2024 egészségügyi trendjei - mesterséges intelligencia, természetes kivonatok, élhetőbb városok
Idén most már tényleg jobban odafigyelek az egészségemre. Leteszem a cigit, és felveszem a tavaly karácsonyra vett futócipőt. Elmegyek arra a rákszűrésre. Nem eszem annyi ultrafeldolgozott szemetet.
Megtanulom azt a stresszoldó légzést vagy mit.
Vagy legalább elolvasom, mit jósolnak a szakemberek, milyen új és régi dolgok kerülnek majd előtérbe az egészségügyben!
Dr. AI rendel
A mesterséges intelligencia már az elmúlt években is fontos szerepet töltött be az egészségügyben, leginkább a megelőzésben és a betegút menedzsmentben. Egyre több hazai alkalmazást, illetve tervet láthatunk ennek bővítésére. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) például alapja lehet a betegellátásban az adatvezérelt mesterséges intelligencia alkalmazásának- írja Ernőfy Nóra a hazai betegellátás és az AI közös jövőjéről szóló cikkében.
Az adattárnak köszönhetően számos kutatást meg lehet spórolni mind időben, mind anyagiakban, az adott személy különböző betegségeinek szövevényes egymásra hatását hamarabb át lehet látni.
A trendkutatók az AI elterjedésének a fentieknél kézzel foghatóbb területeiről is beszélnek, többen kihangsúlyozzák a különféle okosórák, a hordható egészségügyi technológiák várható ugrás szerű fejlődését is.
A hordható eszközök és okosórák a szimpla monitorozáson túllépve egyre inkább a szűrésekre, a megelőzésre fognak koncentrálni- állítja Christine Lemke, az Edivation egészségügyi adatelemző cég alapítója.
Ezáltal a felhasználó lehetőséget kap a tudatosabb egészségmegőrzéshez, probléma esetén pedig pontosabb és alaposabb fizikai előképpel tud szakmai segítséghez fordulni.
Az AI egyébként akkor is belekotyog az egészségünkbe, ha nem kérjük rá. Elég neki a ráutaló magatartás ahhoz, hogy az internetes tevékenységünk alapján különböző fogyókúrás applikációkat, jóga kurzusokat vagy akár felnőtt játéknak tűnő medencefenék erősítő okoseszközt is elénk toljon Insta-görgetés közben.
A 2024-es évben ezek a kéretlen ajánlatok is egyre személyre szabottak lesznek, így érdemes odafigyelni arra, milyen tartalmakat keresünk vagy osztunk meg.
Gyógyszernek nem minősülő gyógyszerek
A 2023-as év egyik legismertebb gyógyszere a cukorbetegek által használt Ozempic lett. A készítmény lassítja a gyomor ürülését és a központi idegrendszeren keresztül csökkenti az éhségérzetet, így a diabétesszel küzdők számára megkönnyíti a diétát. Ez a hatás természetese egészséges emberek esetén is megfigyelhető, így a fogyni vágyók sok helyen felvásárolták a patikák készleteit, nem törődve sem az őket érő esetleges mellékhatásokkal, sem azzal, hogy a valóban erre a gyógyszerre szorulók így veszélybe kerülhetnek. Az Ozempic által keltett piaci hatás számos új fogyást segítő készítményt fog életre hívni, állítja Frank Jaksch, a bioaktív összetevőket gyártó Ayana Bio cég vezetője.
Szerinte például
kis utánaolvasást követően az is kiderül, még a mellékhatásaiban is megegyezik.
Egy másik, természetes étrendkiegészítő is egyre nagyobb hírnevet fog magának szerezni, ez pedig nem más, mint a süngomba. A gasztrotrendek között is megjelenő gombák egyszerre finomak, fenntarthatóak és egészségesek, így nem véletlen a népszerűségük.
Jövőre a legismertebb nevek a lepketapló és a tremella (rezgőgomba) lesznek, két olyan funkcionális gombafajta, amelyeket a kínai gyógyászatban már évek óta használnak.
Az előrejelzések szerint tovább ível majd a különböző fermentált készítmények népszerűsége is, melyek leginkább a bél mikrobiomján keresztül támogatják az egészségünket.
