FONTOS

Sitt hepönz – hulladékkezelés régen és ma

Mennyire újkeletű a szelektív szemétgyűjtés, eredetileg mit jelent a Gyehenna, és hol járt börtön a szarlopásért?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. június 18.


Megosztom
Link másolása

Egy szép vasárnap délelőtt beleugrik az újdonsült Kertes Ember a játszós ruhájába, hogy elültesse a szomszédtól kapott nőszirom töveket. Veszi az ásót, közben még hezitál, hol lenne jobb helyen az a 4-5 gumó, hogy ne rohadjon el a gyökere, kapjon elég napot, túlzott burjánzás esetén pedig a szomszédhoz hasonlóan könnyen meg tudjon szabadulni a felesleges szaporulattól.

Végre megvan a tökéletes terület, le is böki a Kertes Ember a szép kis ásóját, kezdi forgatni nagy szuszogások közepette a kötött talajt, aztán egyszer csak kifordít a földből egy műfogsort. Aztán pár ásónyommal később egy félbevágott kazettás magnót, néhány antik sörösüveg társaságában. És ahogy fogy a türelme és az ásáshoz szükséges ereje, úgy gyűlik a kertben a szemét: építési törmelék között egy tucat 5,3 forintos kakaós tejes zacskó, egy széttört akvárium, aztán egy komplett tetőnyi hullámpala. Kertes Ember ezzel bepillantást is nyert évezredek hulladékkezelési módszerébe.

Szemétre épült civilizáció

A fenti, hivatalosan csak elképzelt történet egyáltalán nem áll távol a mai magyar valóságtól, ahogy azt egy kerttervezős Facebook-csoport egyik bejegyzéséből megtudtam. A kiinduló poszt alatti kommentfolyamból ugyanis kiderült, hogy egyvalami szinte mindenkinek a kertjében megterem: másnak a szemete.

A szokásos építési hulladék (becenevén sitt), tehát beton, vakolóháló, szigetelőanyag és egyebek mellett a legelterjedtebb „kincsek”, amiket az óvatlan kertész felszínre hozhat a különféle állatok tetemei: kiskedvencek mellett haszonállat, például tehén, ló, baromfi is.

Bár utóbbiak legalább egy idő után maguktól is eltűnnek. Ugyanez viszont nem mondható el a traktorgumikról, különféle nejlonokról, szigetelő anyagokról, amiket nem csak unokáink, de az ő unokáik is látni fognak, lévén például  egy mezőgazdasági abroncs állítólag 400 év alatt bomlik csak le.

Kanapéhuszár, akarom mondani kukásautós generációnk számára a hulladék ilyenfajta eltűntetése barbár szokásnak tűnhet, pedig pont a vándorló népek letelepedésével és civilizálódásával alakult ki ez a szokás. A szemét-probléma ugyanis az első települések létrejöttével egyidős: a helyben maradó ember pedig helyben maradó szemetet termel, amit viszont kezelni kell. (Már ha nem akarja a helyben maradó ember egész életében a tetemek, ételmaradékok és egyéb, jószagú dolgok bomlási folyamatát helyben maradó orrában érezni.) A szemét elszállítása, elásása vagy elégetése tehát szükségszerű volt. A városok kialakulásával, a lakóházak közötti mezőgazdasági területek leszűkülésével vagy megszűnésével közegészségügyi szempontból is szükségessé vált a szemét elszállítása.

Az egyik első, történészek által hulladékégetőnek nevezett ilyen telep a Jeruzsálem melletti Hinnóm-völgy volt, amit a magyar köznyelv Gyehenna néven ismer.

A völgy ugyanis eredetileg áldozati helyszínként funkcionált, itt kapott helyet egy tűzoltár (amin állítólag gyermekáldozatokat mutattak be), később pedig, mint hulladéklerakó szinte folyamatosan füstölgött, égett, így aztán a völgy az örökké égő tisztítótűznek egyfajta földi metaforájává vált.

A Hinnóm-völggyel ellentétben a legtöbb szeméttelepet egy idő után betemették és új helyet kerestek a további hulladéknak. Az ily módon láthatatlanná tett területek aztán sokszor végezték egészen hétköznapi telekként. New York egy része például köztudottan a saját szemetére épült, a város mocskát ugyanis az 1900-as évek közepéig a tengerbe hordták, ami némi föld ráhordása után újabb városrészeknek adott helyet.

De nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy szemétre épült lakótelepet láthassunk.

Sőt, hazánkban nem csak lakótelep, de az Országház is szemétdombra épült (aztán csodálkozunk, mi folyik benne az épülése óta).

A mai Kossuth tér a régen találóan Tömőnek nevezett terület helyén áll , mely annak idején egy hatalmas gödör volt, amibe a város hulladékát tömték, amíg tudták. Érdekes viszont azon elgondolkodni, vajon ha az Parlament épülete az Újpesti lakótelephez hasonlóan emberi maradványokra épült volna, hogyan alakul a magyar történelem az épület üzembe helyezése, 1904 után... És ha már a fővárosnál tartunk, nézzük meg gyorsan, mit kezdett a szeméttel a pesti népség.

Kicsi országom, újra meg újra...hasznosít a fiad

Umbrai Laura „ Így szemeteltek Budapesten ” című kötete szerint a fővárosi hulladékkérdés modernkori története nagyjából a XIX. század közepére vezethető vissza. Ekkor még mindenkinek magának kellett megoldani a szemétszállítást, melynek piaci alapú megoldásában valaki végül lehetőséget látott, és jelentkezet is a városházán, hogy egy kisebb területen elkezdené a vállalkozást. A következő évtizedekben a város, mint helyi hatóság, rendre megpályáztatta egy-egy városrész szemétszállítását, és a hozzá tartozó szeméttelepnek a működtetését, kotrását.

A sok kis cég sikerén felbuzdulva ifj. Cséry Lajos valamikor a XIX. század legvégén azzal az ötlettel állt a városatyák elé, hogy egy merőben új rendszert dolgozna ki, ha egész Pest szemétszállítási üzletágát tokostul-vonóstul megkaphatná.

Nagyjából 10 évre volt szükség, amíg a Cséry-birodalom kiépülhetett és kialakulhattak a modern hulladékgazdálkodás alapjai. Akkor még leemelhető tartályos lovaskocsikkal szállították a szemetet az Ecseri útra, ahonnan vasúti szerelvények vitték tovább a tartályokat Kispest-Pestszentlőrinc határában lévő szemétfeldolgozó telepre, ahol a hulladék átválogatása, és legtöbbször feldolgozásra való továbbértékesítése. Bizony, a szelektív szemétgyűjtés nem újkeletű találmány. Mivel akkoriban egy háztartás szemete még jobbára csak konyhai hulladékot vagy könnyen bombó papírt tartalmazott, csak az esetleges üveget vagy fémet kellett kiválogatni belőle.

Ez a szelektálás utáni maradék volt a szeméttrágya, melyet egyfajta komposzt alternatívaként a Pest közeli földművelők vásároltak fel.

Használata azonban nem volt problémamentes: egyrészt csak bizonyos talajtípusok javítására volt alkalmas, másrészt pedig a magas szállítási költség miatt a vidéki termelőknek jobban megérte a hagyományos istállótrágyát vásárolni. A szeméttárgya-biznisz koporsójába végül a műtrágya ipar ütötte az utolsó szeget.

A japánok ehhez képest egy egészen speciális hulladék hasznosításában jeleskedtek. A sziget termőtalaj szempontból nem volt egy lottó ötös, ennek javítására pedig szó szerint minden szart összeszedtek. A shimogoe, mely szó szerinti fordításban valami olyasmi jelent, hogy „egy személy ülepéből származó trágya”, a régi időkben akkora értéknek számított, hogy törvénybe kellett rögzíteni például azt, egy albérlet esetén ki rendelkezhet az albérlők által termelt talajjavítóval. (És igen, az aranyárban mért végtermék bizony a főbérlőt illette meg, hogy aztán a földművelőknek ő adhassa el.) Egyes családok éves szerződést kötöttek egy adott farmerrel, aki a tápanyagdús áruért nem csak pénzben, de rostban gazdag terménnyel is fizetett nekik.

