FONTOS

„A rendőrség csak akkor hiszi el a bántalmazást, ha az áldozat késsel a hátában sétál be”

Kockázatfelméréssel ki lehetne szűrni a bántalmazó kapcsolatokat és meg lehetne előzni a gyilkosságok nagy részét. Erről a családon belüli bántalmazás egyik elszenvedője beszélt.

Megosztom
Link másolása

A családon belüli erőszak súlyosbodása és a gyilkosságok (mint amilyen az aszódi kettős gyilkosság vagy a tiszaújvárosi gyilkosság volt) nagy része megelőzhető lenne.

A megelőzés elengedhetetlen része, hogy a fizikális vagy más bántalmazást elszenvedett áldozatokkal kockázafelmérő kérdőívet töltetnek ki, nők és gyerekek elleni családon belüli erőszakra specializálódott szervezet segítségével. Amint az is, hogy a bántalmazó ellen távoltartást kérhessenek az áldozatok, és azt meg is kapják, olyan hosszú időre, amennyi szükséges. Vagy az, hogy a bántalmazottakat kimenekítik a bántalmazó kapcsolatból és biztonságba helyezik.

Így kellene legalábbis működnie a gyakorlatban az áldozatvédelemnek az érintettek szerint. Egyikük, Márti, aki hat éve lépett ki a bántalmazó kapcsolatból, és azóta is harcot vív ellene a volt párja, elmondta, milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években a hivatalos szervek és intézmények útvesztőjében.

- Az elmúlt hat évben a rendőrségen vagy bármelyik hivatalos szervnél találkoztál-e a kockázatértékeléssel? Erre irányuló kérdéseket feltett-e neked bárki?

- Nem, mert csak azt vizsgálta minden szerv, ami éppen akkor ott kérdés volt. Előfordult, hogy ha valamit hozzá akartam tenni az esethez, kiegészíteni információkkal a történteket, a rendőrség azt mondta, hogy ez nem tartozik a vád időszakba, ezért nem érdekli őket.

Az ügyem ugyanis zaklatással kezdődött, annak volt egy vádja, és semmivel nem voltak hajlandók foglalkozni, ami azon kívül esett. Akkoriban két, nőket segítő szervezettel is tartottam a kapcsolatot, ők azt mondták, a rendőrség majd elvégzi a kockázatelemzést, amiből kiderül, mennyire veszélyes a párom.

- Elvégezték a kockázatelemzést?

- Semmilyen ahhoz hasonló kérdést nem tettek fel sem a rendőrségen, sem a gyermekvédelemmel vagy áldozatvédelemmel foglalkozó hivatalokban, nemhogy a konkrét kockázatelemzési kérdőív kérdéseit. Pedig hasznos volna, ha a hatóságnak használnia kellene bántalmazással, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben én segítek más, bántalmazást elszenvedett áldozatoknak, negatív visszajelzéseket hallottam a hatóságról.

- Hasonló tapasztalataik voltak? Nem történt a kihallgatáskor vagy azután kockázatelemzés?

- Így van. Az én esetemben például azután sem történt, hogy elmenekültem a bántalmazó páromtól, és ő SMS-ben fenyegetett meg. Fölhívtam a 112-őt, ott elmondtam, mi történt, a rendőr felolvastatta velem az SMS szövegét, érdeklődött, voltak-e előzmények. Majd a hallottak alapján azt tanácsolta, reggel menjek be a rendőrségre távoltartást kérni.

Reggel 8 órára bementem a rendőrségre, ott azonban azt mondták nekem, hogy „Az csak feltételezés, hogy a volt párom el fogja vinni a gyereket”, és majd akkor szóljak, amikor ténylegesen ott van nálam és valamit csinált is. Még azt is megkaptam, hogy „Tudja maga, hány volt élettárs jön ide hisztizni a kapitányságra?”

Feltettek ugyan pár kérdést, de már nem emlékszem, mit, mert elsírtam magam. Odamentem segítségért, és ezt kaptam, azok után, hogy egy zaklatási ügy már elindult a volt párommal kapcsolatban. Még arra sem méltattak, hogy egy külön szobában beszéljenek velem, ez a jelenet az előtérben zajlott. Sajnos kénytelen voltam később szólni, mert még aznap nekem jött a nyílt utcán, következett a garázdaság és a testi sértés… De még azt követően sem készült az ügyemmel kapcsolatban semmilyen kockázatelemzés.

A kockázatfelmérés, vagyis az elkövető veszélyességének felmérése arra szolgál, hogy megállapítható legyen, ha az áldozatot súlyos bántalmazás fenyegeti.

Ehhez külföldi szakemberek egy 26 kérdésből álló kérdőívet is kidolgoztak. Ezen olyan kérdések szerepelnek, mint például „Előfordult-e már, hogy a bántalmazás miatt orvosi segítségre volt szüksége?”, Bántalmazta-e már Önt szexuálisan? vagy „Gyanakvó, vagy túlzottan féltékeny a partnere, illetve figyeli és kontrollálja-e Önt?”

- Ezek szerint 2018 augusztusa óta nem készült veletek kapcsolatban kockázatelemzés.

- Pontosan, pedig az ügyek még javában tartanak, többek közt polgári per a gyermek elhelyezéséért. Ezen kívül különböző eljárásokat indíttatott ellenem az apa, bosszúhadjáratként.

A nyár folyamán egyébként borzasztóan felkavart Simsik Cynthia kézilabdázó ügye: a nő édesapja arról számolt be, hogy bántalmazó kapcsolatban élt a lánya, de ha nem mondta volna, akkor sem hittem volna el, hogy a gyilkosságnak nem volt semmilyen előzménye.

Sorstársaimmal együtt azt tapasztaltam, hogy amikor bántalmazás áldozataként bemegyünk segítséget kérni egy hivatalba, még egy jegyzőkönyvet sem kapunk, így nyoma sincs annak, hogy ott jártunk. Nem azért nincs, mert nem történt segítségkérés, hanem azért, mert a segítségkérés nem lett iktatva.

Amikor jegyzőkönyvet kérünk, akkor pedig fel vannak háborodva, hogy „Erről nem kell jegyzőkönyvet írni”. Így az előzmények kockázatértékelése egyszerűen lehetetlen.

- Mit tehet ilyenkor az áldozat?

- Egy volt gyámügyes munkatársam azt tanácsolta, kérjem, hogy ott a helyszínen írják le, hogy nem adnak jegyzőkönyvet, de én ott voltam.

A másik, hogy mindenkinek joga van valakit magával vinni, hogy legyen tanú mindenre. Ezen kívül folyamatosan naplózzuk, hogy hol jártunk, melyik ügyintézőnél, melyik nap és hány órakor.

Rosszabb esetben vigyünk diktafont, de ne csak azért, hogy a felvételt felhasználjuk majd hivatali eljárásoknál, hanem azért is, mert a bántalmazottak pszichésen olyan beszűkült állapotba kerülhetnek a bántalmazástól és a félelemtől, hogy nem biztos, hogy mindenre emlékeznek.

Amit a hivatalokban az ügyintézőkben is tudatosítani kellene, az, hogy hatalmas dolog, ha egy bántalmazott felismeri, milyen élethelyzetben van, és segítséget akar kérni, ezért minden támogatást meg kell neki adni. Feszül egyébként egy nagy ellentmondás az egész hivatali rendszerben.

- Pontosan mire gondolsz?

- Arra, hogy amikor a bántalmazottak segítséget kérnek a bántalmazó partner miatt, akkor a hivatalok gyakran érdemi segítségnyújtás nélkül kezdik presszionálni az áldozatokat, hogy lépjenek ki a bántalmazó kapcsolatból, különben kiemelik a gyerekeket a családból. Az nekik mindegy hogyan lépjen ki elegendő pénz, kapcsolatok, illetve a környezete támogatása nélkül, oldja meg, ahogy tudja.

Majd amikor kilép az áldozat a bántalmazó kapcsolatból, kényszerláthatásra kötelezik őket. Vagyis arra, hogy a gyerek újra és újra, kötelező jelleggel találkozzon a bántalmazó szülővel, akitől el kellett menekülniük. Ezzel a bántalmazás nem szűnik meg, csak a rendszere változik. Ilyenkor sajnos az is előfordul; hogy a láthatás ideje alatt a bántalmazó megöli a gyerekeket, vagy a volt párját, vagy mindannyiukat. Nem egy ügy végződött családirtással, biztosan te is emlékszel még a győri esetre.

Az áldozatok szerint hasznos lenne, ha a válásoknál a rendszerben és a bíróságon is megkülönböztetnék a többi ügytől a bántalmazó kapcsolatokat, és ennek fényében döntenének a gyermekelhelyezésekről, illetve a gyermek-szülő kapcsolattartásról.

Azt is szeretnék, ha nem húzódnának hosszú ideig, akár 8-10 évig ezek az ügyek. Az elhúzódó perek ugyanis gyermekjogi kockázatnak számítanak.

Az sem mindegy, hogyan történik a válás. Mint azt a Hintalovon Alapítvány is leírta, önmagában nem a válás, hanem annak minősége traumatizálja a gyermekeket.

Az áldozatok azt is problémásnak látják, hogy a bántalmazót a bírósági döntések értelmében a gyereknevelésre ugyanolyan alkalmas személynek találják, mint a másik szülőt, vagyis azt, akit bántalmazott, és aki emiatt kénytelen volt elmenekülni.

- Említetted, és egy korábbi interjúban is elmondtad, hogy bosszúhadjáratot folytat ellenetek a volt párod.

- Rengeteg jogi eljárással, különféle feljelentésekkel és a gyermekelhelyezési perrel büntet bennünket, amiért nem maradtam a bántalmazó kapcsolatban. Jelenleg egy polgári per van másodfokon, amit első fokon megnyertem. Folyamatban van két büntetőügy, volt két gyámügyi védelembe vételi eljárás, amit az apa indított. Ezen kívül volt 10-12 ideiglenes intézkedés, kapcsolattartási végrehajtás, amiben az apa kérte a gyermeket magához, vagy pénzbüntetéseket akart rám kiszabatni.

Minden esetben, amikor az áldozat elmenekül a kapcsolatból, azután a bántalmazó személynél van a közös gyermek, az kockázatot jelent. Megvan a veszélye, hogy bántani fogja a gyermeket, vagy kioltja az életét. A legtöbb családon belüli gyermekgyilkosság ilyenkor történik.

Ezeknek az eseteknek általában akkor van vége, ha valamelyik fél meghal. Vagy jobb esetben akkor, amikor a gyerek nagykorú lesz.

És ezeket az eseteket gyakran fenyegetőzés előzi meg, tehát a bántalmazó el is mondja, mit fog csinálni, csak a hivatalok nem veszik komolyan az áldozat félelmét és a bántalmazó fenyegetőzését vagy zaklatásait.

Sokaktól hallottam, hogy Magyarországon csak akkor hiszik el a bántalmazást, ha az áldozat késsel a hátában sétál be a rendőrségre…


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Aki tavasszal is tett ki szotyit a madaraknak, valószínűleg ölt már fiókát – hogy néz ki a helyes madáretetés?
A madáretetést lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Mutatjuk, hogyan nyerhet ezzel ember és állat egyaránt, pusztulás nélkül.

Megosztom
Link másolása

A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.

Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.

Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.

Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,

és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.

A helyes madáretetésnek két főtétele van.

Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.

Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.

Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.

Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,

mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.

"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"

- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.

Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint

szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.

A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.

Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.

Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.

Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és

legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.

Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.

A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,

és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindenki ugyanazt gondolja, aki megnézi a Coca Cola idei karácsonyi reklámját, amit az AI generált
Az ünnepi szezonra készült mesterséges intelligencia által generált Coca-Cola-reklám vihart kavart az interneten.

Megosztom
Link másolása

A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.

Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.

A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”

utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.

Nem mindenki érzi az ünnepi varázst

Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.

„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”

– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”

„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”

– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.

„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.

A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb

Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”

Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy

a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.

A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.

Mégis: hiányzik az érzelem

A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:

A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mi történik valójában, amikor leállsz az Ozempic-kel? Itt a válasz!
A gyógyszer lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Megosztom
Link másolása

Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.

Veszélyes játék a kilókkal

A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de

ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.

Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.

Mennyibe kerül ez a „csoda”?

Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.

Csak az ár a gond?

Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például

súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.

Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.

Életre szóló kezelés?

A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?

Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.

Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása