INSPIRÁLÓ
A Rovatból

„Az étel a művészet egy formája” - mese a séfről, aki forradalmasította a vegán konyhát

Daniel Humm lenyűgöző és kreatív ötletei hatást gyakorolnak rád még akkor is, ha nem tudsz róla.

Megosztom
Link másolása

Daniel Humm neve a modern gasztronómia világában egyet jelent az innovációval, a kiváló minőséggel és a kreativitással. A svájci származású séf nemcsak kulináris remekműveiről ismert, hanem arról is, hogy újradefiniálta, mit jelent a fine dining élmény. Bár a 48 éves férfi New Yorkban érte el élete legnagyobb sikereit,

a négy nyelvű és -kultúrájú Svájcban született, és már gyerekként ott lábatlankodott a konyhában, hogy ellesse anyukájától és nagymamájától a hagyományos svájci ételek készítését.

Elég hamar kiderült, hogy kivételes tehetség. 14 éves korában már egy helyi étteremben dolgozott, ahol jól begyakorolta a klasszikus európai főzési technikákat. Sokaknak ez elég is lenne, de Daniel ennél jóval többre vágyott.

Az első Michelin-csillag

A fiatal séf karrierje igazán akkor indult be, amikor a Gasthaus zum Gupf nevű étteremben kezdett dolgozni.

Elég gyorsan megkapta első Michelin-csillagát, mindössze 24 éves volt ekkor, és ez ráirányította a nemzetközi figyelmet.

Kreatív ötletei és a helyi alapanyagok iránti elkötelezettsége villámgyorsan híressé tette őt a kulinária világában. Három évvel később ki is költözött Amerikába, San Franciscóban lett vezető séf. Minden helyi elismerést besöpört, de ezzel sem elégedett meg. Harminc éves korában már New Yorkban dolgozott, az egyik ismert étterem vezető séfje lett.

Az Eleven Madison Park élén

2006-ban újabb költözés következett tehát, Humm New Yorkba költözött, hogy az Eleven Madison Park étterem séfje legyen. Az étterem Manhattan egyik legszebb parkjára, a Madison Square Parkra néz. A hely, amely addig is elismert volt, Daniel Humm irányítása alatt a világ egyik legjobb éttermévé vált.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

Amikor lehetősége adódott rá, 2011-ben meg is vette, és egy új koncepciót vezetett be, amely a szezonális alapanyagokra és a tökéletes vendégélményre helyezte a hangsúlyt.

Az Eleven Madison Park azóta három Michelin-csillagot kapott, és többször is elnyerte a Világ Legjobb Étterme címet. Ha be szeretnél jelentkezni, hónapokra előre tervezz, és számolj azzal is, hogy egy-egy degusztációs menüsor 3-400 dollárba kerül.

Sokaknak ez is elég lenne, de Daniel még ennél is többre vágyott.

Michelin-csillagos vegán konyha?

Daniel Humm nemcsak arról ismert, hogy kiváló minőségű ételekkel kényezteti el a vendégeit, hanem arról is, hogy folyamatosan újít és feszegeti a gasztronómia határait. A 2020-as koronavírus-járvány drámai hatással volt az éttermekre világszerte, és ez alól az Eleven Madison Park sem volt kivétel. Az étterem hosszú időre bezárt, és ez az időszak lehetőséget adott Humm-nak arra, hogy átgondolja a hely jövőjét. A pandémia rávilágított a fenntarthatóság és az élelmiszer-ellátás törékenységére, ami inspirálta a séfet, hogy új irányt keressen.

Arra jutott, hogy 15 év után valami sokkal izgalmasabbal szeretne foglalkozni.

Merész húzással úgy döntött, hogy kipróbál valamit, amit előtte soha senki nem mert még meglépni, és az Eleven Madison Park étlapját teljesen növényi alapúra változtatja.

Ez a radikális lépés hatalmas visszhangot keltett a kulináris világban, és a legtöbben nem azt emelték ki, hogy milyen jó ötlet, hanem bátorságát sokkal inkább ostobaságnak nevezték. De a séf nem engedett az elképzeléséből, és megkereste azokat a kollégákat, akik elég elkötelezettek és elég tudásuk van ahhoz, hogy a teljesen vegán fine-dining éttermet sikerre vigyék vele.

Az újranyitáskor ezt írta ki a facebook oldalukra: „Barátaim, közel 15 hónappal azután írom ezt, hogy bezártuk az éttermünket, és nagyon izgatottan osztom meg veletek, hogy június 10-én újra megnyitjuk az Eleven Madison Parkot.

A világjárvány térdre kényszerítette az iparágunkat. A bezárásunkkal a csapatunk nagy részét elbocsátottuk, és tényleg nem tudtuk, hogy lesz-e még Eleven Madison Park.... - egyértelmű volt, hogy mindazok után, amit az elmúlt évben átéltünk, nem tudjuk ugyanazt az éttermet megnyitni.

Ennek tudatában örömmel osztom meg, hogy úgy döntöttünk, hogy növényi alapú menüt fogunk felszolgálni, amelyben nem használunk állati eredetű termékeket - minden ételünk zöldségekből készül, mind a földből, mind a tengerből, valamint gyümölcsökből, hüvelyesekből, gombákból, gabonákból és még sok minden másból.”

A Fine Dining újraértelmezése

Bármekkora megbotránkozást is keltett szakmai körökben a bátor döntés, bármennyire húzták is a szájukat az Eleven Madison Park törzsvendégei, az étterem növényi alapú koncepciója nemcsak a fenntarthatóságot, hanem a fine dining újraértelmezését is zászlójára tűzte.

Humm hisz abban, hogy a csúcsgasztronómia az állati eredetű alapanyagok használata nélkül is lehet érdekes, és hogy a húsevők az ő kedvéért be fognak menni egy teljesen vegán étterembe.

És amiben hisz, azt meg is csinálja. Már meg sem lepődünk, hogy igaza lett. Az étterem mára még népszerűbb, mint valaha.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

Daniel új utakat nyitott a séfek és az éttermek számára világszerte. Kiderült, hogy a teljesen vegán menü ugyanazt a luxust és kifinomultságot tudja nyújtani, mint a korábbi, csak környezetbarátabb módon.

Művészet a tányéron

A kreatív séf számára a látvány legalább annyira fontos, mint az íz, amikor vegán ételeit készíti. A fine dining világában az étkezési élmény nemcsak az ízlelőbimbókat, hanem a szemet is gyönyörködteti. Humm ételei pedig ezt az esztétikai élményt tökéletesen megtestesítik, és ez alól az új, növényi alapú menüje sem kivétel.

„Az ételek látványának olyannak kell lennie, hogy az első pillantásra lenyűgözze a vendégeket. Az étel a művészet egy formája, és ezt a művészetet minden tálalásnál meg kell mutatni”

- mondja a SecretNYC című lapnak.

A séf és csapata tehát nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az ételek látványosak és művésziek legyenek. Színekben és textúrákban gazdagok, ami már önmagában is különleges élményt nyújt.

Inspiráció a természetből

Az új vegán menü kialakítása során Daniel Humm a természetből merített inspirációt. Az ételek gyakran a természetes formákat és színeket idézik, ezzel is erősítve a kapcsolatot az alapanyagokkal. A dekoratív elemek, mint például a virágok, levelek és egyéb növényi díszítések nemcsak a látványnak adnak, hanem az ízvilágnak is.

Daniel Humm számára az ételek elkészítése és tálalása művészi folyamat. Minden egyes tányért gondosan megtervez, hogy a lehető legnagyobb vizuális hatást érje el.

„Az ételnek olyan műalkotásnak kell lennie, amit a vendégek nemcsak megkóstolnak, hanem csodálnak is”

– mondta Humm ugyanabban az interjúban. Ez a szemlélet különösen fontos egy vegán menü esetében, ahol az alapanyagok változatossága és szépsége komoly kihívás elé állítja a séfeket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

A sokszoros Michelin-csillagos séf mindig is a kulináris innováció élvonalában állt. Az, hogy az Eleven Madison Parkot vegán étteremmé alakította, lehetőséget adott számára, hogy új utakat és technikákat fedezzen fel a növényi alapú főzés terén. Ez a kihívás inspirálta őt, hogy még kreatívabb legyen, és új ízeket és textúrákat hozzon létre. Egy dolog azonban komoly bizonytalanságot szült:

képes-e egy totál vegán étterem megtartani a 3 Michelin-csillagot?

