ÉLETMÓD

Ez a 3 apró különbség az egészséges és a már egészségtelennek számító szorongás között

Nagyban függ attól, hogy milyen hatással van ránk, mit gondolunk róla, és mit teszünk vele.

Megosztom
Link másolása

Nem könnyű különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen szorongás között. Kevés érzelem okoz nagyobb definíciós zavart, mint a szorongás. Talán nincs is olyan ember, aki még nem érezte ezt az egyébként teljesen normálisnak számító emberi érzelmet.

A szorongás azonban ölthet olyan méreteket, amivel már a pszichológia foglalkozik.

Tehát mi is ez a szorongás? Egészséges vagy egészségtelen? Mint sok minden másra, erre is az a válasz, hogy: attól függ.

A szorongás lehet egészséges és egészségtelen is. A különbség pedig nagyban függ attól, hogy milyen hatással van ránk, mit gondolunk róla, és mit teszünk vele. A szorongás kezelésének legjobb módja az, ha e 3 változót mérjük, hogy segítsen meghatározni, meddig egészséges a szorongás, és mi az a szint, amikor már nem.

Hogyan lehet megkülönböztetni az egészséges és az egészségtelen szorongást:

1. Hogyan hat rád a szorongás?

A hagyományos gondolkodás szerint a szorongás mennyisége és súlyossága határozza meg, hogy egészséges vagy sem. A túl sok szorongás általában egészségtelen, míg némi szorongás hasznos, sőt egészséges is lehet. A szorongás egészségességének megítélése azonban sokkal inkább a szorongás életünkre gyakorolt hatásával függ össze, mint a súlyosságával. Amikor a tünetek elkezdenek károsodást okozni az életünkben és működésünkben, a tüneteket rendellenesnek tekintik.

2. Hogyan értelmezed a szorongást?

Ahogy egyre többet tudunk meg a szorongásról és a stresszről, úgy fejlődik a megértésünk. A tudomány ma már azt sugallja, hogy a tünetek negatív hatását jelentősen meghatározza az, hogy hogyan gondolkodunk róla. Biológiailag a stressz nagyon gyakran átfedésben van a szorongással. A stressz egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló egyik figyelemre méltó, nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a stressz mennyisége kevésbé számít, mint az, hogy hogyan tekintünk rá, és mit teszünk vele.

Ezek az adatok fontos következményekre utalnak a szorongással kapcsolatban: az, hogy hogyan gondolkodunk róla és mit teszünk vele, talán többet számít, mint az, hogy mennyire szorongunk. Ha úgy gondoljuk, hogy a szorongásunk egészségtelen, akkor valószínűleg az is. És nem csak azért, mert szuper öntudatosak vagyunk, hanem mert a tőle való félelmed tesz minket azzá. Az, hogy félünk a szorongásunktól, inkább fokozza azt, míg az, hogy pozitívan gondolkodunk a szorongásról, hasznossá teheti. Azzal, amit a szorongásról tudunk, nem túlzás azt állítani, hogy az, ahogyan gondolkodunk róla, meghatározhatja, hogy egészséges vagy egészségtelen.

3. Mit kezdesz a szorongásoddal?

Ez talán a legfontosabb rész - a cselekvés. Hogyan használod a szorongásodat, és mit kezdesz vele? A szorongás felhívhatja a figyelmünket azokra a dolgokra, amelyek fontosak számunkra, és táplálhatja a cselekvésre való motivációnkat, vagy felhívhatja a figyelmünket az általunk nem befolyásolható félelmekre, amelyek a rágódást, az elvonulást és a még több félelmet táplálják. A különbség a szorongás e két típusa között abban rejlik, hogy hogyan gondolkodunk róla, és végső soron mit kezdünk vele. Egy új kutatás szerint a szorongó emberek éberebbek lehetnek a cselekvésre, „képesek gyorsan és hatékonyan reagálni, amikor veszélyes helyzetekkel szembesülnek”.

Amikor a szorongást nem a problémák megoldására használjuk, hanem hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk, és csak még több félelmet és szorongást keltsen bennünk, akkor önmagunk ellen fordítjuk, és valami káros dologgá alakítjuk át. Ha tudjuk, hogy a szorongás természetes módon arra késztet minket, hogy problémamegoldást és védőintézkedéseket tegyünk, az segíthet nekünk abban, hogy az energiánkat a megoldásra irányítsuk. Az erre a három kérdésre adott válaszok remélhetőleg segítenek meghatározni, hogy a szorongás hogyan működik az életedben, és hogy egészségesnek számít-e.

Ha úgy véled, nem kezeled jól, próbáld meg első körben megváltoztatni a róla való gondolkodásodat. A jó hír az, hogy a szorongás - egészséges vagy egészségtelen - alapos vizsgálata az első lépés ahhoz, hogy átvedd az irányítást felette, és végül az előnyödre fordítsd.

Forrás: YourTango


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ezek az inzulin-rezisztencia ijesztő tünetei a bőrödön – te is tapasztaltad?
Mivel alattomos és veszélyes betegség, nem árt odafigyelni az intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Az inzulinrezisztencia (IR) olyan állapot, amelyben a szervezet sejtjei csökkent érzékenységet mutatnak az inzulin nevű hormonra.

Az inzulint a hasnyálmirigy termeli, a vércukorszint szabályozásában segít: lehetővé teszi a sejtek számára a cukor (glükóz) felvételét a vérből. Az inzulinrezisztencia esetén viszont a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a szervezetnek egyre több inzulinra van szüksége a megfelelő vércukorszint fenntartásához.

Az inzulinrezisztencia gyakran előzi meg a 2-es típusú cukorbetegséget, és számos anyagcsere-problémához vezethet. Az állapot kialakulása mögött több tényező is állhat, mint például a genetikai hajlam, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, valamint a túlsúly vagy elhízás.

Az inzulinrezisztencia hosszú távon emelkedett inzulinszintet eredményez a vérben, ami különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, többek között magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint PCOS-hez (policisztás ovárium szindróma) a nőknél. Ezért is kell rá odafigyelni.

Az inzulin-rezisztencia leggyakoribb jeleit a következők:

hízás,

depresszió,

állandó fáradtság,

policisztás ovárium szindróma (PCOS),

meddőség,

fokozott izzadás,

evés utáni ingerültség,

tartósan fennálló stressz,

koncentrációzavar,

nyugtalanság,

hajhullás,

alvászavarok,

menstruációs problémák.

Ám az inzulin-rezisztencia bőrtüneteket produkál. A házipatika.hu összegyűjtötte a legfontosabbakat:

rendszeresen küzdesz felnőttkori aknéval, múlni nem akaró gyulladt pattanásokkal;

fokozott szőrösödést tapasztalsz;

különböző bőrkinövések jelennel meg a nyakadon, a hónaljadon és a lágyék környékén;

elszíneződik, besötétedik, illetve bársonyos tapintásúvá válik a bőröd bizonyos helyeken, például a hónaljon, a mell alatt, a lágyék környékén és a nyakon.

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalod, fordulj orvoshoz.

Az inzulinrezisztencia kezelése és megelőzése elsősorban életmódbeli változtatásokra épül:

Egészséges étrend: Alacsony glikémiás indexű ételek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, sovány fehérjék és egészséges zsírok fogyasztása javasolt.

Rendszeres testmozgás: Az állóképességi és erősítő edzések javítják a sejtek inzulinérzékenységét.

Testsúlycsökkentés: Az ideális testsúly elérése és fenntartása segíthet a vércukorszint és az inzulinszint szabályozásában.

Stresszkezelés: A krónikus stressz befolyásolhatja az inzulinrezisztenciát, így fontos a stressz csökkentése, például relaxációs technikákkal.

Egyes esetekben az orvos gyógyszeres kezelést is javasolhat, például metformin nevű készítményt, amely segíthet javítani az inzulinérzékenységet. Az inzulinrezisztencia kezelése hosszú távú elkötelezettséget igényel, de az életmódbeli változtatásokkal és a megfelelő kezeléssel a vércukorszint egyensúlyban tartható, és csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata.


Megosztom
Link másolása