GYEREK
A Rovatból

2+1 tipp, amire a mai szorongó gyerekeknek szüksége van tőled

Fontos volna, hogy ezekre odafigyeljünk.

Megosztom
Link másolása

A gyerekek szorongásával nehéz mit kezdeni a társadalmunkban, egy okleveles pszichológus, Dr. Pam Jarvis szerint azonban van mód arra, hogy elvitatás nélkül jobbá tegyük mindennapjaikat – írja a Yorkshire Bylines. Hogy miért nincsenek jól a gyerekek?

Sok tényező áll amögött, hogy rengeteg szorongó gyerek van ma, és ezek közül csak az egyik a közelmúltbéli, évekig húzódó pandémia és annak hatásai.

A közösségi média pszichológiai hatásai, a szegénység, a szülői érdeklődés és az útmutatás hiánya, a büntetéselvű és a túl laza iskolai rendszerek is ide tartoznak.

A társadalom képes kezelni ezeket a bonyolult helyzeteket, de ez cseppet sem könnyű. Ezért is érdemes kicsiben kezdeni, és ránézni arra, egyénként mit tehetünk a szorongó gyerekekért.

Miért nincs jól a gyerek?

A gyerekeknek alapvetően két dologra van szüksége a szakember szerint: időre és térre.

Mit jelent ez? Kezdjük az alapoktól, hogyan épül fel egy gyerek szociális igénye kora szerint – ahogy a szakember véli.

A gyerekek első három évében gyakorlatilag teljes munkaidős szülőkre van szüksége rengeteg olyan helyzettel, amihez alkalmazkodni tud.

Hagyományosan az édesanya tölti be ezt az intenzív szerepkört, de más felnőttek egy szűk köre is bevonható, beleértve apukát, a nagyszülőket, a bébiszitter vagy más szakembert. Jót tesz a gyereknek és a gondozóiknak is, ha rendszeresen látogatnak nyilvános helyeket, de ilyenkor még ők képezik a kis csoportot és az állandóságot, nem a nagy társaságok.

Négy éves kortól már nagyobb csoportokba kell terelni a gyerekeket, a nap egy részében jó, ha másokkal játszanak professzionálisan képzett felnőttek felügyelete mellett

(ők az óvónénik és bácsik), akik egyformán figyelnek a jólétükre és megfelelő oktatásukra. A gyerek ilyenkor már kevésbé koncentrál a felnőttekre, mert megjelennek a játszópajtások, és a helyigényük is nagyobb, mint a fiatalabb gyerekeké.

A gyerek önállósága a kora előrehaladtával tehát nő. Nyolcéves koruk körül már önállóan kell szocializálódniuk társaikkal,

gyakorolva az együttműködés és egészséges versengés lehetőségét is. Mindezekhez biztonságos tér kell. A felnőtt ne legyen a nyakukon, de elérhető távolságban kell lenniük szükség esetén.

A függetlenség tinédzserkorban jó esetben még inkább növekszik, és ez kiváló időszak arra, hogy a fiatalok önállóan is kapcsolódhassanak akár az online térbe, és

15-18 éves koruk közt kipróbálhassák magukat számukra érdekes szerepekben,

amelyek az oktatási intézményben nem jelennek meg. Táborok, zenélés, különféle foglalkozások segíthetik a tiniket.

Tehát ezekre nagy szüksége van egy gyereknek a mentális egészségéhez. Ehhez képest a szülőknek akár több műszakban is dolgozniuk kell, az oktatási rendszer nem az igényekre épít, és már három éves kor alatt is sokszor olyan intézménybe adják a gyerekeket, ahol csoportos gyermekfelügyelet a preferált - véli Dr. Pam Jarvis.

„Azok a gyerekek, akik ebben a korai szakaszban nem kapnak elegendő figyelmet, vagy az csak töredezett, nem tanulnak meg bízni más emberekben, és erős szorongás vagy "stressz" alakul ki náluk, ami élethosszig tartó kockázatot jelenthet mentális egészségükre nézve”

– írja, majd azzal folytatja, hogy ez késleltetheti az impulzuskontroll és a dühkezelés kialakulását, és megnehezítheti a saját testi és lelki biztonságukon túlmutató dolgokra való összpontosítást.

Idézi Susan Isaacs brit gyermekpszichológust, aki 1952-ben mondta ki:

„Anélkül, hogy a gyerekek életében a biztonság uralkodna, nem mernek felfedezni vagy kísérletezni, kifejezni érzéseiket vagy új kapcsolatokat létesíteni az emberekkel.”

Problémás lehet még, hogy sokszor a "hasznos" tevékenységek elveszik a játékidőt, ami a gyerek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, nem pedig egy felesleges plusztevékenység vagy kvázi "naplopás."

A gyerekkori töredezett figyelem miatt kialakult stresszt csak tovább fokozza, ha a gyerekek nem játszhatnak a játszótéren bizonyos rendszerességgel, ott ugyanis rengeteget tanulhatnak is az életről.

A szakember erősen kritizálja a legtöbb iskolai rendszert is, mert inkább bizonyos államilag felállított kvótáknak próbálnak eleget tenni az oktatási intézmények, semmint a gyerekek igényeit vennék figyelembe.

Ott van még a szegénység mint probléma, ami a pszicológus szerint az Egyesült Királyságban jelenleg a gyerekek egyharmadát érinti, és kifejezett stresszfaktor számukra. Látják a fáradt, szorongó szüleiket, akik érzelmileg távol állnak tőlük, mert a lakhatás és a komfort instabilitása elveszi a figyelmüket, és így tovább.

Mit tehetünk a szorongó gyermekekért?

Dr. Pam Jarvis szerint az első lépés, hogy a könnyű, gyors válaszokat ígérő könyveket, kuruzslókat messziről kerüljük el. Nem elég, sőt kontraproduktív, ha a gyerekeket eltiltjuk 16 éves korukig az internettől, nem lehet őket elzárni vagy szeparálni sem. Ezek a problémák sokrétűek és mélyen beágyazódottak, komplex megoldásban kell gondolkodni.

Érdemes figyelemmel lenni irántuk, kérdezni őket, mire van szükségük, emellett megteremteni számukra a biztonságos közeget.

Másodszor – véli a szakember, meg kell értenünk, hogy a gyerekeknek nemcsak pénzre, hanem

időre és térre is szükségük van.

Figyelnünk kell a biológiai és pszichológiai szükségleteikre a fentiek alapján, és megadni nekik azt, amire adott fejlődési szakaszban szükségük van. Senki nem mondja, hogy ez rendszerszinten könnyű, ám szerinte mindenképp követendő út.

„Harmadszor pedig fel kell fognunk, hogy mindezek hatékony kezelése túlmutat egy családon, egy iskolán, egy tanáron vagy szülőn”

– véli a pszichológus. Szerinte ezek a problémáink generációkon ívelnek át, és nem lehet egyik napról a másikra kiirtani őket, mindenképpen szükség van az összefogásra. Ahhoz pedig, hogy ennek rendszerszintű hatása legyen, a szülőknek képviselniük kell a gyermekeik és családjaik érdekeit.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
9 dolog, amit az apa nélkül felnőtt csajok tesznek, anélkül, hogy felfognák: ártanak maguknak
Az apa hiányából fakadó lelki sebek mély és tartós hatást gyakorolhatnak a lányokra, még akkor is, ha úgy érzik, minden rendben van velük.

Megosztom
Link másolása

Az apahiány vagy az apa következetlen jelenléte (akár fizikailag lép ki a családból, akár „csak” érzelmileg) súlyos érzelmi és pszichológiai hatást gyakorol a lányokra, amely szerencsétlen esetben felnőttkorukban is meghatározhatja kapcsolataikat és az önértékelésüket.

Az alábbiakban kilenc olyan viselkedési és érzelmi mintát mutatunk, amelyek gyakran megjelennek és rombolnak az apahiányos nők életében:

1. Megfelelési kényszer

Az apahiányos lányok gyakran próbálnak mások kedvében járni, hogy elkerüljék az elutasítást. Ez a gyerekkorban kialakult reflex felnőttkorban is megmarad, és azt eredményezheti, hogy

az érintett nők elnyomják a saját szükségleteiket, csak hogy boldoggá tegyenek másokat a környezetükben, hogy elérjék, hogy mások szeressék őket és velük maradjanak.

Patricia Bonnard életvezetési tanácsadó szerint ez alááshatja a kapcsolatokat, mert a megfelelési kényszerrel élők nem mindig tudnak jól kapcsolódni a partnerükhöz.

2. Kötődési nehézségek

A gyerekkori elhagyatás fájdalma miatt sok nő érzelmi falakat épít maga köré, ami megnehezíti az egészséges kötődést. Félnek megnyílni más előtt, hiszen úgy gondolják, újra el fogják hagyni őket. Ezek a falak gyakran elriasztják a potenciális partnereket, és megakadályozzák az érintetteket abban, hogy valódi intimitást éljenek meg.

3. Függőség a kapcsolatokban

A kapcsolati függőség, például az állandó megerősítés és figyelem igénye, gyakran az apahiányos gyerekkor következménye. A nők olyan viselkedési mintákat alakítanak ki, amelyek célja az érzelmi biztonság elérése, de ezek gyakran megterhelik a kapcsolatot, és végül annak felbomlásához vezethetnek.

4. Depresszió és szorongás

Az apahiány traumája gyakran depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A depresszió a veszteség fájdalmából ered, míg a szorongás a jövő bizonytalanságából fakad – abból a félelemből, hogy a történtek megismétlődhetnek. Ezek az érzelmi állapotok hosszú távon akadályozhatják az érintettek boldogulását.

5. Alacsony önértékelés

Az apahiányos nők gyakran úgy érzik, hogy nem elég jók, és ez mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Úgy gondolják, hogy ha rendben lennének, nem hagyták volna el őket,

ami hosszú távon megakadályozza őket abban, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki. Gyakran belemennek olyan kapcsolatokba, melyek mélyen s saját szükségleteik alatt vannak, mert azt gondolják, úgysem érdemelnek jobbat.

6. Intimitás zavarai

Sokan úgy próbálnak intimitást elérni, hogy rövid időn belül fizikailag is közel kerülnek a másikhoz, abban a hitben, hogy a korai szex erősebb érzelmi kötődést eredményez. Ez a módszer azonban gyakran nem hoz tartós kapcsolatot, és újabb csalódásokhoz vezet.

7. Bizalmi problémák

A bizalom elvesztése egy másik gyakori következmény.

Ha az apa, aki a gyerekkori biztonság alapja, kilép a családból, akár fizikailag, akár csak lelkileg, a lányok később nehezen bíznak meg bárkiben,

különösen a romantikus kapcsolatokban. Ez az állandó bizalmatlanság megakadályozza, hogy egészséges, stabil kapcsolatokat alakítsanak ki.

8. Hűtlenség

Néhányan az apahiányos nők közül úgy gondolják, hogy ha előbb hagyják el a partnerüket, mint ahogy az elhagyná őket, akkor kevésbé fognak sérülni a kapcsolatban. Ezért néha hajlamosak a hűtlenségre, hogy érzelmileg idő előtt elhatárolódjanak a párjuktól, ami végül még nagyobb fájdalmat okoz mind a két félnek.

9. Érzelmi instabilitás

Az érzelmi szabályozás nehézségekbe ütközhet, például intenzív hangulatingadozások, impulzivitás vagy kontrollálási kényszer alakulhat ki.

Az érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen apa traumája az agyi folyamatokat is befolyásolja,

ami megnehezíti az érzelmek kezelését.

Megoldási lehetőségek

Bár ezek a minták mély gyökerekkel rendelkeznek, kezelhetők. A terápia, a gyógyszeres kezelés és az önismeret fejlesztése segíthet az érintetteknek a gyógyulásban.

Az apahiányos nők számára fontos felismerni, hogy a múlt fájdalma nem határozhatja meg a jövőjüket,

és léteznek eszközök a kapcsolatok javítására és az érzelmi stabilitás elérésére.

A gyógyulás folyamata hosszú lehet, de az érintettek képesek egészséges, boldog életet élni, ha időben segítséget kérnek.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Kembe Sorel: Hogyan nevelj önző, nárcisztikus, gyereket? Kényeztesd el, és teljesítsd minden kívánságát!
Tanulságos videóban magyarázta el a műsorvezető, miért nem jó, ha egy gyerek úgy érezheti, ő a világ közepe.

Megosztom
Link másolása

Ismét tanulságos videót osztott meg TikTokon Kembe Sorel.

A műsorvezető arról beszélt, hogyan lehet elbaltázni egy gyerek nevelését azzal, ha a környezete elkényezteti.

"Ha egy gyerek kicsi korában megkap mindent, amit csak akar, az több szempontból is negatívan befolyásolhatja a személyiségfejlődését"

- kezdte a mondanivalóját.

"Ha minden kívánságát azonnal teljesítik, nem tanulja meg az értékteremtés fogalmát, és azt, hogy az erőfeszítés és a türelem szükséges a célok eléréséhez"

- folytatta.

"Az azonnali jutalmazás hatására kialakulhat majd az érzelmi éretlenség: a gyerek nehezen viseli a várakozást, a frusztrációt vagy azt, hogy valaki nemet mond neki. Az a gyerek, aki állandóan a figyelem középpontjában van, megkap mindent csak akar, azt érezteti vele, hogy ő különb másoknál, és ez a nárcisztikus hajlamok alapja lehet"

- magyarázta Kembe Sorel.

"Ha egy gyerek mindig csak azt tapasztalja, hogy az ő igényei állnak a középpontban, nem alakul ki benne az empátia mások érzései vagy szükségletei iránt. Emiatt nekhezen tud együttműködni másokkal, előfordulhat, hogy lenézi a társait, és úgy érzi, hogy különleges bánásmódot érdemel" - mondta.

Arról is beszélt Kembe Sorel, hogy az ilyen gyermek nem tudja majd kezelni a későbbiekben a kudarcot.

A teljes videót itt láthatod, várd meg, amíg betölt:

@iamkembesorel A mindent megkapó gyermek esete a személyiségtorzulással‼️IG: iamkembesorel #fyp #kembesorel #gyerek #ajándék #szülők ♬ Babel Sound - edivieira

Te erről mit gondolsz?


Megosztom
Link másolása


GYEREK
„Repüljön újra a kis mackóm a világban” - üzent a német karácsonyi vásári merénylet 9 éves áldozatának anyukája
A német karácsonyi vásár legfiatalabb áldozatáról posztolt az édesanyja, először azóta, hogy életét vesztette a merényletben.

Megosztom
Link másolása

A kilenc éves André Gleißner először látható fotón a közösségi médiában azóta, hogy a négy nő életét is kioltó, további 205 sérültet hátrahagyó magdeburgi karácsonyi támadás megtörtént, írja a The Sun.

Egy 50 éves szaúdi orvost, akit a helyi média Taleb al-Abdulmohsenként azonosított, még a piacon letartóztattak, miután behajtott furgonjával a tömegbe.

A gyanúsítottat szombaton bíróság elé állították, öt ember megölésével vádolják. Köztük van a kiskorú André Gleißner, akinek összetört szívű édesanyja, Désirée a piaci támadás óta először posztolt a közösségi médiában egy érzelmes üzenetet fiának.

"Repüljön újra a kis mackóm a világban... André nem ártott senkinek semmit. Csak 9 évig volt velünk a Földön. Miért te... miért? Nem értem... Most a mennyországban vagy a nagymamával és a nagypapával. Nagyon hiányoztál nekik, amennyire most hiányzol nekünk itt. Mindig a szívünkben fogsz élni, ezt ígérem."

Többezer like érkezett már a posztra, és több mint 190 000 ember osztotta meg.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Jó szülő vagy? Kérdezd meg ezt az egy dolgot a gyerekeidtől, és megtudod
Sőt, magadnak is felteheted ezt a kérdést a szüleiddel kapcsolatban.

Megosztom
Link másolása

Alain De Botton, az The Architecture of Happiness (azaz a Boldogság építészete) című könyv szerzője elárulta, hogy egyetlen kérdéssel megtudhatjuk, jó szülők vagyunk-e.

A Harry Stebbings által vezetett 20VC podcast egyik epizódjában a filozófus arról beszélt,

hogyan deríthetjük ki, hogy magabiztos gyermeket neveltünk-e fel. A kulcskérdés pedig: szeretnének-e híresek lenni?

A válaszból kiderül, hogy jó szülő vagy-e:

„A jó szülőség egyik jele, ha a gyermekednek nincs vágya arra, hogy híres legyen”

– vallotta be De Botton Stebbingsnek.

A szakértő kifejtette, hogy azok a gyerekek, akik nem áhítoznak a hírnév után, elegendő belső megerősítést kapnak, így nincs szükségük külső elismerésre.

„Nem vágynak arra, hogy idegenek ismerjék őket” – tette hozzá. „Elégedettek azzal, ha egy kis, valóban közel álló emberekből álló körben ismerik és értékelik őket.”

Azok a gyerekek, akik nyilvános elismerésre vágynak, inkább egyirányú közvetítési rendszert keresnek, mintsem valódi, kétirányú kapcsolatot.

De Botton szerint a hírnévre vágyók azt remélik, hogy népszerűségük révén tiszteletet és szeretetet kapnak.

Azonban a híres emberek gyakran éppen az ellenkező érzésekkel találkoznak: irigységgel, bizonytalansággal és negatív visszajelzésekkel.

Sokan hasznosnak találták De Botton nézőpontját saját viselkedésük megértéséhez, míg néhányan bevallották, hogy a felismerés túlságosan is közelről érintette őket.

„Ez sok mindent megmagyaráz” – vallotta be egy hozzászóló. „Most már minden világos.”

„Tesó, most leleplezted anyámat” – döbbent meg valaki.

„A fenébe, most mindannyiunkat lebuktattál” – írta egy másik.

„Ó, ne. Mindig sztár akartam lenni. Ez mindent megmagyaráz” – osztotta meg egy néző.

Mások viszont teljesen egyetértettek azzal, hogy nincs szükségük a hírnévvel járó külső elismerésre.

„Egész életemben kritizáltak, nem szeretném, ha ezt az egész világ is megtenné” – írta egy néző.

„Én csak gazdag és ismeretlen akarok lenni” – tette hozzá egy másik.

„A belső megerősítés felbecsülhetetlen érték” – jelentette ki egy TikTok-felhasználó.


Megosztom
Link másolása