Egy idő után annyira felpörgött a kaki-biznisz, hogy 1724-ben két falu összeveszett Osaka legjobb területein, amire válaszul a városlakók az egekbe tornázták a tarifájukat.

A békétlenkedő falusiak szegényebbjei így kénytelenek voltak az így megdrágult áru lopására vetemedni, amitől sokakat még a börtönbüntetés se tudott távol tartani. A műtrágyák megjelenése mindenesetre itt is biztosan átrendezte a viszonyokat- ha máshol nem, hát a büntetőtörvénykönyvben. A szemét és a lopás egy másfajta kapcsolata azonban azóta is fellelhető a világ minden pontján, köztük Magyarországon is.

Kinek mi bántja a szemét

A hazai szemétkezelés rendszerváltás utáni helyzete mindig bűzlött valahonnan. Hol kicsiben, hol nagyban ment a környezet-és közpénzkárosítás, mutyizás, havernak átszervezés. Most épp az eddigi kis-és középvállalatokat jó esetben alvállalkozóvá, rossz esetben földönfutóvá tevő MOL-on van a sor, hogy a kukásbirodalom-bekebelezési bizonyítványát magyarázza.

A kárvallott kereskedők tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatásról szóló aggályokat is megfogalmaztak a július 1-től a MOL kezébe adott kukakoncesszió miatt.

Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Hogy a lakosság felé ez milyen következményekkel jár majd, azt csak sejteni lehet, mindenesetre a legtöbben közvetett módon, de drágulást prognosztizálnak.

Hogy ez az új rendszer hogyan érinti majd például a lakossági építkezések szemetének kérdését, azt még nem látni. Csak remélni tudjuk, hogy a korábbi gyakorlatra, a földbe ásásra csak egy barbár szokásként emlékszünk majd, és nem csak az elszállítással, de az illegális eltüntetéssel is foglalkozik majd a cég vagy az állam.

De hogy valami vidámabbal zárjuk a témát: a kertünkben történő áskálódás lehet örömteli is,

hiszen eleink nem csak a szemetet, hanem legdrágább kincseiket is a földbe rejtették a halálon túli anyagi biztonság vagy az élők általi eltulajdonítás elkerülésének érdekében.

A cikk elején említett posztban volt két irigylésre méltó találat is: az egyik egy aranyforintokkal teli edény, aminek pár darabját ráadásul nem is a kert tulajdonosa, hanem egy vakond segített a felszínre hozni. (A régészeti szempontból is remek történetre Zdeněk Miler is elégedetten csettintett volna). A másik kincs, amire a csoport egyik tagja bukkant a kerti munkák közepette, 30 liter pálinka volt. Hogy a háború alatti fosztogatók, egy házsártos asszony, vagy esetleg pont egy iddogálós férj elől ásták el az üvegeket, azt nem tudni.

Talán egyszer eljutunk odaáig, hogy csak olyan dolgot ásunk el, ami bárkinek bármikor örömet okoz, ha majd rátalál.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Bizonyítékot találtak rá, hogy lehallgatnak az air fryerek - ezek a márkák érintettek
A szakértők figyelmeztetnek, hogy jelentések szerint bizonyos air fryerek lehallgathatnak akár téged is, adatokat gyűjtve a mindennapjaidról és a beszélgetéseidről. Ijesztő? Egyben a valóság is.

Megosztom
Link másolása

Az adat hatalmat ad, és ezt jó ideje tudják már bizonyos mobiltelefon-gyártók is, akikre a megfigyelés árnyéka vetült.

A telefonok tekinthetők potenciális lehallgatókészüléknek egyes márkák esetében, de azt nem láttuk jönni, hogy a konyhai eszközök ugyanerre a sorsra juthatnak.

Az air fryerek körül kialakult hype miatt egyre népszerűbbek a készülékek, bár mint korábban írtuk, bizonyos esetekben használatuk kifejezetten egészségkárosító. A mértékletes használat kiemelten fontos esetükben, és ennek újabb vetülete az is, hogy nem a közelükben kell megbeszélni a titkokat.

A What? fogyasztói tanácsadó cég kutatása bizonyítékot talált az okos air fryerek megfigyelő képességére és adatgyűjtésekre.

Az air fryerek sokszor engedélyt kértek a beszélgetések lehallgatására úgy, hogy a felhasználó ezt nehezen (vagy sehogy) értelmezve feljogosította erre a készüléket.

A tanulmány a kínai Xiaomi, Tencent és Aigostar márkák három sütőjét vizsgálta. Megállapították, hogy az eszközök a telefonos applikációkhoz kapcsolódva hangot rögzítenek.

Az ügyfelek nem kaptak konkrét indoklást arra vonatkozóan, hogy a főzőeszközök miért akarták rögzíteni a hangot, de állítólag az Aigostar és a Xiaomi sütők is jelezték adatvédelmi közleményeikben, hogy az emberek személyes adatait kínai szerverekre küldik.

A kutatás azt is megállapította, hogy a Xiaomi sütőhöz készült alkalmazás a Facebook nyomkövetőihez, valamint a TikTok for Business-en használt Pangle hirdetési hálózathoz kapcsolódik.

Az Aigostar air fryerek által kért további információk között szerepelt a tulajdonos neme és születési ideje a kutatás szerint, de az erre adott válasz nem volt kötelező.

Mindhárom készülék tudni akarta a légsütőt használó ügyfél pontos tartózkodási helyét is.

Az eredményeket kommentálva Harry Rose, a Which? magazin szerkesztője elmondta:

"A kutatás azt mutatja, hogy az intelligens technológiai gyártók és a velük együttműködő cégek jelenleg hogyan képesek adatokat gyűjteni a fogyasztóktól, és a rendszer gyakran kevéssé vagy egyáltalán nem átlátható."

Rose sürgeti a megfelelő iránymutatások kidolgozását, és a gyártóknak is fontos lenne tűpontosan informálni a felhasználókat, hogy mit vesznek meg az intelligens gépekkel.

Az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatala például 2025 tavaszán új iránymutatást ad ki az adatvédelmi törvények betartásáról.

Stephen Almond, az ICO szabályozási kockázatokért felelős ügyvezető igazgatója figyelmeztetést adott ki a hír nyomán, hangsúlyozva, hogy a fogyasztók nem feltétlenül csak pénzzel fizetnek bizonyos termékek vásárlásakor.

A Sky Newsnak nyilatkozva a következőket mondta: "Végül azt látjuk, hogy a fogyasztók kétszer fizetnek. Először a megvásárolt termékért, másodszor pedig az adataikkal.

Ezeket az adatokat célzott reklámozásra használják fel,

és több információt gyűjtenek a piaci fejlődéshez. A vásárlónak kétszer meg kell gondolnia, mit vásárol, majd utána mire ad engedélyt az okoseszköznek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Egy tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos betegek túlélése megduplázódott ennek a gyakori vitaminnak köszönhetően
Ennek a vitaminnak a nagy dózisa áttörést hozhat a rák kezelésében.

Megosztom
Link másolása

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A kutatók azt találták, hogy heti három alkalommal 75 gramm C-vitamin adagolása megduplázta a késői stádiumú, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélési idejét: nyolc hónapról tizenhat hónapra nőtt.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

„A laboratóriumi tesztek során azt tapasztaltuk, hogy a C-vitamin nagy dózisban való alkalmazása rendkívül hatékony a rákos sejtek elpusztításában”

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

„Úgy tűnik, hogy szinergiában működik a kemoterápiával”

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Nagyon magas dózisban, például 75 grammnál azonban a C-vitamin pro-oxidánsként működik, ami reaktív oxigénfajták képződéséhez vezet – ezek pusztítják el a rákos sejteket.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Elkapták a gyilkosság előtt mosolyogva flörtölő manhattani elkövetőt
Elfogták Luigi Mangione-t, és hivatalosan megvádolták Brian Thompson, a UnitedHealthcare vezérigazgatójának meggyilkolásával. A fiatalember eszméiről döbbenetes részletek kerültek napvilágra.

