GASZTRO

Itt van az 5 legjobb immunerősítő őszi étel, amit októberben meg kell főznöd!

A magyar konyha gazdag hagyományokra épül, és rengeteg immunerősítő alapanyagot használ.

Megosztom
Link másolása

Ahogy beköszönt az ősz és vele együtt a hűvösebb idő, mindannyian tudjuk, hogy ideje felkészíteni a szervezetünket és az immunrendszerünket, hogy meg tudjuk őrizni az egészségünket a tél folyamán is. Mi a legjobb módja ennek? Olyan ínycsiklandó ételek készítése (és persze evése), amelyek nemcsak finomak, de segítenek megóvni az egészségünket is.

Íme öt immunerősítő fogás, amiket mindenképp ki kell próbálnod októberben!

1. Töltött káposzta – Az igazi immunbomba!

A töltött káposzta nem véletlenül klasszikus! A savanyú káposzta tele van C-vitaminnal, ami segít megóvni a szervezetet. A darált hússal és rizzsel töltött káposztalevelek nemcsak laktatóak, de a probiotikumokban gazdag savanyú káposzta még a bélflórát is rendben tartja. Az immunerősítés sosem volt ennyire finom!

 2. Sütőtökkrémleves – Őszi kényeztetés a testednek

A sütőtökkrémleves maga az ősz a tányérodon! Az A-vitaminban gazdag sütőtök támogatja a nyálkahártyák egészségét, ami különösen jól jön a légutak védelmében. Ráadásul a krémes, fűszeres leves nemcsak az immunrendszeredet erősíti, hanem az ízlelőbimbóidat is kényezteti. Dobd fel pirított tökmaggal vagy egy kis tejszínnel, és élvezd a melegséget, amit ad!

3. Hagymaleves – Az egyszerű, de ütős immunerősítő

Hagymaleves? Igen, és nem véletlenül! A hagyma gyulladáscsökkentő hatásáról ismert, és tele van antioxidánsokkal, amelyek segítik a szervezet védekezését. Egy jó adag hagymaleves a tetején ropogós kenyérkockákkal és olvadó sajttal tökéletes választás a hűvös októberi estéken. Nemcsak melegít, hanem az immunrendszered is hálás lesz érte.

4. Gombapaprikás nokedlivel – D-vitamin felturbózva

Ki ne szeretné a gombapaprikást? A friss gombák tele vannak D-vitaminnal, ami az immunrendszer erősítésének egyik kulcsa. A selymes paprikás mártás és a nokedli kombója igazi magyar komfort food, ami egyszerre tápláló és finom is. Ráadásul a gombák antioxidánsai segítenek a betegségek elleni védekezésben is.

5. Csipkebogyó lekvár és tea – A természet vitaminbombája

Ha valaha is ittál csipkebogyó teát, tudod, hogy ez nemcsak nagyon finom meleg ital, hanem az egyik legjobb természetes immunerősítő is. A csipkebogyó lekvár pedig szuper módja annak, hogy extra C-vitamint juttass a szervezetedbe, akár reggelire, pirítósra kenve. Ha eddig nem etted, kezdd el most szokásoddá októberben, és máris tettél egy lépést a megfázás elleni küzdelemben!

Októberben fontos, hogy ne csak finom, hanem tápanyagokban gazdag ételekkel támogasd az egészségedet.

A töltött káposzta, sütőtökkrémleves, hagymaleves, gombapaprikás és csipkebogyó lekvár olyan fogások,

amik nemcsak feltöltenek, hanem segítenek megőrizni az immunrendszered erejét is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
Ezt az 5 ételt SOHA ne melegítsd meg a mikróban, ha jót akarsz magadnak!
Bár csábító lehet, hogy a mikrohullámú sütőt használjuk ezek újramelegítésére, az ételszakértők szerint ez nem mindig a legjobb választás.

Megosztom
Link másolása

A Michigan State University szerint a mikróban az étel egyenlőtlenül melegedhet fel, hideg foltok maradnak benne, amelyek lehetőséget adhatnak arra, hogy a káros baktériumok túléljék az újramelegítési folyamatot.

Ráadásul a mikrózott étel íze sem mindig kielégítő. Amit így melegítesz, az kiszáradhat vagy túlfőhet.

Ételkészítési szakértők osztották meg a Fox News Digitallal arról, hogy mikor érdemes elkerülni a mikrohullámú sütő használatát, és mely ételeket nem ajánlott így újramelegíteni.

Néhány példa talán meglepő lehet:

1. Tojás

A tojás köztudottan igazi fehérjebomba, ráadásul főve könnyen hordozható snack.

Az ételszakértők azonban azt javasolják, hogy ha főtt tojásunk maradt otthon, azt hidegen fogyasszuk, és ne próbáljuk a mikróval „felmelegíteni”.

„Soha ne mikrózd meg a főtt tojást” – mondta Amanda Holtzer, New Jersey-i dietetikus.

„Ettől ugyanis gőz és nyomás keletkezik a tojás fehérjéjében, ami konkrétan robbanáshoz vezethet, amikor felvágod.”

„Ez a robbanás megtörténhet már a mikróban is, vagy a tányérodon, esetleg – ijesztő módon – a szádban, amikor beleharapsz a tojásba” – tette hozzá Holtzer.

2. C-vitaminban gazdag ételek

Mivel a C-vitamin vízben oldódó és rendkívül hőérzékeny, Holtzer szerint érdemes kerülni a mikró használatát az ilyen ételek esetében.

„Hő hatására a C-vitamin lebomlik és megsemmisül” – mondta. A C-vitaminban gazdag ételek közé tartoznak a bogyós gyümölcsök és a leveles zöldségek.

„Ha szeretnéd megőrizni ezeknek az ételeknek a C-vitamin-tartalmát, azt ajánlom, hogy inkább nyersen fogyaszd őket”

– javasolta Holtzer.

3. Csirkehús

Élelmiszer-biztonsági szempontból a csirkehús újramelegítése általában biztonságos – állította Holtzer.

„Minőségi szempontból azonban nem ajánlom a csirke újramelegítését” – tette hozzá.

„Amikor a csirkehús főzés után a hűtőbe kerül, a húsban lévő zsírok oxidálódhatnak, ami megváltoztathatja a csirkehús szerkezetét, és ezzel együtt az ízét is.”

„Újramelegítéskor pedig a csirkében lévő nedvesség elpárolog, így egy furcsa ízű és állagú húst ehetsz csak.”

Holtzer azt javasolta, hogy a maradék csirkét inkább olyan ételekhez használjuk fel, amelyek nem igényelnek újramelegítést, például csirkés szendvicshez, salátához vagy wraphoz.

4. Halak

A tenger gyümölcseinek újramelegítése nem jó ötlet – mondta Holtzer.

„A hal az az étel, amit egyáltalán nem javaslok újramelegíteni” – állította.

„A mikrohullámú sütő magas hőmérséklete gyorsan elpárologtatja a hal nedvességtartalmát, és ez nagyon száraz, gumiszerű textúrát eredményezhet.”

Kulinaris szempontból Jim Nuetzi, az atlantai Valor Hospitality vállalati séfje is egyetértett, hogy a halak mikrózása nem jó.

„A tenger gyümölcsei nálam teljesen kizártak” – mondta Nuetzi.

„Nagyon nehéz bármilyen tengeri ételt újramelegíteni anélkül, hogy káros hatások ne érjék,

de a mikrohullámú sütőben történő újramelegítés különösen tönkreteszi őket.”

5. Marhahús

Ha maradt egy kis marhahús, és másnap mikróban szeretnéd megmelegíteni, az élmény nem lesz ugyanaz, mint az első alkalommal – figyelmeztettek a szakértők.

„A steak például újramelegítése során elveszítheti omlós textúráját és ízét, mivel a plusz hő gyakran kiszárítja a húst és rágóssá teszi”

– mondta Nuetzi.

„Ráadásul az újramelegítés gyakran egyenetlen hőmérsékletet eredményez. A hús egyes részei túlfőhetnek, míg más részek hidegek maradnak.”


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
Kiderült, a krumpli igazi superfood! Ezért nem kell rosszul érezni magad, ha szereted
Évekig tévhitben éltünk: a diétázók is mellőzték a krumplit, pedig valójában szuperélelmiszer!

Megosztom
Link másolása

Sokan úgy gondolják, hogy a krumpli hizlal és egészségtelen, ezért óvatosan bánnak vele a konyhában. Az alacsony szénhidráttartalmú diéták (például az Atkins vagy a paleo meg a keto) népszerűsége miatt a krumpli lassan a tiltott zöldségek listájára került. Azonban

a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a krumpli valójában tele van létfontosságú tápanyagokkal, és igazából egy szuperélelmiszer.

Egy nemrég készült felmérés szerint az emberek majdnem fele (46 százalék) tévesen hiszi, hogy a krumpli súlygyarapodáshoz vezet. A fiatalabb generáció sem kivétel:

a Z generáció tagjainak több mint kétharmada (68 százalék) nincs tisztában azzal, hogy a krumpli tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és emésztést támogató rostokkal.

Egy másik meglepő adat, hogy a megkérdezettek közel fele (48 százalék) szinte soha nem eszik héjában sült krumplit, inkább a hasábburgonyát választják. Pedig ezzel rengeteg fontos tápanyagról mondanak le, hiszen a burgonya héja komplex szénhidrátokat, C-vitamint, B1-vitamint (tiamin) és káliumot tartalmaz, amelyek energiát adnak és támogatják az egészséget - írja az Express.

Egy fitneszszakértő így nyilatkozott:

„A krumpli alapvető energiaforrás, különösen azok számára, akik aktív életmódot élnek. Segíti az izmok regenerálódását, fenntartja az erőnlétet, és egész nap energikusak maradunk tőle.”


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Páratlan Puglia - 4 dél-olasz recept, és egy meghívó Itáliába Steiner Kristóftól és Nimitől
Megérkeztünk Budapestre - de lélekben már el is szöktünk az olasz csizma sarkába, a napos, illatos, mesés Pugliába: egy teltházas közösségi főzőesttel, 55 vendégünkkel, a Klauzál téri vásárcsarnok gasztro-templomában, a Borganikában.

Megosztom
Link másolása

A kulináris kalandozás során elmeséltük, miért térünk vissza évről-évre Itália lankáira (ahová te is velünk tarthatsz), közben pedig

elkészítettük az apuli konyha kedvenc „véletlenül vegán” fogásait, majd olaszos hangulatban ölelkeztünk, beszélgettünk, és fotózkodtunk.

Az elmúlt évtized során így többezer új és régi baráttal, ismerőssel, kollégával főzhettünk együtt itt, és többszáz különféle ételt készítettünk el együtt. Minden fogás egy-egy konyha-szigeten készül, mi pedig járunk körbe, és mesélünk:

melyiket mi inspirálta, mi a következő lépés a sütés-főzés során, csekkoljuk a sült hagyma textúráját, kukucskálunk, elég selymes -e a krém a Thermomixben, belesünk a sütőbe, szépen pirul-e, ami odabent készülődik, és mindig elmondom: semmi sem kötelező!

Aki bedobná magát, mindig kap munkát, aki traccsolna a barátnőjével, és csak az evéshez csatlakozna, megteheti.

Közben pedig folyik a bor, szól a zene, nevetünk, sztorizgatunk, fotózunk, és eleinte úgy fest, ebből a szépséges káoszból sosem lesz lakoma.

De úgy másfél óra elteltével hirtelenjében majd’ mindennel megvagyunk, aztán egyszer csak nagy hümmögések közepette kanalazzuk a csodálatos, közösen készített, vegán fogásokat. Vannak, akik a kurzusainkon ismerkedtek meg, lettek barátok.

És olyanok is vannak, akik együtt jönnek velünk nyaralni. Van, aki így szerette meg a főzést - megértve, hogy nem grammra kimért, fix alapanyagokról szól, hanem intuícióról, és kreativitásról.

És van, aki minden egyes eseményünkön ott van.

Ha megszólít a közösségünk, szükséged van egy kis inspirációra, támogatásra - nem feltétlenül csak a főztöd kapcsán, várunk május 18-23, és 23-28 között a következő itáliai gasztrokalandtúránkra, Bencze „Vikitália” Viki barátnőnkkel közös szervezésben. Addig is,

az örömfőzésünk receptjei, melyeket hagyományos ízek inspiráltak, de a magunk kedvére-ízlésére hangoltuk őket

- azoknak, akik velünk tartottak, és azoknak is, akikkel még csak érlelődik a közös főzés, mint a mézédes San Marzano paradicsomok a napsütésben…

Polenta di ceci - krémes csicseriborsó és kukorica polenta

Hozzávalók:

50% főtt kukorica

20% főtt csicseriborsó

10% pörkölt, sós földimogyoró

10% olívaolaj, kurkumával, fokhagymával, sóval, borssal ízesítve

10% növényi tej

Elkészítés:

Mindezt krémesre összeturmixoljuk - mi 55 fokra állítottuk a Thermomixet, de természetesen készülhet sima botmixerrel is, utólag alacsonyhőfokon felmelegítve - és még langyosan tálaljuk.

Acquasale - paradicsom és kenyérsaláta

Hozzávalók, személyenként:

3 szem paradicsom, szeletekre vágva - legjobb, ha többfélét vegyítünk

1 marék bébi spenót

1 marék friss bazsalikom

1 szelet szikkadt kenyér, falatnyi darabokra törve

¼ lila hagyma vékony szeletekben

1 szál angolzeller apróra vágva

Elkészítés:

Opcionálisan - olívaolajban és oregánóban pácolt tofu, kézzel morzsolva

Mindezt összeforgatjuk, és gálánsan meglocsoljuk jó minőségű olívaolajjal, rápréselünk friss citromlevet, esetleg megkínálhatjuk egy kis természetes sziruppal - hogy még édesebb legyen -, sózzuk, és borsozzunk, és tálaljuk is.

Melanzane ripiene - töltött padlizsán hajócskák

Hozzávalók, 4 személyre (mert 1 padlizsán annyira elegendő)

1 padlizsán, hosszában vágva

1 vöröshagyma apróra vágva

1 bármilyen paprika, apróra vágva

8 gerezd fokhagyma apróra vágva

2 nagy sárgarépa, fehér répa, cékla - hámozva, apróra vágva

Néhány szem szárított paradicsom

1 konzerv paradicsompüré

1 dl száraz vörösbor

Zöldfűszerek tetszés szerint (mi kakukkfüvet, zsályát, és rozmaringot használtunk)

8-12 szem újkrumpli, felezve, köretnek

A páchoz:

60% olívaolaj, 30% balzsamecet, 10% természetes szirup, és fűszerek - só, bors, füstölt paprika - ezt alaposan összekeverjük.

Elkészítés:

A padlizsán negyedek belét kikaparjuk, hogy olyan legyen, mint egy szelet sárgadinnye, a kikapott részt apróra vágjuk, és az apróra vágott hagymához és fokhagymához adjuk.

A padlizsán hajókat és a krumplikat Megkenjük a páccal, és 180 fokos sütőbe dugjuk 25 percre.

Olívaolajon, magas hőn pirítani kezdjük a hagymát, fokhagymát, padlizsánt, majd ha már kapott egy kis színt adunk hozzá pár csepp szirupot, és balzsamecetet - így kellemesen karamellizálódik. Hozzáadjuk a paprikát, majd ha az is megpirult, a gyökérzöldeket.

Ha már minden majdhogynem odakapott, felöntjük a borral, majd ha kezd elpárologni, a paradicsompürével, és megkínáljuk a fűszerekkel is - jól áll neki is egy kis füstölt paprika. Eztán mérsékeljük a hőt, és néha megkeverve 20-25 percig főzzük - míg megpuhul, de azért van még azért kellemesen rá lehet harapni.

Kikapjuk a padlikat, megpakoljuk a töltelékkel, és még 10 percre visszatoljuk, felső sütéssel, vagy grill funkcióval megpörkölve őket. Mi szeretjük csili olajjal tálalni… mint szinte mindent.

Fichi di cioccolato - mandulás füge csokoládéba mártva

Hozzávalók, személyenként:

4 szem füge

1 dl fehérbor, vagy szőlőlé

4 szem sós mandula

20 gramm étcsokoládé

1 dl növényi tej

Néhány csipet őrölt mandula

Elkészítés:

A fügét a borban, vagy szőlőlében felforraljuk, majd 20 percig hagyjuk, hogy megszívja magát. Egyesével kiszedjük őket, egy késsel hasadékot vágunk beléjük, és behelyezzük a sós mandulát. A csokit és tejet összeolvasztjuk, megmártjuk benne a fügéket, majd megszórjuk mandulával - és a hűtőben megdermesztjük őket.

Mindez nem csak vegán, de 100% gluténmentes is!

Ha kedvet kaptál velünk tartani Pugliába, jelentkezz - további recepteket pedig szakácskönyveinkben, a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, és az Insta oldalainkon találsz: @kristofsteiner és @nimrodagan.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
Vége az étolaj nagy menetelésének? Újra fellángolt a zsír-olaj vita: a McDonald's már lépett is
Étolaj vagy marhafaggyú? Kennedy beszállt a nagy zsírháborúba!

Megosztom
Link másolása

Újabb front nyílt az élelmiszeripar egyik legforróbb vitájában: Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok frissen kinevezett egészségügyi minisztere keményen nekiment az étolajoknak, és azt állítja, hogy a lakosságot tudtukon kívül mérgezik az iparilag előállított növényi zsírokkal.

A politikus szerint itt az idő visszatérni a természetesebb, hagyományosabb állati eredetű zsiradékokhoz,

például a marhafaggyúhoz, amit szerinte évtizedeken át alaptalanul démonizáltak.

Kennedy nyilatkozata nem maradt visszhang nélkül: több nagy élelmiszeripari szereplő, köztük a McDonald's is bejelentette, hogy hamarosan visszatér a marhafaggyú használatához a sült krumplinál – ami egyébként nem is olyan régen még a cég egyik titkos összetevője volt.

Kennedy szerint az étolajak ártalmasak

A vita alapja egy évek óta zajló tudományos és társadalmi párbeszéd az egészséges zsírok szerepéről az étrendben. Kennedy és támogatói szerint az ipari étolajok – például a szója-, repce-, napraforgó- és kukoricaolaj – felelősek az elhízás, a gyulladásos betegségek és egy sor egyéb egészségügyi probléma terjedéséért.

A miniszter a közelmúltban a „gyűlöletes nyolcas” kifejezéssel illette a legelterjedtebb étolajokat, míg az olívaolajat és az avokádó olajat „ártalmatlannak” nevezte.

Ezzel egy eddig inkább alternatív táplálkozási körökben terjedő nézetet emelt be a mainstream diskurzusba, ami könnyen új irányba fordíthatja az amerikai élelmiszeripar működését.

McDonald’s: vissza a gyökerekhez?

Több nagy cég meghökkentően gyorsan reagált a témára. A McDonald's megerősítette, hogy teszteli a marhafaggyú használatát a sült krumplik esetében, ami nem is annyira új ötlet: a legendás ízvilág évtizedeken át ennek az alapanyagnak volt köszönhető.

A cég az 1990-es években tért át a növényi olajokra az állatvédő szervezetek és az egészségügyi ajánlások nyomására.

Ezen kívül a marhafaggyú adja a legendásan finom angol fish and chips különleges ízét is, ami miatt itthon hiába is próbáljuk előállítani ezt az egyébként nagyon egyszerű ételt, úgysem sikerül a megfelelő ízt produkálni, ha olajban sütjük ki ugyanazt a halat és krumplit. Mondjuk Angliában nem is hagyták abba a marhafaggyú használatát, bármit is mondtak a táplálkozási szakemberek.

Eddig is marhafaggyúban sütötték, eztán is abban fogják

De nem a McDonald's az egyetlen, aki lépett. A Steak 'n Shake is bejelentette, hogy az új hamburgereket és sült krumplikat már marhafaggyúban fogják sütni, és egyes független gyorséttermek is hasonló irányba mozdultak el.

A piac azonban megosztott, és könnyen lehet, hogy a nagy élelmiszerláncok óvatosabban fognak lépni.

Mit mondanak a szakértők?

Az ügy persze nem csupán egy divathullám vagy politikai húzás. A The Atlantic és a The Guardian elemzői megtámadták Kennedy kijelentéseit, mondván, hogy azok szembemennek a jelenlegi táplálkozástudományi állásponttal.

De ahogy az élelmiszeripar és az egészségügyi ajánlások változnak,

egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a kérdés nem fekete-fehér.

Míg a telített zsírokat sokáig a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő okozójának tartották, az elmúlt években egyre több szakértő árnyalta ezt a képet, és felmerült, hogy a valódi probléma inkább az erősen feldolgozott élelmiszerek és a mesterséges adalékanyagok lehetnek.

Egyes kutatások például a étolajokban található többszörösen telítetlen zsírsavakat is összefüggésbe hozták gyulladásos folyamatokkal, ami tovább bonyolítja a képet. Más tanulmányok a marhafaggyút, sertészsírt és más állati zsiradékokat természetesebb alternatívaként említik, amelyek kevesebb feldolgozást igényelnek, mint az ipari olajok.

Fordulat jöhet az olaj/zsír háborúban

A 20. század második felében szinte alaptétel volt: hogy ha jót akarsz magadnak és a szívednek, akkor menekülj a telített zsíroktól, mint a pestistől. A hivatalos irányelvek, közegészségügyi kampányok és diétaguruk mind azt harsogták, hogy

a vaj, a szalonna, a libazsír, a marhafaggyú és bármilyen állati zsiradék egyenes út a koleszterinnel kikövezett szívinfarktus felé.

Mivel a telített zsír lett a főellenség, a legtöbben gyorsan átálltak margarinra, finomított növényi olajokra, hisz az volt a mondás, hogy ezek „szuper-egészséges” alternatívák.

Az 1950–60-as években néhány kutatás arra jutott, hogy az állati zsír-fogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága között közvetlen összefüggés mutatható ki. A leggyakrabban idézett példa Ancel Keys munkássága, aki

hét országos tanulmányában, leegyszerűsítve, a telített zsírokra „kente” a kardiovaszkuláris katasztrófákat.

Bár idővel kiderült, hogy a kép ennél jóval összetettebb, a közvéleménybe már beégett: a telített zsír rossz, a növényi olaj jó.

A 20. század második felében így vált a margarinos kenyér a „szívbarát reggeli” szimbólumává. A boltok polcait elárasztották a növényi olajok: repce, napraforgó, kukorica – és persze ezek különböző, több lépésben finomított, szagtalanított, „javított” verziói.

Amelyik újság fel merte vetni, hogy a vaj valamiben is jobb lehet, mint a margarin, azt hamarosan különféle eszközökkel helyreigazításra kényszerítette a növényiolaj-lobbi.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a disznózsír és a kacsa-liba zsíros ételek is végleg a múlt homályába vesznek.

De miért kezdték el megkérdőjelezni az iparilag előállított étolajokat?

Ahogy egyre több és több embernél jelent meg mégis a szívbetegség, a túlsúly, a metabolikus szindróma, miközben a sokszorosan feldolgozott növényi étolajokat öntöttük mindenre, felmerült a kérdés: tényleg annyira jók ezek az olajok? Tényleg minden bajunkat a telített zsír okozza? A kutatások finomodtak, a táplálkozástudomány fejlődött, és egy sor érdekes szempont került elő.

A margarinra sokáig úgy tekintettünk, mint az egészségesebb vajpótlóra. Aztán kiderült, hogy a hagyományos, részlegesen hidrogénezett növényi olajak transzzsírokat tartalmaznak, amelyekről bebizonyosodott, hogy még károsabbak a szív- és érrendszerre, mint a telített zsírok.

Évek kellettek, mire a transzzsírokat hivatalosan is veszélyesnek ismerték el,

és elkezdték kiszorítani a piacról (vagy legalábbis csökkenteni a mennyiségüket). De a baj már megtörtént: a transzzsírok széles körben hozzájárultak a szívbetegségekhez.

Sokan azt hiszik, hogy minden növényi étolaj egyformán egészséges. A valóságban viszont a legtöbb tömeggyártott étolaj (szója, kukorica, napraforgó) rendkívül magas omega-6 zsírsavtartalmú, miközben alig tartalmaz omega-3-at. A modern nyugati étrendben eleve rengeteg omega-6-ot fogyasztunk (gyorsételek, feldolgozott élelmiszerek, stb.), és túl keveset az omega-3-ból (például hal, lenmag, stb.).

Az így kialakuló helyzetet sok szakértő a krónikus gyulladások egyik fő forrásának tartja,

ami hosszú távon hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, sőt egyes daganatok kockázatához is.

Rákkeltő mellékesek

A többszörösen telítetlen zsírsavak (például a linolsav vagy a linolénsav) hő hatására könnyen oxidálódnak. Ha valaki magas hőfokon, sokáig süt növényi olajban, akkor könnyen keletkezhetnek oxidált zsírsavak, aldehidek, egyéb rákkeltő vegyületek. Minél többször és tovább használjuk ugyanazt az olajat (például fritőzben), annál nagyobb a baj.

Az ipari előállítású étolajokat ráadásul sokszor kémiai oldószerekkel (például hexán) vonják ki a magból, majd fehérítik és szagtalanítják,

amely folyamat során szintén maradhatnak vissza nemkívánatos melléktermékek.

Hogyan tért vissza a marhafaggyú és a disznózsír a konyhába?

Ahogy egyre több kritika érte a növényi olajaka, úgy kezdtek az emberek újra rácsodálkozni a marhafaggyúra, a disznózsírra, sőt a kacsa- és libazsírra is. A „nagyi-féle” zsírok mintha reneszánszukat élnék. De miért?

1. Stabilabbak hő hatására

Az állati zsiradékok (marha-, disznó-, liba- vagy kacsazsír) több telített és egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaznak. Ezek a zsírok kevésbé hajlamosak az oxidációra magas hőfokon, vagyis kevesebb káros anyag képződik belőlük sütés-főzés közben.

2. Vitaminok, tápanyagok

A legeltetett marhából készült faggyú például A-, D-, E- és K-vitamint is tartalmazhat, plusz konjugált linolsavat (CLA), ami gyulladáscsökkentő és anyagcsere-serkentő hatású lehet. A disznózsírban is van A- és D-vitamin, nem beszélve arról, hogy a megfelelően tartott, szabadon nevelt állatok zsírjában kedvezőbb lehet az omega-3–6 arány.

3. Nem kell iparilag finomítani

A marhafaggyúhoz vagy a disznózsírhoz nem szükséges oldószeres kivonás, hidrogénezés vagy más kémiai marhaság.

Egyszerűen kisütöd/felolvasztod, átszűröd, és már mehet is a zsírosbödönbe.

Vagyis: kevesebb feldolgozási lépés → kevesebb potenciálisan káros vegyi maradvány → természetesebb végeredmény.

4. Teltségérzet és stabilabb vércukor

A zsírok lassabban bomlanak le, mint a szénhidrátok, ezért tovább érzed jóllakottnak magad. Nem hagyják az inzulinszintet hullámvasútra ülni, ami segíthet a vércukor stabilizálásában. A ketogén étrendet követők például kifejezetten szeretik az állati zsiradékokat, mert könnyű belőlük energiát nyerni.

Mi a helyzet a kacsa- és libazsírral?

Aki magyar konyhán nőtt fel, annak nem ismeretlen a liba- vagy kacsazsíros kenyér fogalma. Ezeknek a zsíroknak nagyon gazdag, jellegzetes íze van, és régen kifejezetten luxus alapanyagoknak számítottak. Ma is rengeteg étterem használja a kacsa- és libazsírt különféle fogásokhoz.

A kacsa- és libazsírban is magas az egyszeresen telítetlen zsírsavak aránya (pl. olajsav), ezért jobb hőstabilitással rendelkeznek, mint a többszörösen telítetlen növényi olajok. Az ízük pedig sokkal karakteresebb, mélyebb, ami rengeteg ételnél előnyös lehet (például a libazsírban sült krumpli maga a mennyország).

A liba- és kacsazsírban is megtalálható számos zsírban oldódó vitamin (A, D, E, K), és általában kevesebb telített zsírsavat tartalmaznak,

mint mondjuk a marhafaggyú. Egyes források szerint a kacsa- és libazsír 70%-a is lehet egyszeresen telítetlen zsírsav. Ezzel sokan már-már az olívaolajhoz hasonlítják, persze azzal a kiegészítéssel, hogy ez mégiscsak állati zsiradék, teljesen más konyhai és kulturális hagyományokkal.

De mi a helyzet a koleszterinnel?

Itt jön az, amiért évtizedekig démonizálták az állati zsírokat: a koleszterin. Tény, hogy a telített zsírok és a koleszterin bevitele meg tudja emelni a vérben lévő LDL (rossz) koleszterinszintet egyes embereknél. Más kutatások szerint viszont

az LDL nem egy homogén massza, vannak „nagy, pufi” LDL-részecskék, amelyek kevésbé ártalmasak, és vannak „kis, sűrű” LDL-részecskék, amelyek nagyobb rizikót jelentenek.

A képlet tehát sokkal bonyolultabb annál, mint hogy „minden telített zsír = biztos infarktus”.

Arról nem is beszélve, hogy a koleszterin fontos a szervezet számára: sejtmembránok, hormonok (például tesztoszteron, ösztrogén, kortizol) előállításához is szükség van rá. A legújabb álláspont szerint sok múlik az egyéni genetikán, az egyéb étrendi tényezőkön (például finomított cukrok, transzzsírok, rostbevitel), valamint az életmódon (mozgás, stressz, alvás).

Mint szinte minden táplálkozási témában, a zsírháborúban is a mérték és a minőség a kulcs.

A marhafaggyú, a disznózsír, a liba- vagy a kacsazsír nem univerzális varázsszerek, de tény, hogy sokan újra felfedezték őket, és bizonyos helyzetekben (pl. magas hőfokon történő sütéshez, paleo vagy ketogén étrendben) kifejezetten jó szolgálatot tehetnek.

Tippek a zsír biztonságos használatához

- Minőség: Ha megteheted, olyan forrásokból szerezd be a zsiradékot, ahol az állatok szabadon mozoghattak, jó minőségű takarmányt kaptak (legelő marha, szabadtartású sertés vagy szárnyas). Ezzel csökken a bennük lévő káros anyagok és maradványok mennyisége, és gyakran jobb az omega-3–6 arány is.

- Mennyiség: Ha napi fél kiló zsírt tolsz be, az nem lesz egészséges. De mérsékelt mennyiségben ezek a zsírok simán beleférhetnek egy kiegyensúlyozott étrendbe.

- Változatosság: Ne feledkezz meg az olívaolajról, a hidegen sajtolt magolajokról, és az omega-3-ban gazdag halakról sem. A szervezetednek többféle zsírsavra van szüksége, nem csak egy típusra.

- Sütési technika: Ha bő zsiradékban sütsz, törekedj arra, hogy ne égesd meg a zsírt. Bármilyen zsiradék is legyen a serpenyőben, ha túlhevíted (füstöl, megég), abból nem sül ki semmi jó.

Egy korszak vége?

A növényi olajok sokáig érinthetetlennek tűntek, míg az állati zsiradékok a táplálkozási pokolban égtek. Mostanra viszont kiderült, hogy a kép jóval árnyaltabb:

Az ipari étolajok (szója-, kukorica-, napraforgó-, repceolaj stb.) finomítása során keletkező transzzsírok, vegyi maradványok, illetve a túlzott omega-6-bevitel mind hozzájárulhatnak a krónikus gyulladáshoz és a civilizációs betegségek kockázatához.

A marhafaggyú, a disznózsír, a kacsazsír és a libazsír ezzel szemben hőstabilabbak, tartalmaznak zsírban oldódó vitaminokat, nem igényelnek kémiai hókuszpókuszt az előállításukhoz, és sokkal közelebb állnak a hagyományos konyhai kultúrákhoz.

A koleszterin és a telített zsír kérdése ennél rafináltabb: az étrend egészét, a többi makrotápanyagot, az egyéni genetikát, a testmozgást és sok más tényezőt is figyelembe kell venni.

A telített zsír nem a patás ördög, a növényi olaj pedig nem mindig a mennyország.

Minden zsírt lehet értelmesen, mértékkel használni – a lényeg, hogy tudjuk, honnan jön és hogyan készül. A kacsazsíros pirítóstól nem halunk meg azonnal, sőt, lehet, hogy sokkal jobban járunk, mintha egy többszörösen feldolgozott, agyonfinomított étolajba fullasztott gyorskaját ennénk.

A XX. század második feléig is állati zsírokkal főztek, aztán jött egy korszak, amikor mindezeket sutba vágtuk a szívbarátként reklámozott növényi olajokért. Most megint úgy tűnik, hogy a valóság középen van:

az ultrafeldolgozott étolajok tényleg gyanúsak, a tradicionális állati zsiradékok viszont meglepően hasznos dolgokat kínálnak.

Végső soron mindenki maga döntheti el, mit ken a kenyérre, de legalább már senkinek nem kell lelkiismeret furdalást éreznie, ha megkívánja a zsírt. Sokkal inkább az számít: milyen zsírt eszel, honnan vetted, és hogyan illeszkedik a teljes étrendedbe?


Megosztom
Link másolása