FONTOS
A Rovatból

Nem látjuk az uborkától az erdőt - miért baj, ha növényvakságban szenvedünk és mit tehetünk ellene?

Az emberiség évezredeken át nagyon odafigyelt a növényekre, de ma már szinte észre sem vesszük őket, és alig tudunk róluk valamit. Ezt hívják növényvakságnak, ami ellen tudatosan is tehetünk. Mutatunk pár jó módszert.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. augusztus 22.


Megosztom
Link másolása

Ha a gyerek megkérdezi az állatkertben, mi az a négylábú, csíkos, hegyes fogú állat, 10-ből 10 ember rávágja, hogy az a tigris. Sőt, a legtöbben rögtön sorolni kezdik a kérdező számára releváns további tudnivalókat is az állatról – mit eszik, hol él a természetben, énekel-e róla Gryllus Vilmos bácsi, és így tovább. De ha ugyanott egy fára vagy virágra mutatva teszi fel a gyerek a kérdést, a legtöbben bizony csak hümmögünk.

Pedig jelen állás szerint sokkal jobban függünk attól a fától vagy virágtól, mint a rács mögött ásítozó nagymacskától, hiszen még a legkeményebb keto-guruk élete is tulajdonképpen növényi alapú: nélkülük nem lenne levegőnk, és növényevő zsákmányok híjján a húsevők se tudnának mit enni. Mégsem vesszük a növényeket és a jövőjüket kellőképpen komolyan. És ez elég nagy baj.

 A növényvakság ugyanis nem egy betegség, de mindannyiunk érdeke, hogy foglalkozzunk vele.

Életmentők tárgyiasítása

Az, hogy az átlagember érdeklődési köréből a növények kimaradnak, nem meglepő, hiszen fajunk gyárilag úgy van huzalozva, hogy arra figyeljen, ami veszélyt jelenthet rá, vagy ami megjelenésében és viselkedésében közel áll hozzá. A növények pedig a tárgyakhoz hasonlóan nem változtatják a helyüket és ránézésre egyáltalán nem tűnnek fenyegetőnek. (Pont ezért is fordulhat elő például az furcsaság, hogy az ember évszázadok óta olyan, halálosan mérgező cserjéket és évelőket tart a kertjében, mint mondjuk a leander vagy a gyöngyvirág.) Ráadásul a füvek, a fák, a mezők, a virágok az állatokhoz, főleg az emlősökhöz képest gyakorlatilag semmilyen antropomorf tulajdonsággal nem rendelkeznek, így aztán érthető, hogy agyunk vizuális kérge úgy siklik át felettük, mintha csak bútorok lennének.

Ettől függetlenül, ha az ember egyszer hasznot húzott bármilyen körülötte lévő dologból, arra azért generációkon át odafigyelt. Eleink hozzánk képest egyetemi szintű növényismerete is ebből fakad, hiszen az élelem megtermelésétől a gyógyításon át az eszközeik előállításáig számtalan formában kellett támaszkodniuk a növényvilágra.

Amíg nem sikerült az acetil-szalicilsavat szintetizálni, addig az egyszeri ember az eredeti, szabadalom nélküli verziót használta: a fűzfakérget.

Az ACC előtt bodzateát ivott, Bepanthen nélkül körömvirág kenőccsel kenegette a kisebb sebeit, de tudta azt is, hogy mondjuk a cickafark levele külsőleg sebösszehúzó, belsőleg pedig a hormonháztartást javítja.

Ezek ismerete a gyógyszeripar megszületése óta lassan már csak a szakemberek és a műkedvelő gyógynövénybarátok sajátja, ahogy számos más, növényekkel kapcsolatos alapismeret is mára rétegtudássá zsugorodott.

Ezért aztán a legtöbbünkhöz el se jut mondjuk az az információ, hogy ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok a Földön, mint az iparosodás előtti időkben, de az olyan pozitív híreknek se csinálnak nagy felhajtást, mint a hamvaskéreggomba rákellenes felhasználása.

Mert a növények nem érdekesek. Azok „csak úgy vannak.”

A növényvakság kifejezés bevezetése erre próbálja meg felhívni a figyelmet, és szólítja fel az emberiséget a tudatos ismerkedés fontosságára. Szerencsére számtalan módja van a növényekkel való kapcsolódásnak és ezáltal az életünkben való szerepük előrább helyezésének, így nem kell a gyógymódot sokáig keresnünk. Mutatunk is néhány példát!

Anya, ez vénasszonybűzlentyű?

A növényvakság „kezelésére” a szakemberek elsősorban azt javasolják, kezdjük a munkát a gyerekeknél. Ugyanis, ha valaki növény- és ezáltal környezettudatosan nő fel, az felnőttként ezen elvek mentén fogja alakítani az életét. Annak nem nyűg, hanem saját jól felfogott érdek lesz az energia-és víztakarékosság, az újrahasznosítás, vagy minimum az, hogy nem viszi ki az erdő szélére a kopott téli gumikat. A kicsik szerencsére alapból kíváncsi természetűek, nekünk csak helyzetbe kell hoznunk őket mondjuk azzal, hogy a következő sétánál vagy kirándulásnál mi magunk is érdeklődéssel fordulunk a növények felé. Válasszunk egy szép virágot, fényképezzük le és keressünk rá a Google Lens vagy egy növényhatározó app, mondjuk a Plantnet segítségével. Olvassuk fel az érdekesebb adatokat róla a kicsiknek. A növényeknek sokszor meghökkentően sok neve van, és egyik-másik egészen szórakoztató, így könnyebben rögzül mindannyiunkban. A muskátlit például vénasszonybűzlentyűnek is nevezik, a csüngő amaránt pulykatakony néven is ismert.

De nem csak a nevekkel tudjuk megszerettetni a növényeket: számtalan népi játék épül a vadvirágokra: a lándzsás útifűvel „puskázni” lehet, a gyújtoványfűvel a tátikához hasonlóan a virágfejek óvatos összenyomásával „beszélhetünk”, a pipacsból babát tudunk csinálni.

Gyerekkorban ezek az apró, pozitív élmények nagyon jól elraktározódnak, és a kutatók szerint ezekből tudunk majd felnőttként építkezni, ha újra elhatalmasodna rajtunk a növényvakság.

Felnőtt fejjel pedig ezek rendszeres kis kutatások fokozatosan hangolják rá az agyunkat (és az algoritmust) a növényekre, és minél többet tudunk róluk, annál fontosabbak lesznek a számunkra. (Mint az a bizonyos kisherceg meg az ő megszelídített rózsája…)

Egyébként érdekes látni, hova tudja sodorni az internet a műkedvelő botanikust. Mondjuk kimegy a kezdő növénybarát futni egyet a Normafához, és azon kapja magát, hogy futás közben eszébe jut megnézni, tölgy vagy hárs, bükk vagy gyertyán volt-e a terület névadó fája. Aztán, mikor a netről kideríti, hogy bükk volt, a rendszer pár nap múlva elésodor egy cikket arról, hogy a magyar erdőkből hamarosan eltűnhet a bükk és a lucfenyő, aztán egyik linkről a másikra ugrálva már ott tart, hogy negyed óra leforgása alatt képbe került a hazai erdők Trianon utáni átalakulásával vagy azon kezd sakkozni, érdemes-e mediterrán növényeket telepíteni a kertbe vagy a hazai klímakutatók szerint nem az a helyes válasz az éghajlatváltozásra.

Szőrtelenített uborka

Egy másik lehetséges növényes kapcsolódási pont a gasztronómia. A legtöbb embert a hasát keresztül lehet megfogni, és ez alól pedig a gyerekek sem kivételek. A gasztronómia ráadásul nem csak a fogyasztási, de a készítési oldalról is tud örömet okozni. A gyümölcsök és zöldségek megszerettetésének munkája nem áll le a babakori pürék kivezetésével: minden korosztállyal újra és újra meg kell ismertetni ezeknek az ételeknek a sokszínűségét. Minden gyerek szereti a fogpiszkálóra szúrt falatkákat, sőt, ha maguk készíthetik el, választhatják ki a hozzávalókat, azzal a kreativitásukat is növeljük. Ma már sok cukrászkellékeket áruló webshopban kapni egészen pici kiszúrókat, amikkel a répa-tulipántól kezdve az uborka-karácsonyfáig  számtalan formában tudjuk az egészséges nasikat elkészíteni.

Apropó, uborka. A cikk szerzője például csak huszonéves korában, egy balatoni nyaralás során találkozott először a betevő uborka valódi, szúrósan friss változatával, addig ezt az uborkafajtát csak savanyúság formájában ismerte. Ez is egyfajta növényvakságnak tekinthető, de ez ellen is könnyen tehetünk.

Járjunk piacra, kérjünk kóstolót a konyhakerttel rendelkező ismerősöktől (cserébe segítsünk be a termesztési folyamatokba), és étteremben is legyünk nyitottak a növényi alapú ételekre, csodálkozzunk rá a fajtagazdagságra.

Az egyes zöldségek és gyümölcsök sokszor több százféle nemesített fajtájának tudatosítása is egy fontos része lehet a növényekkel való ismerkedésnek, hiszen sokan nem is tudják, hogy mondjuk melyik almafajtát pontosan milyen célra nemesítettek ki , vagy hogy a fenti példánál maradva, hogy is néz ki az uborka, mielőtt leszedik. A legjobb persze, ha az embernek saját kertje, balkonládája vagy bentlakásos fűszernövény-gyűjteménye van, és első kézből kapja ezeket az ismereteket, vagy ezek híján becsatlakozik másokhoz egy vegán workshop vagy gyógynövénytúra erejéig.

Flowerpower

Amibe az időnket, energiánkat és figyelmünket fektetjük, az felértékelődik a szemünkben. Minél többféle csatornán engedjük közel magunkhoz a növényeket, annál biztosabb, hogy a jövőjükkel is foglalkozni kezdünk.

Ha nem nagyon figyeltünk biológia/kémia/földrajz órán, akkor érett fejjel csodálkozzunk rá a természet ingyenes szabadalmaira, illessük babérkoszorúval az ökoszisztémák kifinomult működését, és vágjunk fel az új tudással úton-útfélen.

Legyünk zöld mikroinfluenszerek, és sokkoljuk a környezetünket azzal, hogy paszternákot is főzünk a krumplipürébe mellé, hogy nyírjuk szakaszosan a füvünket vagy csak figyeljünk oda egy kicsit jobban zöld társainkra.

Hiszen életünk fenntartásához nélkülözhetetlenek ezek az autotróf élőlények, amelyek képesek szervetlenből szerves anyagot létrehozni. Csak ezeket és a velük táplálkozó élőlényeket fogyasztva juthatunk hozzá azokhoz a szénvegyületekhez, amelyek nélkül nem léteznénk.

Úgyhogy legközelebb, ha uborkát eszünk, gondoljunk arra, mennyi munkába telt neki vízből, fényből és levegőből szőrös és finom ennivalót varázsolnia magából nekünk.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása