GASZTRO
A Rovatból

Lekváros hamburger, lekváros sajt? Mi folyik itt?

Házi hamburgerhez házi lekvár dukál! Bolti szószok helyett készíts gasztro ajándéknak is beillő ízesítőket! Mutatjuk a legjobb változatokat!
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. szeptember 30.


Megosztom
Link másolása

„Találkoztál olyannal, akinek azt mondtad: Együnk egy kis hamburgert, és azt mondta: Nem, utálom a hamburgert? A hamburger isteni!”

Nagyon valószínű, hogy az animációs történelem legszószátyárabb Szamarának eredetileg a parféra vonatkozó fenti eszmefuttatása a hamburgerre is igaz. Ami nem is meglepő, tekintve, hogy ma már csak az nem tud magának ínyére való hamburgert találni vagy készíteni, aki nem is akar. Műhúsostól a csicseriborsós vegán át a zsemlétlen keto változatig gyakorlatilag már bármilyen kör alakúra készített szendvicsre rá lehet fogni, hogy az hamburger.

És ezzel nincs is baj, hiszen „Mit hamburgernek eszünk, bármilyen is legyen, éppúgy hamburger.”

Úgyhogy senki se akadjon fenn (vagy ki) azon, hogy lekváros változat is létezik.

Az egyenlő bánásmód ugyanis a lekváros hamburgernek is kijár. Bár talán, ha konkretizáljuk, milyen lekvárról van szó, többen megnyugodnának. Ezért aztán felebaráti szeretetből a cikk elején lerántjuk a leplet a hamburgerbe szánt lekvárokról (ja, igen, mert hogy sokféle van ám!): zöldségekből készülnek, szokatlan fűszerezési tripla leszúrt Rittbergerekkel szórakoztatják az embert... és nagyon finomak.

A zöld paradicsom bolttalan útjai

A zöld paradicsomnak két típusa létezik: az egyik, amelyik zöldnek született és úgy is hal meg (érik be), a másik pedig az összes többi, akinek nem hagytak időt érett színeinek kibontakoztatására.

Utóbbi társaságból készül a zöld paradicsom lekvár. Bármilyen fajta be nem érett paradicsom alkalmas lekvárnak, de, ahogy a piros fajtáknál, úgy itt is könnyebben befőzhetőek a húsosabb, kevés magvú, vékony héjú fajták, mint például az Ökörszív különböző variánsai, az Ace 55, a Marmande vagy a San Marzano.

Mivel éretlen paradicsomot kereskedelemben nemigen kapni, az alapanyag beszerzéséhez elengedhetetlen a saját, még be nem érett (lehetőleg vegyszermentes) paradicsom. Ennek híjján szereznünk kell egy rokont, barátot vagy szomszéd nénit, aki rendelkezik ilyesmivel, és hajlandó is megválni legalább egy kilónyi adagtól.

Az alap recept 1 kg paradicsomhoz 30 dkg cukrot ír, a fűszerezés pedig egészen merész irányokat is vehet, kezdésnek talán a citromos-gyömbéres változatot érdemes kipróbálni. Ha pedig van rá mód, rögtön duplázzuk az adagot, hiszen gasztro ajándékként is megállja a helyét ez a különlegesség.

Hozzávalók:

  • 1 kg zöld paradicsom
  • 30 dkg cukor
  • 1 citrom leve (ha kezeletlen, akkor a reszelt héja is)
  • 5 cm-es gyömbérdarab

Elkészítés:

A paradicsomokat apróra kockázzuk, hozzáöntjük a cukrot, a gyömbért ízlés szerint lereszeljük vagy vékony szeletekre vágjuk, a paradicsomhoz adjuk, lassú tűzön főzni kezdjük. Ha elég türelmesek vagyunk és időnk is engedi, egy-másfél órát főzzük, amíg besűrűsödik. Akinek nincs ennyi ideje, az sűrítésnek tehet hozzá egy felkockázott almát, de akkor sem követünk el szentségtörést, ha dzsemfixet, esetleg 1:3  vagy 1: 4 arányú befőző cukrot használuk. Sokat segít a főzés lerövidítésén az is, ha kellő puhulás után egy kicsit összebotmixerezzük a lekvárt. Ha elkészült, csírátlanított üvegekbe rakjuk és száraz dunsztba tesszük.

A zöld paradicsom lekvár a házi hamburgerek mellett meglepően jól illik sajtokhoz is, például a camembert-hez vagy kecskesajthoz. A lekvár karakterét tovább lehet árnyalni vaniliával, kardamommal, fahéjjal vagy szegfűszeggel is, de chilit és borsot is tehetünk bele, ha bírjuk a csípőset.

Felpaprikázva

Mielőtt a csípőset nem szerető vagy nem bíró olvasók tovább görgetnének:

ÁLLJ! NINCS ITT SEMMI CSÍPŐSSÉG!

A paprikalekvár ugyanis alapvetően édes kápiából készül, és csak akkor lesz tüzes, ha külön teszünk érte.

A zakuszka, az ajvár vagy a piros arany alapanyagaként is ismert kápia az egyik legnagyobb cukortartalommal bíró tagja a felfújt bogyótermésűek családjának.

Ezt az édességet további cukorral rontani talán túlzásnak tűnik, a tartósításhoz és a megfelelő lekvár állag eléréséhez azonban elengedhetetlen. Egy bolti ketchuphoz képest viszont még így is jobban járunk, főleg, ha tényleg csak ízesítőként, kis adagokban élvezzük az ízét. A sokféleképpen fűszerezhető kiinduló recept itt is egészen egyszerű.

Hozzávalók:

  • 1 kg vastag húsú, piros kápia paprika
  • 1 evőkanál só
  • 8 deci 10%-os ecet vagy 3 deci 20%-os, ehhez fél deci víz
  • 1 kg kristálycukor

Elkészítés:

A kápiát apróra vágjuk, felöntjük az ecettel és másfél órát főzzük. Botmixerrel leturmixoljuk, közben hozzáadjuk a cukrot. Ezek után további egy órán át főzzük, vagy amíg megfelelőre nem sűrűsödik.

Fűszerezését tekintve jól áll neki is a chili, a gyömbér, a fekete és a zöld bors, illetve a különböző zöldfűszerek: az oregano, a rozmaring, a babérlevél vagy a kakukkfű.

Az így készült paprikalekvár egy kis ropogósra sütött bacon, esetleg pár karika grillezett padlizsán társaságában kerülhet a házi hamburgerbe. Ha pedig megmarad a lekvárból, próbáljuk ki a téli esték immunerősítő fokhagymás pirítósához!

Ez nem egy nyuszikás vicc

A sárgarépa az egyik legsokoldalúbb zöldségünk: fogyasztjuk nyersen, főzve, sütve, készítünk belőle tortát és babaételt…és lekvárt is!

Ráadásul a répa esetében tényleg csak az ízesítésen múlik, hogy palacsintába vagy hamburgerbe kerül majd a végeredmény.

Az alábbi recept inkább az édességek irányába tolódik, a fahéj és a gyömbér a citrusokkal együtt kifejezetten télies, karácsony-ízű lekvárt eredményez.

Hozzávalók:

  • 2 kg sárgarépa
  • 80 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom
  • 2 narancs
  • 2 teáskanál őrölt gyömbér
  • 2 teáskanál őrölt fahéj

Elkészítés:

A sárgarépát megfőzzük, pürésítjük, a végeredmény kb 1,5 kg püré legyen (ez nagyjából 2 kg nyers répából szokott kijönni). A citromot és a narancsokat a kifacsarjuk, a lével együtt jöhet a gyümölcshúsuk is, ha kezeletlenek, akkor a héjukat először lereszeljük.

A püréhez hozzáadjuk a cukrot, a gyümölcslevet és a fűszereket, 15 percig kis lángon összefőzzük. , majd feltesszük az egészet rotyogni. Ha túl hígnak találnánk a lekvárt,használhatunk itt is almát, dzsemfixet vagy pektint. Mi az utóbbit alkalmaztuk, elegendő volt 6 g a kívánt állag eléréshez.A  kész lekvárt forrón tiszta üvegekbe töltjük, kidunsztoljuk.

Ha a fenti receptben a fűszereket lecserélhetjük kakukkfűre, őrölt babérlevélre és római köményre, különleges, arabos ízvilágú lekvárt kapunk, ami tökéletesen passzol például egy falafeles hamburgerhez.

Caramell & Delila

A zöldséglekvárok közül a legismertebbet hagytuk utoljára: a lilahagyma lekvárt.

Ez az olcsó alapanyag csodálatos metamorfózison megy át a lassú, karamellizáló főzés során.

A kész lekvár a nem túl bizalomgerjesztő külsőt egészen összetett ízparádéval ellenpontozza.

Hozzávalók:

  • 5 db lilahagyma
  • 4 evőkanál balzsamecet
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 mokkáskanál só

Elkészítés:

A hagymát megpucoljuk, vékonyra végjuk. Serpenyőbe öntjük az ecetet és a cukrot, hozzáadjuk a hagymát és kis lángon, fedő alatt, időnként átkeverve 20-25 perc alatt karamellizáljuk, majd még további 15-20 perc alatt sűrűre főzzük.

Fűszerezhetjük rozmaringgal, borssal, kakukkfűvel, de adhatunk hozzá vörösbort is.

Nagyon jól illik a hamburger mellett sültekhez is, de egy egyszerű szendvicset is fel lehet vele dobni, és sajtok mellé is kínálhatjuk.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása