ÉLETMÓD

10 apró lépés a rendszerben működő kert felé – így kezdj bele a permakultúrába

Mi köze a felmagzott petrezselyemnek a poloskákhoz, szabad-e kupit csinálni a kertben, és vajon kit érdemes gyümölcsfa ültetés előtt megkérdezni? Cikkünkből kiderül!

Megosztom
Link másolása

Egységben az erő

Képzeld el, hogy a kerted egy idegen bolygó, amelyet még nem terraformáltak. Van rajta jó levegő, növények, állatok, ugyanúgy esik rajta az eső, fúj a szél és süt valamilyen nap, akárcsak a Földön. Te vagy rajta az egyetlen ember, és be kell rendezkedned rajta úgy, hogy életed (vagy leszármazottaid élete) végéig megélhess rajta.

Egyedüli te döntöd el, a meglévő adottságokat hogyan kamatoztatod, milyen élőlényeket engedsz az élettered közelébe, hogyan fogod tölteni a szabadidődet.

Ehhez egyetlen dologra van szükséged: rendszerben gondolkodni.

A permakultúra pedig többé-kevésbé pont ilyen rendszer.

Permakultúrsokk

A permakultúra az angol permanent agriculture, vagyis állandó mezőgazdaság szavak összevonásából származik, röviden szólva egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer. Gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, az elméleti alapok lefektetése pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren nevéhez köthető.

Alkalmazásával olyan természetszerű élőhelyeket és társadalmi környezeteket hozhatunk létre, amelyek lokális, dinamikus és egymást segítő kapcsolatokon keresztül szerveződnek.

A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával.

Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.

Ezek a komoly és nagy volumenű szavak sokakat elriaszthatnak a további olvasástól, pedig a paraszti világban ezek maguktól értetődő dolgok voltak: hangzatos kifejezések és ábrák nélkül, generációról generációra szállt a tudás. Innen nézve pedig igazából az összes lépés egyszerűnek és természetesnek hat, mivel az is.

Virágozzék minden virág!

Minél több fajta őshonos vadvirágot sikerül megtelepítenünk a kertünkben, annál biztosabb, hogy minden rovar talál magának táplálékot. Ezen kívül persze számtalan nemesített virág (nyári orgona, levendula, zsályafélék) is elősegíti a lepkék, fátyolkák vagy zengőlegyek megtelepedését a kertünkben. Utóbbiak egyik kedvence az ernyősvirágzatúak virága - ilyen például a paszternák vagy pasztinák és petrezselyem, de a kapor vagy a kömény is. Személyes tapasztalatom, hogy ezeket a növényeket valamiért a nem túl szívesen látott poloskák is annyira szeretik, hogy érdemes belőlük több csali növényt is meghagyni.  Ha első évben hagyunk belőlük párat a földben, hogy a második tavasszal virágot hozhassanak, a poloskák szinte kizárólag ezeken fognak korzózni. Innen aztán könnyű őket még kamaszkorukban, családalapítás előtt lerázni egy mosogatószeres vízzel töltött befőttes üvegbe, így nem fogják károsítani a veteményest.

A fűnyíró is vakációra mehet

Egyre nagyobb divat a No Mow May, vagyis fűnyírásmentes május.

Eredetileg a magasabbra növő nektárt hozó növények és a velük táplálkozó beporzók védelmében indult ez 31 napos kihívás, az eredményeket figyelembe véve azonban igazából egész évben érdemes alkalmazni, persze nem az egész kertben, hanem a nyírott és nyíratlan területeket váltogatva.

Akinek van kertje, az biztosan látja az elmúlt évek nyarainak fűsárgító/szárító hatását: az aszályok és az extrém magas hőmérséklet nem kímélik a gyepet sem. Minél kisebbre nyírjuk, annál hamarabb szárad ki, és nincs az a pénz- és környezetkímélő öntözési rendszer, ami egy rövidre nyírt füvet egész nyáron zölden tudna tartani.

A hosszabbra hagyott fű egyszerre vigyáz önmaga szépségére és számtalan apró életre, a pénztárcánkról nem is beszélve.

Ha szakaszosan, vetésforgóban mindig csak egy-egy területen nyírjuk füvet, a rovarok és egyéb állatok mindig találnak maguknak búvóhelyet és élelmet a nyíratlan részeken. Nem utolsó sorban a szemnek is jól esik a nyírt részeket megtörő, szélben lengedező virágos fű látványa.

Piszkálás-mentes övezetek

Az előző részhez szorosan kapcsolódva nagyon fontos, hogy legyen a kertünknek olyan része, amit békén hagyunk. A rovarok, de a nagyobb állatok, gyíkok, sünök számára is fontos a téli menedékhely, amit a legegyszerűbben úgy tudunk számukra biztosítani, hogy a kert egy (vagy több) kevésbé forgalmas sarkába hordunk gallyakat, leveleket, aztán elfeledkezünk róluk a következő évig. Itt biztonságban át tudnak telelni.

Hosszú és kitartó agymunkával meg kell próbálnunk kigyomlálni azt a téveszmét a fejünkből, hogy egy kertnek úgy kell kinéznie, mintha a House and Garden aktuális számát lapozgatnánk.

Jó esetben egyébként azok a kertek is rendelkeznek ilyen „békén hagyott” részekkel, csak azt értelemszerűen nem fotózzák be az újságba.

Nem minden gyom, amit nem mi vetettünk

Ami az agráriumban gyomnak számít, az a mi kertünkben lehet élelem a beporzóknak, gyógynövény az otthoni patikánkba, vagy csak egyszerűen szép talajtakaró, talajlazító, eróziót megakadályozó növény. Cickafark, kövér porcsin, pásztortáska, pitypang, tyúkhúr, árvacsalán, lóhere, kerek levelű repkény, papsajt - ezek mind nektárt adnak, talajt takarnak, teájuk gyógyít, legtöbbjükből pedig még finom és egészséges pesto is készíthető.

Főzővizet a kopaszra!

Minden nyáron bekerülnek a hírekbe olyan települések, ahol az aszály miatt korlátozzák a vízfogyasztást. Az egyik első hely, ahol magánemberként spórolni tudunk a vízzel, az az öntözés. Csak azt öntözzük, amit muszáj, használjuk fel a konyhában keletkezett főzővizeket:

nagymamáink bejárat melletti virágoskertje nem a műtrágyától volt olyan szemet gyönyörködtető, hanem leginkább a (csatornázatlanságból kifolyólag) a ház mellé öntött főzővizektől.

A krumpli, a tészta vagy a tojás főzővize tele van szénhidráttal, kalciummal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal, ami a növényeknek mind hasznos tápanyag. Egyre figyeljünk: ne kerüljön bele só vagy olaj, ezeket mindig csak utólag rakjuk az ételhez!

Ápol és eltakar: a mulcs

Minél jobban takart egy földfelület, annál több nedvességet tud magában tartani. Ezzel öntöző vizet és munkát spórolunk. Lehet ez a mulcs  levágott fű, fenyőkéreg, ősszel a lehullott levelek, de a konyhakertben például a letermett zöldségek szárait is felapríthatjuk és a még lábon állók alá rakhatjuk, itt lebomlás közben további tápanyagok szabadulnak fel, melyet a növény hasznosítani tud.

Erőszakmentes kertrendezés

Válasszunk olyan növényeket, amik megfelelnek a kert adottságainak, benapozottságának, talajának.

Rengeteg pénzt ki lehet dobni talajcserére, tápoldatokra és különleges növényekre, vagy meg lehet ismerni az adott területet (ha kell, szakmai segítséggel), és akkor jóval kevesebb pénz- és energiabefektetéssel lehet csodaszép kertünk.

Lehet a mi kedvenc virágunk a levendula vagy a kúpvirág, ha egy ősfákkal beültetett, egész nap árnyékos kertünk van, ezek a növények nem fognak tudni megélni benne. Vagy ugyanígy, ha a teraszunkon üldögélve árnyékliliomokban és páfrányokban szeretnénk gyönyörködni, miközben a terasz déli tájolású, és egész évben benapozott, jobban tesszük, ha felülírjuk saját vágyainkat, és megpróbáljuk beilleszteni a meglévő rendszerbe.

Hátrább a vegyszerekkel!

Minél többféle növényt és élőhelyet biztosítunk az állatok számára, annál stabilabb rendszert tudunk létrehozni. A legjobb, ha van türelmünk kivárni ezt a stabilizálódást, és egyáltalán nem használunk vegyszereket. Ám ha valakinek konyhakertje is van, előfordul, hogy nincs más megoldás, elő kell venni a permetezőt. Adott problémára rákeresve (vegyszermentes kerti vagy biokerti Facebook csoportokban érdemes kérdezni, olvasni) könnyen találhatunk szelíd szereket is, ilyenek például a Neemazal, mely alkalmas a fitofág poloskák, közöttük betelepülő fajok (afrikai vándorpoloska, márványpoloska), levélbogarak (burgonyabogár, kukoricabogár), üvegházi molytetű, fitofág atkák és tripszek elleni biológiai védekezésre, a Dipel, mely egy lepkehernyók elleni, bakteriális permetezőszer vagy az Artis, amit fonalférgek és egyes talajlakó rovarok ellen tudunk használni.

Komposzttal szép az élet

Ez talán a legalapvetőbb lépés. Egy komposztáló kialakításával megoldódik a zöld szemét elszállításának kérdése, a talajjavítás céljából kertészetben vásárolt zsákos földkeverékek derékszaggató cipelése, hiszen gyakorlatilag egy humuszgyárat telepítünk vele a kertbe, amiből aztán az egész rendszer profitálni tud.

Jó kertész még jobb kertésztől tanul

Az internetnek hála ma már rengeteg információ elérhető a kanapénkról, legyen az növénytársítási táblázat, vetési terv készítő szoftver vagy online vadvirághatározó.

Emellett viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni az élő tudást sem: ha szeretnénk minél jobban megismerni saját kertünket,

érdemes egy idősebb kertészkedő szomszéddal szóba elegyedni, hiszen ki más tudná jobban, melyik virág vagy zöldség érzi jól magát évtizedek óta azon a területen, ha nem ők.

Ezek az emberek jobban ismerik a helyi csapadék-és fagyviszonyokat, mint a meteorológiai adattárak, tudják, hogy két házzal arrébb milyen fajta cseresznyefa található, ami porzója lehet a miénknek, vagy címmel telefonszámmal együtt el tudnak irányítani minket az egy utcával lejjebb lévő ismerősükhöz, akitől érdemes magot kérni, ha büdöskét ültetnénk.

A permakultúrába végső soron nem csak a növények , de az emberi kapcsolatok ápolása is beletartozik.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A 100 éves nő továbbra is heti hat napot dolgozik – elárulta, szerinte mi az örök fiatalság titka
A hihetetlenül aktív dédnagymama mindannyiunk számára irigylésre méltó példa lehet.

Megosztom
Link másolása

Az örök fiatalság forrását keresed? Akkor talán a 100 éves nő tanácsa neked is segíthet.

Mariam Todd, aki 100 éves, és még mindig heti hat napot dolgozik, azt állítja, hogy a megoldás a megfelelő étkezésben rejlik.

Nemcsak vezet, főz és továbbra is dolgozik néhai szülei 1929-ben alapított bútorüzletében, hanem aktív dédnagymama is.

Elmondta, hogy nem hajlandó munkának nevezni a munkáját, hiszen imádja azt:

„Nem mondhatom, hogy dolgozom, amikor élvezem, amit csinálok, ezért bűntudatom van, ha azt mondom, hogy dolgozom.”

De még a munkamoráljánál is fontosabb, hogy mit eszik. Élelmiszerei nagy részét a saját kertjében termeszti. Az egyetlen konzerv, amit fogyaszt, az a savanyú káposzta.

Mariam 100 évesen olyan egészséges, hogy három éve nem járt orvosnál, és ezt elmondása szerint a diétájának köszönheti.

Kerüli a túlságosan feldolgozott gyorsételeket és az alkoholt. Arra is ügyel, hogy a tányérja „sokszínű” legyen, és tartalmazzon zöldségeket.

Az amerikai származású Mariam állítja, hogy kitűnő fizikai és szellemi állapotát a tápláló étrendjének, valamint a munka és az élet iránti szeretetének köszönheti.

Via


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Itt egy 5 másodperces trükk, amivel könnyedén eltüntetheted a dezodorfoltot minden fekete ruhádról
Nincs rosszabb, mint az indulás pillanatában szembesülni azzal, hogy a deónk összefogta a fekete felsőnket. Szerencsére van rá egy gyors ellenszer!

Megosztom
Link másolása

Nyáron a szúnyogok mellett az egyik legidegesítőbb dolog talán az, amikor gondolkodás nélkül előbb dezodoráljuk magunkat, majd ezt követően belebújunk a kedvenc fekete felsőnkbe, amit persze teljesen összeken az izzadás gátló. Ha szerencsénk van, még indulás előtt éppen észrevesszük a tükörbe nézve, hogy maszatos lett, rosszabb esetben az utcán kell rádöbbennünk.

Ilyenkor vagy lecseréljük a felsőt, vagy mondjuk babatörlő kendővel áttöröljük a kritikus részeket, és reménykedünk, hogy sehol nem maradt olyan.

Azonban mint kiderült, van egy még ennél is gyorsabb és olcsóbb trükk.

A Sun szerint a bársony ruhafogas, de a bársony szösz leszedő is ugyanazt a csodálatos eredményt érik el, puha, textúrált felületüknek hála ugyanis gond nélkül távolítják el a fejér foltokat.

Plusz érv, hogy a bársony elég puha ahhoz, hogy - ellentétben más durvább anyagokkal vagy szivacsokkal, - ne sértse meg az anyagot, így kényes szöveteknél is bátran alkalmazható.

És mutatjuk is a hacket az alábbi videón:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Alison Hall (@alisonhallreporting) által megosztott bejegyzés


Megosztom
Link másolása

Ajánljuk

ÉLETMÓD
A Rovatból
Szenzációs trükk a ruhába beszáradt foltok ellen, és ami a legjobb, hogy teljesen ingyen hozzáférhető
Mindössze pár óra napsütésre van hozzá szükség! Jó, mi?

Megosztom
Link másolása

Gyerekek mellett teljesen esélytelen elkerülni, hogy foltosak legyenek a ruhák. A szétmaszatolt kajafoltoktól elkezdve, a sáron át a vérig, gyakorlatilag mindennel talákkoznak ezek az icike-picike kis ruhácskák.

Van azonban egy teljesen ingyen is hozzáférhető trükk, amivel akkor is meg tudsz szabadulni ezektől a foltoktól, ha a legdrágább mosószerek is vesztesen kerülnek ki a küzdelemből.

„Terhes vagyok a második lányommal, és nem akartam elengedni ezt az imádnivaló Dino-ruhát. Örülök, hogy tanultam a napfényfehérítésről. Köszönöm kedves Nap!” - írta videójához Kaitlin, aki erről osztott meg egy videót. Tartalma már több mint 21 ezer lájkot kapott és vírusként terjed a közösségi médiában.

A trükk pedig mindössze annyi, hogy a beszáradt foltos ruhadarabot pár órára a tűző napra tesszük - ebben a kánikulában különösen gyorsan működik.

Néhány órával később pedig már látni lehet, hogy a csúnya foltok bizony jelentősen halványultak.

A kommentelők persze el voltak ájulva a trükktől, hiszen ahogy azt mi is említettük, a legjobb dolog benne az, hogy teljesen ingyenes. Mégha társasházban lakik is az ember, általában van olyan ablak, ahova pár óráig odasüt a nap, ez pedig tökéletesen elég a fehérítő hatás eléréséhez.

@kaitlingonzo I am so glad to see that sun bleaching really works!!! Yay!!! #sunbleach #babyclothes #handmedowns ♬ How Sweet It Is (To Be Loved By You) - Acoustic - Amber Leigh Irish

Videója akkora sikert ért el, hogy később egy újabb videót is készített, amin még több babaruhát mentett meg a napfény segítségével.

@kaitlingonzo Sun bleaching these stained clothes is mind blowing and life changing! It really works! Follow me for more mom life content! #sunbleach #babyclothes #handmedowns ♬ Little Bitty Pretty One - Thurston Harris

Forrás: The Sun


Megosztom
Link másolása

Ajánljuk

ÉLETMÓD
Vajon a vegán vagy az állati eredetű étrend az egészségesebb? Egy egypetéjű ikerpár most letesztelte
A vegán étrendre való átállás jobban megviselte az egyik felet, de összességében sok jót tapasztalt a diéta során.

Megosztom
Link másolása

Sok vitát szított már, hogy vajon melyik az egészségesebb étrend, ha kizárólag növényi eredetű ételeket fogyasztunk, vagy a hús is belefér mértékkel?

Most egy egypetéjű ikerpár egyszer s mindenkorra megpróbálta megválaszolni a nagy kérdést, és egy jó kis kísérletbe fogtak.

A Kings College London közreműködésével végzett 12 hetes vizsgálat során az ikerpár egyik fele, Hugo vegán étrendet követett, míg Ross ragaszkodott a húst, tejtermékeket és halat tartalmazó ételekhez.

A kísérlet során mindketten ugyanannyi kalóriát fogyasztottak egy nap alatt, és ugyanabban az edzésprogramban vettek részt, hogy megbizonyosodjanak róla, melyik a hatásosabb étrend.

Az ikrek útját a BBC is dokumentálta. Hugo nekik elárulta, hogy a vegán étrend megviselte a testét.

„Azt hiszem, az első pár hétben nagyon vágytam a húsra, a tejtermékekre és a sajtra. Imádom a sajtot” - mesélte, de hozzátette, sok előnyét is látta annak, hogy lemondott az állati eredetű termékekről.

„Csak gyümölcsöt, dióféléket és olyan alternatívákat ehettem, amikben nem volt tejtermék - és ez azt jelentette, hogy sokkal egészségesebb ételeket ettem, emiatt pedig a vércukorszintem sokkal jobb volt a nap folyamán. Úgy éreztem, hogy több energiám van.”

- mondta el.

Ikertestvére mindeközben arról számolt be, hogy edzőtermi teljesítménye elég hullámzó volt, míg egyes napokon nagyon energikusnak érezte magát, addig egy másik napon óriási hullámvölgyben találta magát.

Persze azért a vegánságnak is voltak hátrányai, Hugo szerint a bélbaktériumai száma csökkent, míg testvérének ezzel nem volt problémája, így Ross kevésbé kaphatott el betegségeket.

Összességében azt állapították meg, hogy nem volt óriási különbség a két étrend között, bár Hugo úgy látta, hogy koleszterinszintje „a mérőskála alá” csökkent, miközben súlyt is veszített és növelte ellenállását a kettes típusú cukorbetegséggel szemben.

Eközben a diéta során Ross rájött, hogy mennyi feldolgozott élelmiszert fogyaszt testvére egészséges vegán ételeihez képest.

A veganizmus a testzsírvesztés szempontjából is hatékonyabbnak bizonyult, mivel Hugo 1.8 kilót fogyott, és testzsírjának egy százalékát is elvesztette.

Összehasonlításképpen, Ross 4,5 kilogramm izmot szedett fel, de testzsírt is gyarapított, így annak aránya 13 százalékról 15 százalékra nőtt.

Forrás: Unilad


Megosztom
Link másolása

Ajánljuk