FONTOS
A Rovatból

Sokezer forint rohangál az udvaron - így változtasd paradicsommá a kerted az ijesztő lények segítségével

Az állatvilág nem mindig babaarcú, de néhány ronda lény akár a segítségünkre is lehet a kertben vagy erkélyeken.

Megosztom
Link másolása

A darázs kell a szép rózsához és lédús paprikához, a csigák lebontók, a gyíkok meg pókok pedig megeszik a kártevőket. Velük maradhat egészséges a vetemény, ne irtsd őket - meg azért se, mert védett fajok. Elmondjuk, hogyan teremthetsz édenkertet a védelmükkel, és maradhat a pénztárcában az eszmei értékük. Persze ne csak védett mivoltuk legyen az érv amellett, hogy nem vágunk a véleményünk szerint csúf állatokhoz papucsot. Ne felejtsük el, hogy nem a természetből élünk, hanem vele együtt.

Mindegyik állat a természet fontos része, és hát sokuk védett. Ha pedig védettek, akkor a saját malmodra is hajthatod ezt a vizet: teremts nekik jó életet, így téged is békén hagynak, ráadásul a természet körforgásában vállalt szerepük, például a kártevőirtás szebbé teheti a környezeted.

Néhány védett faj természetvédelmi értéke akár több tízezer forint is lehet, és ehhez nem kell halászsasnak lenniük.

Ezek az apró segítők, mint a vakondok vagy a szarvasbogarak, nélkülözhetetlenek a kártevők elleni harcban és a növények egészségének megőrzésében.

Ha ezek az állatok jól érzik maguk nálad, akkor elvégzik helyetted a piszkos munkát - és csak addig maradnak, amíg az egyéb kártevők is. Rondák, de jó helyen vannak nálad.

Jómagam például a világból ki tudok futni a pókoktól, de tudom, hogy hasznosak, ezért ha a küszöböt nem lépik át, a kertben bátran alapíthatnak családot, eszegethetik a többi rovart, vagy épp szolgálhatnak táplálékul bizonyos fürkészdarazsaknak.

Undorral az arcomon, de elfogadom a létjogosultságukat,

pláne, hogy például a bikapók és a szongáriai cselőpók, a két legrettentőbb magyar pókfaj védett, természetvédelmi értékük 5000 forint per fő.

Akikről nem gondolnád, hogy a kertek védett fajai

A legtöbb félelmetes vagy undorítónak tartott állat egyébként rettentően hasznos az ember számára is. Bár sokszor feltűnhetnek a telkünkön, némelyik lény akár a városi erkélyek balkonládái közt, többségük ártalmatlan jószág, legalábbis nem annyira ostobák, hogy egy náluk jóval nagyobb, simabőrű lényre támadjanak nem számottevő csáprágókkal, fullánkkal vagy bármivel. Ha háborgatjuk őket, persze védekezhetnek, és azon sem kell csodálkozni, hogy ha kézbe vesszük a szarvasbogarat, az harcolni kezd az ujjunkkal.

Nézzünk meg párat azok közül, akiket oltalmaz a természetvédelmi törvény, pedig elsőre nem gondolnánk róluk.

A nyári gyümölcsérés idején például

a darazsak kártékony, már-már bunkó lényeknek tűnnek agresszivitásukkal,

de tavasszal a fiasítás idején, mikor fehérjére van szükségük, a levéltetvekbe petézve biztosítják az ivadékok jövőjét. Emellett a darazsak többsége ritkítja a már említett félelmetes pókok állományát is, az ellenségünk ellensége pedig a barátunk.

Az óriás tőrösdarázs, hazánk legnagyobb darazsa pedig védett, természetvédelmi értéke potom 50 000 forint.

Ha berepül hozzád, semmiképp ne bántsd, elpusztításáért börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Egyébként jámbor óriás ő, nem agresszív, cserébe cserebogarakat falatozik.

A cserebogár-populáció karbantartója még a vakond is, aki lehet, feltúrja a virágágyást, ám egyszersmind meg is tisztítja azt a földet a pajoroktól és kártevőktől.

Közben a földet fellazítja, így ha valami, hát a vakondtúrás a legjobb minőségű föld lehet, amit kaspó csak kívánhat. A nagy kiterjedésű vakondháló miatt viszont sok esetben nem jut a felszínre, és egyszerűen megfulladhat a föld alatt.

Úgy tartják, ahol vakond van, ott bizony kártevő is sok van - amíg dolga akad, addig fogyasztja a termésedet megrágcsáló rovarokat, lótetűt például, ha ezek száma lecsökken, a vakond is táplálékdúsabb földek felé lapátol.

Az egy tévhit, hogy megrágcsálja a gyökérzöldséget, bár tény, hogy kitúrhatja.

Bántani akkor sem ér, mert hasznos és kedves állat, emellett 25 ezer forintos büntetés jár egy példány elpusztításáért.

Magyarország minden hüllőfaja védett, így a legutolsó, egyébként veszélytelen kis faligyík is.

A társasházak lépcsőitől kezdve mindenütt találkozhatunk velük.

Nem fenyegetett faj, hazánkban mégis védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Jámbor jószág, és nagyon jóízűen fogyasztja a férgeket és ízeltlábúakat.

Egyébként a vízaknák siklói, a lábatlan gyíkok és a teknősök is védettek.

Bár kertekben nem jellemző a mocsári teknős, mégis érdekesség, hogy ez a hüllő is vígan él hazánkban. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és a legnagyobb fenyegetés rá csak közvetve az ember: a tavakba kihajított, megunt ékszerteknősök agresszív szaporodása miatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Bábel László kertészmérnök szerint az ékszerteknős

sajnos képes szaporodni a mocsári teknőssel, hibridizál is, ami a faj eltűnését is eredményezheti.

Az éticsiga már annál inkább vendég hazánkban szinte bárhol. A kertészek nagy bánatára védett állat, ahogy az apró fillércsiga is az. Előbbi eszmei értéke 2000 forint, utóbbié 5000 forint.

Bár a csigákat is tarthatjuk haszontalan állatoknak, lebontó szervezetként rendkívül hasznosak a kerti ökoszisztémában.

Például, ha elpusztítjuk a nagy csigákat, az csak olaj a tűzre, később pedig még többen lehetnek.

A csigák ugyanis más csigák tojásait is megeszik, saját fajtársaik és a végtelenül invazív, még kártékonyabb spanyol csupaszcsigáét is.

Nehéz a kannibalizmusra gondolni, amikor az éppen érő epret megrágcsálja, de jusson eszünkbe, hogy távoltartásukra már rengeteg praktika van

– nekem a fahamuval nagyon vékonyan körbeszórás bejön. Vigyázat, a túl sok hamu eltolhatja a talaj pH-értékét, ezért csak gondolatnyi adagot mérjünk ki nagymamásan.

Korhadékok lebontója még a hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékkel bíró nagy szarvasbogár,

ami sokaknak lehet félelmetes, főleg a hímek nagy rágóikkal. Ha nem vesszük a tenyerünkbe őket, ártalmatlanok, cserébe a korhadt fák fogyasztásával javítják a talajéletet.

Magyarország összes denevérfaja védett vagy fokozottan védett státuszt visel.

Egyikük sem vérszopó, mint néhány közép-amerikai társuk, nem ártanak és nem vágynak az ember hajába. Ellenben ritkítják a repülő rovarfajokat, nyugodtabb kerti üldögéléseket biztosítva. Bábel László viccesen megjegyezte, hogy a denevérnek nincs légiforgalmi irányítója, így nem ott repked majd, ahol mi akarjuk. A repülő rovarra megy, az pedig oda száll, ahol fény van. Annyit megtehetünk, hogy növénytársításokkal, ültetésekkel terelgetjük a rovarokat, például a muskátli körül biztosan nem lesznek legyek, amiket megfogna a denevér.

Ki hajtja be a természetvédelmi értéket természetkárosítás esetén?

Védett élő szervezetre a természetkárosítás bűncselekményi tényállásai vonatkoztathatók. Nincs csigarendőrség, és a védett állatoknak sincs testkamerájuk vagy fekete dobozuk, amelyek alapján utólag számonkérhető az ember, de Bábel László szerint tettenéréssel felelősségre vonhatóak vagyunk.

Egy házmester-országban, ha nem vagy jóban a szomszéddal,

egy csigákkal megtűzdelt telek kaszálása végzetes hiba is lehet számodra. Tettenérés esetén jöhet a bírság.

Mivel segíthetsz ezen drága állatoknak?

Hogy feddhetetlen légy, és hogy segítsék a kerted egészséges működősét, jó jóban lenni ezen állatokkal. Alakítsd ki úgy a kerted vagy akár a balkonkertész zugod, hogy nekik is maradjon élettér, és te is jól érezd magad otthon. Biztosíts ezen állatoknak otthont.

A gyíkoknak létrehozhatsz odúkat téglából, kőrakásból, a süniknek hagyhatsz a kert szélén gallyrakásokat, és tegyél ki kis tálkákban vizet számukra a hőségben. Emellett kicsit koordinálhatod is a tevékenységeket, például ha locsolsz, akkor a talajlakó rovarok a felszín felé veszik az irányt, a vakond pedig ott fog túrni, ha szerencséd van. Ezért ne csak a petrezselymet locsold, hanem a kert szélét is, hogy odavonzd a rovarokat - így máris nem lesz, ami elrágja a gyökereket.

Az is lehet Bábel László szerint, hogy kezdetben nem az áhított állatok jelennek meg, és ez így van rendjén.

Például telepítsünk növényeket az egyik eldugott sarokba, amit megehetnek a kártevők. Először ők érkeznek a lakomára, majd előbb-utóbb meg fognak jelenni az őket predáló állatok, és már be is indul a körforgás.

Bábel véleménye, hogy

a lusta kertész a jó kertész - gondoskodjunk a telkünkről, de legyenek benne csalitos részek,

és viselkedjünk úgy, mint a kertünk karmestere, aki nem permetszerrel rohangál, hanem ügyel a természet saját harmóniájára, miközben kerüli a vegyszereket. Így lesz maximálisan élvezhető a kert.

Ha a kerted tele van élettel, az nemcsak esztétikus, hanem hasznos is. A védett állatok, mint a kecskebéka vagy az erdei béka, természetes kártevőirtóként működnek, és segítik a növényeidet a növekedésben. Változtass a kertészkedési szokásaidon, hagyd a boltok polcain a kemotoxot, a szintetikus vegyszereket, és teremts biztonságos élőhelyet ezeknek az állatoknak. Meg fogják hálálni a gondoskodást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása