ÉLETMÓD

No Mow May: ezért ne nyírd a füvet májusban!

Hozzánk is megérkezett a Vágatlan Május kihívás! Megy ki a divatból a fenntarthatatlan pázsit, helyette otthon is jön a tudatosan művelt, vadvirágos gyep.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. május 03.


Megosztom
Link másolása

Világ fűnyírói, pihenjetek!

Korábbi cikkünkben már említettük, hogy egy ökológiai szempontokat szem előtt tartó kertész májusban szabadságra küldi a fűnyíróját. A No Mow May, vagyis a Vágatlan/Fűnyírásmentes Május kezdeményezést az Egyesült Királyságban működő Plantlife nevű szervezet indította még 2019-ben.

A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a beporzók egyre szűkülő életterének problémájára, a klímaváltozásra és levegőminőség romlására.

Fentiek enyhítése céljából arra kéri a kerttulajdonosokat, hogy egy hónapig ne nyírják le a füvüket, vagy csak a szükséges, sokat használt részeket kurtítsák meg, a kevésbé forgalmas helyeket hagyják békén. Ezzel ugyanis több szén-dioxid kötődik meg, a fű környezetében lévő levegő hűvösebb, párásabb lesz, ami kedvező a benne lakó élőlények számára, bolygatás nélkül pedig sokkal több élelmet szolgáltató növény tud virágot bontani, magot érlelni.  Az internetnek köszönhetően ma már számtalan magán- és köztulajdonú fűnyírót pihentetnek ebben az időszakban, nem csak a smaragdzöld kertjeiről híres Albionban, hanem a világ más kertjeiben is. De mielőtt bárki pázsitnácinak nevezné a kezdeményezés elkövetőit, nézzük meg, miért érdemes letenni (vagy rá se állni) a kert ilyenfajta leszőnyegezéséről.

Lady Pázsit, a trendszetter

A híres angol gyep első magvait valamikor a XVII. század második felében vetették el ugyanazzal a nem titkolt szándékkal, amivel a mai gazdagok a Louis Vuitton táskájukat veszik- státuszmutogatásból.

Ugyanis kizárólag a korabeli pénzemberek engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy a tulajdonukban lévő területek közül ilyen, konkrét hasznot nem hajtó, viszont költségesen fenntartható részeket különítsenek el.

A rongyrázás eme módja természetesen más gazdagoknak is megtetszett, így hamar meghódította a kontinens, majd az Újvilág alkalmazottakkal jól ellátott kertjeit is. Utóbbiak, mármint az amerikai gazdagok piaci igényét állítólag a kertész-zseni shaker közösségek elégítették ki oly módon, hogy nemesítették az első, ipari termesztésben is használható fűmagokat.

Idővel a kevésbé tehetős rétegek számára is életcéllá vált a saját pázsit, hiszen megtestesítette mindazt a high-life érzést, kockás plédeken elköltött pazar piknikeket, jól szabott öltönyökben való tollaslabdázásokat, amik együtt jártak egy ilyen zöld pénztemető fenntartásához szükséges anyagi biztonság érzésével.

Gyakorlatilag a fél világ beleszerelmesedett ebbe a zöld ruhás kirakatfeleségbe, csak senki se gondolt bele, mivel jár a fenntartása.

Ez a dekorszőnyeg ugyanis nem csak a telepítéskor, hanem egész élete során irreálisan sok gondozást, tápanyagot, öntözést és szakszerű fűnyírást igényel, amit fizetett kertész híján, egyszerű földi halandóként gyakorlatilag nem lehet kivitelezni, főleg nem egyetlen emberöltő alatt.

A közismert viccnek ugyanis sajnos igaza van: a tökéletes pázsit titka az évszázadokig tartó rendszeres nyírás és locsolás. Ezért aztán akinek még nincs, az jobb, ha bele se kezd, főleg nem a mi éghajlatunkon, ahol ráadásul az elmúlt évek aszályai miatt rendre víztakarékosságra kérik (vagy kényszerítik) a lakosságot.

Az a szép ősgyep

Azon túl, hogy a filmekben és fejekben élő pázsit megteremtéséhez és fenntartásához angol lordnak kell lenni, egy ilyen zöldfelület az élővilág szempontjából is jóval kevésbé hasznosítható: gyakorlatilag egy „dísz-monokultúra”. Ezzel szemben

a gyep jobb tűrőképességű, kevesebb ápolást igényel, és az azt alkotó növényfajok gazdagsága révén lényegesen nagyobb biodiverzitással büszkélkedhet, főleg, ha ősgyepről beszélünk.

Az ősgyep olyan, jellemzően pázsitfűfélékből és pillangósvirágúakból álló természetes növénytársulás, mely az adott terület földrajzi és biológiai tulajdonságaihoz egy hosszabb időszak után a legjobban alkalmazkodott. Egy ilyen élőhely azáltal, hogy a természetes szelekció révén minden évszakban tartalmaz nektárt és virágport adó növényeket, táplálékot és menedéket nyújt számtalan élőlénynek a gombáktól a gerincesekig.

Egy ember alkotta vagy használta kertben azonban rendszerint nincs már meg ez az ősgyep, hiszen minden egyes kapavágás vagy ásónyom évtizedek munkáját teszi tönkre, hogy aztán átvegye a helyét a gyomok és kultúrnövények közti állóháború.

Apropó, gyomok. A gyom az agrárium kifejezése, mely alatt a termesztett haszonnövény mellett felbukkanó, azt elnyomni képes planta non grata-t érti.

Így lehet az, hogy a pipacs, a búzavirág vagy a veronika számos faja a mezőgazdaságban gyomnövény, a mi kertünkben meg a vadvirágos rét megbecsült lakója, a pillangóbarát virágágyásunk oszlopos tagja vagy egyenesen talajtakaró növény.

Ősgyepet készíteni sajnos majdnem olyan hosszú és fáradtságos munka, mint pázsitot telepíteni.

Ezért is fontos telek vagy házvásárlás esetén jól megfigyelni a területet, hiszen lehet, hogy az első látásra összevissza, hol sárga, hol zöld füves felület valójában a legkönnyebben gondozható, ökológiai rezervátumként működő része a kertünknek, amit kár lenne felásni.

Ha viszont nincs ilyen szerencsénk, de boldog gyeptulajdonosok szeretnénk lenni, akkor érdemes először körbejárni a környék érintetlenebb helyeit és megfigyelni az ott előforduló növényeket - ezek a fajok ugyanis az ember gondozása nélkül is jól elboldogulnak, így nemesített változataik jól fogják érezni magukat a mi kertünkben is. Előfordulhat persze, hogy nincs időnk vagy kedvünk magunk bíbelődni a fajtaválasztással, ebben az esetben célszerű felkeresnünk egy olyan kertészetet, ahol segítenek egy, a mi kertünk lehetőségeinek és igényeinek megfelelően összeállított magkeveréket találni. Ha pedig megvan a mag, kész a vetési terv, és a család minden tagja katonás rendben várja, mikor kell locsolnia, már csak türelemre van szükségünk. Ugyanis sajnos sokan elfelejtik belekalkulálni egy füvesítés/gyepesítés munkálataiba a „békénhagyás idejét”.

Mert hiába a leggondosabban előkészített morzsalékos föld, a megfelelő időben vetett helyes összeállítású magkeverék, ha kikelés után nem hagyunk neki kellő időt a megerősődésre, és túl hamar vesszük használatba, a munkánk kárba fog menni. Ezért érdemes nem egyszerre, hanem  helyes stratégiát felállítva, módszeresen foglalni el a terepet. Ha pedig beállt a rendszer, ugyanígy járni el a gondozás, fűnyírás kérdésében is.

Kíméletes népirtás

Képzeljük el, hogy ostrom alá veszik a házunkat. Még nem látjuk a tankokat, de érezzük: a föld dübörög, a levegő melegszik, és ahogy telik az idő, egyre több menekült érkezik hozzánk. Egyenletes, áthatolhatatlan gyűrűben közeledik felénk az ellenség, nincs esélyünk elmenekülni.

Ha szerencsénk van, a támadók megállnak a házunk előtt, kegyelmet gyakorolnak, el is vonulnak - maguk mögött hagyva a romba döntött városokat, letarolt földeket. Mi pedig ott maradunk a több ezer menekülttel élelem és lakhely nélkül.

Hát valahogy így kell elképzelni egy rosszul kivitelezett fűnyírást vagy kaszálást.

Akár egy kiskert, akár egy városi park fűnyírásáról beszélünk, fontos ismernünk az ott honos élőlények mobilitását. Ha fontos nekünk a füvünkben lakó élőlények élete, egyáltalán nem mindegy, hogyan nyírjuk a füvet.

A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán így írnak a kaszálás irányának kérdéséről:

„Ha egy területet kívülről befelé haladva kaszálnak le (középre tartó spirálvágás), akkor a végén megmaradt területre koncentrálódnak a menekülni képes hüllők, emlősök, madárfiókák, földön szívesen mozgó madarak (fogoly) jelentős része, és ha azt is lekaszálják, akkor ezek sorsa is megpecsételődött, ezért kötelező védett természeti területen a sávos vagy a spirálisan kifelé tartó kaszálás."

Egy kiskertben persze kevésbé számít az ember „földön szívesen mozgó madarakra”, de a hüllők, rovarok számára is fontos, hogy humanitárius folyosót biztosítsunk nekik, ha fűnyírásra kerül a sor.

A legjobb persze, ha a kertünk ember által ritkábban használt részein egyáltalán nem bolygatjuk a dolgokat, vagy mozaikszerűen végezzük a fűnyírást. A fűnyíró feltalálása előtt ez nem volt kérdés, hiszen a kézi kaszálás idejében ergonómiai okai voltak annak, hogy egy réten vagy kertben mindig akadt elegendő menedék az élőlények számára: egy nap alatt még fél hektárt is alig tudott lekaszálni az ember, mert a füvet csak harmatosan lehetett jól vágni. Még nagyobb területeken is, ahol csapatban dolgoztak, ez a kis lépésekben haladó kézi betakarítás sokszor akár egy hónapig is eltarthatott.

Így mindig voltak frissen kaszált, le nem kaszált, illetve különböző korú újrasarjadt területek is. Ennek köszönhetően minden állat megtalálhatta a maga számára legoptimálisabb élőhelyet, illetve a növények is - ha nem is a teljes területen - magot érlelhettek.

Ehhez képest a manapság közterületeken végzett gépi kaszálás igazi atombomba: a dobkaszák szinte a föld felszínén vágják el a növényeket, ezáltal gyakorlatilag ledarálják a gyepek mikrodomborzatát, a benne található hangyafészkekkel együtt. A dobkaszáknak ráadásul van még egy nagyon rossz tulajdonsága: szívóhatásuk miatt a talaj felszínén mozgó, gyors helyváltoztatásra képtelen élőlények jelentős része a késeik között leli halálát. Egy ilyen terület regenerálódása évekbe telik.

Jusson eszünkbe ez a mészárlás, ha frissen kialakított városi méhlegelőt látunk, hiszen a hosszú évek módszeres pusztítása után senki se várhatja el, hogy hipp-hopp egész évben dúsan virágzó paradicsom legyen a letarolt gyep helyén.

Tippek kertes és kerttelen gyepbarátoknak

Akinek van kertje, az azért, akinek nincs, az azért csatlakozzon a kihíváshoz. Saját lehetőségeinket mi ismerjük a legjobbat, ezért például lehet, hogy a mi kertünkben egy Vágatlan Április vagy egy Vágatlan Június kivitelezése több haszonnal jár, mint az elterjedt májusi nyírásszünet.

Gondoljunk magunkra méhpásztorként, aki egész évben élelmet és szállást biztosít a nyájnak - ha kell, részleges munkabeszüntetéssel. Azon túl, hogy olyan növényekkel gazdagítjuk a kertet, melyek egymást váltva egész szezonban táplálékot nyújtanak a beporzóknak, biztosítsunk nekik vizet is, és ha nincs természetes búvóhelyük, csináljunk nekik bogárhotelt.

Akinek pedig nincs saját kertje, az nevezze ki magát a lakóhelye vagy egy általa sokat látogatott zöld terület önkéntes gyepmesterének. Ha még nincs rajtuk méhlegelő, rovarhotel kialakítva, kezdeményezhetjük a fenntartónál vagy egy környékbeli zöld szervezetnél a létesítésüket, és ha már ott vagyunk, csatlakozhatunk is hozzájuk (mármint a zöld szervezethez, nem a fenntartóhoz).

Amit pedig bárki meg tud tenni, az az edukálás, szóban és írásban is. Nyugodtan hívjuk fel a kerttulajdonos ismerősök figyelmét a téma fontosságára, osszuk meg ezt vagy más, a témával foglalkozó cikket a közösségi médiában.

Végül pedig: vegyünk virágot helyi őstermelőtől! Minél többen vásárolunk hazai szezonális vágott virágot, a virágtermelők annál több élelmet biztosítanak a beporzók számára.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása