Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást

Egészen biztosan te is hallottál már az űrállomáson rekedt asztronautákról, és arról, hogy késett a megmentésük.

Egy nyolcnapos küldetésből lett kilenc hónapos tartózkodás az űrben. A NASA két asztronautája, Sunita Williams és Barry Wilmore most végre hazatérhetett.

Az emberek fejlődésük során a földi élethez alkalmazkodtak: a gravitációhoz, a természetes napfényhez. Ráadásul jóval kisebb sugárzáshoz vagyunk szokva. Az űrben azonban nincsen gravitáció, nincsen természetes napfény és nagyobb a kozmikus sugárzás szintje. Már eleve fizikai kihívást jelent a súlytalanság állapota, ám ez így együtt komolyan megterheli az emberi szervezetet.

A neurodegeneratív betegségek például az idegek károsodásával járó folyamatok, melynek következtében az agy funkciói csökkennek. A neurodegeneratív betegségekben az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző.

Mivel a gravitáció kulcsszerepet játszik az emberi test működésében, annak hiánya számos káros hatással jár.

NASA szerint az asztronauták csontsűrűsége havonta körülbelül 1%-kal csökkennek, ha nem tesznek meg bizonyos óvintézkedéseket. A csontok emiatt gyengébbé és törékenyebbé válnak. Az izmok pedig azért kezdenek sorvadni az űrben eltöltött idő alatt, mert nincsenek kitéve olyan fizikai igénybevételnek, mint a Földön.

A fejfájás is gyakori probléma az űrben. Egy 2024-es tanulmányból kiderült, hogy 24 megkérdezett asztronautából 22 gyakran szenvedett fejfájástól a Földtől távol töltött 26 hét alatt.

Bár még 700 ember járt az űrben, az eddigi kutatások szerint az asztronauták többsége idővel felépül. Ehhez általában annyi időt vesz igénybe, mint amennyi ideig távol voltak. A rövid, néhány napos alacsony Föld körüli pályán zajló küldetések esetében a biológiai károsodások 95%-a visszafordítható a visszatérés után.

Néhány hatás azonban - például a csontsűrűség csökkenése és a látásromlás, látáskárosodás - a hosszú ideig tartó űrben tartózkodás után megmaradhat.

Forrás: Sky.com

A demencia világszerte egyre nagyobb probléma: a számítások szerint 2060-ra meg fog duplázódni a betegek száma.

Sokan próbálnak életmódváltással védekezni: az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a társas kapcsolatok és a mentális aktivitás mind segíthetnek csökkenteni a demencia kockázatát.

amely már néhány korty után is hozzájárulhat az agy egészségéhez.

A zöld tea és az agy

Japán kutatók közel 9000 felnőtt kávé- és teafogyasztási szokásait elemezték, és agyi vizsgálatokkal nézték meg, milyen hatással vannak ezek az italok a fehérállományukra. Az eredmények egyértelműek voltak:

Bár a kávé ilyen téren nem mutatott védőhatást, a kutatók szerint napi három vagy több csésze zöld tea jelentősen csökkentheti a kognitív hanyatlás esélyét. Ez egybecseng más kutatásokkal is:

- Egy 2022-es meta-analízis szerint minden rendszeresen elfogyasztott csészényi zöld tea 6%-kal csökkentheti a demencia kockázatát.

- Egy másik tanulmány azt mutatta ki, hogy napi 2-3 csésze zöld tea jelentősen csökkenti a kognitív hanyatlás esélyét – de ha valaki ennél többet iszik, már nem tapasztalható ugyanilyen erős védőhatás.

Nem véletlen, hogy a görögországi Ikaria szigetén, ahol a lakosok rendkívül magas életkort érnek meg, és alig fordul elő demencia, a zöld tea is a hosszú élet titkai között szerepel.

A zöld tea több fronton is harcol

A zöld tea előnyei nem állnak meg az agy védelménél. Tele van antioxidánsokkal, különösen epigallokatekin-galláttal (EGCG), amely:

- Gyulladáscsökkentő hatású

- Segíthet csökkenteni a rák és a stroke kockázatát

- Javíthatja a szív egészségét

így segíthet megelőzni a szívbetegségeket és a stroke-ot.

Egy 2023-as tanulmány szerint azok,

Tehát ha eddig azt gondoltad, hogy a zöld tea csak egy ártalmatlan luxuscikk a kávé helyett, lehet, hogy érdemes újragondolnod. Az eredmények szerint nemcsak az agyműködésedet, hanem a szívedet és az egész testedet is védi – ráadásul pár csésze is elég lehet ahhoz, hogy hosszú távon érezhető legyen a hatása.

Via NewYorkPost

Lakásban élni egy kutyával nem mindig egyszerű mutatvány, de szerencsére vannak olyan fajták, amelyek kifejezetten jól tűrik a kisebb tereket. Fontos persze átgondolni, mennyi mozgásteret tudsz nekik biztosítani, de több mint egy tucat fajta simán megállja a helyét egy lakásban is – és nem mindegyik pici termetű!

Például ott az angol agár, akiről elsőre mindenki azt hiszi, óriási tér kell neki, pedig valójában nem olyan nehéz kielégíteni a mozgásigényét. A lényeg, hogy legyen lehetősége kirohangálni magát.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy felelős gazdiként mekkora időt és figyelmet tudsz szentelni a négylábúnak. Ha mindenre felkészültél, mutatjuk a lakás- és kiskertes-otthon kompatibilis fajtákat, visszafelé haladva a tizediktől az első helyezettig.

10. Cavalier King Charles spániel

Magasság: kb. 30-33 cm

Súly: 6-8 kg

Várható élettartam: 12-15 év

Ez az elbűvölő spániel soha nem nő 33 centi fölé, és akár 15 évig is hű társad lehet. Kiváló választás kisebb lakásokba, mert imád a gazdája közelében lenni, de nem foglal túl sok helyet. Egy igazi kis árnyékkutya, aki mindig követ, akármerre is mész.

9. Bulldog

Magasság: 35-38 cm

Súly: 18-23 kg

Várható élettartam: 8-10 év

Tömzsi test, ráncos pofa, cuki tekintet – a bulldog remek társ lehet egy kisebb otthonban is. Nem túl aktív, így nem fog össze-vissza rohangálni és láb alatt lenni. Ha szeretnéd elkerülni, hogy fél lépést se tehess nélküle, gyakran épp elég lusta lesz, hogy békésen szundikáljon valahol a nappali sarkában.

8. Bichon frisé

Magasság: 24-29 cm

Súly: 5-8 kg

Várható élettartam: 14-15 év

Ha allergiás vagy a kutyaszőrre, de mégis szeretnél egy kis bolyhost, a bichon frisé lehet a megoldás. Göndör bundája alig hullik, így kevésbé irritál. Kicsi termetű, ezért egy lakásban sem foglal sok helyet. Játékos, barátságos, könnyen alkalmazkodik a szűkebb élettérhez is, csak a napi mozgását ne felejtsd el biztosítani.

7. Basset hound

Magasság: kb. 38 cm

Súly: 18-29 kg

Várható élettartam: 12-13 év

Hosszú fülek, rövid lábak, elképesztő szaglás – a basset hound mindent megszimatol, ami az orra elé kerül. Szerencsére már egy háztömb körüli séta is ki tudja elégíteni a kíváncsiságát, hiszen lépésenként megáll vizsgálódni. Lakásban is megfér, ráadásul nem igényel óriási mozgásteret.

6. Yorkshire terrier

Magasság: 18-20 cm

Súly: kb. 3 kg

Várható élettartam: 11-15 év

Parányi termet, nagy temperamentum – a yorkshire terrier nem csak egy imádnivaló öleb, de igazi kis védelmező is. Előfordulhat, hogy a hatalmas szívével többet ugat, mint hinnéd, de méretéből adódóan még a legkisebb lakásban sem lesz útban. Esténként pedig boldogan kucorodik oda a gazdi ölébe.

5. Mopsz

Magasság: 25-33 cm

Súly: 6-8 kg

Várható élettartam: 13-15 év

Az ennivalóan gömbölyded mopsz hajlamos kicsit túlenni magát, ezért figyelj oda az adagokra, nehogy túl sok hurkát növesszen magára. Mozgásigénye nem túl nagy (persze ez a nevelésétől is függ), így egy lakásban is remekül tartható. Nem árt, ha hozzászoktatod a rendszeres sétához, hogy egészséges maradjon.

4. Máltai selyemkutya

Magasság: 17-23 cm

Súly: kb. 3 kg

Várható élettartam: 12-15 év

A máltai selyemkutya apró, hófehér teremtés, amely képes egészen hosszú bundát növeszteni. Sokan masnis copfot vagy más édes fazont alakítanak ki a szőréből. Kicsi, ezért könnyen elfér egy lakásban, és boldogan csatlakozik a gazdi minden tevékenységéhez. Szeret a középpontban lenni, de nem csinál nagy felfordulást.

3. Biewer terrier

Magasság: 18-28 cm

Súly: 2-4 kg

Várható élettartam: akár 16 év

A biewer terrier létezik, és nem csak egy rosszul tenyésztett "yorkie". Ez a játékos kis szőrpamacs kifejezetten szeret kergetni mindent, ami mozog, vagy legalábbis kis prédának látszik. A lakásban ezért érdemes vigyázni a szétszórt zoknikkal és tárgyakkal. Komolyabb kalandokat sem veti meg, de a kis helyet is könnyen megszokja.

2. Border terrier

Magasság: 30-38 cm

Súly: 6-7 kg

Várható élettartam: 12-15 év

Bár kicsit magasabb, mégsem foglal túl nagy helyet a border terrier. Könnyű testalkatú, és imád kirándulni, mozogni, kalandozni a gazdival – de a lakásban is simán elvan, ha már levezette az energiáit. Nem kell aggódnod, hogy felborogatja a bútorokat, de a rendszeres mozgást mindenképp biztosítsd neki.

1. Angol agár

Magasság: 71-76 cm

Súly: 27-32 kg

Várható élettartam: 10-13 év

Talán elsőre furcsa, de a listán az első helyezett a karcsú, atlétikus angol agár. Sokan azt hiszik, hatalmas lakás kell neki, de a valóságban az angol agár meglepően lustává válik a futásokon kívül. Ha biztosítod számára a lehetőséget, hogy időnként nagyot rohanjon vagy hosszabb sétákat tegyen, akkor a nap hátralévő részét szívesen szundikálja át akár egy kisebb lakásban is.

(A nyitóképen egy Bajor hegyi véreb látható)

Aki átvészelte a koronavírust, az tudja, hogy az egyik legrosszabb covid-örökség a makacs szaglás- és ízlelésvesztés. A WHO adatai szerint száz fertőzöttből nagyjából hatnál makacsul és hosszú távon fennmaradhat a probléma, sőt világszerte milliókat érinthet ez a kellemetlen állapot. Eddig sokan szaglótréninggel vagy szteroidos kísérletekkel próbáltak visszakapaszkodni a régi ízek és illatok világába, de sokan vannak, akiknek ez sem jött be.

a londoni University College London Hospitals NHS Foundation Trust (UCLH) sebészei egy funkcionális orrvövényplasztikának (fSRP) nevezett módszerrel bővítik az orr légútjait – és ettől, ahogy ők tapasztalják, újraindul a szaglás.

Az apró rekonstrukciós műtét körülbelül 30%-kal megnöveli az orrjáratot és a légáramlást is, így visszaadja az illatok megérzésének, és ezzel együtt az ízek felfedezésének képességét.

Az orvosok szerint az eljárás rendkívül biztonságos, és ha további kutatások is megerősítik hatékonyságát, akkor a jövőben szélesebb körben is elérhetővé válhat a hosszú Covid tüneteitől szenvedő betegek számára.

és sok beteg évekig küzdött ezekkel a tünetekkel.

Hogy mi lehet a háttérben, arról Dr. Mangó Gabriella orvos-természetgyógyász is elmondta a véleményét a Borsonline-nak:

„Az fSRP-nél

Szerinte az idegvégződések is kaphatnak egyfajta „ütést” a műtét során, ami beindíthatja a regenerációjukat, miközben a megnövelt vérellátás is rásegít a gyógyulásra.

Egy biztos:

ami esélyt ad a szaglás és az ízek visszanyerésére. Az fSRP valószínűleg hamarabb lehet elérhető, hiszen a rekonstrukciós műtéteket hazai fül-orr-gégészek is már régóta alkalmazzák.

Via Borsonline