Vegán péntek Steiner Kristóffal - „Lengyel származású nagymamám, Janka is készítette”
Akárhányszor otthonról haza telefonálunk – vagy ahogyan a COVID járvány kirobbanása óta olyan sokan, Zoomolunk – Izraelbe péntekenként, mindig megemlítjük ima Iritnek, Nimi anyukájának: „úúúgy hiányzik a sóleted!”.
Azzal az eltéréssel természetesen, hogy míg karácsony egyszer van egy évben, a Shabbat minden hétvégén beköszönt. Aztán – miután 2020-ban beütött az utazhatatlanság a világban – úgy döntöttünk, nem várunk tovább, magunk készítjük el Irit legendás, sokbabos sóletjét.
Oly’ jól sikerült, hogy azóta még rendszeresebb vendég az asztalunkon. Olyannyira, hogy már nem is csak sábeszkor főzzük – ennek elsődleges oka az, hogy amióta egy tengerparti kis görög falucskában élünk sosem tudjuk, milyen nap van…
Az én családomban is tradicionális fogás volt - lengyel származású nagymamám, Janka készítette, aki következetesen kerülte a kérdést: ha nem zsidó, mégis miért főzi ezt a hagyományos zsidó fogást péntekenként, ahogy azt is, miért hurcolták el a németet.
Mára azonban mindannyiunknak világos: egyszerűen félt, hogy a történelem ismétli önmagát, és szerencsére / sajnos nem érhette meg, hogy lássa: igaza volt. Az emberek nem tanulnak…
No de vissza a recepthez, mielőtt könnyek is kerülnek a lábasba. Sóletet készíteni valami elképesztő élvezet. Egyrészt, mert annyi energiabefektetést igényel, mint felrakni a kedvenc lemezünket, másrészt pedig, mert egy egész nap hangulatát meghatározza: ahogy lassan süldögél a sütőben.
Pénteken reggel szokás összedobni - korán elvégezzük az előkészületeket, hogy a szombati ebédre elkészüljön.
Akár már előző este is beáztathatjuk a hüvelyeseket és - ha teszünk bele - az árpagyöngyöt. Fontos: most kivételesen nem használhatunk semmiféle konzervbabot! Általában nem vagyok ellene az ilyesminek, de most a sólet lelkéről van szó itt, emberek!
Csicseriborsó-bab-lencsés sólet: minden nap szombat van - módra
Hozzávalók (4 személyre):
2 csésze száraz hüvelyes keveréke: csicseriborsó, fehérbab, vörösbab, és fekete bab / lencse (jobb legalább négy-hat órára beáztatni korábban)
½ csésze árpagyöngy (opcionális)
2 szem édesburgonya
2 szem burgonya
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
4 fej vöröshagyma
8 gerezd fokhagyma
100 ml sürített paradicsom
4 szem apróra vágott paradicsom
füstölt / édespaprika
1-1 csipet őrölt római kömény, kurkuma, és koriander
só és bors
Elkészítés:
1. Ha kisebb gyökérzöldségekkel dolgozunk, nem is lacafacázunk a felvagdosásukkal, ha nagyobbacskák, felezzük őket. Hámozás?! Ugyan már!
2. A hagymát, fokhagymát viszont saaajnos hámozzuk, a fokhagymagerezdek egészben, a hagymák negyedelve kerülnek a (nem műanyagfüles) lábosba.
3. Ha használunk árpagyöngyöt, érdemes fűszerzsákban belerakni a lábasba, másképp nagyon megköti a sólet állagát - de ha nincs, az se tragédia, ez esetben gyakrabban kell itatni főzés közben.
4. Minden mást egyszerűen csak belehajítunk, felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje, összekevergésszük, majd egyszer felforraljuk nagy lángon – addig előmelegítjük a sütőt 120 fokra.
5. Eztán 24, de minimum 12 órán át süldögél magában, 5-6 óránként rápillantunk, hogy elkél-e neki egy kis extra víz, éjszakára pedig 100 fok alá csökkentjük a hőmérsékletet.
Szerény véleményem szerint egyébként a tökéletes sólet azt a képet adja vissza, amikor Sigourney Weaver az Alien 4-ben lezuhan az Alien királynő fészkébe.
- ilyenkor az íz mélységét extra füstöltpaprikával, kis cukorral, vagy édesítővel, és (nem autentikus, de működik) egy csepp szójaszósszal fokozzuk, és picit belebotmixerelünk, hogy „szétsült zöldség” feelingje meglegyen.
További receptek a szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán. Instagram: @kristofsteiner, @nimrodagan