És ha már a beleknél tartunk…
Bélföldi híreink
Az élelmiszer-és gyógyszeripar okozta emésztőszervi bántalmak ma már gyakorlatilag minden embert érintenek. Erre reagálva számtalan influenszer árulja a különböző puffadás és hormonális bélpanaszok elleni készítményeit a közösségi médiaplatformokon, illetve egy másik irányzat követői igyekeznek a hagyományos módszerekkel, többek között fermentált ételekkel és italokkal javítani a helyzeten.
A tudomány egyre több mindent ismer meg az agy-bél tengely harmonikus működésének fontosságáról, vagyis arról, hogy az emésztőszerveink hogyléte kihatással van a mentális életünkre is, és fordítva. Ezért ezek a fent említett étrendkiegészítők vagy gyógyhatású készítmények egyre több forrásból ellenőrizhetőek, a kutatások tovább segítik a felhasználókat a helyes döntésben.
Külön beszerzésükre azonban nem lesz szükség, ugyanis a posztbiotikumok a probiotikus fermentáció melléktermékei, így megtalálhatók a kefírben, savanyú káposztában vagy a kombuchaban.
A trendkutatók további, a bélrendszer egészségével kapcsolatos előrelépéseket várnak a 2024-es évtől, többek között az egyszerű szupermarketekben is elérhető fermentált ételek megjelenését vagy a széklet transzplantáció elterjedését.
Őszinteség és közösség a betegségben
A betegségek és traumák kezelésében, feltárásában is egyre nagyobb nyitottságot jósolnak a szakértők.
Az afáziával küzdő Bruce Willis-ről vagy a 48 éve absztinens Antony Hopkins-ról szóló cikkek bátorságot adnak az embernek ahhoz, hogy őszintén szembenézzenek a testi-lelki problémáikkal.
A mesterséges intelligencia valószínűleg ezen a területen is sokat fog finomodni, és bár a ChatGPT nem tudja helyettesíteni a pszichológusok munkáját, annak előkészítésére, a megfelelő szakirány megválasztására alkalmas lehet.
A saját magunkkal való őszinteség fontossága is egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a közeljövőben, a különböző önsegítő csoportokra, konkrét betegség köré épülő közösségekre a pandémia után még nagyobb szükségünk lesz.
Az egyéni, civil és állami segítségen kívül egyre több munkáltató is keresi azokat a lehetőségeket, melyeken keresztül az alkalmazottak egészségesebb fizikai és szellemi környezetben dolgozhatnak. Az érzelmi megterhelés tudatosítása és kezelése például már nem csak magánügy, sok cég igyekszik a régi rendszerein úgy változtatni, hogy az ne csak fizikai és szellemi, de érzelmi téren se legyen a dolgozói kárára, hiszen saját érdekük is, hogy a pszichológiai biztonság elősegítse az önálló munkavégzést és az innovációt.
Városi jól-lét
A Föld lakosságának több, mint 50%-a városlakó, ami azt jelenti, hogy az emberiség felének napi szinten meg kell küzdenie olyan egészségkárosító hatásokkal, mint az extrém légszennyezés, a nyári hőség vagy szimplán az ilyen népsűrűség okozta stressz.
A felelős városvezetők ennek megfelelően igyekeznek rövid és hosszú távon is befolyásolni ezeket a negatív tényezőket. Mivel pedig 2024-ben a világ 50 országában lesznek választások, a jövőkutatók komoly változásokat prognosztizálnak a városrendezés területén is. Fontos lenne például minél több helyen megvalósítani a 15 perces város gondolatát, ahol egy adott terület (nem feltétlenül egyetlen város, inkább kerület méretű városrészekről beszélünk)
mindez természetesen megfelelő tömegközlekedési ellátottsággal.
Az okos városok versenyében a pandémia után egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakosság részéről az egészséges és fenntartható környezetre való igény, így ezek a törekvések is előtérbe kerülhetnek 2024-ben. Mivel az okos város pontos definíciója még mindig elég képlékeny, a különböző országok, intézmények vezetői próbálják a saját lehetőségeikhez és tudásukhoz illesztve megfogalmazni a céljaikat. Magyarországon például az 56/2017. (III. 20.) kormányrendelet szerint az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
Ilyen például a pesti alsó rakpart ideiglenes lezárása, a biodiverzitás növelésére tett gerillakertészeti vagy a FŐKERT által vitt Vadvirágos Budapest projekt, esetleg Józsefváros különböző utcáinak használati átgondolása a lakosság bevonásával.