GASZTRO

Steiner Kristóf: Vegán vakáció Kaliforniában - rózsaszín napszemüveg nélkül

„Kalifornia, jövünk - oda, ahonnan elindultunk!” dudorásztam magamban huszonéves-korom kedvenc sorozatának, a Narancsvidéknek főcímdalát, amint a repülőgép landolásra készült San Francisco felett. Nem tudtam, és nem is akartam titkolni az izgatottságomat

Megosztom
Link másolása

Bár valójában sosem jártam korábban az Arany Államban, kétség kívül személyiségem, érdeklődési köröm, sőt, talán egykori, mára azért sokat változott értékrendem is nagyban inspirálódott innen.

Innen indult el a hippi mozgalom, az 1960-as években - a békét, szeretetet, egyenlőséget, szabadságot hirdette, a queer közösség történelmi és kulturális központja - elég ha Harvey Milkre, a világ első nyíltan meleg politikusára gondolunk, akinek emberjogi aktivizmusa tragikus meggyilkolásához vezetett, ám halála csak még jobban megerősítette az embereket a hitben: többé nem hallgathatnak az ellenük elkövetett igazságtalanságokról.

Nincs kreatív iparág, és művészeti forma, amelyre ne lett volna hatással: sokszínűsége, nyitottsága, ikonikus helyszínei a globális kultúra, és pop kultúra meghatározó helyszínévé tették.

Bár mi most csak belekóstoltunk - San Francisco után Los Angeles felé vettük az irányt -, ezalatt az itt töltött egy hét alatt is rengeteget változott a fejemben-szívemben mindaz, amit a kaliforniai életérzéshez kötöttem… de kezdjük a „sárga út” elején!

Úgy érkeztem ide, mint Dorothy, Óz birodalmába - no nem egy égből pottyant házzal, hanem azzal a meggyőződéssel: most magam mögött hagyom az élet szürkeségét, és egy szivárványszín valóságba toppanok be. És bár tény, hogy a szivárvány-zászlók mindenhol ott lobogtak,

a kép, ami fogadott, inkább emlékeztetett az Óz azon jelentére, mikor a főhősnő megpillantja a halott boszorka két lábfejét, és megérti: ez az utazás nem csupán tündérmese.

A szállásunk - az Amsterdam Hostel, amely egyszerű, tiszta, és elsősorban megfizethető volt - a Tenderloin negyed sarkán állt, így megérkezésünk estéjén, szürkületben sétáltunk át rajta. Mit sem sejtve: a környék hanyatlását évek óta próbálja megállítani a városvezetés, sikertelenül: szó szerint több ezer heroin tű hevert a földön, a szegénység, elveszettség, a társadalmi rétegek közötti szakadék fájdalmasan és élesen üvöltött a fülünkbe.

Az emlékezetemben élő, filmekből ismert viktoriánus és edwardiánus épületek, amelyeket harsány színeik miatt „festett hölgyeknek” neveznek, sehol sem voltak - látványos lakhatási válság, és kézzel tapintható bűnözés - azaz a mi esetünkben lábbal, ugyanis egy utcasarki építkezés mellett a szandált viselő lábfejünktől centikre fúródott a földbe egy pisztoly lövedék: mint másnap kiderült,

banda-leszámolásba keveredtünk, rosszkor, rossz helyen… azaz egy centi híján, mégiscsak jó helyen.

Az első esténken egy rendkívül különleges étteremben vacsoráztunk, ahova évek óta vágyakozom - nem egy puccos hely, és bevallom, egészséges választásnak sem nevezném feltétlenül, mégis ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy felfedezzem. A Mr Charlie’s tulajdonképpen egy kamu McDonald’s, ahol minden hajszál pontosan ugyanolyan, mint a Mekiben - azonban az összes ismert ízt 100% vegán változatban élvezheti a vendég.

Ide évek óta vágyakoztam

Nem szégyellem bevallani, a könnyem is kicsordult, ahogy gyerekkorom kedvenc szendvicseit haraptam, több, mint tizenöt év után először - utolsó reggelinket is itt fogyasztottuk, akkor már a gyorsétterem klasszikus McMuffin-jai közül válogatva. Az étterem nem csak a recepteket csente el, de az ikonikus piros-sárga dizájn is megmaradt, a Happy Meal menü helyett pedig Frowny Meal, azaz „rosszkedvű menü” van. Zseniális marketing!

Éjszakai sétánk a SoMa negyedbe vezetett - mely híres-hírhedt utca ad otthont a szokatlanul szabados utcafesztiválnak, a Folsom Street Fairnek, amely a BDSM kultúrát hirdeti: a fesztivál során elfogadott a meztelenség, míg mások sokat láttató szado-mazo cuccokban érkeznek. És bár úgy hangozhat, ez nem szex parti, hanem egy szubkultúra ünnepe. A II. világháborút követően, főként veterán katonák kezdték „megszelidíteni” magát az erőszakot, az egyenruhákat jelmezekké, az agressziót erotikus magabiztossággá változtatva.

Másnap egy klasszikus dinerben, a David’s Delicatessenben reggeliztünk - amely a 20. század közepe óta kínál tipikus amerikai ételeket, különös tekintettel a zsidó konyha klasszikusaira.

Isteni volt a David's reggelije

Nagy meglepetésünkre volt tofuból készült rántottájuk is, és isteni, vegán hash brownt, azaz rösztit kínáltak mellé. Eztán nyakunkba vettük a várost, és egyetlen nap alatt 30 000 lépést megtéve végigjártunk mindent, amire kíváncsiak voltunk.

Ellátogattunk az üzleti negyedbe, amelynek felhőkarcolói óriás kontrasztot mutatnak a korábban említett környékekkel. Jártunk a bájos China Townban, ahol kínai utcazenészek muzsikáltak, és egy teaház cégére azt hirdette: „Ha már tudod, hogy kell gyógynövényeket szívni, most tanuld meg inni őket.”

Az említett teaház cégére

Rátaláltunk a mesebéli festett házacskákra is, kistermelői piacon kóstolgattuk a portékákat a Marina District kikötője mellett, láttuk az Alcatraz-szigetet, ahol Al Capone raboskodott.

Aztán lesétáltunk a tengerpartra, ahol könnybe lábadt szemmel bámultuk a Golden Gate hidat. Ám a legizgalmasabb és legszebb élmények még hátra voltak: a Haight-Ashbury negyed, amely a Summer of Love, 1967-es hippi tüntetések helyszíne volt - melynek során több tízezer fiatal fejezte ki tiltakozását a vietnámi háború ellen.

A „flower power feeling” máig megvan: ez volt az a környék, ahol hipszter-szívem igazán otthon érezte magát.

Az éjszaka a Castro negyedben ért minket, amely a meleg közösség saját kis faluja - itt rendezik meg a San Francisco Pride Parade felvonulást, amely a világ egyik leghatalmasabb LMBTQ-jogi rendezvénye. Az utcákat barátságos kis bárok és merész motyókat kínáló „felnőtt játékboltok” szegélyezik, a környékbeli Dolores parkot pedig „gay beach”-nek becézik, mert bár vízpartnak nyoma sincs, az ide látogatók pont úgy heverésznek a fűben, mintha strandon lennének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Kristóf Steiner (@kristofsteiner) által megosztott bejegyzés

Érdemes megemlíteni még - hogy senkit se lepjen meg - könnyen előfordulhat, hogy piknik kosárkákat körbe hordozó árusokkal találkozik az erre járó, amelyek kanabisszal készült süteményeket rejtenek:

Kalifornia államban legális a vadkender fogyasztás, és a tiszta, helyben termesztett füvet erre szakosodott patikákban árusítják.

Fontos hozzátennem: a brownie-t majszoló kreatív közösség nem összekeverendő az opioidokat abúzáló kábítószerfüggőkkel. Itt létezik az „érték a mérték” fogalma.

Könnybe lábadt szemmel bámultuk a Golden Gate hidat.

Mi azonban most másfajta vacsorát választottunk: a Castro Indian Restaurant vendégeiként mennyei vegán curry-ket fogyaszthattunk. Ez volt az utolsó vacsoránk az öböl-városban.

Másnap kicsit még maradni vágyva, ugyanakkor izgatottan indultunk el Los Angelesbe, amely már megérkezésünkkor lenyűgözött, és megrémített minket gigantikus méreteivel, és hatalmas forgalmi dugóival - a város központi pályaudvarától másfél óránkba került eljutni a szintén belvárosi Broadway-ig.

Bár a legtöbben valószínűleg a tengerparthoz közel, talán Santa Monica, Venice, vagy Manhattan beachen, esetleg Hollywood, vagy Beverly Hills környéken szálltak volna meg, mi kíváncsiak voltunk DTLA, a belvárosra, amely a 19. században elegáns és felkapott környék volt - rengeteg színházzal. mozikkal, és áruházakkal, ám

Hollywood térhódítását követően szegény munkások, illegális bevándorlók otthonává vált, a bezárt filmpalotákból pedig csak a máig neonfénnyel világító színes homlokzatok maradtak meg.

A Stile hotelben szálltunk meg, mely indusztriális bájával és brutális szépségével azonnal belopta magát a színünkbe - még volt tetőtéri medence is. Nem mintha olyan sok időt töltöttünk volna a szállodában.

Másnap reggel a Wild Living Foods nyersvegán étteremben reggeliztünk, de olyan mennyeit, hogy bevallom, magamtól eszembe sem jutott volna, hogy nyers ételt eszem. Egy mindennel megtömött buritot, és egy kanapészendvicset majszoltunk el, és hazavittünk későbbre két óriás szelet tortát is.

Ez volt az az emlékezetes vegán burító

A downtown - számunkra - kihagyhatatlan programja volt elcsatangolni az úgy nevezett Fashion Districtbe, amely nevével ellentétben nem épp az a hely, ahová Vivian, a Micsoda nő! főhősnője várásolni ment volna, hogy elegáns ruhákat szerezzen be. A valamikori textil-negyed ma több, mint 4000 olcsó és színes stand helyszíne, ahol kizárólag készpénzzel lehet fizetni.

Mi imádjuk az ilyen gagyi ruha piacokat - még ha nem is veszünk semmit, szeretünk elmerülni az életszagú forgatagban.

A következő két nap során pedig elvittem gyerekkori-énemet az összes olyan helyre, amelyekről (azt hitte) mindig is vágyott oda. Az első és leghatalmasabb csalódás a Walk of Fame, a hírességek sétánya volt - ahogy kiléptünk a metró aluljáróból elénk tárult a felrepedezett, lepattogott, megfakult csillagok látványa, amelyek sokkal kisebbek, és finoman szólva kevésbé lenyűgözőek, mint amilyennek messziről ragyogni látjuk őket.

A sétány maga csalódás volt - de azért ez John Lennon csillaga

Igaz ez egész Hollywoodra - azt mondam Niminek:

„A megvalósult, és meghiúsult álmok illata nem is olyan különböző.”

Az utcákon szebb jövőről álmodó hajléktalanok, és rohanó, magukban beszélő, vagy épp a dugóban egymásra kiabáló nagymenők váltják egymást, de kevesen tűnnek igazán boldognak, megérkezettnek, elégedettnek. Ahol kedvesek az emberrel, azok az üzletek - nyilván nem véletlenül.

A Hollywood-feliratot egy kertvárosi kis utcából tekintettük meg - nem éreztük szükségét, hogy felmásszunk egy kilátóig, Nimi pedig - férjem, aki színészként is dolgozik - ironikusan megjegyezte, csak úgy a levegőbe: „Na, hol van már a nagy kiugrási lehetőségem, amire számítottam?”

Ehelyett inkább kiugrottunk magunktól, West Hollywoodba. A Sunset Strip az LA Pride Parade helyszíne - még az utakat átszelő zebrák is szivárványszínűek.

És persze voltunk Beverly Hillsben is, ami leginkább egy modern skanzenhez hasonlított, de egy kicsit olyan szabadtéri mauzóleum-feelingje is van, ahol az igazi élet nyugszik. Egyszerű emberi ésszel felfoghatatlan gazdagság, síri csend, két lábon járó Instagram-filterek… de persze biztosan sokkal több ennél, ám a Rodeo Drive-on és környékén sétálva sajnos ennyit adott. Nem állítom, hogy benne, vagy bennem van a hiba - egyszerűen nem passzoltunk.

Kedvenc környékünk a Silverlake lett, amely - azt hiszem, az előbbiek után nem meglepő módon - a helyi hippi és hipszter közösség otthona.

Bolhapiacai, kis kreatív üzletei, alternatív művészeti galériái, és emberi léptékű energiája tette számunkra Los Angeles egyetlen olyan negyedévé, ahol akár lakni is tudnánk… egy rövid ideig.

Nekünk Los Angeles legnagyobb erőssége a vegán-barát ételkultúra volt, amiért viszont bármikor visszatérnénk egy kis kulináris kalandorzásra.

Így aztán, búcsúképpen:

Megúszhatóak a (méreg)drága éttermi számlák, ha közvetlenül zárás előtt, szupermarketben vásárolunk - a Whole Foods üzleteiben minden, és bármi fellelhető, és saját konyhájuk is van, ahol lenyűgözően finom juharsziruppal pirított fokhagymás kelbimbót, és vietnámi nyári tekercset is kifogtunk, féláron. Megfizethető, és amolyan pun-kajaként kiváló vegán ételeken kínál a Beelman’s, ahol növényi „csirkeszárnyat” ropogtathattunk.

Drága, de olyan vegánoknak, akik hozzám hasonlóan mindenevő korukban rajongói voltak a tengeri ételeknek, kihagyhatatlan az Au Lac étterem - ahol fenomenálisan finom volt a grillezett nem-rákfarok. Igen, tudom - többnyire húsos-halas fogások vegán imitációit említem, de mivel máskor ritkán eszünk hasonlókat, nekem izgalmas gasztro-élményt jelentettek, még ha nem is választanám őket nap mint nap.

A Hollywood-feliratot egy kertvárosi kis utcából tekintettük meg

Volt egy autentikus thai lakománk is, a White Elephant étteremben - amely talán a legízletesebb ételeket sorakoztatta fel az összes említett közül, így aztán különösen örültünk, hogy ide szerveztük a búcsú vacsoránkat. Hajnalban friss emlékekkel, és örökre szóló élményekkel szívünkben elindultunk a reptérrre, ahonnan Mexikóba repültünk - ahol évről évre áttelelünk, és ahol óévbúcsúztató elvonulásainkat tartjuk.

Amerikától elköszönve Rick Castro szavai visszhangoztak a fejemben - a legendás fétis fotós a 80-as évek óta ismert megosztó, de mindenképpen magas művészi értéket képviselő munkáiról. Követjük egymást Instagramon, Los Angelesben jártunkkor pedig összeröffentünk egy ebédre. Egy ponton művészetéről mesélve azt mondta nekünk:

„A dolgok nagyrésze fantázia.” Bár a képeiről beszélt, valójában számomra igaz volt ez egész Amerikára is.

New York, San Francisco, és Los Angeles meglátogatása után, a gyerekkori illúziókat részben hátrahagyva még jobban, azaz inkább őszintébben estem szerelembe az Egyesült Államokkal. Hazudnék, ha azt mondanám: „Amerika mindaz, aminek elképzeltem.” - de ez nem az USA hibája, és nem volna igazságos felróni neki. A fantáziát mi magunk tartjuk életben - ha akarjuk, mögötte azonban ott van egy hús-vér, lélegző, dobogó szívű „lény”, amely pont olyan, amilyennek látni véljük, vagy akarjuk.

Se nem csak móka és kacagás, vagy csupa csillogás, és nem is sötét, disztópikus dráma helyszíne. „Csak” egy hely - sűrített energiákkal, amelyekhez könnyű hozzászokni, mi több, függőjévé válni. Úgyhogy jövünk mi még az utcáiba… csak legközelebb kevesebb irreális elvárást pakolunk a bőröndünkbe. Rózsaszín napszemüveg nélkül minden szín sokkal szebb, érdekesebb, és igazibb.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
Te is biztosan rosszul olvasztod ki, ezért teszed tönkre a húst és a halat a karácsony főzésnél
Elmagyarázzuk, hol rontod el, és elmondjuk, hogyan készítsd elő a lefagyasztott húst és halat.

Megosztom
Link másolása

A karácsonyi készülődés egyik legfontosabb része az ünnepi menü elkészítése a korábban gondosan beszerzett alapanyagokból.

Ám hiába a rutinos beszerzés és a minőségi hozzávaló, ha az előkészítés során hibázol.

Nem mindegy ugyanis, hogyan olvasztod ki a mélyhűtőből kivett halat és húst.

A Femcafé összegyűjtötte a legnagyobb hiákat, amiket elkövethetsz.

Először is nem veszed ki időben a halat és a húst, nem hagysz elég időt az olvasztásra. A másik hiba, hogy szobahőmérsékleten olvasztod ki, amivel a baktériumok gyors elszaporodását segíted. Ezért az a legjobb, ha a hűtőben nagyod kiolvadni a húst vagy halat.

Hogyan készítsd elő?

A fagyasztott húst vagy halat a felhasználást megelőző este vedd ki a fagyasztóból, és tedd egy tálba, hogy az olvadással keletkező folyadéknak legyen hely. Takard le fóliával, és tedd a hűtőszekrény alsó polcára. "Ez a módszer lassú, de biztonságos, mivel a hőmérséklet állandóan alacsony marad, és minimalizálja a baktériumok elszaporodásának kockázatát. Ráadásul az alapanyag minősége sem fog romlani"

- írja a lap.

A mikróban való felolvasztást nem javasoljuk, de a hideg vízben áztatást sem, mivel azzal gyakorlatilag kimosod a hús értékes tápanyagait.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Steiner Kristóf: karácsonyi vegán pozole, hogy az ünnep örömfőzéssel teljen
Nem hagyhatjuk vegán recept nélkül karácsonykor a főzés szerelmeseit, vegán pozolénkat egyenesen a napfényes Mexikó ihlette.

Megosztom
Link másolása

Szebb ajándékot elképzelni sem tudunk - aranyvasárnapi élő örömfőzésünkre több ezren voltak kíváncsiak, a megtekintések száma pedig egy délután alatt megduplázódott a Nimi & Kristóf Konyhája Facebook oldalon. Végtelenül hálásak vagyunk, hogy a készülődés közben ilyen sokan minket választottak!

És ezt a finomságot, melyet a pozole, a mexikói konyha remeke ihletett.

Főételnek is beillő leves, gazdag, mint a shakshuka, friss, mint a Buddha-tál, laktató, mint a pörkölt, és vörös, mint Gigantes, a cicánk - de igazából semmihez sem hasonlítható.

A hagyományos ünnepi fogás már saját tradíciónk része:

minden év végén együttműködünk az ingyenes Veganuár kihívással - amelyre 2020 óta 120 000-en regisztráltak. A 30 napos program segít, hogy megtapasztald: milyen könnyű, élvezetes a vegánság - támogató közösséggel, hasznos útmutatókkal, változatos mintaétrenddel. Nincs vesztenivalód, az állatok pedig csak nyerhetnek.

Vágj bele velünk a változásba!

Úgy éreztük, a legtöbb, amit adhatunk karácsonyra, egy kanál a élmény-esszencia a Mexikóban töltött telelésünkből

- most érkeztünk haza kis görög falunkba az óceán partjáról. Pihentünk, töltődtünk, és egy vegán elvonulást is tartottunk.

Itt minden nap megpakoltuk asztalunkat a helyi kulináris kultúra kincseivel.

Mint a vegán pozole,

Hozzávalók 4-6 főre:

300 gramm passzírozott paradicsom vagy paradicsomlé,

2 evőkanál sűrített paradicsom,

2 kápia, és

2 kaliforniai paprika,

2 szárított csili paprika,

100 gramm szárított paradicsom,

2 lila hagyma,

6 gerezd fokhagyma,

300 gramm főtt csicseriborsó,

tortilla vagy nachos mártogatni.

