GASZTRO
A Rovatból

Vegán péntek Steiner Kristóffal: Íme a csodálatos shakshuka, a lecsó serpenyős változata

Nimi & Kristóf Konyhája minden pénteken megosztja veled egy egyszerű, de nagyon finom vegán étel receptjét. Ha elkezdenéd a növényi alapú táplálkozást, kipróbálnád, vagy egyszerűen csak kicsit másra vágysz, pont jó helyen jársz.

Megosztom
Link másolása

„És mikor készítesz shakshukát?” - hangzik el a kérdés minden elvonulásunk és vegán vakációnk első napján a visszatérő vendégektől, én pedig mindig megígérem, hogy nem engedem haza őket a lecsó serpenyős változata nélkül.

Mert hogy a közel-keleti lecsót így készítik, és addig pirítják, amíg az alja szinte oda nem kozmál, az olívaolajban rotyogó paradicsom, paprika és hagyma pedig sűrű, édes szósszá nem változik.

Én a magam részéről mindig abból csinálom, ami épp van itthon, és bátran állítom, hogy a legegyszerűbbtől a legkomplikáltabb változatig mind lenyűgöző.

Nem beszélve arról, hogy milyen hamar megvan, így sokfős családok vagy össznépi nyaralások kedvenc brunch-fogása is lehet. Bár eredetileg észak-afrikai étel, én a jaffai bolhapiacon ismertem meg, mikor Tel Avivban éltem - az itteni Dr. Shakshuka étterem mondhatni igazi városi legenda.

Nem valami flancos, rongyrázós hely, de lecsót sütni baromi jól tudnak:

a pletykák szerint a tulajdonos-főszakács egy évet ült dutyiban illegális készpénz váltásért, ahol is a rengeteg rászakadt szabadidejét azzal töltötte, hogy tökélyre fejlessze a főzőtudományát, és a családja shakshuka receptjét készítette cellatársainak.

Persze nem kell börtönbe kerülni ahhoz, hogy elkészítsük! Rendszerint reggelire kínált fogás, és bár az autentikus recepthez a fortyogó shakshukára ütött tükörtojás is hozzátartozik (melyet rendszerint csicseriborsóliszttel készült „omlettel” váltok ki),

most egyszerűsített változatot kínálok: a tetejére tofu rántottát applikálok, kurkumával megfestve.

Bár az izraeliek, a palesztinok, a libanoniak, a tunéziaiak, és a marokkóiak is meg vannak róla győződve, hogy ők a tökéletes recept értelmi szerzői, ami ennél sokkal fontosabb: a fogás remekül összehozza a különféle kultúrákat. Ahogy mindig mondani szoktam: a közel-keleti béke akkor valósul meg, ha megtanuljuk egymás vallását és társadalmát épp úgy értékelni, mint ahogyan inspirációt merítünk egymás kulináris kultúrájából. Ilyenkor születhetnek igazi csodák.

Mint ez a shakshuka…

Hozzávalók 2 főre

4 paradicsom

2 kaliforniai, vagy kápia paprika

1 nagy vörös hagyma

4-6 gerezd fokhagyma

1 édesburgonya vagy cukkini, vagy ½ kisebb sütőtök

4 evőkanál olívaolaj

agave / rizs / juharszirup

1 teáskanál mustár

1 dl növényi tej

1/3 doboz (150 gramm) tofu

Fekete, vagy hagyományos só, fekete bors, római kömény, egy csipet fahéj, kurkuma

Elkészítése:

1. A fokhagymát és a hagymát megpucoljuk, a hagymát kockára vágjuk, a fokhagymát pedig vékony szeletekre.

2. A paradicsomot és a paprikát kis kockákra, az édesburgonyát, vagy sütőtököt falatnyi darabokra vágjuk.

2. Erős tűzön, kevés olívaolajon, sóval, borssal, fűszerpaprikával, fahéjjal, és római köménnyel megpirítjuk a hagymát és a fokhagymát, ha már szép színt kap, hozzáadjuk a paprikát, összekeverjük és hagyjuk már-már odakapni.

3. Hozzáadjuk az édesburgonyát, cukkínit, vagy sütőtököt és a friss paradicsomot. Ha szükséges, kis vízzel felöntjük és lefedve 4-6 percig főzzük magas hőfokon, majd jól összekeverve lefedjük a serpenyőt és 15 percig kis lángon főzzük.

4. Ezalatt a tofut egy tálba morzsoljuk, hozzáadunk egy evőkanál olívaolajat, fél teáskanál mustárt, a növényi tejet, fekete borsot, sót és kurkumát.

5. A főzés utolsó 4 percében a tofu „rántottát” a shakshuka tetejére helyezzük, és ismét letakarjuk.

6. A tetejére teszünk egy kis friss organót, ízlés szerint bazsalikomot, petreyselymet, vagy koriandert. Tunkoljuk kenyérrel, és mellé egy friss salátával.

További receptek szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, valamint Instagram oldalainkon: @kristofsteiner és @nimroddagan


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Vegán péntek Steiner Kristóffal - „Ebbe a kényeztetően gazdag, színes-illatos fogásba a barátaink egymás után zúgtak bele”
Nimi & Kristóf Konyhája ezentúl minden pénteken megosztja veled egy egyszerű, de nagyon finom vegán étel receptjét. Ha elkezdenéd a növényi alapú táplálkozást, kipróbálnád, vagy egyszerűen csak kicsit másra vágysz, pont jó helyen jársz.

Megosztom
Link másolása

Az ízek, színek, fűszerek szárnyán ezen a héten együtt utazhatunk Indiába, amely koránt sem olyan, mint amilyennek a rózsaolajjal és pátosszal átitatott önsegítő könyvek lefestik, és nem is olyan, mint amilyennek a nyomort bemutató magazinműsorok szívszorító képei láttatják.

India olyan, amilyenek mi magunk vagyunk: egy hatalmas varázstükör, amely sosem azt mutatja, amit látni akarunk, hanem azt, amit látnunk kell. Pont mint a váránaszii vendégházunk szobájának ablakai, melyen beragyogott a felkelő nap csillámló fénye, amint aranyhidat festett a Gangeszre, és a hinduk mezítláb, nevetve mosakodtak a folyóhoz vezető lépcsőkön.

Az első gondolatom az volt: mintha Madonna elfeledett, ám annál csodálatosabb szanszkrit békehimnuszához, a Shanti-Ashtangtihoz készült spontán videóklipet néznék… ám ez a valóság volt.

Rám akkora hatással volt az utazás 25 évesen, hogy miután hazatértem, felmondtam a zenetévénél - itt kezdődött új életem digitális nomádként. Egy évvel később elhagytam Magyarországot.

Ezt a kényeztetően gazdag, ezerízű, színes-illatos fogást, melybe a barátaim egymás után zúgtak bele, nem egy konkrét recept, hanem a húsz évvel ezelőtti utazásom megannyi momentuma inspirálta. Basmati rizzsel, vagy csápátival – indiai kenyérlepénnyel – tunkolva, de akár szegfűszeggel, kardamommal, mustármaggal pirított krumplival is mennyei.

A lakoma annyiféleképpen variálható, mint amennyi végtagja van Avalókitésvaranak, a buddhizmus ezerkarú bodhiszattvájának – kerülhet bele spenót, néha kesudiót turmixolok bele, máskor belehajigálok pár kocka pirított tofut is, ha pedig aprított mentával és pirított fenyőmaggal hintem meg, a megvilágosodás kapui nyílnak meg előttem evés közben.

Füstölt padlizsán és sárgaborsó curry

Hozzávalók, 2 főre

2 fej hagyma, apróra vágva

4 gerezd fokhagyma, apróra vágva

1 ujjnyi friss gyömbér, apróra vágva

1 nagyobb padlizsán

1 csésze sárgaborsó, vagy vöröslencse

1 kanál napon szárított paradicsom paszta, vagy paradicsomsűrítmény

Fűszerek: só, bors, őrölt koriandermag, őrölt római kömény, őrölt kurkuma, szárított csili pehely

friss korianderzöld

1 kanál datolyaméz, vagy nádcukor, de ha nincs más, sima cukor is megteszi

Olívaolaj

400 ml kókusztej

Elkészítése:

1. Az égetett padlizsán elkészítésének csínyja-bínja: szimplán egy rácsra helyezve tedd a padlizsánt héjastul a nyílt tűz fölé, a főzőlapod egyik közepes lángján. A padlizsánnak minden oldalán szinte szénné kell égnie kívülről. Ez azt jelenti, hogy legalább 4 percen át perzseld mindenütt, és mindig forgass rajta, ha már nagyon ég. Összesen kb 15 percre lesz szükséged. Közben szörcsög, de ne aggódj, nem fog bántani. Amikor már abszolút megpuhult, vedd le a tűzről, és tedd félre, amíg érinthető állapotba kerül. Vágd le a csücskeit, ez után pedig kezd el finoman lehámozni róla az égett hájat. Ha maradtak rajta kis fekete szöszök, öblítsd le. Alternatívaként sütőben is készíthető.

2. Löttyints egy kis olívaolajat a serpenyődbe, és miközben forrósodik, hajigáld bele a fűszereket egymás után. Kurkumából mehet egy púpos kanál, a többivel csak óvatosan, kanálhegyenként adagolva.

3. Amikor már sistereg, add hozzá a fokhagymát, a hagymát, és állandó kevergetés mellett párold üvegesre. Amikor már majdnem teljesen puha, kotord félre, és küldj a serpenyő közepére egy fél kiskanálnyi cukrot, vagy datolyamézet. Hagyd, hogy szépen bebarnuljon, majdhogynem odakapjon, majd sebesen kotord vissza a hagymát, és alaposan keverd meg.

4. Most jöhet a sárgaborsó, vagy vöröslencse. Esetleg mindkettő. Én sárgaborsóval szeretem jobban, mert gyermekkorom kedvence, és egyébként is rajongok a sárga színért (szinte minden étel, amit főzök, a sárga valamelyik árnyalatában pompázik). A vöröslencse viszont gyorsabban megvan, ez nagy előnye. Szóval szórd a serpenyőbe, kevergesd-kavargasd, majd öntsd fel 3 csésze vízzel. Forrald fel, majd közepes lángon, fedővel letakarva, időnként megkevergetve hagyd puhulni.

5. Addig is fókuszáljunk a padlizsánra, mert megérdemli. Helyezd egy mélyebb műanyagtálba, dobj hozzá az összes fűszerből, kanalazd bele a paradicsomot, öntsd hozzá a kókusztej felét, majd a botmixereddel pépesítsd.

6. Ha megpuhult a sárgaborsó, keverd bele a padlizsánpürét, öntsd hozzá a maradék kókusztejet, és főzd még öt percen át, amíg kicsit besűrűsödik. Kóstold meg, és ha nagyon bollywood hangulatban vagy, fűszerezd még egy kicsit. A fent felsoroltak mellett illik hozzá a szerecsendió és a sáfrány is (tényleg csak egy fél csipet).

7. Utolsó feladatod, hogy még egyszer merülj el a botmixereddel az indiai csodában. A kész fogást önállóan, korianderzölddel megszórva is tálalhatod, de rakhatsz bele kis olívaolajon, sóval-borssal és füstölt paprikával pirított tofu kockákat, vagy akár főtt édesburgonyát is.

További receptek szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, valamint Instagramon: @kristofsteiner & @nimrodagan


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Vegán péntek Steiner Kristóffal: „az a ropogós sült krumpli, amit pár éve készítettetek nekünk – nem bírok nem gondolni rájuk”
Ha elkezdenéd a növényi alapú táplálkozást, kipróbálnád, vagy egyszerűen csak kicsit másra vágysz, pont jó helyen jársz.

Megosztom
Link másolása

Az emberek gyakran kérdezik tőlünk, hogy nem unatkozunk-e  egy kis tengerparti faluban Görögország dél-keleti csücskében, egy apró félszigeten, amely az évek során egyre inkább feledésbe merült és szinte elhagyatott lett.

És a válasz az, hogy… nem! Először is azért, mert

itt vagyunk egymásnak, és mert keményen dolgozunk azon, hogy jó kapcsolatokat alakítsunk ki saját önmagunkkal, de azért is, mert hihetetlenül jó barátaink vannak.

Akikkel mindig azon viccelünk, hogy lehet valami közös vonás mindannyiunkban, hiszen a legtöbb ember számára nem magától értetődő választás, hogy egy ilyen Isten háta mögötti helyen építsen otthont.

Ezúttal Gittit, Tomast és gyönyörű szőrös kislányukat, a négylábon járó Junát mutatom be. Amikor nem Svájcban tartózkodnak, és sí- és snowboard felszerelést és ruházatot árulnak, egy csodaszép helyen, kis sétatávolságra laknak otthonunktól, egy hagyományos, régi falusi házban, amelyet Gitti gyönyörűen felújított, saját tervei alapján.

Mindketten imádjuk Gitti ízlését, nagyra értékeljük egyszerűségét, színkombinációit és a különleges érzéket, hogy az apró részletekre is odafigyel.

Ételei olyanok, mint az otthona: egyszerű ízek, izgalmas színekkel és részletekkel, amitől minden örömteli és nagyon finom lesz.

Legutóbbi összejövetelünkre készülvén arra kért minket, hogy készítsük el „azt a ropogós sült krumplit, amit pár éve készítettetek nekünk – nem bírok nem gondolni rájuk”.

Íme - egyszerűen, szeretettel:

Rázott krumpli sütőben ropogósra sütve

Hozzávalók:

10/15 kis méretű burgonya, vagy 6/8 nagy burgonya 4-be vágva.

¼ csésze olívaolaj

6 gerezd fokhagyma

Egy teáskanál mustár

Egy teáskanál füstölt paprika

Fél csésze sörélesztő (opcionális)

2 evőkanál kukoricadara

zsálya / kakukkfű / rozmaring

só és bors

 

Elkészítés:

A sütőt 180 fokra előmelegítjük.

A burgonyát csak megmossuk, mert az élet rövid, nem vesztegetünk időt a hámozásra.

A krumplit egy lábosban megfőzzük 2 evőkanál sóval. Nem akarjuk, hogy túl puhává váljanak.

Lecsepegtetjük, és visszatesszük az edénybe. Az összes fent említett hozzávalót ráöntjük a burgonyára, és a fedővel a tetején az egészet alaposan összerázzuk.

A burgonyát tepsire borítjuk anélkül, hogy bármelyik takarná a másikat, és 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük 45 percre.

Opcionális öntet: 2 evőkanál tahini, fél csésze víz, 2 citrom, 1 kanál olívaolaj, kanál élesztő, só és bors… vagy csak egy jó fokhagymás majonéz.

További receptek szakácskönyveinkben, vagy ingyenesen a YouTube csatornánkon: Kristóf’s Kitchen, és Instán: @kristofsteiner & @nimrodagan


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Videóval! Vegán péntek Steiner Kristóffal: „Soha egyetlen gasztro-videóm sem kapott ennyi figyelmet, íme a középkori recept”
Nimi & Kristóf Konyhája minden pénteken megosztja veled egy egyszerű, de nagyon finom vegán étel receptjét. Ha elkezdenéd a növényi alapú táplálkozást, kipróbálnád, vagy egyszerűen csak kicsit másra vágysz, pont jó helyen jársz.

Megosztom
Link másolása

Bár eredetileg nem ezzel a recepttel készültem a hétre, ahogy mondani szokás, „ember tervez - Isten végez”: miután

megosztottam egy Instagram videón, ahogyan a szomszédos citromfák alatt elkészítem az ételt, több, mint 70 000 megtekintést kapott, majd TikTokon ugyanennyit, a hozzászólásokban pedig sorra érkeztek a kérések: írjam le a receptet lépésről lépésre.

Mivel soha egyetlen gasztro-videóm sem kapott ennyi figyelmet online, természetesen örömmel teljesítem a kívánságot.

De mielőtt belevágnék - szó szerint -, hadd meséljek róla kicsit. Ez az articsóka nem csak étel - hanem ígéret, hogy a világ változhat. Hogy van szabad akarat, átvehetjük az irányítást a sorsunk felett, és a közösség ereje falakat rombolhat le.  A recept egyszerűnek tűnik: articsóka fej citromba mártva, olíva olajban sütve. Ami megnehezíti, az a zöldség előkészítése. Az articsóka nagyja nem ehető, de lehetetlen megmondani, hány levelet kell lefejteni, mennyit kell kifaragni a szárából. Mert minden articsóka kicsit más…

A recept Rómában született, az 1500-as években, mikor a gettóba zárt zsidókat kényszerlakhelyekre, éhezésre ítélte a pápa. A zsúfolt városrésznek nem volt saját kútja, kapuit pedig katonák ellenőrizték.