Megosztom
Link másolása

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

hétfőn késő este fogták el egy altoonai McDonald's-ban, ahol hamis igazolványokat mutatott a rendőröknek.

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

Mangione unokatestvére, Nino Mangione marylandi republikánus küldött,

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

a számára antipatikus vitatársának írta, hogy le kellene lőni az utcán, mert degenerált.

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

"A valóság az, hogy ezek a (cégek) túlságosan erősek lettek, és továbbra is visszaélnek országunkkal hatalmas haszonszerzés céljából. Őszintén szólva, ezek a paraziták egyszerűen megszülettek"

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mit ünneplünk advent harmadik vasárnapján és miért rózsaszín a mai gyertya?
Az adventi koszorún a harmadik vasárnap gyertyája egy mélyebb üzenetet hordoz.

Megosztom
Link másolása

Az adventi koszorú négy gyertyája mindegyik vasárnapon egy-egy fontos üzenetet hordoz. Advent harmadik vasárnapján a rózsaszín gyertya meggyújtásával az öröm vasárnapját ünnepeljük – de mit is jelent ez valójában?

Az öröm vasárnapja

Advent harmadik vasárnapját a keresztény hagyományban Gaudete vasárnapnak nevezik, amely a latin „gaudete” szóból származik, jelentése „örvendezzetek!”. Ez az öröm szimbolikus megjelenítése az adventi időszakban, amikor a hívők megállnak egy pillanatra, hogy a karácsony közeledtét ünnepeljék.

A rózsaszín gyertya ebben az időszakban különleges jelentőséggel bír.

Míg az advent többi vasárnapján lila gyertyákat gyújtunk – amelyek a bűnbánatot és az elmélyülést jelképezik –, a rózsaszín az öröm színe, amely enyhülést hoz az elmélkedés időszakában.

A harmadik vasárnap liturgikus üzenete az örömteli várakozás. Arra emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben is van remény és öröm. Nemcsak a karácsonyi ünneplésre való várakozásról szól, hanem a belső béke megtalálásáról.

Hogyan ünnepeljük ma?

Bár az advent harmadik vasárnapja egyházi hagyományokban gyökerezik, az öröm ünneplése ma is sokféle formát ölthet. Íme néhány ötlet arra, hogyan hozhatjuk be életünkbe az öröm szellemiségét:

- Adventi gyertyagyújtás: Gyújtsuk meg a rózsaszín gyertyát az adventi koszorún, és álljunk meg egy pillanatra, hogy hálát adjunk azokért az örömökért, amelyeket az életünkben tapasztalunk.

- Jótékonykodás: Az advent a szeretet és az adakozás időszaka is. Egy jótékony gesztus vagy apró figyelmesség a környezetünkben élők felé örömet hozhat mások és a saját szívünkbe is.

- Családi együttlét: Szervezzünk egy meghitt adventi délutánt a családdal, süssünk együtt mézeskalácsot, készítsünk karácsonyi díszeket vagy akár nézzünk meg egy klasszikus karácsonyi filmet.

- Belső béke keresése: Az adventi időszak a belső elcsendesedésről is szól. Egy séta a természetben, egy meditáció, valami csendes alkotó munka segíthet újra megtalálni a lelki egyensúlyt.

Miért fontos az öröm megélése?

A mindennapok rohanásában könnyű megfeledkezni az öröm apró pillanatairól.

Az advent harmadik vasárnapja emlékeztet arra, hogy meg kell állnunk, és tudatosan helyet kell adnunk a szívünkben az örömnek.

Az ünnepi készülődés közepette ne csak a külsőségekre figyeljünk, hanem adjunk teret az igazán fontos értékeknek is.

Az advent harmadik vasárnapja tehát nem csupán egy gyertya meggyújtásáról szól, hanem egy mélyebb üzenetet hordoz: bármi is történjen az életben, az öröm mindig ott van, ha nyitott szívvel járunk.


Megosztom
Link másolása