Legyen kéznél olíva-, vagy másfajta olaj is, és egy kis balzsamecet sem árt neki.

Milyen fűszereket válassz?

Füstölt paprika, őrölt fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, só és bors, babérlevél, oregánó.

Válassz alapanyagot a feltéthez is: ez lehet avokádó, lilakáposzta, újhagyma, retek, lime, petrezselyem vagy korianderzöld.

Bár az eredeti pozole hússal készül, ez a növényi változat bármikor felveszi a versenyt az eredetivel.

Így készítettük:

kevés olívaolajon, agave szirupon, és balzsameceten sóval, borssal karamellizáltunk vékonyra vágott aszalt paradicsomot, lila hagymát és fokhagymát, kézzel tépett laska gombát, és babérlevelet.

Ha itt-ott odakap, mehet rá főtt csicseriborsó, majd oregánóval átforgatva félreraktuk. Mindezt megismételtük kápia, piros kaliforniai, és csili paprikákkal, és még több hagymával és fokhagymával, majd mikor megpirultak, felöntöttük passzírozott paradicsommal. Került bele füstölt paprika, fahéj, és egy kis szerecsendió.

Amint összeforrtak az ízek, turmixoltuk, megraktuk a raguval, majd felszeltük a feltéteket: avokádó, káposzta, újhagyma, retek, és koriander. Tortilla chips-szel, lime-mal tálaltuk, s hitetlenkedve kanalaztuk: hogy lehet ilyen finom?! Lám, a vegánság 15 év után is tartogat meglepetéseket.

További receptek a szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán - ahol egy ünnepi epizódban sok más karácsonyi fogást mutatunk be:

Együttérzéssel teli ünnepeket mindenkinek!


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
Ezt az 5 ételt SOHA ne melegítsd meg a mikróban, ha jót akarsz magadnak!
Bár csábító lehet, hogy a mikrohullámú sütőt használjuk ezek újramelegítésére, az ételszakértők szerint ez nem mindig a legjobb választás.

Megosztom
Link másolása

A Michigan State University szerint a mikróban az étel egyenlőtlenül melegedhet fel, hideg foltok maradnak benne, amelyek lehetőséget adhatnak arra, hogy a káros baktériumok túléljék az újramelegítési folyamatot.

Ráadásul a mikrózott étel íze sem mindig kielégítő. Amit így melegítesz, az kiszáradhat vagy túlfőhet.

Ételkészítési szakértők osztották meg a Fox News Digitallal arról, hogy mikor érdemes elkerülni a mikrohullámú sütő használatát, és mely ételeket nem ajánlott így újramelegíteni.

Néhány példa talán meglepő lehet:

1. Tojás

A tojás köztudottan igazi fehérjebomba, ráadásul főve könnyen hordozható snack.

Az ételszakértők azonban azt javasolják, hogy ha főtt tojásunk maradt otthon, azt hidegen fogyasszuk, és ne próbáljuk a mikróval „felmelegíteni”.

„Soha ne mikrózd meg a főtt tojást” – mondta Amanda Holtzer, New Jersey-i dietetikus.

„Ettől ugyanis gőz és nyomás keletkezik a tojás fehérjéjében, ami konkrétan robbanáshoz vezethet, amikor felvágod.”

„Ez a robbanás megtörténhet már a mikróban is, vagy a tányérodon, esetleg – ijesztő módon – a szádban, amikor beleharapsz a tojásba” – tette hozzá Holtzer.

2. C-vitaminban gazdag ételek

Mivel a C-vitamin vízben oldódó és rendkívül hőérzékeny, Holtzer szerint érdemes kerülni a mikró használatát az ilyen ételek esetében.

„Hő hatására a C-vitamin lebomlik és megsemmisül” – mondta. A C-vitaminban gazdag ételek közé tartoznak a bogyós gyümölcsök és a leveles zöldségek.

„Ha szeretnéd megőrizni ezeknek az ételeknek a C-vitamin-tartalmát, azt ajánlom, hogy inkább nyersen fogyaszd őket”

– javasolta Holtzer.

3. Csirkehús

Élelmiszer-biztonsági szempontból a csirkehús újramelegítése általában biztonságos – állította Holtzer.

„Minőségi szempontból azonban nem ajánlom a csirke újramelegítését” – tette hozzá.

„Amikor a csirkehús főzés után a hűtőbe kerül, a húsban lévő zsírok oxidálódhatnak, ami megváltoztathatja a csirkehús szerkezetét, és ezzel együtt az ízét is.”

„Újramelegítéskor pedig a csirkében lévő nedvesség elpárolog, így egy furcsa ízű és állagú húst ehetsz csak.”

Holtzer azt javasolta, hogy a maradék csirkét inkább olyan ételekhez használjuk fel, amelyek nem igényelnek újramelegítést, például csirkés szendvicshez, salátához vagy wraphoz.

4. Halak

A tenger gyümölcseinek újramelegítése nem jó ötlet – mondta Holtzer.

„A hal az az étel, amit egyáltalán nem javaslok újramelegíteni” – állította.

„A mikrohullámú sütő magas hőmérséklete gyorsan elpárologtatja a hal nedvességtartalmát, és ez nagyon száraz, gumiszerű textúrát eredményezhet.”

Kulinaris szempontból Jim Nuetzi, az atlantai Valor Hospitality vállalati séfje is egyetértett, hogy a halak mikrózása nem jó.

„A tenger gyümölcsei nálam teljesen kizártak” – mondta Nuetzi.

„Nagyon nehéz bármilyen tengeri ételt újramelegíteni anélkül, hogy káros hatások ne érjék,

de a mikrohullámú sütőben történő újramelegítés különösen tönkreteszi őket.”

5. Marhahús

Ha maradt egy kis marhahús, és másnap mikróban szeretnéd megmelegíteni, az élmény nem lesz ugyanaz, mint az első alkalommal – figyelmeztettek a szakértők.

„A steak például újramelegítése során elveszítheti omlós textúráját és ízét, mivel a plusz hő gyakran kiszárítja a húst és rágóssá teszi”

– mondta Nuetzi.

„Ráadásul az újramelegítés gyakran egyenetlen hőmérsékletet eredményez. A hús egyes részei túlfőhetnek, míg más részek hidegek maradnak.”


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
Ezzel a trükkel hetekig friss marad a krumpli – sokat spórolhatsz, ha kipróbálod!
Így tárold a krumplit, hogy hetekig friss maradjon – egy egyszerű trükk, ami megváltoztatja az életed.

Megosztom
Link másolása

A krumpli különleges zöldség, mert bár nem romlik meg túl gyorsan, ha nem tárolod megfelelően, hamar megjelenhetnek rajta zöld foltok vagy csírák. Egy TikTok-influenszer, Leen (@leen.bd) megosztott egy egyszerű trükköt, amivel frissen tarthatod otthon a krumplit.

A titok abban rejlik, hogy tegyél egy-két almát a krumplik közé.

Az alma által kibocsátott etiléngáz, amely természetesen keletkezik a gyümölcs érése során, segít lassítani a krumpli szénhidrát-anyagcseréjét

és növeli a légzésintenzitását. Ennek köszönhetően a krumpli tovább marad friss, és elkerülhető a csírázás vagy a zöld foltok megjelenése, amelyek mérgezőek lehetnek, ha nem távolítod el őket rendesen.

Ezt a módszert tudományosan is alátámasztja a Journal of Food Science and Technology kutatása, amely szerint az alma etiléngáza segít megőrizni a krumpli frissességét.

A TikTok-videó alatt sokan lelkesen dicsérték ezt a praktikát. Egy hozzászóló például így írt:

„Egy éve tudok erről, és megváltoztatta az életem! Tényleg működik!”

Mire figyelj a tárolásnál?

- Az alma trükk csak a krumplira vonatkozik. Más gyümölcsökkel együtt tárolva az alma meggyorsíthatja azok érését és romlását.

- Édesburgonya esetén ez a módszer nem ajánlott, mert az alma által kibocsátott gáz csírázást okozhat.


Megosztom
Link másolása