Vegán péntek Steiner Kristóffal - „Pizzaparti: lélekben a mennyországban”
Finoman fogalmazva nem vagyunk a tél legnagyobb rajongói. Ezért is „menekülünk” harmadik éve a világ másik felére, Mexikóba - ahol ilyenkor ragyog a nap, és 38 fokban a tengerparton ünnepelhetjük a karácsonyt és a szilvesztert.
Oké, Görögországban nem szakad jeges eső, de azért hideg van - így amióta hazatértünk, nagy sétákat teszünk dél körül, este viszont bekuckózzuk magunkat az ágyba a Netflix-szel, a hat cicánkkal, és lélekmelengető lakomáról álmodunk.
Egy hét alatt, anélkül, hogy elhagytuk volna a házunkat és levettük volna a melegítőnadrágunkat, annyi helyre sikerült eljutnunk, annyi kultúrával találkozhattunk az ízek szárnyain, hogy
Készítettünk indiai dalt, zsidó sóletet, magyar krumplistésztát, ázsiai ragadós tofut, közel-keleti humuszt és most… olasz pizzát. A zöldségek nagyja a kertünk termése, de ahogy mindig mondom, minden helyettesíthető - mindennel.
Házi lassú pizza
Hozzávalók, 2 pizzához:
300 gramm finomliszt - én 00 típust használtam
8 gramm só
1 gramm porélesztő vagy 10 gramm kovász
120 ml hideg víz
A szószhoz:
2 paradicsom, a sajtreszelő nagylyukú oldalán lereszelve, amíg a héj a kezemben marad
4 gerezd préselt, vagy reszelt fokhagyma
Só és bors
A feltéthez mindezt gyengéden összeforgatjuk:
1 vékony szelet (kb ½ cm) sütőtök, kis háromszögekre vágva
¼ brokkoli fej, apró rózsákra szedve
½ lilahagyma, vékony karikákra vágva
1 kisebb kápia paprika, vékony karikákra vágva
4 szem gomba vékony szeletekre vágva - mi most egy nagy marék fiatal laskagombát használtunk
2 evőkanál olívaolaj
Pár csepp balzsamecet
Só és bors
A zöldfűszerek:
Mi friss oregánót, és zsályát használtunk
Elkészítés:
Az élesztőt feloldottam a vízben, majd a liszthez adtam, és jó tíz percen át gyúrtam, dagasztottam, hajtogattam. Eleinte ragadós, darabos, majd 3-4 perc után elkezd összeállni, és úgy a hetedik percben könnyen nyújtható tésztává válik. Akkor van kész, ha kifeszítve nem szakad el, és egy lámpa elé tartva átszivárog rajta a fény. Ekkor edénybe teszem, lefedem - fóliával, vagy fedővel, és hagyom dagadni, míg duplájára nő - ez nekem egy éjszakán, 12 órán át tartott.
Másnap vizes kézzel fényes, sima tésztalabdát formáztam a tésztából - ez már rövidebb ideig tart, csak úgy, mint a második kelesztés - szobahőmérsékleten 4-6 óra, de hűtőben, hideg kelesztéssel - ha csak vacsorára kell kész lennie - elvan 12 órát is.
Mielőtt sütni készülnék, maximumra melegítem a sütőt - pizza készítésnél minél forróbb a sütő, annál jobb.
A tésztát ekkor - mikor ismét nagyjából duplájára nőtt -, gyengéden egy liszttel bélelt edénybe ejtettem, hogy minden oldalát beborítsa a liszt, majd kiemeltem, és egy 32 cm átmérőjű pizza tálcán nyújtani kezdtem, úgy, hogy a tenyeremmel finoman a perembe préseltem a buborékokat, majd meg-megemelgetve egészen vékonyra húztam ki a közepét.
Vékonyan megkentem a paradicsomszósszal, megpakoltam a feltétekkel, majd a tűzforró sütőbe toltam - egy igazi kemencében egy perc is elég a pizzának, én azonban most egy aprócska elektromos sütővel dolgoztam, amely legfeljebb 250 fokot tud, így én 13 percig sütöttem.
Ilyen hosszú idő alatt a tészta pereme rendkívül ropogós lesz - inkább egy francia bagettre hasonlít, ha rövidebb időt tölt magasabb hőmérsékletű sütőben, puhább marad, és csak a buborékok lesznek roppanósak.
Még egy kis olívaolajjal, és friss csilivel szórva majszoltuk el - fizikailag az ágyunkban, lélekben a mennyországban.
További receptek a szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán. Instagram: @kristofsteiner és @nimrodagan
