Fogd meg a söröd és ne pazarold többet a csigákra! Ez a reform élelmiszer sokkal jobb megoldás ellenük!
Egyre több hobbikertész gondolja úgy, hogy ha már maga termeli meg az asztalra kerülő zöldség vagy gyümölcs egy részét, az legyen a lehető legegészségesebb, kemikáliáktól mentes, szemezgető kisgyerekekre biztonságos. Azonban sokan feladják a vegyszermentességet az első vagy második év után, amikor a gondosan vetett-ültetett növényeket nem a családtagok vagy barátok, hanem különféle apró élőlények dézsmálják meg.
Számtalan kertészettel foglalkozó Facebook-csoport szezonális közérzetét határozza meg a meztelen csiga, földibolha vagy levéltetű elleni védekezésekről szóló eszme-és tapasztalatcsere.
Az idei év egyik nagy befutója a meztelen csigák bánatára tarolta le az internetet.
Aki korpa közé keveredik, megeszik a csigák
Igen, a szóban forgó csodaszer, amiért állítólag minden meztelen csiga odavan, a búzakorpa.
Egyre több poszt zeng ódákat a korpáról, amiből úgy belaknak a csupasz jószágok, hogy az belülről szárítja ki őket, és így a csigák jóllakottan távoznak az örök salátamezőkre.
-írták az egyik bejegyzésnél.
Van, akit annyira megihlet az új csodafegyver, hogy verset ír róla:
Bodó Iván: Csigafronton...
Küzdelem dúl kertek ölén,
Csupasz csiga fronton.
Nem állítja őket sövény,
Csúsznak árkon bokron.
Hol egy lavór sörre lelnek,
Majd kómásan tovább,
Erednek a zabliszthegynek,
Onnan látva csodát.
( A teljes vers a fenti linkre kattintva érhető el)
Persze van, aki továbbra is a kétlábon járó biológiai fegyverekre esküszik, és indiai futókacsával tartja kordában a csúszós kártevők létszámát.
Ha pedig a csigák olyan gazda kertjébe tévednek, aki jártas a házi villanyszerelésben, megrázó élményben lehet részük. Ilyen a szentgotthárdi Virányi Balázs is, aki
A meztelen csigák nyálkásak, ezért jól vezetik az elektromos áramot. Idegrendszerük nagyon érzékeny, az emberek számára veszélytelen áramerősségre is összehúzódással reagálnak. Így aztán kis kézügyességgel az „idegeikre lehet menni”. állítja az ezermester kertész, akinek találmányát bárki egyszerűen elkészítheti az alábbi írás alapján.
Akármelyik védelmi rendszert is választjuk, a növények és a többi, hasznos vagy ártalmatlan élőlény nem látja majd kárát a beavatkozásnak.
Hogy a bolha is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon
Aki vetett már retket vagy valamilyen káposztafélét, az nagy valószínűséggel találkozott már az apró, fekete földibolhák pusztító étvágyának látványával a hálósra harapdált levelek képében. Az ellenük bevethető fegyverarzenálhoz tartozik a netes népi hiedelmek szerint a fahamu, a tejes-vizes koktél permet formájában vagy az, ha folyamatosan nedvesen tartjuk a növények környékét.
A távoltartásuk vagy a ritkításuk ugyanis csak átmeneti megoldás, és folyamatos készenlétet igényel.
Ha azonban azzal a tudattal készítjük el az éves vetéstervet, hogy a siserehad így is úgy is be fog toppanni a kertbe, egyszerűbb, ha több főre terítünk, mint ahányan eredetileg az asztalhoz ülnénk.
Magyarán ha mondjuk ha négy fej karfiolt szeretnénk, akkor nem négyet ültetünk, hanem hatot, vagy a bolhák étlapján szereplő glükozinolát tartalmú növények közül többfélét ültetünk. A káposztafélék mellett ilyenek a zsázsa, a holdviola, a rukkola, a torma vagy sarkantyúka is.
A budajenői Patikakert vezetője, Tkacsik Márta is sarkantyúkát használ a karalábé megóvására, egyik bejegyzésében nagyon szépen fogalmazta meg, hogyan egyengeti maga a kert az embert a folyamatos tanulás útján:
Az arányok fontosságáról és az ember önhittségének, saját tudásába vetett vak hitnek a hátulütőiről pedig így ír:
Ültettem karalábét is. Most azt eszi a földibolha. Mind meg fogja enni, nem marad egy sem. Mert én túl sok karalábét akartam. És túl kevés sarkantyúkának hagytam helyet. Ha kevesebb karalábéval is megelégedtem volna, akkor most lenne karalábém. De nem lesz, egy sem. Nem bíztam a Rendszerben. Magamban bíztam, az emberi észben, ami létrehozta a tudományt és a technológiákat.
Az Ember a felvilágosodással elvesztette az Istent, a technológiai forradalommal pedig a Természetet.
Pontosabban nem veszítette el, csak ez a két említett folyamat VAKSÁGOT hozott az Emberre. Az ember nem látja az önmagán kívül létező Rendszereket.
Ha sikerül olyan ökoszisztémát létrehoznunk, ahol mindenkinek jut betevő falat, a rendszer onnantól kezdve alig igényel küső támogatást, és eltart minket is.
Tetves kis katicavacsorák
- ½ liter víz
- 2 ek cukor
- 2 ek ecet
- 2 ek mosogatószer
- levéltetű
Az alábbi recept évek óta kering a neten, mint levéltetű elleni hatásos szer. A pongyola megfogalmazás, a hígítási vagy napszaki alkalmazás említését nélkülöző tanács azonban sokak növényeit tette már tönkre.
Egy másik népszerű megoldás az erős vízsugárral történő lemosás, ami szintén hordoz magában némi veszélyt, főleg törékeny, lágy szárú palánták esetében.
Ezért is hangoztatja egyre több szakember a laisser faire elvének kertészeti gyakorlását. Egy békénhagyott kert ugyanis kitermeli minden ott élő ellenségét is.
Ha otthon nyújtunk a katicáknak, zengőlegyeknek, karolópókoknak és más, levéltetvekkel táplálkozó élőlénynek, akkor a mi napi beavatkozásunk nélkül is beáll egy idő után az egyensúly.
-írja Tóth Árpád a vegyszermentes kertek Facebook-csoportban.
Természetesen ehhez végtelen sok türelem és tudatosság kell, leginkább a szépen gondozott, bőséggel termő kert képét kell a fejekben kicsit átphotoshoppolni.
A tökéletes képek és videók világában nagyon nehéz a saját, ÉLŐ és teljes valójában ismert kertünket nem a magazinokban vagy a neten található filterezett, kiragadott látványvilágokhoz hasonlítani. De el kell kezdenünk ezt a fajta szellemi kertészkedést is ahhoz, hogy mérgelődés nélkül tudjuk élvezni a kertészkedés testet-lelket gyógyító tevékenységét.
Emellett persze próbálkozhatunk különféle módszerekkel, hiszen ezek által is tanulunk.
Ott van például a cikk szerzője által csak bogárkovásznak keresztelt metódus, melyet néhány éve a poloskák távoltartására kísérletezett ki, és amelynek változatát nemrég krumplibogárra alkalmazva egy kertes csoportban szintén felfedezte.
- A bogárkovászhoz egy befőttes üveget félig töltünk pár csepp szappannal kevert vízzel, majd ebbe összegyűjtünk egy napi adagot az adott kártevő képviselőiből.
- A keveréket összerázzuk, a napon hagyjuk, és minden nap ebbe gyűjtjük az „újabb adagot”.
- Ha megtelik az üveg, még 1-2 napot hagyjuk érni a morbid biológiai fegyvert, majd némileg hígítva a védendő növények köré permetezzük a kapott levet.
- A hullaszag látványosan riasztja a még élő egyedeket.
Akinek eddig ehhez nincs gyomra, váltson bérletet egy futókacsa vagy tyúk-kölcsönzőbe, vagy lássa meg a piaci rést, és nyisson egyet minden kétlábú örömére!
