen csak elfogadhatjuk:

Lehet nem egyetérteni az írásommal, mégis elgondolkozni rajta, vagy csak hagyni, hogy hasson.

És persze lehet, és sokaknak talán sokkal kényelmesebb is – titokban egyetérteni vele, mégis inkább gyorsan elfelejteni az egészet, nehogy változni kelljen. Igaz - a vegán kolbi valóban nem lesz 100% olyan, mint a húsos - de nem is ez a “feladata”. Sokkal inkább az, hogy olyanoknak se kelljen lemondani egy kedves és ismerős íz és textúra élményről, akik prioritásként kezelik az állatok védelmét.

Répli (2-4 főre)

Hozzávalók:

4 sárgarépa

1 evőkanál juhar-, agave-, vagy rizs szirup

2 gerezd préselt fokhagyma

2 evőkanál olívaolaj

só és bors

1 kiskanál füstölt paprika

1 kiskanál mustár

1 kiskanál szójaszósz

A sütőt előmelegítjük 200 fokra, és egy kis tepsit, sütőrácsot vagy

sütőtálat sütőpapírral bélelünk

Egy közepes lábosban vizet forralunk, amit alaposan megfűszerezünk füstölt paprikával, sóval-borssal, 1 kávéskanál mustárral és egy kis szójaszósszal.

Míg bugyogni kezd a víz, meghámozzuk a répácskákat, lekerekítjük a csücskeiket, amolyan

virsliformátumúra, majd a forró vízbe ejtjük őket, és hagyjuk, hogy olyan puhára főjenek, hogy a villa hegye könnyedén beléjük csusszanjon, de azért ne legyenek bébipapi-állagúak sem.

Amíg puhulnak a virslicskék, elkészítjük a marinádot: a juharszirupot, a maradék

szójaszószt és mustárt, a préselt fokhagymát és az olívaolajat

összekufircoljuk, és alaposan meghengergetjük benne a lecsepegtetett kolbászkákat.

Mehetnek is a kemencébe, ahol negyedóra alatt már-már égettre sütjük, félidőben megforgatva őket, hogy minden oldaluk egyenletesen piruljon – de aki siet, kis olívaolajjal kikent teflonserpenyőt is használhat.

További receptjeink szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, valamint az Insta oldalainkon: @steinerkristof és @nimrodagan.

A Magyar Cukrász Ipartestület Kecskeméten megrendezett Év Fagylaltja versenyén 90 fagylaltkülönlegességet vetett össze a szakmai zsűri, akiket kicsit irigylünk is a munkájuk miatt.

ami a vizesebb jellegű fagylaltok sorát bővíti, de azért kellő krémessége is van. Bergmann Nándor, a balatonfüredi Kis Bergmann Cukrászda mestercukrász felel ezért a csodáért.

a második helyen a Meggyes pekuccino fantázianevű fagyi végzett a balatongyöröki Promenád Kávéház cukrászától, Vadócz Jenőtől. A bronzérem a székesfehérvári Damniczki Cukrászdáé lett, Szerenád nevű fagylaltjukat Damniczki Balázs alkotta meg.

Az aranyérmet itt a nagykőrösi Vanília & Gelato cukrászda vihette haza Sárgabarack-lime-maracuja fagyijával, az ezüstérmet egy mangós fagylalt nyerte el a balatonszemesi Margaréta Fagyizó jóvoltából, és egy rebarbarás makadámia fagyié lett a bronzérem, ami a székesfehérvári Krém Cukrászda műve.

A rendezvény nem öncélú kóstolgatás,

bár tegyük hozzá, a lakossági fogyasztásra nem lehet panasz. Azért is jó a rendezvény, mert a nassolnivalók mögött álló fagylaltkészítő mestereket is megismerhetik a fogyasztók.

Ebben a kategóriában a cukrászdák, fagyizók és alapanyaggyártók, forgalmazók is indulhattak, a lényeg az volt, hogy természetes alappal készüljenek az édességek.

A Mámoros marillen fantázianév aranyat ért a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozónak, egy nagymamák palacsintáit idéző Kajszibarack diós válogatással lett a második helyezett Kádár Ferenc cukrász jóvoltából, és a Kecskeméti arany-barack nevű fagyi lett a kategória harmadik legjobbja a marcali Mester Étterem és Cukrászda jóvoltából.