Enni kell a sárgarépát, de túl is lehet tolni - a sárgabarackkal is vigyázz!

Egy új kutatás szerint pontosan ez a helyzet – és közben az is kiderült, hogy valójában mennyi mozgás kell ahhoz, hogy érdemben csökkenjen bizonyos ráktípusok kockázata.

A 10 ezer lépéses mítosz eredete

A napi 10 ezer lépés ötlete nem egy laboratóriumban született. A koncepció a ’60-as évek Japánjából származik, ahol egy „Manpo-kei” nevű lépésszámlálót próbáltak eladni azzal a szlogennel, hogy napi 10 000 lépés az egészséges élet kulcsa. A tudomány akkor még nem zavart senkit.

9 000 lépésnél ez az arány 16 százalékra nő, utána viszont a pozitív hatás laposodó görbére vált – vagyis ennél többet lépni már nem hoz akkora extrát.

A kutatás meglepő eredménnyel zárult.

Nem csak a tempó fontos, a mozgás önmagában is számít

A kutatás egyik tanulsága, hogy nem feltétlenül kell sprintelni: a tempós gyaloglás tovább csökkentheti a kockázatot, de ha valaki kényelmesen sétál, már az is sokat számít. A kutatók szerint még az is hasznos döntés, ha valaki egyszerűen kevesebbet ül, és helyette inkább bármilyen könnyű mozgásformát választ.

– mondta Dr. Aiden Doherty, az Oxford Population Health professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Dr. Mhairi Morris, a Loughborough Egyetem biokémiai előadója hozzátette: „A 40-es éveinkben érdemes elkezdeni a napi mozgást - ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy csökkentsük bizonyos ráktípusok kialakulásának esélyét.”

Egyre több a daganatos beteg, főleg a fiatalok között

Az American Cancer Society becslése szerint 2025-ben több mint 2 millió új rákos esetet fognak diagnosztizálni az Egyesült Államokban, és 618 000 ember halálát fogja okozni a betegség. Az okok összetettek, de a szakértők két tényezőt különösen veszélyesnek tartanak: a növekvő elhízási arányt és a mozgásszegény életmódot.

A cél nem a napi 10 ezer lépés, hanem hogy ma többet mozogjunk, mint tegnap.

Ha ülő életmódot folytatsz, és néha már egy buszmegállónyi sétát is kihívásnak érzel, akkor ezt nem árt tudnod: nem kell tökéletesnek lenni. Csak mozogni kell. Mert úgy tűnik, a rák kockázata nem a maratonon múlik – hanem azon, hogy egyáltalán felállsz-e a székből.

Új "szuperélelmiszer" bukkant fel azon a listán, amin orvosok ajánlanak különféle ételeket jótékony hatásaik alapján.

Egy tanulmány szerint, ami a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban jelent meg,

A vizsgálatban 138 olyan beteg vett részt, akiknek a metabolikus egészségük nem volt rendben, de sem szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sem diabéteszt nem diagnosztizáltak náluk.

Alakítottak egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai normál étrendet követtek, a többiek pedig rendszeresen kaptak 60 gramm nyers, nem sózott pekándiót a szokásos nassolni valók helyett.

A kísérletben résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, vizsgálatokat is végeztek rajtuk, az utánkövetés alatt pedig laborvizsgálat, vérnyomásmérés, testsúlymérés és egyéb szűrés is volt.

Közben azonban minimális súlygyarapodást is kimutattak, átlagosan mintegy 0,7 kilogrammot, amit statisztikailag elhanyagolhatónak ítéltek.

Mivel a pekándió egészséges zsírokban és rostokban is gazdag, összességében jót tesz a szív egészségének. Ha a megfelelő étrendet sok mozgással kombinálod, és mellé nem dohányzol, nem fogyasztasz sok cukrot és csak ritkán iszol alkoholt, hatalmas lépést teszel az egészségedért.

Forrás: Instyle Men

Bár a kolinhiány nem túl gyakori, komoly következményei lehetnek. A nyugati világban például már nevet is adtak a tünetcsoportnak: TATT, azaz tired all the time – vagyis mindig fáradt.

A kolin egy esszenciális tápanyag, amit ugyan a máj is elő tud állítani, de az igazán szükséges mennyiséget mégis

És bár nem szokott a reflektorfénybe kerülni, a kolin olyan dolgokért felel, mint a májműködés, az agyfejlődés, az idegrendszer szabályozása, a hangulat, az emlékezet és az anyagcsere. Magyarul:

„A kolin kulcsszerepet játszik az agyunk egészségében, a memóriában, a májunk működésében és a hangulatunkban is” – mondta Hanieh Vidmar táplálkozásterapeuta és természetes alapanyagokra építő séf a Standard című lapnak. Szerinte ha valakinek alacsony a kolinszintje, az olyan tüneteket észlelhet, mint a tartós fáradtság, koncentrációs nehézségek vagy akár a zsírmáj korai jelei. „A kolin segít a májból kivezetni a zsírt” – tette hozzá.

És itt még nincs vége:

Terhesség alatt az alacsony kolinszint összefüggésbe hozható a figyelemzavar és az ADHD kockázatával is.

Vidmar szerint a legbiztosabb forrás a hús, a tojás, a tejtermékek és a halak, de ha valaki vegán, akkor is bevihető némi kolin például brokkoliból, mogyoróból, vesebaból vagy gombából – csak sokkal többet kell belőlük enni.

A tanulság? Lehet, hogy nem veled van a baj – csak a kolinszinted esett le drámaian.

A derékfájás nem csak fáradtság: lehet, hogy porckorongsérv okozza – és ezzel nők tízezrei élnek együtt nap mint nap.

"Csak egy kicsit megerőltettem magam" – mondod, pedig már hetek óta lassított felvételben kelsz fel reggelente, mert fáj.

A derékfájdalmat hajlamosak vagyunk elbagatellizálni

Magyarországon ma már minden második ember kínlódik valamilyen mozgásszervi problémával az élete során – és ezek jelentős része gerincprobléma, azon belül is porckorongsérv. A legtöbb esetben az első betegségre utaló jel a szinte szokványosnak számító derékfájás, amit sokan stressznek, túl sok ülésnek vagy egy rossz mozdulatnak tudnak be, a fogamzóképes nőknél pedig a menstruációs fájdalmak vagy a PMS számlájára írják.

És ami még ijesztőbb: nem mindig jár erős fájdalommal. Sokan csak tompa, húzó érzésként írják le, amit „még ki lehet bírni”. Ez azonban veszélyes játék: kezeletlenül a helyzet könnyen rosszabbra fordulhat.

A porckorongsérv sem csak az idősek betegsége

Sokan azt gondolják, hogy a porckorongsérv kizárólag idős korban jelentkezhet, de ez sajnos nem így van. Már a húszas-harmincas éveikben járók is érintettek lehetnek, különösen azok, akik sokat ülőmunkát végeznek, vagy éppen kisgyereket cipelnek nap mint nap. A terhesség és az azt követő időszak szintén fokozott terhelést ró a gerincre, ezért a kisgyermekes anyukák különösen veszélyeztetettek.

A női test extra kihívásokkal küzd

A női test nemcsak biológiailag, de életvitel szempontjából is gyakran extrém terhelésnek van kitéve. A magassarkú cipők, a rosszul megválasztott sporttevékenység, a túlterhelt medencefenék-izomzat vagy a szülés utáni regeneráció hiánya mind hozzájárulhat a gerinc túlterheléséhez. A fájdalom viszont nem válogat: bármelyikünket utolérheti.

Mikor fordulj orvoshoz?

Ha a derékfájás:

Egy egyszerű MR-vizsgálattal kimutatható a porckorongsérv, és a korai diagnózis kulcsfontosságú. Ma már nem minden eset végződik műtéttel: gyógytorna, fizioterápia, életmódváltás is hatékony lehet, ha időben elkezdjük.

Ne legyél mártír: hallgass a testedre!

A női szupererő nem abban rejlik, hogy csendben tűröd a fájdalmat. Sokkal inkább abban, hogy meghallod a tested üzeneteit, és felelősséget vállalsz a jólétedért. A porckorongsérv nem játék – de ha odafigyelünk, megelőzhető vagy kezelhető.