GASZTRO
A Rovatból

Bársonyos nyári esték frissítő olasz vacsorája - vegán péntek Steiner Kristóffal

Az életmódváltásba, ahogyan az élet minden területén történő változásba igenis belefér a mentesség, anélkül, hogy feladnánk az élvezetet. 

Megosztom
Link másolása

„Hogy fogjátok kibírni, hogy nem isztok?” - tette fel a kérdést Bencze Viki barátnőnk, olaszországi gasztro túráink társ-szervezője, mikor elmeséltük neki: kilencedik hónapja nem fogyasztunk alkoholt. Ezidáig minden remekül működött nélküle, de tény, hogy a hedonista „osztálykirándulásainkon” évről évre a Prosecco az egyik leglényegesebb program pont, és annyi emlékünk van arról, hogyan heverészünk a medenceparton illuminált állapotban, vagy épp hogy táncolunk becsiccsentve, evidens volt, hogy felmerül majd: milyen lesz az idei kiruccanásunk pia nélkül.

Ugyanakkor azt is tudtam, hogy nyolc hónap nem ivás az már majdnem egy teljes terhesség - hamarosan „kihordjuk” ezt az új életmódot, már régen nem csak úgy „megfogant” bennünk. Mikor belevágtunk a második hetünkbe, az első csapat elköszönt tőlünk, a második pedig - az a kemény mag, akik évek óta velünk járnak olasz-vakációzni - beköltöztek a szobáikba, Viki azt mondta nekem: „Tudod mit, sokkal élvezetesebb a veletek töltött idő, mint mikor még ittatok.

Kevésbé felszínes, jobban elmélyülnek a beszélgetések, és sokkal szervezettebben, rendezettebben is dolgoztok.”

„És nem késünk!” - tettem hozzá nevetve, ugyanis a tíz perc ráhúzása az eredetileg tervezett indulási időre tipikus Kristóf és Nimi személyiségjegy volt, mostanában viszont valahogy mindig tűpontosan jelenünk meg a kapu mellett, mikor kirándulni, étterembe, borkóstolóra igyekszünk. Mert hogy olyan is volt - és bevallom, én ettől tartottam a legjobban: hogy érzem majd magam egy olyan helyzetben, ahol mindenki más kortyolgatja a finomabbnál finomabb nedűket, mi pedig csak… nézünk mint a moziban. Ám ez a félelmem is alaptalannak bizonyult:

amíg a tonikunkat kortyolgattuk, minden az asztalra érkező borba mélyen beleszagoltunk, és minden egyes szippantás pont oda repített, ahová anno egy-egy korty, mínusz az azzal járó részegség. Bódulatot viszont igenis kaptam belőle, tőle - a borkóstoló végére rendesen becsiccsentve éreztem magam, egyszerűen csak az örömtől, és a közösen eltöltött másfél órától.

Amikor néhány nappal később sikerült beszerezni néhány üveg alkoholmentesített olasz bort is, az már csak hab volt a Prosecco tetején.

Így alakulnak ki új szokásrendszerek. Csak el kell kezdeni - a többi jön magától.

Régebben azt sem tudtam volna elképzelni, hogy egy nem tejtermékből készülő sajt lehet olyan ízletes, mint az igazi, ma pedig már nem is tekintek úgy a vegán sajtokra, mint hamis sajtokra. Hiszen ha ezt a logikát követném, mondhatnánk azt is, hogy a gluténmentes kenyér nem kenyér, hiszen nem gabonából készül, a cukormentes kóla nem is kóla, a koffeinmentes kávé nem valódi kávé, és így tovább. Az életmódváltásba, ahogyan az élet minden területén történő változásba igenis belefér a mentesség, anélkül, hogy feladnánk az élvezetet.

Ennek pedig ékes, és mennyei példája ez a gnocchi, amelyet Szicíliában készítettünk, és szolgáltunk fel vendégeinknek.

Bár akármilyen növényi sajttal működik, és ma már számos igazán ízletes változat vár a boltok hűtőpolcain, mi most az Oosty-t próbáltuk ki, mert ez nem tömbként érkezik, és magunk főzhetjük készre, magunk fűszerezhetjük kedvünkre, így nem csak az ízével, az állagával is játszhatunk - több vízzel lágyabb, kenhetőbb lesz, mint egy krémsajt, míg kevesebb olajjal egészen szilárd, akár mint a parmezán. A reszelt sajt persze kiváltható akár egyszerűen csak sörélesztővel kevert mandulaforgáccsal is.

Spenótos-zöldséges gnocchi

Hozzávalók, 2 főre:

250 gramm gnocchi (de lisztből és főtt krumpliból magunk is elkészíthetjük - csak össze kell gyúrni egy kis sóval, opcionálisan szódabikarbónával, centi-vastag kígyóvá tekerni, falatokra darabolni, és forrásban lévő vízben addig főzni, míg felbukkannak a víz felszínen)

1/2 kg friss spenót, vagy 200 gramm fagyasztott spenót

1 kisebb fej brokkoli

1 kisebb fej karalábé, vagy zellergyökér, de lehet krumpli is

1 szál újhagyma, vagy 1 marék snidling

1 kis csokor friss menta, vagy - aki jobban szereti - bazsalikom

2-4 gerezd fokhagyma

1 dl növényi tej

2 evőkanál olívaolaj

só és bors

Elkészítése:

A karalábét, vagy zellergyökeret meghámozzuk apróra szeleteljük, a brokkolit kis rózsákra szedjük, a fokhagymát meghámozzuk, és forrásban lévő vízben puhára főzzük őket. Az utolsó 1 percre bedobjuk a friss spenótot is. Ha fagyasztottat használunk, kiolvasztjuk.

Ha megpuhultak, turmixgépben sima krémmé keverjük őket a többi hozzávalóval, persze használhatunk botmixelt is. Ha szükséges, hozzáadhatunk több növényi tejet is - a cél, hogy olyan állaga legyen, mint a spenót főzeléknek, csak sokkal simábbra turmixlova.

Közben kifőzzük a gnocchit is, majd egy kis olívaolajon, forró serpenyőben átforgatjuk, hogy kapjon egy kis színt - ha sokat főzünk egyszerre, erre a sütőt is használhatjuk.

Tálaláskor össze is keverhetjük a gnocchit a szósszal, vagy pakolhatunk egy merőkanál krémet a tányérra, arra megy egy adag gnocchi, majd még egy kis bors, és a reszelt növényi sajt.

További receptjeink szakácskönyveinkben, és az Insta oldalunkon - @kristofsteiner és @nimrodagan -, valamint YouTube videónkban, a Kristóf’s Kitchen csatornán.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Steiner Kristóf: A tökéletes rántott csirke… laskagombából 
Itt a ropogós, szaftos, füstös, kicsit ragacsos, kicsit maszatos, és veszélyesen finom új kedvenced!

Megosztom
Link másolása

Van az a pillanat, amikor az ember beleharap valamibe, és hirtelen minden gyerekkori emlék egyszerre jelenik meg. A nyári büfék. A fesztiválok. A gyorséttermi papírdobozok alján összegyűlt morzsák. A bűntudatos, éjféli nasik. Ez a recept valahol ott kezdődik, csak egy sokkal tudatosabb, igazságosabb helyen ér véget - hiszen senkinek nem kellett meghalnia érte. Ez a KFC-ből ismerős ízű csoda ugyanis nem tartalmaz csirkét.

Billie Eilish nyilatkozata nagy port kavart a napokban: „Ehetsz húst. És szeretheted az állatokat. De a kettő együtt nem megy.” Legfeljebb egyes állatokat szerethet, aki megesz másokat. Hadd segítsünk a váltásban!

Ez a ropogós, szaftos, füstös, kicsit ragacsos, kicsit maszatos, és veszélyesen finom. A titok nem valami ultrafeldolgozott húshelyettesítő, hanem a szerény laskagombába, ami egészen elképesztő dolgokra képes...

 

A tökéletes rántott csirke… laskagombából

A recept, 2 - 4 főre

Hozzávalók:

500 g laskagomba

A páchoz:


2 evőkanál szójaszósz

1 evőkanál mustár

1 evőkanál balzsamecet

1 evőkanál paradicsompüré

2 evőkanál olívaolaj

1 teáskanál füstölt paprika

2 gerezd reszelt fokhagyma

Első tál:


120 g liszt (gluténmentes is lehet)

1 teáskanál füstölt paprika

1 teáskanál kurkuma

1 teáskanál őrölt gyömbér

½ teáskanál chili

só, bors

Második tál:


100 g csicseriborsóliszt

180 ml víz

½ teáskanál szódabikarbóna

1 csipet kala namak (elhagyható)

Harmadik tál:


200 g zsemlemorzsa vagy panko
 vagy tört cornflakes / zabpehely / kókuszchips / mandulapehely / aprított földimogyoró, vagy ezek keveréke

2 evőkanál sörélesztőpehely

olaj a sütéshez

Elkészítés:

A laskagombát tépkedd rusztikus, falatnyi darabokra, a természetes rostjait követve. Egy tálban keverd össze a pác hozzávalóit, majd alaposan forgasd bele a gombát, hogy mindenhol bevonja. Hagyd állni legalább 15–20 percig, hogy magába szívja az ízeket.

Készíts elő három külön tálat. Az elsőben keverd össze a fűszeres lisztet. A másodikban a csicseriborsólisztet a vízzel, a szódabikarbónával és a kala namakkal. A harmadikba kerül a ropogós bunda: zsemlemorzsa vagy bármilyen választott morzsás keverék, sörélesztőpehellyel.

A bepácolt gombadarabokat egy kevés extra csicseriborsóliszttel finoman nyomkodd össze kisebb „csirkefalatokká”, majd forgasd meg őket először a lisztes keverékben, utána a csicseriborsós masszában, végül a morzsában.

Közepes hőfokon süsd őket bő olajban 4-6 percig, amíg mély aranybarnák és ropogósak lesznek.

Air fryerben is működik:

200 fokon körülbelül 15 perc alatt készülnek el, félidőben átforgatva.

Tálald burgerben, sült krumplival, savanyú uborkával, guacamoléval vagy barbecue szósszal. Frissen egyenesen ellenállhatatlan, de hidegen, szendvicsben is lenyűgöző.

A recept az Így is ehetünk című kreatívitást fejlesztő szakácskönyvünkből származik - és YouTube csatornánkon - www.youtube.com/@kristofandnimi - is megtekinthető.

 


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Roppanós vagy puha? Egyetlen apróságon múlik a tökéletes kovászos uborka, és ez nem a napfény
Eláruljuk a tökéletes, roppanós kovászos uborka titkát, hogy ne csak akkor lepődj meg a végeredményen, amikor már nem tudsz változtatni rajta.
Sassy - sassy.hu
2026. június 04.


Megosztom
Link másolása

Felejts el mindent, amit a nagymamád az ablakpárkányon érlelt kovászos uborkáról tanított. A tűző nap nem a barátod, hanem a legfőbb ellenséged, ami a roppanós csoda helyett egy szottyos, szomorú zöldséget fog produkálni. A tökéletes koviubi mögött nem mágia, hanem kőkemény biokémia áll, és a legtöbb, amit tehetünk érte, ha békén hagyjuk egy stabil hőmérsékletű, árnyékos helyen.

A legnagyobb tévedés ugyanis a hőmérséklet körül van.

A tapasztalatok szerint a 20–21 Celsius-fok körüli tartomány az ideális, ahol a tejsavas erjedés szépen, egyenletesen, szinte méltóságteljesen zajlik.

Amint a hőmérséklet 30 fok fölé kúszik, a folyamatok felgyorsulnak, a sejtfalakat bontó enzimek turbó fokozatra kapcsolnak, és az uborka elveszíti a tartását.

Éjszakára sem kell bemenekíteni, amíg a hőmérő higanyszála 18–20 fok felett marad, a rendszer stabil. A lényeg nem a napfény, hanem az egyenletes, közepesen meleg környezet.

Ha a helyszín megvan, jöhet a lé, aminek a pontossága egy laboratóriumi kísérlet precizitását igényli. A bevált arány szerint 1,8 kilogramm uborkához nagyjából 3,8 liter víz és 155 gramm só kell.

A víz legyen klórmentes (szűrt vagy palackozott), mert a klór kinyírja a jó baktériumokat, a só pedig jódozatlan, mert a jód ugyanezt teszi.

Ha túl kevés a só, az uborka simán megrohad, ha túl sok, az erjedés lelassul vagy le is áll. Ez nem játék, ez a fermentálás tudománya.

Mielőtt azonban bármit is az üvegbe pakolnánk, van egy kritikus lépés: az uborkák virág felőli végét le kell vágni. Itt olyan enzimek bújnak meg, amik később a puhulásért felelnek. A mosás után érdemes őket függőlegesen és szorosan az üvegbe állítani, hogy a sós lé mindenhol egyenletesen érje őket. Az erjedést beindító klasszikus kenyér helyett egyre többen használnak krumplit, ami tisztább megoldás és gluténmentes is.

Pár nap után az üveg élni kezd: apró buborékok jelennek meg, a lé opálossá válik. A felszínen képződő fehéres hab nem a világvége, sőt, az erjedés természetes velejárója, időnként elég leszedni.

Akkor kell gyanakodni, ha kellemetlen szagot érzünk, vagy az uborka nyálkássá válik.

A folyamat általában hat-hét napig tart, de hőmérséklettől függően akár tíz nap is lehet. Akkor van kész, ha a buborékképződés leállt és az íze kellemesen savanykás. Ekkor jöhet a hűtő, ahol az ízek tovább érnek.

Létezik persze az egynapos kovászos uborka receptje is, ahol a kenyeret szénsavas ásványvízzel helyettesítik, drasztikusan lerövidítve a várakozási időt.

Ez a módszer a mai, türelmetlen kor szüleménye, ami gyors, gluténmentes megoldást kínál, bár az ízek mélysége nem éri el a hagyományos, lassú érlelésű változatét.

Ha pedig a bolti megoldások felé kacsintgatunk, érdemes résen lenni. A polcokon sorakozó savanyúságok jelentős része hőkezelt, ami azt jelenti, hogy

a fermentáció során keletkezett jótékony baktériumokat elpusztították.

A probiotikus hatás érdekében a címkén a „pasztőrözetlen” vagy „élőflórás” szavakat kell keresni. Enélkül a termék csupán egy finom savanyúság, de elveszíti azt a biológiai hozzáadott értéket, amiért a fermentált élelmiszereket annyira szeretjük.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Évtizedek óta rosszul készíted a darált húst? Egyetlen apró változtatás, és sokkal szaftosabb lesz
A legtöbben az üvegesre párolt hagymára esküsznek, pedig ezzel csak egy szottyos masszát kapnak. A titok a sorrend felcserélésében rejlik, amitől minden falat ízletesebb lesz.

Megosztom
Link másolása

Ha te is úgy gondolod, hogy a darált húsos ételek alapja az üvegesre párolt hagyma, akkor most kapaszkodj meg, mert lehet, hogy évtizedek óta rosszul csinálod. Nem, ez nem egy gasztro-összeesküvés, hanem egy pofonegyszerű technika, amitől a bolognai, a rakott krumpli vagy bármi, amibe darált hús kerül, hirtelen szintet lép.

A trükk lényege, hogy fel kell rúgni a szent sorrendet: először a húst pirítjuk le, és csak utána jöhet a hagyma.

A dolog mögött nincs semmi mágia, csak kőkemény konyhai fizika. A hagyma ugyanis, ez a könnyfakasztó kis alapanyag, tele van vízzel.

Ha bedobod a forró zsírba, azonnal kiereszti a lelkét, és a serpenyődben hirtelen nem pirítás, hanem egy szomorú, szottyos párolás kezdődik. A húsnak esélye sincs megpirulni, csak fő a saját és a hagyma levében, az eredmény pedig egy szürke, jellegtelen massza lesz.

Ezzel szemben, ha a forró serpenyőbe először a húst teszed, az kap egy rendes pörzsanyagot, ami az ízek alfája és ómegája. Az a lényeg, hogy így a hús kevesebb nedvességet veszít, és szaftosabb marad. A hagymát pedig csak ezután érdemes hozzáadni, mert így jobban ki tudja engedni az aromáit, és intenzívebb, gazdagabb ízt ad a kész ételnek.

A helyes recept így néz ki: Végy egy serpenyőt, hevíts benne két evőkanál olajat vagy zsírt. Dobd rá a fél kiló darált húst – lehet sertés, marha, vagy a klasszikus vegyes –, és közepes lángon kezdd el pirítani. Ne piszkáld agyon, hagyd, hogy kapjon egy kis színt. Amikor már kifehéredett és helyenként barnul, jöhet a fűszerezés: egy teáskanál só, fél teáskanál bors és egy teáskanál pirospaprika. Keverd el alaposan, majd most, és csakis most, add hozzá az egy fej finomra vágott vöröshagymát és a két-három gerezd zúzott fokhagymát.

Pirítsd még 5-7 percig, amíg a hagyma megpuhul. Végül öntsd fel 100 ml vízzel vagy alaplével, vedd alacsonyra a lángot, és főzd még 10-15 percig, amíg az ízek összeérnek és a szaft besűrűsödik.

És hogy mire jó ez a tökéletesített alap? Gyakorlatilag bármire. Ez lesz a tökéletes töltelék, a legkirályabb ragu, a tésztád új legjobb barátja, vagy a rakott ételeid lelke. A módszerrel egy megfizethető és sokoldalú alapanyagból hozod ki a maximumot, ami a magyar konyha egyik tartóoszlopa. Szóval a lecke egyszerű: előbb a hús kapjon egy pofont a forró serpenyőtől, utána jöhet a hagyma drámázni. Próbáld ki, és figyeld, ahogy a megszokott ételeid hirtelen karaktert kapnak.

Via Blikk


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Egynapos kovászos uborka recept kenyér nélkül ezzel a pofonegyszerű trükkel
Egy új recept szerint szénsavas ásványvízzel helyettesíthető a kenyér a kovászos uborka készítésénél. A módszerrel egy nap alatt roppanós, friss savanyúság készül.

Megosztom
Link másolása

Felejtsd el a nagymama ötliteres üvegét a párkányon, amit napokig kellett kerülgetni, és amiért az egész család azért imádkozott, hogy ne robbanjon fel a kánikulában.

A nyári kovászosuborka-szezon szent és sérthetetlen rituáléját most egyetlen trükkel a 21. századba került. A nagy titok nem más, mint a szénsavas ásványvíz, ami nemcsak a napokig tartó érlelést vágja haza, de a kenyeret is feleslegessé teszi, így az egész projekt gluténmentes lesz.

A recept egy gasztronómiai lifehack, ami pont azoknak szól, akiknek nincs idejük napokig bábozódni egy üveg uborkával. A módszer egyáltalán nem kompromisszum, sőt.

„Roppanós, friss és elképesztően üde lesz tőle az uborka… és nem mellékesen kenyér nélkül készül, így gluténmentes is.” A lelkesedés pedig ragadós: „Nálam ez most abszolút favorit lett. ” - írják a kommentekben.

Az egész mutatványhoz kell egy kiló fürtös uborka, kb. 1-1,5 liter szénsavas víz, két evőkanál só, ugyanennyi cukor, egy csokor kapor, 6-7 gerezd fokhagyma és egy teáskanál tarkabors.

Az uborkákat megmossuk, a végeiket levágjuk, majd hosszában bevágjuk, de nem teljesen ketté, mintha egy kis zsebet nyitnánk rajtuk. Egy nagyobb üvegben rétegezzük az uborkát a kaporral, fokhagymával és borssal, a tetejére szórjuk a sót és a cukrot, majd az egészet nyakon öntjük a szénsavas vízzel, amíg el nem lepi.

Egy kistányérral vagy nehezékkel lenyomjuk, hogy minden a víz alatt maradjon, lazán lefedjük, és kint hagyjuk a pulton egy napra.

Másnap, amikor már kellemesen savanykás illata van, mehet is a hűtőbe. Hidegen az igazi.

Az egyik legfontosabb tipp, hogy az alapanyag minőségén áll vagy bukik minden. Minél frissebb az uborka, annál roppanósabb lesz.

A mostanában felbukkanó konyhai praktikák is rendre az időtakarékos, mégis minőségi megoldások felé mutatnak.


Megosztom
Link másolása