Vigyázat! Ne küldj több üzenetet Android és Apple készülék között, figyelmeztet mindenkit az FBI

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

A Statement From The Mangione Family Regarding Luigi Mangione pic.twitter.com/6E6E2CfgFv— Nino Mangione (@NinoMangione42) December 10, 2024

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.

Ismét izgalmas témát boncolgatott az Egy ritmusban podcast a legújabb epizódjában Ábel Anita vezetésével.

A téma az volt, hogy "Milyenek a mai fiatalok?" Vajon miért ilyen nehéz a generációk között hidat építeni? Lehetőség van az idősek és fiatalok közötti jobb megértésre, vagy ez csak álom?

A beszélgetésben Bay Éva, volt televíziós bemondó képviselte a baby boomer generációt, Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő az X generációt. Molnár Janka Sára, fizikus és smartfluencer - korábbi interjúalanyunk - pedig a Z generációt képviselte a podcastben.

Az adásban a fiatalok kommunikációjának kihívásairól, az alfa generáció megközelítéséről és a közösségi médiában rejlő értékközvetítési lehetőségekről is szó esett.

- mondta Bay Éva, aki önmagát pozitív személyiségnek tartja, aki az élet napos oldalát keresi.

Molnár Janka elmondta, hogy szerinte amúgy emberfüggő és nem generációfüggő, hogy ki mennyire szeret panaszkodni, és hogy a Z generációban is találni ilyen személyiségeket. Arról is beszélt, hogy manapság divat szorongani, aggódni olyan dolog miatt, amit nem tudunk megoldani, és jól érezni magunkat attól, hogy szorongunk: borzasztóan káros.

Horváth Lili szerint az állandó online jelenlét is rossz hatással van a fiatalokra. A gyerekeknél az, hogy keveset olvasnak és erős a digitális tér, azt eredményezte, hogy nehezen tudnak kommunikálni.

Molnár Janka hozzátette:

A teljes beszélgetést itt hallgathatjátok meg:

Egy új, átfogó genetikai tanulmány szerint a kőkorszaki társadalom sokkal egyenlőbb volt, mint korábban gondolták.

Az i. e. 5500 körül élt közép-európai emberek — akiket az antropológusok a vonaldíszes kerámia kultúrához sorolnak —

Ez a felfedezés megdöbbentette a Harvard Egyetem és a Bécsi Egyetem tudósait. A kutatók több mint 250 személy maradványait vizsgálták meg több mint 30 temetkezési helyről, csonttanulmányokat, radiokarbon kormeghatározást, étrendi adatokat és a temetkezési szokásokat elemezve.

— mondta Dr. Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem kutatója. „Ez arra utal, hogy az itt élő emberek nem voltak család vagy biológiai nem alapján rétegződve, és nem találunk egyenlőtlenség jeleit az erőforrásokhoz vagy a térhez való hozzáférésben sem” — tette hozzá.

„A sírhelyeken talált tárgyakból, például kőszerszámokból és kerámiákból azt is tudjuk, hogy a nők sokkal aktívabb szerepet játszottak a mezőgazdasági munkában, mint korábban hittük. Egyes nők többet utaztak, míg mások közelebb maradtak otthonukhoz, ami sokkal dinamikusabb közösségeket mutat, mint azt eddig feltételeztük” — mondta Penny Bickle, a Yorki Egyetem professzora a Telegraph-nak. A kutatás azt is kimutatta, hogy

Ez az egyéni mobilitás segítette az agrár- és kézműves tudás terjedését, amit az antropológusok a vonaldíszes kerámia kultúraként azonosítanak.

Ez a kultúra i. e. 5500 és 5000 között virágzott Közép-Európában, a Duna, a Rajna és az Elba folyók mentén, mielőtt rejtélyes és erőszakos véget ért. Az antropológusok szerint a térségben széles körű erőszak tört ki, amely jelentős régészeti nyomokat hagyott, például az alsó-ausztriai Asparn-Schletzben, ahol több mint 100 ember lemészárlásának nyomaira bukkantak.

— mondta Bickle professzor. „Miért nem bántották a fiatal nőket, vagy talán máshol tartották őket fogva? A rejtély továbbra is megoldatlan.”