Hamarosan kiderült, hogy igen. 2022 nyarán, néhány hónappal a nyitás után bejelentették, hogy a Michelin-csillag ellenőrei eléggé elégedettek voltak, és az étterem megtarthatta az összes csillagát. Aztán 2023-ban is.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

Így írt erről a guide: „Daniel Humm séf a modern elegancia e temploma felett áll, és buzgón törekszik a mesteri pontosságra… A személyzet öltönyeitől a kézzel fújt vázákig minden egyedi készítésű.

A növényi alapú menü a luxusétkezések merész víziója, és páratlan magasságokba emeli a koncepciót.

A frissen sült, finoman ropogósra sütött, hamis vajjal kínált vegán zsemle varázslatos alkotás. A kaviárt utánzó tonburi quenelle, amelyet tormakrémmel tálalnak tökmagvajjal megkent retek tostada kíséretében, egyszerűen lenyűgöző.

A spenótba csomagolt és morzsával díszített párolt seitan ínycsiklandó mártással van feldobva.

A desszertek, például egy fagyasztott cseresznyevirág és rózsaszirom eperrel díszítve, ugyanilyen jól sikerültek.”

Vendégek reakciói

Az Eleven Madison Park vegán átalakulása vegyes reakciókat váltott ki a vendégekből. Sokan üdvözölték az új irányt és dicsérték az ételek szépségét és a séf ötletességét.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

Mások hiányolták a korábbi menü állati eredetű ételeit. Azonban a legtöbb visszajelzés pozitív volt, a legtöbb vendég értékelte Humm bátorságát és elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

Sokan kiemelik, hogy az étteremben való étkezés olyan élményt nyújtott számukra, mint egy művészeti kiállításon vettek volna részt, ahol minden fogás egy-egy műalkotás.

Aki egyszer is beült már az étterembe, oda van a látványvilágáért és azért, ahogy mindaz az ízekhez kapcsolódik.

Az élmény újradefiniálása

Daniel Humm sosem rejtette véka alá, hogy szerinte az étteremélmény több, mint ami a tányéron van.

„Itt az ideje, hogy újradefiniáljuk a luxust mint egy olyan élményt, amely magasabb célt szolgál és valódi kapcsolatot tart fenn a közösséggel”

– nyilatkozta. Az Eleven Madison Park új koncepciója nemcsak az ételek minőségére és ízére összpontosít, hanem arra is, hogy mélyebb kapcsolatot alakítson ki a helyi közösségekkel és a bolygóval is.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Daniel Humm (@danielhumm) által megosztott bejegyzés

A séf ugyanis elkötelezett a fenntarthatóság iránt. Nemcsak a konyhában, hanem azon kívül is nagy hatással van mindenkire. 2017-ben létrehozta a Rethink Food nevű jótékonysági szervezetet, amely az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemre és a rászorulók támogatására összpontosít. A szervezet a New York-i éttermek felesleges ételeit gyűjti össze és osztja szét a rászorulók között, így biztosítva, hogy senki ne maradjon éhesen.

A szervezet egyik jelentős projektje volt, amikor a COVID-19 járvány idején a lezárt éttermek konyháit közösségi konyhává alakította, hogy meleg ételt biztosítsanak a rászorulóknak.

A Rethink Food nemcsak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére összpontosít, hanem arra is, hogy a tápláló és egészséges ételek mindenki számára elérhetőek legyenek. A szervezet célja, hogy hosszú távon fenntartható élelmiszer-rendszereket hozzon létre, amelyek csökkentik a pazarlást és támogatják a helyi közösségeket.

Daniel Humm még csak 48 éves, és már övé a Világ Legjobb Étterme. Hobbija a futás és a biciklizés, és úgy tűnik, már rég nemcsak a konyhában, hanem azon kívül is nagy hatással van a világra.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma
Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.
Sassy - sassy.hu
2026. május 29.


Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

 

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak
A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Megosztom
Link másolása

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

 


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban
A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Megosztom
Link másolása

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának
Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Megosztom
Link másolása

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.


Megosztom
Link másolása