GYEREK

Környezetvédelem a mesékben - mi a fontosabb, az élmény vagy a tudás átadása?

Hol bukkan fel először a környezetvédelem a mesékben, milyen élőlényekkel lehet a legjobban megfogni a gyerekek figyelmét, és ki a nagyobb zöld influenszer: Peppa malac vagy Albert?

Megosztom
Link másolása

Az emberiség számára a természet védelme létkérdés, ezért fontos, hogy a gyerekek is minél hamarabb megismerjék ezzel kapcsolatban a miérteket és a hogyanokat.

Ennek világszintű fel-és elismerése azonban csak a huszadik században történt meg.

Az ENSZ első hivatalos dokumentuma a környezeti nevelésről az 1975-ös Belgrádi Charta volt:

„…a világ népei számára tudatosítani kell azt, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, attitűdöket, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata”.

De hogy jönnek ide a rajzfilmek?

Egész egyszerűen.

A média termékei, főleg a TV-ben vagy az interneten elérhető mozgóképes műsorok megkerülhetetlen szerepet töltenek be a szocializációban.

A gyerekeknek szánt rajzfilmek hozzájárulnak az őket körülvevő világról kialakított képük, és ezáltal önmaguk meghatározásához is.

A Magyarországon szinte minden gyerek számára elérhető mesefilmek és műsorok között pedig egyre több foglalkozik a természet védelmének fontosságával, tanítja a fiatalságot a szelektív szemétgyűjtés vagy az energiatakarékosság környezeti hatására.

De vajon mely tartalmak érintik meg valóban a gyerekeket? Ahhoz, hogy hatással legyen a kicsik természethez való hozzáállására, szükséges-e a mesének magáról a környezetvédelemről szólnia?

Amikor még csak a fejekben mozogtak a zöld képek

A természetvédelem indirekt módon mindig is része volt a gyerekek életének, hiszen az emberek a természetből éltek, legendáik, hagyományaik szorosan kötődnek az őket körülvevő környezethez. Ennek megfelelően a népmesékben is találunk példákat a növények vagy állatok gondozásának kiemelt szerepére. A szorgalmas és a rest leány című magyar népmesében például a dolgos leány meghallja az őt megszólító körtefát és szőlőtőkét, megtisztítja, rendbe teszi őket, jótettéért pedig a növények a hazafelé vezető úton gyümölccsel és borral látják el.

Tovább jött hazafele, s odaért a körtefához. Nagyon meleg volt, mikor odaért, s azt mondja a körtefa neki: - Gyere ide, leányocska, már nagyon sok ideje várlak. Megért a körte. Vegyél és egyél, amennyi jólesik, s haza is vigyél, amennyi kell. 

Ez a népmese a kicsik számára is érthetően mutat rá arra a természetes folyamatra, hogy a növények gondozása nem jár azonnal eredménnyel, várni kell a munka gyümölcsére, legyen az bor, árnyékot adó lomb vagy termés.

Az utolsó mondata pedig kifejezetten fontos: annyit vegyen és vigyen, amennyi jól esik és amennyire szüksége van. Ennél egyszerűbben és szebben talán nem is lehet mesélve tanítani a tudatos fogyasztás fontosságáról.

De nem csak a népmesék, hanem a nagy mesemondók, köztük a dán Hans Christian Andersen is fontosnak tartotta a gyerekek- és rajtuk keresztül a felnőttek- környezeti nevelését.

A 19. század viktoriánus olvasói nagy örömmel fogadták a felgyorsult iparosodás közepette a természet szépségeit ünneplő meséket. A kis fenyőfáról vagy a százszorszépről szóló története a megszemélyesített növényeken keresztül hatott a gyerekek lelkére, hangot adott ártatlan játéknak tűnő tevékenységeik „elszenvedőinek” azáltal, hogy az ő szemszögükből mutatott be olyan hétköznapi dolgokat, mint például a karácsonyfa kivágása, feldíszítése majd tűzifává aprítása.

A nagy tengeri kígyó meséje egy másik fontos ember-természet kapcsolatot boncolgat: a technológia környezeti hatását. Az Atlanti-óceán mélyére kerülő távíró kábel és az őt megfigyelő tengeri állatok történetét meséli el, így hívja fel a figyelmet az emberi tevékenység negatív hatására.

