FONTOS

Hevesi Kriszta: „Nem lehet úgy időzíteni egy konfliktust, hogy majd csak karácsony után érkezzen”

Az ünnepek azért vannak, hogy kiszakítsanak minket a mindennapokból. De mi van akkor, ha életünk legnagyobb drámáit épp ekkor éljük át? A pszichológusnak erre is van megoldása.

Megosztom
Link másolása

Hevesi Krisztina szexuál-, sport- és egészségfejlesztő szakpszichológus, egyetemi docens, aki mindemellett kliensekkel is dolgozik. Előadásaival, könyveivel és évtizedes tapasztalatával ezreknek segít eligazodni a párkapcsolati problémák útvesztőjében. Ezúttal a karácsonyi veszekedések elkerülésére mutat megoldásokat, legyen szó kapcsolatokról, családról vagy távoli rokonokról.

- Hogyan lehet az, hogy a szeretet ünnepe egyben az év legstresszesebb időszaka is?

- Valóban igaz, hogy a karácsony egyszerre a legszebb és a legmegterhelőbb időszak. Gondoljunk bele, így van ez minden ünneppel, akár egy születésnappal vagy évfordulóval is, hiszen ilyenkor azt szeretnénk, hogy minden tökéletes legyen. A karácsony kicsit olyan, mintha az egész országban mindenkinek egyszerre lenne születésnapja, és mindenki pontosan olyan ünnepet szeretne, amilyet megálmodott magának és szeretteinek… Tehát az elvárások hatalmas nyomást helyeznek ránk: tökéletes ajándékokat, meghitt pillanatokat szeretnénk teremteni, arról nem is beszélve, hogy ezt a sokféle teendőt egy záros határidőn belül kell elintézni. Ezt tetézi az is, hogy sokan az ünnepektől várják a kapcsolatuk megjavítását, ismét meghitt mederbe terelését vagy a családi harmónia helyreállítását, ami szinte lehetetlen. Ha pedig ehhez még hozzáadódik az anyagiak okozta feszültség, akkor már nem is kell sok a robbanáshoz.

- Miért ne lehetne tökéletes az ünnep?

- Először is tisztázzuk, hogy a tökéletes karácsony illúziója kihívás elé állít. Az Instagramon látott csodás ünnepi pillanatok hamis elvárásokat keltenek bennünk, és mi a problémák elodázásával próbálunk megfelelni ennek az idealizált képnek, mondván az ünnepnek tökéletesnek kell lennie. De egy álomkép megteremtése még nem fog harmóniát eredményezni. Ne tökéletes karácsonyt akarjunk, hanem nyugodtat.

- Mi van, ha épp ekkor robban ki egy vita, mondjuk a párok között?

- Ha ez a vita nem halasztható, akkor próbáljunk félre vonulni a párunkkal, hogy nyugodtan megbeszélhessük a dolgot. Mert attól, hogy szőnyeg alá söpörjük a konfliktusokat, azok még ott vannak. Ne akarjunk úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, habár hozzá kell tenni, hogy ne ekkor akarjuk elrendezni vagy megoldani a nagy ellentéteket. Úgy gondolom, hogy az ünnep semmiképp sem a legjobb időpont a mélyebb krízisek kezelésére. Persze előfordulhat, hogy éppen karácsonykor csúcsosodnak a problémák, történt egy megcsalás vagy más miatt fontolgatják a párok a válás gondolatát, illetve egy nehezebb időszakon mennek keresztül, elvégre

a krízisek nincsenek tekintettel az ünnepekre. Nem lehet úgy időzíteni egy konfliktust, hogy majd csak karácsony után érkezzen.

Ezért azt tanácsolom, hogy ilyenkor „dobozoljuk” a súlyosabb problémákat, tegyük félre és az ünnepek elmúlásával vegyük elő ismét, amikor van időnk higgadtan átbeszélni, anélkül, hogy mások várakozását is tönkretennénk. Magyarán a gyerektartás összegét biztos, hogy nem szenteste kell megbeszélni... Ehelyett igyekezzünk a kellemes dolgokra irányítani a figyelmünket, ami azért örömmel tölt el még a problémák árnyékában is.

- A párunkon kívül ott vannak a rokonok is, akik talán semmit nem tudnak arról, hogy min megyünk keresztül. Mit kezdjünk a kéretlen kérdéseikkel? Gondolok itt azokra a mondatokra, amelyek arról szólnak, hogy „mikor lesz esküvő?” vagy „hol van már az unoka?” és a többi.

- Ez rendkívül kényes helyzet. Bár a család támogató jelenléte sokat segíthet, a „mikor lesz már végre esküvő?” típusú kérdések könnyen olajat önthetnek a tűzre. Ilyenkor érdemes egyértelművé tenni a határokat, mondjuk azzal, hogy kijelentjük, nem ma szeretnénk ezekről a kérdésekről beszélni, vagy: ha lesz, tudni fogtok róla! Gyakran vannak a családban olyan konfliktuskereső egyének, akik fürkész tekintetükkel menten kiszimatolják, ha valami porszem került a gépezetbe. llyenkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy nem az a fontos, hogy mit, hanem hogy ki mondja nekünk. Például az a nagynéni szegezi nekünk a kérdést, aki világ életében magánéleti problémákkal küzdött? Ilyenkor tudattalanul rajtunk vezetik le saját frusztrációjukat, elterelve a figyelmet az ő kudarcaikról. Ne engedjük! Igyekezzünk bölcsen rövidre zárni a helyzetet, s a konfliktusokat ne teregessük ki a család előtt, mert ez csak tovább szítja a feszültséget, kiváltképp, ha mások is kéretlen prókátorként beszállnak a tanácsadási folyamatba, amire valóban nincs szükség.

- Most beszéljünk azokról a rokonokról, akikkel nem jó a kapcsolatunk, de karácsonykor találkozunk velük.

- Hajlamosak vagyunk arra, hogy országjárást csináljunk a karácsonyból, és bizony ilyenkor óhatatlanul is közös időt kell eltöltenünk olyan személyekkel, akikkel egyébként nem szívesen találkozunk. Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha felkészülünk ezekre a helyzetekre, és tudatosan igyekezünk kezelni az érzelmeinket. Egy mély levegő, egy bölcs mosoly gyakran hatékonyabb megoldás, mint belemenni az olyan tipikusan szurkáló, pikírt beszólások kezelésébe, mint:

„Ohh, a lányoméknál – Amerikában – most jön a második gyerek. Olyan boldogok! Adélka már sose megy férjhez???” Te nem akarsz unokákat?”;

„Mikor tervezel végre megnősülni? Szegény apád már úgy aggódik miattad!”; „Ó, drágám, te már örökre vénlány maradsz? Azt hittem, hogy végre eljegyzés lesz karácsonykor… Te vagy a legnagyobb nővér: az idő múlására nem gondolsz?!” Friss házasoknak: "Ugye, hogy be akartok jelenteni valamit?" De hasonló lehet az ajándékok versenye, a kínos, viccesnek szánt történetek felidézése, a „bezzeg gyerek” iskolai előmenetele, vagy valaki testsúlyára, alkatára tett csípős megjegyzés kiegészülve azzal, hogy mennyi édességet kellene vagy nem kellene éppen ennie. De persze nem feltétlenül kell mindig simulékonyan reagálnunk, lekavarhatjuk egy mondattal az illetőt, majd kiléphetünk a helyzetből, a személyes teréből: „Ez most nem az a poén volt, ami karácsony estére való!”

- Hogyan előzhetjük meg a karácsonyi veszekedéseket?

- Kommunikációval. Nyugodtan beszéljünk karácsony előtt a szűk családdal arról, hogy miről nem szeretnénk beszélni a tágabb család előtt. Bátran kérjünk védelmet, és mondjuk el, hogy minket rosszul érintene, ha ez vagy az felszínre kerülne. Ugyanis a konfliktusok megelőzésének kulcsa az őszinte és időben elindított párbeszéd. Teljesen normális, hogy az életben vannak családon belüli vagy kapcsolati nehézségek, és mint már korábban is mondtam, ezeket nem lehet jól időzíteni, nem lehet előre eltervezni. Ha problémánk van a párkapcsolatunkkal vagy a családtagjainkkal, akkor törekedjünk arra, hogy megoldjuk, de ne karácsonykor akarjuk felszínre hozni ezeket a kényes kérdéseket.

Mert ha balul sikerül, akkor nemcsak az idei karácsonyt fogjuk elrontani, hanem a következőket is, hiszen az ünnepről majd eszünkbe jut, hogy mi történt korábban. A karácsonyt hagyjuk meg annak a csendes, békés időszaknak, amire szívünk szerint vágyunk.

Ehhez pedig arra van szükség, hogy elengedjük mind a görcsös megfelelési kényszert a tökéletes „rendezvényre” vonatkozóan, mind pedig azt is, hogy az ünnepek alatt akarjuk tisztázni a konfliktusokat.

A karácsony szóljon a szeretetről – és ami legalább ennyire fontos: az önszeretetről is! Magunkat kíméljük meg, ha nem ekkorra időzítve törjük szét az álmainkat, illúzióinkat.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Pontosan ennyi percet, órát és napot vesznek el az életedből ezek a rossz szokások: a sajtburgertől, egy pohár boron át, egészen a tévénézésig
A hot-dog megöl, a magvak életet mentenek – így változtatja meg az életedet az, amit eszel.

Megosztom
Link másolása

Tudtad, hogy egyetlen hot-dog elfogyasztásával 36 percet dobsz el az életedből? A Michigani Egyetem kutatói körülnéztek a háztartásokban, és megpróbálták kiszámolni, pontosan mennyi időt vesz el tőlünk egy-egy rossz szokásunk. Az eredmények egyrészt sokkolóak, másrészt váratlanak.

Hot-dog vs. magvak: az életidő-csata

Egy hot-dog 36 percet von le a várható élettartamodból. Nem tévedés: a kedvenc gyerekkori strandkajád egy kész gyilkos. Ha viszont átállsz a magvakra, akkor 24 perccel toldhatod meg az életed minden egyes adaggal.

Nem áll itt meg a lista:

  • Egy sajtburger 9 percet vesz el, miközben egy pohár szénsavas üdítő további 12 percet.
  • A reggeli szalonna is veszélyes: minden szelet 6 perccel rövidíti meg az életedet.

Ha valaki hetente kétszer eszik hamburgert, az évente 936 percet (kb. 15,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 32,5 napnyi életidőt jelent. ​

Ha valaki hetente egyszer eszik hot-dogot és mellé szénsavas üdítőt fogyaszt, az évente 2496 percet (kb. 41,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 86,67 napnyi (majdnem 3 hónapnyi) életidőt jelent.

Ha viszont gyümölcsöt eszel, már 10 percet vissza is nyersz. A lekváros-mogyoróvajas szendvics meglepően jó választás: 32 percet adhat hozzá az életedhez.

Tévézés és bor: a rejtett gyilkosok?

Egy óra tévézés hatását pontosan még nem tudják kiszámolni, de az biztos, hogy az ülő életmód miatt drasztikusan nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholfogyasztás is ingoványos terület: egy pohár bor lebontása körülbelül 1,5-2 órát vesz el a májad életéből.

Érdekes, hogy az alkoholtartalmú italok és az élethossz kapcsolatát kevesebb kutatás vizsgálja átláthatóan, de a mértékletesség itt is kulcsfontosságú.

Akkor mit együnk?

A kutatások szerint nincs minden veszve: az elvesztett percek és a megnyert idő kéz a kézben jár, és a helyes választások sok mindent ellensúlyozhatnak. Egy hot-dog után egy marék dió, vagy egy sajtburesz után egy tányér gyümölcs már segíthet mérsékelni a károkat.

Bizonyos ételek fogyasztása hozzájárulhat az élettartam növeléséhez.

A diófélék, hüvelyesek, tenger gyümölcsei, gyümölcsök és nem keményítőtartalmú zöldségek jó hatással vannak az egészségre,

és rendszeres fogyasztásuk akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet.

A leveles zöldségek, mint a spenót, a kelkáposzta és a mángold, szintén hozzájárulhatnak az élettartam növeléséhez,

mivel gazdagok antioxidánsokban és alapvető vitaminokban, amelyek csökkentik az oxidatív stresszt és lassítják az öregedés folyamatát.

És persze ne feledjük: ezek statisztikai átlagok. Az életminőségünket nagyban befolyásolja az is, hogyan érezzük magunkat a sajtburesz elfogyasztása után.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Mostanra egy kanálnyi mikroműanyag lehet már az agyadban - ezek a következményei
Egy műanyagkanálnyi (!) műanyag lapulhat az agyadban – ha hihetünk az új tanulmánynak.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint komoly mennyiségű mikroműanyag költözött be az emberi agyba. És amikor azt mondjuk, „kanálnyi műanyag”, akkor ez nem csak képletes: a kutatók szerint a mennyiség nagyjából egy műanyagkanál anyagának felel meg. Ez pont annyira ijesztő, mint amilyennek hangzik.

Több műanyag, mint azt valaha gondolták

A tanulmány az egyik legrangosabb tudományos lapban, a Nature-ben jelent meg, és lényegében azt mutatja, hogy jóval több mikroméretű műanyagszemcse kallódik odabent, mint amit néhány éve mértek. „Úgy 50%-kal nagyobb mennyiség, mint 2016-ban” – magyarázza a társszerző, Matthew Campen, a New Mexico-i Egyetem professzora a CNN-nek.

Ez alapján ma egy átlagos agy 99,5%-ban agy, 0,5%-ban meg… műanyag.

Még nyomasztóbb, hogy a demenciával diagnosztizált elhunytak agyában ennél is magasabb volt a műanyagtartalom. Campen szerint ez ugyan ijesztő, de egyelőre nem merné kijelenteni, hogy konkrétan ez okozza a demenciát – mindenesetre a statisztika elég beszédes.

Mindenhol ott van a műanyag

A mikroplasztikkal kapcsolatos tanulmányok riasztó eredményei nem újkeletűek: a tudósok az utóbbi években kimutatták, hogy az apró darabkák nemcsak a tengerben úszkálnak, hanem

megtalálhatók a tüdőben, a májban, a vesékben, a reproduktív szervekben, a vérerekben és még a csontvelőben is.

Azaz tényleg mindenhova befurakszik a műanyag, amit a testünk valahogy nem képes kiporszívózni.

„Ideje lenne végre globális vészhelyzetet hirdetni a műanyag-szennyezés miatt” – mondja Sedat Gündoğdu, aki a törökországi Çukurova Egyetemen kutatja a mikroplasztikokat (The Guardiannek nyilatkozott). Bár még nem száz százalék, hogy ez pontosan milyen egészségügyi következményekkel jár, már most sejtik, hogy

a mikroműanyag okozhat oxidatív stresszt (ami sejtkárosodást, gyulladást vagy szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet), sőt állatkísérletek alapján komoly bajokat is, például terméketlenséget, tanulási- és memóriazavarokat, különböző daganatokat, és felboríthatja a hormonrendszert és az immunrendszert.

Ijesztő” – röviden így foglalta össze Bethanie Carney Almroth környezeti toxikológus (University of Gothenburg).

Egyre több vizsgálat, egyre kevesebb kétség

A kutatók több tanulmányt is felhoznak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) májusi eredményei például 91 agymintát vizsgáltak, és átlagosan 10-20-szor több mikroműanyagot találtak, mint a májban vagy a vesékben. „Nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyi műanyag kering a fejünkben” – vallotta be ismét a már említett Campen.

És mintha még ez sem lenne elég: a Journal of Hazardous Materials egyik 2024-es tanulmánya kimutatta, hogy

16 csontvelő-mintából mindegyikben volt polisztirol (például hungarocell és hasonló anyagok), és majdnem mindegyikben megtalálták a polietilént (ez meg élelmiszer-csomagolásokban szokott előfordulni).

De hasonló eredményre jutottak 45 beteg térd- és csípőműtétjének vizsgálata során, és egy másik kutatásban a tisztított nyaki erekből vett plakkok 60%-ában is kimutatták a műanyagokat – ráadásul azoknál az alanyoknál, akiknek a nyaki leleteiben műanyag volt, 2,1-szeresére nőtt a szívroham, a stroke vagy a halálozás kockázata.

Mit lehet tenni?

A tudósok nem győzik hangsúlyozni a megelőzést: minimalizáljuk a műanyag használatot az ételek körül (például

ne mikrózzunk műanyag edényekben), figyeljünk a lakásban a házipor felhalmozódására, sőt, sok kutató szerint a feldolgozott húsfélék elhagyása is csökkentheti a bevitt mikroplasztik mennyiségét.

De a lényeg nyilván sokkal nagyobb léptékű: világszintű szabályozás vagy valami hasonló drasztikus intézkedés kéne, hogy ne ússzon minden a műanyagban. Mert bár egyelőre kérdés, pontosan milyen betegségeket okoz, az már most is látszik, hogy a testünk – beleértve az agyunkat – elég nagy adag műanyaggal kénytelen együtt élni. És ez elég durván hangzik, még akkor is, ha a cikk elején említett műanyagkanalat egyelőre csak képletesen kell venni.


Megosztom
Link másolása