GYEREK

Fontos tudnivalók az iskolaváltásról: mikor segít és mikor árt a gyereknek?

Van, amikor nincs más megoldás. De vajon tönkreteheti-e egy gyerek életét az iskolaváltás?

Megosztom
Link másolása

Az iskolaváltás gyakran jelent lelki nehézséget a gyerekek számára. Bartók Ivett gyermekpszichológust kérdeztük arról, hogy mikor indokolt a váltás, és mikor lehet inkább káros vagy felesleges?

Mikor indokolt az iskolaváltás?

Az iskolaváltás különböző okokból válhat szükségessé, de fontos, hogy soha ne döntsünk elhamarkodottan. Bartók Ivett iskolapszichológus szerint az egyik legnyomósabb ok az lehet, ha a gyerek tartós iskolai bántalmazásnak, azaz bullyingnak van kitéve.

„Amikor egy gyereket az osztálytársai zaklatnak, és a helyzet nem javul, akkor érdemes komolyan mérlegelni a váltást.

Ha a gyerek már olyan szintű szorongást tapasztal, hogy az fizikailag is megmutatkozik,

például hasfájás vagy fejfájás formájában, és képtelen koncentrálni a tanórákon, akkor eljött a váltás ideje” – mondja Bartók Ivett, majd hozzáteszi, hogy erre a váltásra valóban csak akkor kerüljön sor, ha indokolt, mert egy nem megfontolt döntéssel több kárt okozhatunk a gyerekünknek, mint hasznot.

Jó tudni, hogy a tanári hozzáállás is indokolhatja a váltást, ilyen az a szituáció is, amikor a gyerek folyamatosan igazságtalansággal vagy diszkriminációval szembesül. „Amennyiben egy tanár ránehezedik a gyerekre, és emiatt az állandó stresszben van, az hosszú távon káros lehet az önbizalmára és tanulási motivációjára, vagyis szintén indokolttá válhat ez a szélsőséges megoldás.”

Mikor felesleges a váltás?

Ugyanakkor az iskolaváltás nem minden esetben jelenti azt, hogy jobb lesz a gyerekünknek. A gyermekpszichológus elmondása szerint az iskolai bántalmazás nem minden esetben oldódik meg egy iskolaváltással, sőt az is előfordulhat, hogy az új környezetben is hasonló problémák merülnek fel. „A gyerek szociális készségei is jelentősen befolyásolják, hogy mennyire tud beilleszkedni egy új iskolába. Ha ezek a készségek nem megfelelően fejlettek, akkor a váltás után is előfordulhatnak nehézségek, és akkor

azzal kell szembesülnie szegénynek, hogy őt sehol sem fogadják be, ami hosszú távon nagyon káros.”

Ennek ellenére vannak olyan szülők, akik többször is a váltás mellett döntenek, bízva abban, hogy az újabb és újabb iskolákban majd megszűnnek a problémák, de ez nem történik meg feltétlenül. Akkor sem nem ajánlott a váltás, ha a szülő szeretné, de a gyerek maga nem akar menni.

„Az iskolaváltás csak akkor lehet sikeres, ha a gyerek is részt vesz a döntésben”

– hangsúlyozza Bartók Ivett, és megjegyzi, hogy a kierőszakolt helyzetek szorongáshoz vezetnek, ami tovább nehezíti a gyerekek életét.

Bartók Ivett iskolapszichológus páciensei között vannak, akik az iskolaváltás miatt szenvednek (Fotó: Bartók Ivett)

Milyen hatásai lehetnek az iskolaváltásnak?

Szakértőnk a témával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a gyerek pszichológiai fejlődésére igenis jelentős hatással van egy ilyen nagy változás. Ennek oka, hogy a váltás mindig egyfajta krízis, amelyet két módon dolgozhat fel a fiatal lélek: vagy megerősödik tőle, vagy sérülékenyebbé válik.

„A beilleszkedés időszaka általában 2-3 hónapig tart, és ha ez idő alatt a gyerek képes új barátokat találni, pozitív megerősítéseket kap, akkor a váltás akár erősítheti is az önbizalmát.

Viszont ha ez az időszak elnyúlik, és a kisiskolás továbbra is magányosnak érzi magát, vagy esetleg még visszahúzódóbbá válik, akkor ez károsan hat az önértékelésére és szociális fejlődésére”

– magyarázza a gyermekpszichológus, aki arra figyelmeztet, hogy a szülőknek ilyenkor fokozottan figyelniük kell az intő jelekre.

Ilyen lehet például a gyakori sírás, a régi iskolája emlegetése vagy az érdeklődés elvesztése az olyan dolgok iránt, amelyek korábban fontosak voltak számára. Ezek mellett az is előfordulhat, hogy a tanulmányi eredmények romlanak, és a gyerek motiválatlan lesz az iskolai feladatokkal kapcsolatban, amiből megint csak újabb problémák adódnak majd.

Nem mindegy, hány évesen kerül rá sor

Az életkor is meghatározó tényező lehet az iskolaváltásoknál. Bartók Ivett szerint az első négy osztályban (1-4. évfolyam) különösen fontos, hogy a gyerek stabil környezetben maradjon, mivel ebben az időszakban a tanítók még a „második anyuka” szerepében egyengetik a kicsik útját, ami biztonságot nyújt a diákok számára.

„A legjobb, ha a gyerek ebben az időszakban nem vált iskolát, mert ilyenkor még az érzelmi kötődés nagyon erős. Ugyanakkor

az 5. osztálytól kezdve a diákok már önállóbbak, így az iskolaváltás kevésbé viseli meg őket”

– mondja a gyermekpszichológus, aki szerint ha általánosságban van bajunk egy intézménnyel, akkor a 6. vagy 8. osztály után érdemes váltani, amikor az osztályok amúgy is szétesnek a középfokú oktatás miatt.

Általánosságban, ha probléma merül fel az osztályban, először érdemes az osztályfőnökhöz fordulni segítségért. Ha ő nem tud megoldást a gyerekek vagy a tanár-gyerek közti feszültségre, még ott a lehetőség, hogy az igazgatótól kérjünk támogatást vagy várjuk a közbelépést. Erre azonban akkor kevés esély van, ha egy tanár szállt rá a gyerekünkre. Ilyenkor a legjobb, ha körülnézünk, hogy hol van olyan iskola, olyan tantestület, ahol méltó módon bánnak a gyerekkel. Készüljünk fel rá, hogy nem lesz egyszerű megtalálni az új intézményt, és minden esetben legyünk teljesen őszinték a kiszemelt, új iskola igazgatójával. Ha azt érezzük, hogy nem szívesen fogad, keressünk más megoldást.

Legyen tehát szó korai vagy későbbi váltásról, a társak vagy a tanárok miatt, sosem egyszerű meghozni a végső döntést. Bartók Ivett hangsúlyozza, hogy a döntést mindig a gyerek érdekeinek szem előtt tartásával kell meghozni, de csak akkor, ha a jelenlegi helyzet valóban tarthatatlan, és semmilyen más megoldás nem segít abban, hogy elviselhetőbb legyen számára az adott intézmény. És van még valami: egy váltás csak akkor lesz sikeres, ha közben végig ott áll a család a gyerek mellett, és támogatja őt ebben a folyamatban.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Megdöbbentő kísérlet: egy család arra kényszerítette 9 hónapos fiát, hogy egy csimpánzzal éljen - fotóval!
A kísérlet során szoros kötelék alakult ki a két „testvér” között, de a történet tragikus véget ér

Megosztom
Link másolása

Az 1930-as években egy mindössze 9 hónapos emberi csecsemőt arra kényszerítettek, hogy egy csimpánzzal együtt nőjön fel, ám a kísérlet szomorú következményekkel zárult.

Winthrop Niles Kellogg állatpszichológus és felesége, Luella, fiukat, Donaldot, egy Gua nevű csimpánzlánnyal együtt nevelték fel. Gua hét és fél hónapos volt, amikor csatlakozott a családhoz.

A felkavaró kísérlet során Donaldot és Guát testvérként kezelték: babaruhát viseltek, etetőszékben ettek, és lefekvés előtt jóéjt-puszit kaptak.

„Milyen lenne az az egyed, aki ruházat, emberi nyelv és saját fajával való kapcsolat nélkül érne felnőttkorba?” – írta Winthrop The Ape and the Child című könyvében.

A beszámolók szerint a házaspár kilenc hónapon át naponta órákig végzett teszteket Donaldon és Guán. Az egyik kísérletben például addig pörgették őket székekben, amíg sírni nem kezdtek.

„Az alapkérdés az volt, hogy vajon a csimpánz azért viselkedik csimpánzként, mert csimpánz génekkel rendelkezik, vagy azért, mert csimpánzok nevelték?”

– írta Theodore Dumas az Adult Health and Early Life Adversity: Behind the Curtains of Maternal Care Research című könyvében.

„Ha Gua emberi környezetben is csimpánz-szerű marad, akkor a gének a döntőek. Ha azonban emberibbé válik, akkor a környezet az erősebb hatás.”

Ennek megfelelően Gua úgy élt, mintha Donald testvére lenne: ugyanazt a fürdetési, öltöztetési és etetési rutint kapta.

A kísérletet eredetileg öt évre tervezték, de idő előtt le kellett állítani, mert a szülők aggódni kezdtek Donald viselkedése miatt.

A fiú ugyanis morogni kezdett az ételért, Guával birkózott, sőt még harapott is.

Más elméletek szerint a szülők attól tartottak, hogy Gua, ahogy erősödött, idővel veszélyt jelenthet Donaldra.

Szomorú módon mind Donald, mind Gua élete tragikus véget ért. A kísérlet leállítása után Guát elvitték a család szerető környezetéből, és egy sivár ketrecbe zárták.

„Ez már a második alkalom volt, hogy megfosztották az 'anyjától/gondozójától', és egy meleg, szeretetteljes családi életből egy sivár ketrecbe került, más furcsa és nem túl jól viselkedő csimpánzok közé”

– mondta Dumas.

„Kevesebb mint egy évvel később, körülbelül a harmadik születésnapján meghalt. A hivatalos halálok tüdőgyulladás volt, de valójában az összetört szive vitte el.”

Donald szintén tragikus véget ért: 1973-ban, 43 éves korában halt meg. Úgy vélik, hogy önkezével vetett véget életének, egy évvel azután, hogy szülei elhunytak.

Via LADbible.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
9 dolog, amit az apa nélkül felnőtt csajok tesznek, anélkül, hogy felfognák: ártanak maguknak
Az apa hiányából fakadó lelki sebek mély és tartós hatást gyakorolhatnak a lányokra, még akkor is, ha úgy érzik, minden rendben van velük.

Megosztom
Link másolása

Az apahiány vagy az apa következetlen jelenléte (akár fizikailag lép ki a családból, akár „csak” érzelmileg) súlyos érzelmi és pszichológiai hatást gyakorol a lányokra, amely szerencsétlen esetben felnőttkorukban is meghatározhatja kapcsolataikat és az önértékelésüket.

Az alábbiakban kilenc olyan viselkedési és érzelmi mintát mutatunk, amelyek gyakran megjelennek és rombolnak az apahiányos nők életében:

1. Megfelelési kényszer

Az apahiányos lányok gyakran próbálnak mások kedvében járni, hogy elkerüljék az elutasítást. Ez a gyerekkorban kialakult reflex felnőttkorban is megmarad, és azt eredményezheti, hogy

az érintett nők elnyomják a saját szükségleteiket, csak hogy boldoggá tegyenek másokat a környezetükben, hogy elérjék, hogy mások szeressék őket és velük maradjanak.

Patricia Bonnard életvezetési tanácsadó szerint ez alááshatja a kapcsolatokat, mert a megfelelési kényszerrel élők nem mindig tudnak jól kapcsolódni a partnerükhöz.

2. Kötődési nehézségek

A gyerekkori elhagyatás fájdalma miatt sok nő érzelmi falakat épít maga köré, ami megnehezíti az egészséges kötődést. Félnek megnyílni más előtt, hiszen úgy gondolják, újra el fogják hagyni őket. Ezek a falak gyakran elriasztják a potenciális partnereket, és megakadályozzák az érintetteket abban, hogy valódi intimitást éljenek meg.

3. Függőség a kapcsolatokban

A kapcsolati függőség, például az állandó megerősítés és figyelem igénye, gyakran az apahiányos gyerekkor következménye. A nők olyan viselkedési mintákat alakítanak ki, amelyek célja az érzelmi biztonság elérése, de ezek gyakran megterhelik a kapcsolatot, és végül annak felbomlásához vezethetnek.

4. Depresszió és szorongás

Az apahiány traumája gyakran depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A depresszió a veszteség fájdalmából ered, míg a szorongás a jövő bizonytalanságából fakad – abból a félelemből, hogy a történtek megismétlődhetnek. Ezek az érzelmi állapotok hosszú távon akadályozhatják az érintettek boldogulását.

5. Alacsony önértékelés

Az apahiányos nők gyakran úgy érzik, hogy nem elég jók, és ez mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Úgy gondolják, hogy ha rendben lennének, nem hagyták volna el őket,

ami hosszú távon megakadályozza őket abban, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki. Gyakran belemennek olyan kapcsolatokba, melyek mélyen s saját szükségleteik alatt vannak, mert azt gondolják, úgysem érdemelnek jobbat.

6. Intimitás zavarai

Sokan úgy próbálnak intimitást elérni, hogy rövid időn belül fizikailag is közel kerülnek a másikhoz, abban a hitben, hogy a korai szex erősebb érzelmi kötődést eredményez. Ez a módszer azonban gyakran nem hoz tartós kapcsolatot, és újabb csalódásokhoz vezet.

7. Bizalmi problémák

A bizalom elvesztése egy másik gyakori következmény.

Ha az apa, aki a gyerekkori biztonság alapja, kilép a családból, akár fizikailag, akár csak lelkileg, a lányok később nehezen bíznak meg bárkiben,

különösen a romantikus kapcsolatokban. Ez az állandó bizalmatlanság megakadályozza, hogy egészséges, stabil kapcsolatokat alakítsanak ki.

8. Hűtlenség

Néhányan az apahiányos nők közül úgy gondolják, hogy ha előbb hagyják el a partnerüket, mint ahogy az elhagyná őket, akkor kevésbé fognak sérülni a kapcsolatban. Ezért néha hajlamosak a hűtlenségre, hogy érzelmileg idő előtt elhatárolódjanak a párjuktól, ami végül még nagyobb fájdalmat okoz mind a két félnek.

9. Érzelmi instabilitás

Az érzelmi szabályozás nehézségekbe ütközhet, például intenzív hangulatingadozások, impulzivitás vagy kontrollálási kényszer alakulhat ki.

Az érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen apa traumája az agyi folyamatokat is befolyásolja,

ami megnehezíti az érzelmek kezelését.

Megoldási lehetőségek

Bár ezek a minták mély gyökerekkel rendelkeznek, kezelhetők. A terápia, a gyógyszeres kezelés és az önismeret fejlesztése segíthet az érintetteknek a gyógyulásban.

Az apahiányos nők számára fontos felismerni, hogy a múlt fájdalma nem határozhatja meg a jövőjüket,

és léteznek eszközök a kapcsolatok javítására és az érzelmi stabilitás elérésére.

A gyógyulás folyamata hosszú lehet, de az érintettek képesek egészséges, boldog életet élni, ha időben segítséget kérnek.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A szülőknek tényleg van kedvenc gyerekük - eláruljuk, hogy melyik a legvalószínűbb favorit
Egy friss kutatás szerint határozottan igaz az a feltételezés, hogy a szülőknek van kedvenc gyerekük.

Megosztom
Link másolása

Egy amerikai tanulmány, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság publikált, kimutatta, hogy a szülők gyakran a leginkább lelkiismeretes, együttműködő vagy éppen nőnemű gyerekükre szavaznak, ha kedvencet kell választani.

De mielőtt bárki pezsgőt bontana, érdemes tudni: ez a téma komoly családi balhékhoz vezethet. Alexander Jensen, a Brigham Young Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a szülői különbségtétel hosszú távú károkat okozhat.

„Ez a kutatás segít megérteni, hogy kik azok a gyerekek, akik nagyobb eséllyel kapják meg a kedvenc szerepét – ami lehet jó, de akár káros is”

– mondta.

Hírességek kedvencei

Hogy ez mennyire általános probléma, azt hírességek nyilatkozatai is bizonyítják. Kris Jenner például egyszer lazán beismerte, hogy a hat gyereke közül Kylie a kedvenc. Hasonlóan őszinte volt Jaime Pressly, aki bevallotta, hogy három fia közül Dezit részesíti előnyben. Steve Carell? Ő óvatosabb volt, és bár elismerte, hogy az egyik gyereke közelebb áll a szívéhez, nem árulta el, ki az.

A nyolcgyermekes Samah Furrha viszont nem kertel: legkisebb fia, Kies az abszolút kedvenc.

„Ő az utolsó, és a legközelebb áll hozzám” – mondta.

A család nem is próbálja tagadni a dolgot, a testvérek még egy TikTok-videóval is kiparodizálták az anyai lelkesedést, ami 10 milliónál is több nézőt hozott.

Miért pont az a kedvenc, aki?

A kutatás szerint a szülők hajlamosak a leglelkiismeretesebb gyereküket választani, mivel őket könnyebb kezelni. Az extrovertált gyerekek? Meglepő módon ez nem számít annyira, hiába értékelik általában az ilyen személyiségeket.

Azok a gyerekek, akik nem érzik magukat „kedvencnek”, gyakran rosszabb mentális állapotban vannak és több családi konfliktust élnek meg.

Jensen szerint ezért fontos, hogy a szülők felismerjék az ilyen helyzetek árnyoldalát, és mindegyik gyerekük felé egyformán mutassák ki a szeretetüket.

Azért a kutatás eredményeivel nem könnyű egyetérteni azokban a családokban, ahol a szülők a fekete bárányokat vagy a tékozló fiúkat részesítik előnybe a többi, gondot nem okozó tesó ellenében.

Vagy beszéljünk az elsőszülötteket megillető kivételezettségről, esetleg a legkisebbeket övező általános kényeztetési hullámról.

Szóval, ha legközelebb azt érzed, hogy szüleidnek a tesód a kedvence, lehet, hogy csak azt látod, ahogy kompenzálnak,

hogy egyikőtök se tudja meg, valójában ki is az, akiért kitüntetett mennyiségű szeretet lobog a szívükben. A szülők nagy svindlerek!


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Kembe Sorel: Hogyan nevelj önző, nárcisztikus, gyereket? Kényeztesd el, és teljesítsd minden kívánságát!
Tanulságos videóban magyarázta el a műsorvezető, miért nem jó, ha egy gyerek úgy érezheti, ő a világ közepe.

Megosztom
Link másolása

Ismét tanulságos videót osztott meg TikTokon Kembe Sorel.

A műsorvezető arról beszélt, hogyan lehet elbaltázni egy gyerek nevelését azzal, ha a környezete elkényezteti.

"Ha egy gyerek kicsi korában megkap mindent, amit csak akar, az több szempontból is negatívan befolyásolhatja a személyiségfejlődését"

- kezdte a mondanivalóját.

"Ha minden kívánságát azonnal teljesítik, nem tanulja meg az értékteremtés fogalmát, és azt, hogy az erőfeszítés és a türelem szükséges a célok eléréséhez"

- folytatta.

"Az azonnali jutalmazás hatására kialakulhat majd az érzelmi éretlenség: a gyerek nehezen viseli a várakozást, a frusztrációt vagy azt, hogy valaki nemet mond neki. Az a gyerek, aki állandóan a figyelem középpontjában van, megkap mindent csak akar, azt érezteti vele, hogy ő különb másoknál, és ez a nárcisztikus hajlamok alapja lehet"

- magyarázta Kembe Sorel.

"Ha egy gyerek mindig csak azt tapasztalja, hogy az ő igényei állnak a középpontban, nem alakul ki benne az empátia mások érzései vagy szükségletei iránt. Emiatt nekhezen tud együttműködni másokkal, előfordulhat, hogy lenézi a társait, és úgy érzi, hogy különleges bánásmódot érdemel" - mondta.

Arról is beszélt Kembe Sorel, hogy az ilyen gyermek nem tudja majd kezelni a későbbiekben a kudarcot.

A teljes videót itt láthatod, várd meg, amíg betölt:

@iamkembesorel A mindent megkapó gyermek esete a személyiségtorzulással‼️IG: iamkembesorel #fyp #kembesorel #gyerek #ajándék #szülők ♬ Babel Sound - edivieira

Te erről mit gondolsz?


Megosztom
Link másolása