Az 5:2 diéta egyes cukorbetegeknél hatékonyabbnak bizonyult a gyógyszernél - állítja egy tanulmány

A fogaink ápolása mindennapos feladat, az egészségügyi szakemberek azt javasolják, hogy naponta kétszer mossuk meg azokat, hogy távol tartsuk az olyan kellemetlenségeket, mint a lepedék és a baktériumok.

de a sárgulást is megakadályozhatjuk, ha helyesen mossuk őket. Néhány egyszerű tippel pedig újra gyöngyházfehérré varázsolhatjuk a fogainkat, ha elszíneződtek.

A szájvíz használata egy másik módszer arra, hogy a szánkat tisztán és egészségesen tartsuk. Ha ezt a fogselymezéssel és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel együtt végezzük, mindent megteszünk azért, hogy a fogaink egészségesek maradjanak még idős korban is.

Ennek ellenére sokan még mindig hibáznak a fogápolás során. Egy fogorvos figyelmeztetést adott ki azoknak, akik egy különös helyen mossák a fogaikat.

Dr. Zaeem, az Ordo elektromos fogkefe gyártó cég szakértője elmondta, milyen gyakori hibákat követünk el a szájápolási rutinunkban, és mit kellene tennünk helyette.

Sokan vannak így és logikusnak is tűnhet, hiszen a napi tisztálkodást egy helyen le lehet tudni, de ezzel nem teszünk jót az egészségünknek.

„Néhány ember számára ez a kézenfekvő választás, hiszen épp a testüket mossák – mondja Dr. Zaeem. - Azonban nem jó ötlet a zuhany alatt fogat mosni, mert a nedvesség kedvez a baktériumok elszaporodásának.

Tehát nemcsak, hogy kevésbé lesz hatékony a fogkeféd, de a zuhany gőze miatt a sörték baktériumok melegágyává válhatnak, amit aztán a szádba teszel. Nem hangzik túl jól, ezért jobb elkerülni.

„Minden fogkefe feje idővel elkopik, így kevésbé lesz hatékony, könnyebben szennyeződik, és több kárt is okozhat a fogaknak és az ínynek.

legyen szó elektromos vagy manuális fogkeféről, így biztos lehetsz benne, hogy a fogkeféd a legjobb teljesítményt nyújtja.”

Via LadBible

A borogatás régi, de hatékony módszer; különböző egészségügyi problémák enyhítésére használható.

Az otthoni betegápolásban fontos szerepet kap - gondolj csak arra, ha lázas a gyerek, és a homlokára vizes ruhát raksz, vagy arra, ha megrándul a bokád, és azt borogatod.

A Webbeteg most azt gyűjtötte egybe, hogy mikor milyen borogatást kell/lehet használni.

A meleg borogatás célja viszont a vérkeringés javítása vagy az izomlazítás.

A felmelegedő borogatás a harmadik megoldás: a hideg vizes borogatásra egy felmelegített törölközőt rakunk, hogy a vizes rész fokozatosan melegedjen fel. Görcsoldó hatású, fokozza az adott terület anyagcseréjét, enyhíti a krónikus ízületi gyulladás fájdalmait és a nyirokerekben jelentkező pangást.

A negyedik típusú borogatást mi javasoljuk: ez gyógynövényekkel készül a betegség típusától függően. Helyi gyulladások, bőrfertőzések, bőrproblémák enyhítésére használható kamillával, körömvirággal vagy cickafark főzettel. Ennek érdemes utánanézni.

Fontos, hogy sebekre nem teszünk vizes borogatást, és mindig ellenőrizni kell, hogy a meleg borogatás nem forró-e.

Ha úgy érzed, felesleges kilókat cipelsz a testeden, akkor minden bizonnyal szeretnél megszabadulni tőlük.

Ennek bevált módszere az életmódváltás és a fogyás.

De ezen kívül van még egy trükk, ami segíthet a fogyásban.

Nem véletlenül használják hányinger, gyomorproblémák és puffadás esetén.

Fontos azonban, hogy ne állandóan fogyassz gyömbért, hanem kúraszerűen, illetve ha gyomorfekélyed van vagy magas a gyomorsavad, akkor kérd ki orvos és dietetikus tanácsát a gyömbérfogyasztással kapcsolatban.

Érdekes eredményre jutott egy új tanulmány, amely szerint van a reggeli rutin során egy olyan lépés, amit ha rendszeresen kihagyunk, növelhetjük a rákos megbetegedés kockázatát.

De ki gondolná, hogy a szájhigiéniának ennyi köze lehet a nyaki- és szájbetegségek kialakulásában? Ehhez a területhez tartozik a száj- és orrüreg, a garat, a gége, a nyálmirigyek és a pajzsmirigy rákos megbetegedések.

A fogínybetegség, más néven parodontitis akkor alakul ki, amikor a fogakon felhalmozódik a lepedék.

A tanulmány vezető szerzője, Soyoung Kwak, a NYU népegészségügyi posztdoktori munkatársa hozzátette: „Eredményeink új betekintést nyújtanak a szájüregi mikrobiom és a fej-nyaki rákok közötti kapcsolatba”.

A résztvevők által adott nyálmintákat mikrobák szempontjából megvizsgálták és tartósították. A 15 év alatt a résztvevők közül 236-nál diagnosztizáltak fej- és nyaki laphámsejtes rákot. A kutatók összehasonlították a diagnosztizáltak szájüregi mikrobáit azzal a 458 résztvevővel, akik rákmentesek maradtak. A csoport megállapította, hogy a szájban rutinszerűen megtalálható több száz baktérium közül 13 faj növelte a rák kockázatát.

Ez a csoport 30%-kal nagyobb valószínűséggel kapcsolódott a fej- és nyaki laphámsejtes karcinóma kialakulásához.

A kutatók szerint azt fontos megérteni, hogy az eredményeik inkább korrelációt, mintsem közvetlen kapcsolatot állapítanak meg a baktériumok és a rák között. A következő feladat annak a megállapítása, hogy milyen mechanizmusokkal tudnak ellene a leghatékonyabban beavatkozni. Az azonban már most biztos, hogy a megelőző fogmosás és a fogselyem használata egyelőre messze a legjobb védekezés a problémás baktériumokkal szemben.

Forrás: New York Post