Állatasszisztált érzékenyítés

Andersen halála után nem sokkal a technológia még közelebb hozta a gyerekekhez ezeket az üzeneteket: megjelentek az első rajzfilmek, köztük a Walt Disney-re is nagy hatást gyakorló Gertie, a dinoszarurusz. Winsor McCay 1914-ben alkotta meg az idomított dínó mutatványairól szóló pár perces filmet, aminek főszereplő választása egyébként egy random fogadás eredménye volt.

McCay ünnepelt karikaturista volt, a dínóhoz hasonlóan őt is egyfajta cirkuszi látványosságként adta kézről kézre az akkori elit, hogy összejöveteleiken egyszemélyes Activity keretében rajzoljon le mindent és mindenkit, ami csak a vendégek eszébe jutott.

A dínós rajzfilm is így született, aminek kerettörténetét valódi filmre is felvették. Nem kis mértékben McCay humora és figurái alapozták meg a későbbi mainstream rajzfilmek képi és történeti világát.

A természetvédelem a hatvanas évek mozgalmainak hatására került a rajzfilmek világának közelébe, később pedig megszülettek az első, kifejezetten oktatási céllal készült környezettudatos animációk.

A magyar gyerekekhez ezt a témát talán a Bolygó kapitánya és a Denver, az utolsó dinoszaurusz hozta a legközelebb a kilencvenes évek során, előbbi kifejezetten környezetvédelmi problémák köré épült, utóbbi pedig a zene és a gördeszkázás köré szőtt kalandok mellett igyekezett különféle erkölcsi kérdésekben, többek között az állatokon való kísérletezés terén helyes utat mutatnia nézőknek.

Ezek, de a korábbi mesék is azt mutatják, hogy a legkönnyebben talán az állatokkal lehet a gyerekek figyelmét felkelteni a környezetvédelem iránt. A kicsik ösztönösen érdeklődnek irántuk, az ember maga alapvetően biofil teremtmény, azaz pszichológiai orientációja a többi élő dolog irányába mutat. A legtöbb gyerek egy nála kisebb, esendőbbnek látszó állatot, főleg, ha az kölyök, szívesen vesz védelmébe, gondoskodik róla, mintegy leképezve a szülő-gyerek kapcsolatot.

Többek között ezért is lett akkora siker a Kisvakond, a Futrinka utca  vagy bármelyik állat főszereplős Disney-mese.

Értelem és érzelem

Az eddig tárgyalt alkotások nem azért születtek, hogy megtanítsák a gyerekeknek a környezetvédelmet, vagy hogy konkrét adatokkal és tudással lássák el őket, az érzelmi kötődés révén azon példát tudnak mutatni.

Fontos látni, hogy a környezeti nevelés egyszerre értelmi és érzelmi nevelés egyben, hiszen az objektív tények ismerete mellett fontos az érzelmi bevonódás is.

Az érzelmeken keresztül a gyerekeket sokkal jobban meg lehet szólítani. Sokkal nagyobb hatással van rájuk egy izgalmas, humoros, jól felépített, jó ízlésű képekkel és zenével megkomponált mese, ami mellesleg tartalmaz környezettudatos szálakat is, mint egy bármilyen alapos tudásanyaggal készült, de száraz oktató film.

A Kisvakond a városban meséből szinte minden gyereknek megragad az emlékezetében az a mozzanat, amikor a Vakond és barátai az autók kipufogócsöveibe szafaládét dugdosnak. A történet nem konkrétan a környezetvédelemről szól, mégis számos olyan apró eleme van, ami irányt mutat a nézőknek.

Ennek a szemléletnek az ellenpontját képviseli viszont például az Albert mondja, a természet jobban tudja című magyar-német mesesorozat, ami sokkal inkább oktatási jellegű. A majdnem fél órás részek különböző környezetvédelmi problémákat mutatnak be, konkrét kerettörténet nélkül. A madár fejű és – sokak szerint- hörcsög testű Albert nem is főszereplője, sokkal inkább narrátora a filmeknek, egy rajzfilmesített David Attenborough.

Érzelmi hatást szinte kizárólag csak negatív értelemben vált ki, a minden részben lehetséges végkifejletként, stroboszkóp szerűen mutatott pusztítást, halált megjelenítő képsorok a mostanra felnőtt nézőkben, az Y-generáció tagjaiban is mély nyomokat hagytak.