Az ínséges időkben az articsóka volt a zsidók sütnivalója, szó szerint: túl macerás volt, hogy a kiváltságosok bajlódjanak vele. A nyomorban született ínyencség híre futótűzként terjedt, míg végül a más kerületekből kitiltottak vendéglátók lettek: egész Róma ide járt falatozni, az articsóka zsidó-módra pedig máig a város egyik legnevezetesebb fogása.

A gettó falainak lerombolásával azonban nem tűnt el a világból a fajgyűlölet. Pedig a mostani pápa szerint: „Minden ember élete szent, bármely néphez, valláshoz tartozik, értékes Isten előtt, és joga van békében élni.” A római zsidó negyed ma történelem, és sütödék tucatjai kínálnak zsidó articsókát, ám a legendás fogás nemrég célkeresztbe került - az izraeli rabbinátus jelentette be: a zöldség levelei közé férgek férkőzhetnek, így az többé nem kóser.

A rómaiak nem kértek a kultúrájuk újra értelmezéséből, és a római főrabbi videót posztolt, mondván: „Nem csak a holokauszt, az articsóka népe is vagyunk!”

Legyen ez a történet emlékeztető: nem számít, honnan érkezik az ideológiába burkolt méltánytalanság. Együttérző, bátor ember nem hagyja, hogy egész kultúrák eltörlését kövessék el a „hatalmasok”. És akkor most jöjjön a recept - amelyhez elsősorban friss articsókára lesz szükségünk, melynek éppen most kezdődik a szezonja…

Egy középkori recept Rómából: Articsóka zsidó-módra

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Kristóf Steiner (@kristofsteiner) által megosztott bejegyzés

Hozzávalók:

Friss articsóka

Friss citrom

Olaj a sütéshez - a tradícionális recept olívaolajat használ, de napraforgó is megfelel

Só és bors

Opcionálisan - majonéz (én vegán majonézt használtam, melybe friss fokhagymát és még egy kis citromlevet préseltem)

Elkészítés:

1. Az articsóka külső leveleit lefejtem, egészen addig, míg egy sokkal világosabb zöld, zsenge „gyűrűt” nem látok a rózsa körül.

2. Az articsóka szára következik - egy éles késsel levágom nagyjából 5 cm-esre, majd óvatosan körbe faragom, hogy csak a zsenge, szintén világosabb zöld közepe maradjon meg. Eztán közvetlenül a rózsa alatt is körbefaragom, lefaricskálva a száraz, tüskés részeket.

3. Most következik a levelek lemetszése - a hegyes csúcsokat lenyesem, ollóval, vagy késsel, végül kinyitom a rózsát, óvatosan, nehogy szétessen, és az articsóka kellős közepéből kiskanállal kikaparom a pihéket.

4. Minden egyes kész articsókát vagy alaposan körbe kenegetek egy félbevágott citrommal, és félrerakom, vagy egy citrommal bőven meglocsolt vízzel teli edénybe dobom. Ez utóbbi esetben nagyon fontos alaposan lecsepegtetni és megszárogatni a rózsákat, mielőtt kisütném őket.

5. Egy mély serpenyőben, vagy kisebb lábosban olajat hevítek, és ha már forró (ezt egy fakanál nyelével könnyedén ellenőrizhetem), rózsával lefelé belehelyezem az articsókát, előbb kissé a serpenyő aljára nyomva, majd minden oldalon aranybarnára pirítva készre sütöm őket.

6. Lecsepegtetve, tányérra helyezve, citromlével, sóval-borssal megkínálva azonnal fogyasztva a legfinomabb - de ahogy írtam, egy kis fokhagymás majonézbe tunkolva még elképesztőbb az ízharmónia.

Még több recept szakácskönyveinkben, és a Kristóf’s Kicthen YouTube csatornán.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
Vegán péntek Steiner Kristóffal: „Nem is egy, három recept érkezik, egy izgalmas saláta összeállításhoz” 
Ha elkezdenéd a növényi alapú táplálkozást, kipróbálnád, vagy egyszerűen csak kicsit másra vágysz, pont jó helyen jársz.

Megosztom
Link másolása

„Annyi izgalmas és komplex fogás után Steiner Kristóf salátákat hoz nekünk?!” Már látom is a csüggedt arcokat – pedig a saláta, ha megfelelő öntettel párosítja az ember, fergeteges lehet főfogásként is. Itt most nem arra kell gondolni, hogy elrágcsálunk néhány szomorú levélkét, hanem fantasztikus, tartalmas, fő fogásoknak is beillő salátákra, ínycsiklandozó öntetekkel.

Itt nálunk, Görögországban már visszafordíthatatlanul berobbant a tavasz - a tenger közel húsz fokos, a hat macskánk minduntalan a napon henyél, és már minden nap locsolnom kell a kis zöldségeskertünket, ha nem akarom, hogy kitikkadjanak a zöldfűszerek.

Az új évszakhoz új étrend is párosul - búcsút mondunk a nehéz, hosszasan készülő fogásoknak, és előkerül a salátástál.

Ilyenkor képtelen vagyok brutál adag kajákat, vagy elnehezítő fogásokat fogyasztani, de ezek a szuper, egyszerre laktató és frissítő falatok napi szinten kerülnek terítékre – energiát adnak, jókedvre derítenek, ráadásul egy tikkasztó napon semmi sem hozza úgy össze a jó barátokat, mintha egy friss, ropogós salátát, és egy kancsó hűvös, mentás-citromos vizet rakok az asztal közepére.

Amikor azt mondjuk: „saláta”, az emberek nagy része egy zöld levelekből álló cuccra gondol, ami a köret köretének a köreteként fogyasztható. Vagy egy nullás méretű lány képe ugrik be, aki valami rémes fogyókúrát követ. Volt idő, mikor én is azt hittem, hogy a saláták unalmasak, és semmiképp sem lehetnek főételként tálalva, ám ez a sali-triumvirátus bárkit meggyőz az ellenkezőjéről. Mondanom sem kell: nem értek egyet az „antisalátizmussal”.

Egy színes, illatos sali felér egy frissen sülttel, vagy egytál étellel! Az itt bemutatottak a legnagyobb kedvenceim, mert ellentmondanak minden törvénynek, amit a salátákról megalkottak a gyűlölők.

Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy néhai kutyusom, Özge mindig akkor indult rá a kajára, ha ezeket tálaltam fel. Az uborka szeletelés illatát a szomszéd szobából is megérezte.

Jamie Oliver „Superfood” salátája, veganizálva

Hozzávalók, személyenként:

Egy marék friss koriander (de petrezselyem is megteszi)

1 avokádó (ennek hiányában cukkíni)

1 marék friss zöld salátalevél – például madársaláta

1 kis szem édesburgonya (de sima krumpli, vagy egy kis sütőtök is remek)

1 csipet szárított csili pehely

1 csipet őrölt koriandermag

1 csipet fahéj

bors

100 gramm kinoa, vagy vadrizs

6 rózsa brokkoli

1 marék dióféle – brazil, pekán, mandala, bármi megteszi

½  gránátalma – ennek hiányában 2 evőkanál szárított áfonya vagy goji bogyó

1 marék friss csíra

4 szelet aszalt mangó, ennek hiányában sárgabarack

Az öntethez:

A gránátalma egyik fele (ha nincs gránátalmám, az öntethez agave vagy juharszirupot használok)

1 citrom vagy lime

balzsamecet

olívaolaj

Így készül:

Előmelegítem a sütőt 200 fokra, majd a megmosott, de nem meghámozott édesburgonyát cikkekre vágom. Ha nincs avodkádóm, és cukkínit használok, kövér karikákra vágom, majd megfelezem őket, és a brokkoli rózsákat harapható méretűre bontogatom. Bemasszírozom őket egy kis olívaolajjal, sóval, borssal, korianderrel, és szárított csilivel, és már mehetnek is a sütőpapírral bélelt tepsibe, majd a katlanba 15 percre.

A kinoát kétszeres vízben főzöm meg – a közhidedelemmel ellentétben nem kötelező beáztatni. Előbb felforralom a vizet a kinoával együtt, majd takaréklángon, fedővel lazán lefedve 15 percig főzöm.

Addig is egy salátástálban összekutyulom a többi összetevőt – kivéve a magvakat, a friss koriandert, és gránátalmám egyik felét. Minden más mehet a bödönbe, az avokádó is, kimagozva, cikkekre végva – a gránátalma magjaival együtt a leve is kifolyik majd, ez így van rendjén.

Míg hül a kinoa és a sült zöldségek, összedobom a szószt: mindent alaposan összekavarok, sózom, borsozom, és megkínálom egy kis fahéjjal is.

Végül egybeforgatom a salátámat – megfejelve a magvakkal és apróra vágott korianderzölddel. Frissen az igazi – a csíra veszít a ropogós-friss érzésből, ha áll a hűtőben -, de ha jó előre el akarom készíteni, egyszerűen kihagyom a zöld leveleket és a csírákat, majd közvetlen tálalás előtt adom hozzá őket. Köszi, Jamie!

Cékla és kaliforniai paprika saláta pirított dióval

Hozzávalók személyenként:

1 fej főtt cékla

fél piros kaliforniai paprika vékony csíkokra vágva

negyed lila hagyma vékony holdacskákra vágva

Egy fél marék dió

Egy marék vegyes salátalevél - de bébispenóttal is lenyűgöző

1 nagy csokor korianderzöld és petrezselyem vegyesen, apróra vágva

A dresszinghez:

1 evőkanál tahini

2 evőkanál víz

1 evőkanál citromlé

bors

1 gerezd fokhagyma préselve

Így készül:

A céklát dobókockányi darabokra vágom, a paprikát kicsumázom és csíkokra vágom, a hagymát meghámozom, és vékony holdacskákra szeletelem.

Száraz serpenyőben kissé megprítoma  diót - vigyázva, negogy odakozmáljon.

Minden összetevőt - egy kis diót kivéve - alaposan összeforgatok, megkínálom egy kis olívaolajjal és sóval, majd megszórom a maradék dióval és korianderzölddel.

A dresszinghez a tahinit felengedem 2 evőkanál vízzel, és erőteljes mozdulatokkal keverni kezdem. Előbb megkeményedik, majd könnyű krémmé változik. Ha továbbra is túl durva, adok hozzá még vizet, de csak apránként, nehogy túlságosan felhíguljon. A tahinit mindig variálhatom: apríthatok bele petrezselymet vagy korianderzöldet, de akár újhagymát is. A kedvenc tahini-kiegészítőm a savanykás, sötétlila, szumák nevű fűszer, amelyhez itthon török fűszerboltokban lehet hozzájutni.

A szósszal az oldalán, rozskenyérrel tálalom. Az édes cékla, az aromás paprika, a pikáns koriander és a krémes tahini felejthetetlen ízharmóniát alkotnak.

Tabule - mentás kuszkusz-saláta dióval, aszalt áfonyával

Hozzávalók, személyenként:

3 maréknyi vegyes zöldfűszer - friss menta, friss petrezselyem, friss korianderzöld, friss kapor változó arányú keveréke ízlés szerint

3 evőkanál kuszkusz

1 szál újhagyma

1 marék dió

2 evőkanál aszalt áfonya

Az öntethez:

fél zöldcitrom

2 evőkanál olívaolaj

fekete bors

1 késhegynyi mustár

1 csepp ecet - én fehérbor, vagy almaecetet használok

pár csepp agavé, vagy juharszirup

Így készül:

A kuszkuszt egy bögrébe szórom, másfélszeres, forrásban lévő vízzel leöntöm, majd letakarom egy kistányérral öt percre.

A dresszinghez mindent alaposan összekeverek egy kis csészében.

A diót kissé megpirítom száraz serpenyőn, és az áfonyát durván felvagdosom, nagyjából fele-méretű darabkákra.  A zöldfűszereket egészen apróra vagdosom

Egy salátás tálban a fűszereket, diót és áfonyát egymásra halmozom, a kuszkuszról lekapom a "fedelet", villával fellazízom, hogy ne rögökben kerüljön a salátába, majd az összetevőket összeforgatom.

Meglocsolom az öntettel, ismét fellazítom a villámmal, majd frissiben tálalom.

Mégtöbb recept szakácskönyveinkben, a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, és az Insta oldalainkon: @kristofsteiner és @nimrodagan.


Megosztom
Link másolása