ÉLETMÓD

8 súlyos ok, amiért kétszer is gondold meg, hogy áttérj a vegán életmódra

Megbocsátható, ha azt hiszed, hogy a vegán étrend a legegészségesebb az összes közül. Csakhogy tévedsz.

Megosztom
Link másolása

Gyakran hirdetik a húsfogyasztás egészségesebb alternatívájaként - de egy új könyv azt állítja, hogy az egészségügyi előnyök közül sok megalapozatlan. A The Great Plant-Based Con (A nagy növényi alapú átverés) című könyv szerzője, Jayne Buxton szerint számos oka van annak, hogy a hús és a tejtermékek elhagyása valójában káros az egészségre.

Nemcsak a csonttörések számának és a vérszegénység kialakulásának az esélye nagyobb, de a stroke és a vesekő is nagyobb valószínűséggel csap le.

Jayne azt mondja: „Mindannyiunkat meggyőznek arról, hogy jó ötlet lemondani az állati eredetű élelmiszerekről, mint például a hal, a tojás és a tejtermékek. A hírességek is ezt teszik. Mindenhol megjelentek a vegán éttermek.”

Jayne szerint ehelyett a teljes értékű, sok friss, szezonális növényi és állati eredetű élelmiszert tartalmazó étrend jobbat tesz az egészségünknek.

Itt van nyolc ok, amiért érdemes kétszer is meggondolni, hogy vegánná válj:

Gyakori hiánybetegségek

„A vitaminhiány az egyik ok, amiért azt tanácsolnám, hogy ne válj vegánná - mondja Jayne. - A B12-vitamin nélkülözhetetlen az idegrendszer és agy működéséhez. A legtöbb ember tudja, hogy növényi eredetű élelmiszerekből ezekhez nem lehet hozzájutni, és a vegánok azt mondják, hogy pótolni kell."

Jayne azonban arra figyelmeztet, hogy

a táplálkozás egészségessé tétele érdekében a táplálékkiegészítőre hagyatkozni nem megoldás.

„A B12-vitamin hiányának aránya a vegánok körében még mindig magasabb, mint a mindenevőknél. De nem a B12-vitamin az egyetlen dolog, ami hiányzik. Sok más tápanyagot is nehéz megfelelő formában a növényi élelmiszerekből beszerezni, köztük az A-vitamint, a D3-vitamint, a K2-t és a vasat. A lista nagyon hosszú."

Hajhullás

„A hajhullás az egyik leggyakrabban ok, amiért a vegánok visszatérnek a hús és más állati eredetű élelmiszerek fogyasztásához" - magyarázza Jayne.

Szerinte a hajhullás a B12 vagy a vas hiányával függ össze, és hozzáteszi:

„Ha nem eszünk elég megfelelő ételeket, vagy a szervezetünk nem szívja fel a tápanyagot, az okozhat hajhullást,

még akkor is, ha csak enyhe hiányunk van."

Csonttörés

Egy 2008-as kutatás szerint a vegánok nagyobb valószínűséggel szenvednek csonttörést.

Öt év elteltével a vegánok átlagosan 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek csonttörést, mint a húsevők.

A kockázat akkor is ugyanekkora volt, ha táplálékkiegészítőket szedtek.

Jayne azt mondja: „A húsban, halban, tojásban és tejtermékekben található aminosavak és tápanyagok nélkül fennáll a csontok és izmok elgyengülésének kockázata.”

Ízületi gyulladás, vesekő

Az oxalátok „anti-tápanyagok”, amelyek a növényi eredetű élelmiszerekben, például a spenótban, a mandulában és az édesburgonyában találhatók.

Az oxalátokban gazdag élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása vesekövet okozhat. Az oxalátok felhalmozódhatnak az ízületekben, ízületi fájdalmat okozva.

„Ezt oxalát-túlterhelésnek nevezzük, és gyakori a vegánoknál, akik sok spenótot és mandula turmixot fogyasztanak" - mondja Jayne.

Sok vegán élelmiszer ultrafeldolgozott

A diótejek, a vegán sajtok, a műhúsok és más helyettesítő termékek nem tesznek jobbat az egészségünknek, mivel a legtöbb ultrafeldolgozott.

„Már így is sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, az ételeink körülbelül 60 százaléka ilyen - mondja Jayne. - De a piacot elárasztó vegán élelmiszerek közül sok még rosszabb.

Egy vegán tejszínből például kiveszik a valódi tejet, és adalékanyagokat, emulgeálószereket és ízesítőket adnak hozzá, hogy megfelelő ízt és állagot elérjék.