Azt mondják, könnyebb egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel. Ez valószínűleg igaz a környezeti nevelésre is.

Néhány nem szájbarágós, jó érzékkel megkomponált példamutató helyzet ábrázolása egy önálló történettel bíró mesében nagyobb hatást érhet el, mint egy konkrétan csak a környezetvédelemről szóló oktató videó.

A különböző üzleti értékek érvényesülése ebben az esetben kifejezetten pozitív hatással van a zöld gondolatok átadásának célba jutására, hiszen egy klasszikus mozifilm hosszúságú mese vagy egy több évadnyira tervezett sorozat figurái sokkal jobban rögzülnek a gyerekekben, erre pedig kifizetődő boltot lehet felhúzni a plüssfiguráktól a társasjátékon át a párnahuzatig.

Egy kereskedelmi értelemben a nevelési célú anyagok utóéletétől független szervezet (mondjuk a viszonylag kevesek által ismert Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) egészen biztosan nem fog annyi energiát fektetni az üzenet körítésébe, mint mondjuk egy Disney vagy egy Illumination, ahol a profit köré szervesül minden.

Ezért aztán az egész estés rajzfilmek a minőségi kép-és hanghasználat, valamint az izgalmas történetmesélés révén az oktatási céllal készült változatokkal szemben hatásosabbnak bizonyulnak.

A Mentőcsapat a kenguruk földjén szereplői úgy tanították a gyerekeket az állatvilág védelmére, hogy kapcsolatot, élmény-hidat álmodtak nekik egy fenséges állathoz egy művészi igényű filmmel, melyben egy szó sem esik az állatvédelem fogalmáról vagy mikéntjéről.

A Lorax musical-be hajló kamasz love story-ja nem konkrétan a túlfogyasztásról vagy a fák védelméről szól, hanem egy kisfiúról, aki bármit megtesz a szerelme kedvéért, az üzenet mégis átmegy.

Peppa malac vagy Caillou nem a környezetvédelem szuperhősei, de mindennapi cukiságuk mellett komposztálnak, szelektíven gyűjtik a szemetet és felelősen gondoskodnak kedvenceikről.

A humor, az átélhető kaland és a kapcsolódási élmény segítségével pedig úgy csúszik le a gyerekek lelki torkán a sokszor száraz vagy keserű környezetvédelem, mint Mary Poppins neveltjeinél az orvosság.

Szülőként annyi a feladatunk, hogy a lehetőleg minél többször együtt, a gyerekek kezét fogva lépjünk be ezekbe a mesékbe (is), rámutassunk a követendő példákra, értékekre, és persze osztozzunk az élményen.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
Megdöbbentő kísérlet: egy család arra kényszerítette 9 hónapos fiát, hogy egy csimpánzzal éljen - fotóval!
A kísérlet során szoros kötelék alakult ki a két „testvér” között, de a történet tragikus véget ér

Megosztom
Link másolása

Az 1930-as években egy mindössze 9 hónapos emberi csecsemőt arra kényszerítettek, hogy egy csimpánzzal együtt nőjön fel, ám a kísérlet szomorú következményekkel zárult.

Winthrop Niles Kellogg állatpszichológus és felesége, Luella, fiukat, Donaldot, egy Gua nevű csimpánzlánnyal együtt nevelték fel. Gua hét és fél hónapos volt, amikor csatlakozott a családhoz.

A felkavaró kísérlet során Donaldot és Guát testvérként kezelték: babaruhát viseltek, etetőszékben ettek, és lefekvés előtt jóéjt-puszit kaptak.

„Milyen lenne az az egyed, aki ruházat, emberi nyelv és saját fajával való kapcsolat nélkül érne felnőttkorba?” – írta Winthrop The Ape and the Child című könyvében.

A beszámolók szerint a házaspár kilenc hónapon át naponta órákig végzett teszteket Donaldon és Guán. Az egyik kísérletben például addig pörgették őket székekben, amíg sírni nem kezdtek.

„Az alapkérdés az volt, hogy vajon a csimpánz azért viselkedik csimpánzként, mert csimpánz génekkel rendelkezik, vagy azért, mert csimpánzok nevelték?”

– írta Theodore Dumas az Adult Health and Early Life Adversity: Behind the Curtains of Maternal Care Research című könyvében.

„Ha Gua emberi környezetben is csimpánz-szerű marad, akkor a gének a döntőek. Ha azonban emberibbé válik, akkor a környezet az erősebb hatás.”

Ennek megfelelően Gua úgy élt, mintha Donald testvére lenne: ugyanazt a fürdetési, öltöztetési és etetési rutint kapta.

A kísérletet eredetileg öt évre tervezték, de idő előtt le kellett állítani, mert a szülők aggódni kezdtek Donald viselkedése miatt.

A fiú ugyanis morogni kezdett az ételért, Guával birkózott, sőt még harapott is.

Más elméletek szerint a szülők attól tartottak, hogy Gua, ahogy erősödött, idővel veszélyt jelenthet Donaldra.

Szomorú módon mind Donald, mind Gua élete tragikus véget ért. A kísérlet leállítása után Guát elvitték a család szerető környezetéből, és egy sivár ketrecbe zárták.

„Ez már a második alkalom volt, hogy megfosztották az 'anyjától/gondozójától', és egy meleg, szeretetteljes családi életből egy sivár ketrecbe került, más furcsa és nem túl jól viselkedő csimpánzok közé”

– mondta Dumas.

„Kevesebb mint egy évvel később, körülbelül a harmadik születésnapján meghalt. A hivatalos halálok tüdőgyulladás volt, de valójában az összetört szive vitte el.”

Donald szintén tragikus véget ért: 1973-ban, 43 éves korában halt meg. Úgy vélik, hogy önkezével vetett véget életének, egy évvel azután, hogy szülei elhunytak.

Via LADbible.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
„52 évesen teherbe estem a vejem gyermekével, és vagyok az unokám szülőanyja és nagyanyja is”
Nem mindennapi történetről számolt be egy nő. Ráadásul mindenki boldog a történtek után.

Megosztom
Link másolása

"52 évesen teherbe estem a vejem gyermekével, most én vagyok az unokám szülőanyja és a nagymamája is. A férjem csak viccelődik rajta" - mondta egy amerikai nő, Schmidt a The Sun bulvárlapnak.

A cikkből kiderült, hogy a terheséhnek mindenki örült a családban.

Édesanyja ugyanis arra vállalkozott, hogy béranya lesz, és a lánya helyett hordja ki, majd szüli meg az unokáját.

Lánya, a 28 éves Heidi éveken át próbált teherbe esni, de nem jött a gyermekáldás.

Majd amikor teherbe esett, egy vizsgálat kiderítette, hogy a fiatal nő egy ritka méhfejlődési rendellenességgel született, úgynevezett uterus didelphysszel, ami azt jelenti, hogy két méhe van.

Ikrekkel volt várandós, ám mindkét babát elveszítette. Az orvosa ráadásul azt mondta neki, hogy veszélyes lehet számára egy újabb terhesség. Ezért a legjobb megoldás az IVF, vagyis a lombikbébi eljárás (embrió beültetés) lenne és az, hogy béranya segítségével jöjjön világra a baba.

Kristi Schmidt azt mondja, abban a pillanatban, amikor megtudta, már el is döntötte, hogy ő lesz a béranya, mert jobb lesz, mint egy idegen nő. Állapota és egészsége szerinte ezt lehetővé is tette. Az orvosi vizsgálatok ugyanezt igazolták.

A beültetés sikeres volt, Kristi teherbe esett, és 2022 márciusában császármetszéssel a világra segítették az unokáját, Ekko Joyt.

Ma már boldog, vidám hároméves kislány, és nagyon jó a kapcsolata a nagymamájával.

Nemrég hasonló magyar történetről is beszámoltunk, a nagymamával Friderikusz Sándor készített interjút.

Forrás: The Sun

Megosztom
Link másolása


GYEREK
Brutális iskolai abúzus - kényszerítették, megszégyenítették és összerugdosták a gyereket
Elítélték az elkövetőket, akik maguk is gyerekek. Mi folyik az iskolákban?

Megosztom
Link másolása

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség adott ki sajtóközleményt szívszorító címmel: Letérdeltették és nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették diáktársukat.

Az eset egy kecskeméti iskolában történt.

A bántalmazott lány vétke annyi volt, hogy a folyosón véletlenül nekiment egy társának.

Az idősebb lány és barátnői később módszeresen, fizikailag és lelkileg is bántalmazták fiatalabb társukat.

"A második óra utáni szünetben ezért behívták a fiatalabb sértettet a mosdóba, ahol rajtuk kívül jelen volt több diák is. A vádlottak felszólították a lányt, hogy kérjen bocsánatot a folyosói összeütközés miatt, aminek ő ennek eleget is tett. Az őt felelősségre vonó diákoknak azonban ez nem volt elég, és

a sértett fejét az állánál hátratolva arra kényszerítették, hogy térden állva kérjen bocsánatot. A sértett ekkor a kezeit összekulcsolva féltérdre ereszkedett és ismét bocsánatot kért. A fiatalabb vádlott ezután a tarkójánál megragadta és azt követelte, hogy mindkét térdét letéve, minden jelenlévőtől kérjen bocsánatot. A sértett a diáktársai felé fordult és egyenként mindenkitől bocsánatot kért"

- áll a kommünikében a borzalmas eset részletezése.

A lányok itt nem fejezték be az abúzust, a fiatalabb lányt egy későbbi szünetben a karjánál fogva ki akarták ráncigálni az osztályteremből. Az elesett, majd felállva a folyosóra szaladt, ahol összeverték és rugdosták. A lány 8 napon belül gyógyuló fizikai sérüléseket szenvedett.

A Kecskeméti Járási Ügyészség

kényszerítés, garázdaság és könnyű testi sértés miatt vádat emelt két diáklánnyal szemben, mindkettőjüket bűnösnek ítélték,

és "tárgyalás mellőzésével – pártfogó felügyelet elrendelése mellett próbára bocsátásukat indítványozta."

A UNICEF korábban összegyűjtötte, hogyan és kitől lehet segítséget kérni, ha valaki iskolai bántalmazás áldozata.

Akár a verbális abúzus, a szégyenítés is okozhat maradandó lelki károkat, ezt nem szabad félvállról venni.

A gyereknek pedig joga van segítséget kérni, ezt mindenképp tudatosítani kell benne.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Ügyvéd a gyereket felrúgó karateedzőről: a tényeket felesleges tagadni, és súlyosabb büntetés is jöhet
Tagadja bűnösségét a karateedző, de az RTL által megkérdezett szakértő szerint pont ezért kaphat súlyosabb büntetést. A felvételek meg magukért beszélnek.

Megosztom
Link másolása

Korábban már elismerte bűnösségét, most mégsem ismerte el az ellene felhozott vádakat az a karateedző, aki a teljes magyar társadalmat sokkolta tavaly nyáron, írja az RTL. A férfi egy kisfiút rúgott fel edzőjeként a szolnoki kalandparkban, majd több tanú szerint verbálisan megalázta, végeztével pedig a földön fekvő, magatehetetlen és rémült gyereket fellocsolta vízzel.

A csatorna Gerő Tamás ügyvéddel beszélt az ügyről, amelynek előkészítő ülésén a vádlott nem reagált a vádakra.

Az például, hogy nem ismerte el bűnösségét, akár még a karateedző számára is problémás lehet Gerő szerint, mert azzal, hogy nem ismerte el a bűnösségét, kaphat súlyosabb büntetést is.

Az eddigiek szerint maximum 2 év 6 hónap büntetést kapott volna, így viszont akár 7 év 6 hónap is várhat rá.

"A videóból egyértelműen látszik, hogy a bizonyos felrúgásnál egyáltalán nem próbálta megfogni a gyereket, vagy valahogy elhárítani azt, hogy fejre essen. Utána ráadásul megalázta a tanúk szerint szóban, fellocsolta vízzel,

ezek mind mind olyan tények, amelyeket, úgy gondolom, felesleges tagadni"

- összegezte Gerő.

Inkább azt a stratégiát választotta volna a védelem helyében, hogy a karateedző menjen terápiába, tanúsítson tevékeny megbánást, mert szerinte

a jelenlegi viselkedés csak tovább hergeli az egyébként is felbőszült társadalmat.

A gyermek édesanyja állítólag nehéz helyzetbe került, az RTL szerint elveszítette állását, az ügyvédjét pedig nem éri el, és jogi segítség nélkül maradt az ügyben.

A teljes riport az alábbi videóban tekinthető meg.


Megosztom
Link másolása