Ez nem javítja, hanem rontja az étrendünket.”

A hús nem ellenség

„A hús nagyon hasznos, ha mértékkel fogyasztjuk, általában heti három-négy alkalommal - mondja Jayne. - Az agy egészségéhez nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít, és egyes kutatások szerint véd a szívbetegségekkel szemben.

Egy 2021-es tanulmány szerint a húst, tojást és halat tartalmazó étrendnek szív- és érrendszeri előnyei lehetnek, különösen akkor, ha az ultrafeldolgozott élelmiszerek kis mennyiségben jelennek csak meg a tányéron.”

Jayne azt állítja, hogy a húst és a rákot összekapcsoló tanulmányok gyakran rosszul megtervezettek és „rendkívül gyenge adatokon” alapulnak. Azt állítják, hogy a feldolgozott hús „biztosan oka” a rák kialakulásának, a vörös hús pedig valószínűleg.

A növényi étrend depressziót okozhat

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vegánoknál nagyobb a mentális betegségek kockázata. Egy 2022-es tanulmány

14 000 brazil megkérdezésével megállapította, hogy a vegán étrendet követők kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban.

Jayne szerint: „Ez nem meglepő, mivel a vegán étrendben számos, a mentális egészség szempontjából fontos tápanyag - például a DHA, a jód és a B12 - nagyon kevés.

... és a stroke

Egyes tanulmányok szerint a vegetáriánus és vegán étrend védelmet nyújt a stroke ellen, mások viszont éppen az ellenkezőjét állítják. Egy 2019-es Oxford tanulmány szerint a vegánoknál magasabb a stroke bekövetkeztének kockázata, mint a húsevőknél.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Felejtsd el a testtömeg indexet (BMI), itt egy új mérőszám, ami sokkal többet árul el rólad
A szakértők szerint a BRI olyan egyszerűen használható, mint a BMI, de pontosabb a testösszetétel és az egészségügyi kockázatok meghatározásában.

Megosztom
Link másolása

Bár a kerekded és a formás sokszor bóknak számít, egy nő sem szeretné, hogy így nevezzék. Azonban a tudósok most azt állítják, hogy a kerekdedség mérése lehet az egyik legjobb módszer az egészségünk felmérésére.

A Body Roundness Index (BRI) nevű rendszer, amely a vitatott testtömeg-indexet (BMI) váltaná fel, pontosabban becsülheti meg a súlyhoz kapcsolódó betegségek kockázatát. Az Egyesült Államokban és Kínában egyre több orvos alkalmazza is az egészség mérőszámaként.

Míg a BMI kizárólag a magasságot, testsúlyt és etnikumot veszi figyelembe, a BRI a csípő- és derékkörfogatot, valamint a nemet és az életkort is belekalkulálja.

Az eredményt egy fekete vonalként ábrázolják egy zöld tojás alakú „egészséges zónán” belül, megmutatva, hová esik az adott személy. A rendszer kiszámítja a testzsír százalékot és a hasi zsír (viscerális zsír) mennyiségét is, 1-től 20-ig terjedő skálán.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem”

Paulomi Debnath, egy középkorú, formás anyuka maga is úgy érezte, hogy le kéne adnia néhány kilót a hasáról. De sokkolta, amikor az BMI kalkulátor szerint a 165 cm-es magasságához és 81,5 kg-os súlyához tartozó 29,8-as eredménye az elhízott kategóriába sorolta őt.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem” – mondja a 44 éves nő.

„Általában nem érdekel, mit mutat a mérleg, és magabiztos vagyok a külsőmmel kapcsolatban, ezért ez egy kegyetlen és személytelen módja az emberek megítélésének. Ez egyfajta 'fat-shaming', és nem veszi figyelembe az életkort vagy az életstílust.”

A BRI kalkulátor szerint viszont 4,5-ös eredményt kapott, ami az egészséges zónába esik, 34%-os testzsírral és 2,3%-os hasi zsírral.

„Ez sokkal reálisabb” – mondja. „Boldogan beismerem, hogy egy kicsit fittebbé kell válnom, de ez a rendszer nem megszégyenít, és nem hajszol bele drasztikus diétákba.”

„Ez az értékelés sokkal igazságosabb”

Rosie Mullender újságíró évek óta szinte megszállottan figyeli BMI-értékét. Az 163 cm-es és 72 kg-os Rosie BMI-je 27,3, ami a túlsúlyos kategóriába tartozik.

„Amióta elköltöztem Londonból, megváltozott az életmódom. Otthonról dolgozom, és kényelmes ruhákban vagyok egész nap, ami miatt néha csak akkor veszem észre a súlygyarapodást, amikor felpróbálom a farmert” – mondja.

Rosie BRI szerinti eredménye azonban 4,5 lett, ami szintén az egészséges zónába esik, 33,2%-os testzsírral és 2,6%-os hasi zsírral.

„Meglepett az eredmény, mivel alma testalkat vagyok, de ez a rendszer igazságosabbnak tűnik” – mondja.

Ha te is kíváncsi vagy a saját BRI értékedre, ennek a kalkulátornak a segítségévek megtudhatod.

Via The Sun

Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Csak zsírból és nem izomból fogysz, ha betartod ezt a 7 alapszabályt!
A legfontosabb, hogy ne akarj túl hamar túl drasztikus változást. Haladj fokozatosan, nehogy megterheld a szervezetedet.

Megosztom
Link másolása

Hasznos tanácsokat gyűjtött össze a Femina a fogyásról.

Olyan tanácsokat osztottak meg, amelyek segítenek, hogy ha fogyni szeretnél, ne az izmaidból fogyj, hanem a zsírból.

Az egyik alapvető lépés, hogy fehérjében gazdagabb étrendre állsz át, mert a fehérjére szükség van az izomszövetek építéséhez. fehérjét tartalmaznak többek közt a sovány húsok (csirke, pulyka, hal), a tojás, a tejtermékek, a hüvelyesek, a tofu és a quinoa. A másik fontos szabály, hogy tarts súlyzós edzéseket is, mert ezzel növekszik az izom. A harmadik dolog, amire figyelj oda, hogy ne akarj túl sokat és túl hamar fogyni.

A túl intenzív fogyás nem csak a szöveteknek tesz rosszat, hanem a szívedet is megterheli. Ráadásul a gyors fogyás (heti több kiló) eredménye az lesz, hogy megnyúlik a bőröd és lógni fog.

Mi a fenti tanácsokhoz még azt tennénk hozzá, hogy ügyelj a megfelelő folyadékfogyasztásra is.

Aludd ki magad (7-9 óra), mivel a pihenés támogatja a regenerációt és a hormonális egyensúlyt.

Az alváshiány növelheti az éhségérzetet szabályozó hormonokat!

Étkezésnél amennyire csak tudod, kerüld a feldolgozott élelmiszereket, részesítsd előnyben a frissen készült ételeket, és legyen minden nap nyers zöldség és gyümölcs is az étrendben.

Plusz egy tipp: ha csak lehet, kerüld a stresszt, vagy ellensúlyozd különféle technikákkal, például sétával, úszással, légzőgyakorlatokkal, meditációval, jógával stb.

Forrás: Femina


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Itt a magyarázat arra, hogy miért ébredsz fel néhány perccel azelőtt, hogy megcsörrenne az ébresztőd
Ha dühíteni szokott, hogy még lenne időd aludni, mégis kipattan a szemed, ne mérgelődj. Így jársz jobban.

Megosztom
Link másolása

Ugye ismerős az a helyzet, amikor az ébresztőóra csörgése előtt már kinyílnak a szemeid? Nem, ez nem a sors gonosz tréfája, és nem is valami misztikus hatalom játszik veled. A tudomány elég konkrét magyarázatot ad rá – és ha rendszeresen a telefonodat bújod ébredés után, akkor még fontosabb, hogy megértsd, mi történik a háttérben.

A tested működését egy különleges idegi központ, a szuprachiazmatikus mag (igen, így hívják, a haveroknak SCN a neve) irányítja, amely az agyad közepén csücsül.

Ez a kis ideghalmaz felelős többek között a vérnyomásodért, a testhőmérsékletedért és – most jön a lényeg – az időérzékedért.

Ez az SCN dönti el, hogy mikor álmosodsz el, és mikor pattansz ki az ágyból. Szóval, ha úgy érzed, hogy nyolc óra alvás után is kóvályogsz, már tudod, ki a felelős.

A titok pedig a rutinban rejlik:

ha mindig ugyanakkor fekszel le és kelsz fel, a belső órád elkezd alkalmazkodni.

Egy PER nevű fehérje – amit most simán hívjunk alvásmágusnak – segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklusodat. Napközben emelkedik a szintje, éjszaka pedig csökken, hogy felkészítsen az alvásra.

A rendszer annyira okos, hogy még azt is előre kalkulálja, mikor csörög majd az ébresztőd.

A tested körülbelül egy órával az ébresztőóra előtt elkezdi emelni a PER szintjét, sőt, stresszhormonokat is termel, hogy ne érjen sokként a csörgés. Ezért van az, hogy gyakran magadtól felébredsz, mielőtt a telefonod zaklatni kezdene.

És hogy miért fontos ez?

Ha nem ébredsz fel magadtól, az ébresztő csörgése sokkot jelenthet a testednek, ami aztán stresszt okoz. Ezért próbál a tested trükközni, hogy felkészítsen a kelésre.

A lényeg: ha következetes alvási rutint alakítasz ki, az nemcsak a közérzetednek tesz jót, de még azt is elkerülheted, hogy pánikrohamként éld meg az ébresztőd hangját.

Via LADBible


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Egy sokkoló felmérés szerint a Z generáció fizetési elvárásai ennyivel térnek el a boomerek jövedelmétől
A Z generáció álmai a pénzügyi sikerről messze állnak a valóságtól.

Megosztom
Link másolása

Az Empower kutatása szerint a fiatalabb generációk teljesen eltérően gondolkodnak a pénzről, mint a szüleik. Bár a Z generáció keresi a legkevesebbet, mégis úgy vélik, hogy a sikerhez jelentősen több pénzre lenne szükségük, annál is többre, mint amit az idősebb generáció elégnek tart.

A kutatás során több mint kétezer amerikait kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a pénzügyi siker, és kiderült: míg a boomerek szerényebb célokat tűznek ki, a fiatalabb generációk már sokkal nagyobb összegekre vágynak.

Mennyi pénz kell a jó élethez?

A generációk közti különbség látványos: a Z generáció úgy érzi, jóval többre van szükségük, mint akár a boomereknek, akik az egyik legalacsonyabb elvárásokkal állnak az élethez. A milleniálok és az X generáció inkább köztes célokat tűznek ki maguk elé, de még így is alulmúlják a legfiatalabb generáció álmait,

akik konkrétan a négyszeresét tartanák reális fizetésnek, mint amit a boomer generáció vár el egy munka során.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az amerikaiak többsége messze van attól, hogy elérje ezeket a célokat. Az átlagos jövedelmek össze sem hasonlíthatók a megálmodott „sikeres fizetéssel”, és bár a bérek valamelyest nőttek az elmúlt évben, az infláció sokat rontott ezen a növekedésen - és nem csak a tengeren túlon, nálunk talán még erőteljesebben érezni a fizetések elértéktelenedését.

Nem csak a pénz számít

Érdekes módon a gazdagságot csak az amerikaiak kisebb része tartja a siker legfontosabb mércéjének. A többség szerint a boldogság – és az, hogy

megengedhessük magunknak azokat a dolgokat és élményeket, amelyeket szeretünk

– sokkal fontosabb. Emellett a szabadidő és a személyes szenvedélyek követése is kiemelt érték, csakhogy ezeket csak a valódi anyagi biztonság teszi lehetővé.

A siker receptje

A válaszadók szerint a sikerhez négy alapvető tényező szükséges:

- Kemény munka

- Tehetség

- Kapcsolatok

- Szerencse

Egyesek szerint a sikerhez hozzátartozik az is, hogy az ember okosan alakítsa ki a képet önmagáról – a „Add ki magad sikeresnek, míg azzá nem válsz” elv különösen a Z generáció és a millennialok körében népszerű.

Rebecca Rickert, az Empower egyik vezetője szerint a sikerérzés a fegyelmezett pénzügyi döntéseken és az okos tervezésen alapul:

„Az emberek hisznek benne, hogy álmodozással és erőfeszítéssel elérhetik a céljaikat.

De a siker egyszerre kemény munka és egy kis szerencse.”

Van, akinek ez elérhetetlen marad

A kutatás ugyanakkor megmutatta a pesszimistább oldalt is. Az emberek közel fele úgy érzi, sosem fogja elérni azt a szintet, amit a siker mércéjének tart. Ennek leggyakoribb okai között az instabil gazdasági helyzet és a jövedelembizonytalanság szerepelnek.

Ráadásul még azok között is, akik elérik kezdeti céljukat, sokan érzik azt, hogy sosem lehet elég pénzed. Ez az állandó elégedetlenség sokak számára megnehezíti, hogy a siker valóban boldogságot hozzon az életükbe.


Megosztom
Link másolása