Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától, és ha igen, mennyire?
A mesterséges intelligencia (AI) évek óta folyamatosan borzolja a kedélyeket. Sokan úgy gondolják, hogy már csak idő kérdése, és a robotok teljesen átveszik az uralmat, míg nekünk, embereknek tehetetlenül kell néznünk, ahogy elveszítjük a munkánkat. De valóban az AI fogja uralni a jövőt? Egyre többen vitatják ezt a kérdést, hiszen az AI-vel kapcsolatos kezdeti lelkesedést egyre inkább a kétely váltja fel, mivel újra és újra bebizonyosodik: a mesterséges intelligencia nem csodaszer.
Minden csoda három napig tart
A mesterséges intelligencia az egyik legdivatosabb fogalom manapság, és nem véletlenül. Valahogy úgy van ez az AI-vel, mint az önvezető autókkal: amikor először megjelentek, mindenki azt hitte, hogy pár éven belül már senki sem fogja saját maga vezetni a kocsiját. Most, több mint egy évtizeddel később, az önvezető autók még mindig csak kísérleti szinten vannak, és messze nem uralják az utakat. Ugyanez a helyzet az AI-vel is. Bár elértünk vele nagy sikereket, és valóban lenyűgöző feladatokat képes elvégezni, az emberi munkaerő kiváltása egyáltalán nem olyan gyors és zökkenőmentes, mint amilyennek egykor tűnt.
Ha azonban valaki alaposabban körülnéz, számtalan olyan esetet talál, amikor az AI kudarcot vallott, persze ez még nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, ha az AI-ról van szó, ugyanis minden esély megvan rá, hogy rövid időn belül még jobban beférkőzzön az életünkbe. Nézzük, mely munkákat fenyegeti komoly veszély, és melyek azok a tevékenységek, amelyekbe sosem férkőzhet be, bármennyire is okos ez a rendszer.
Veszélyben lévő munkakörök
Az AI elsősorban az olyan munkákat fogja átvenni a következő két éven belül, amelyek egyszerű, ismétlődő feladatokra épülnek. Az ügyfélszolgálati automaták, adatrögzítők és adminisztratív munkakörök például veszélyeztetettek, hiszen ezek a pozíciók sokszor monoton feladatokat tartalmaznak, amelyekre az AI gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat kínál, mint egy ember. Aki tehát adminisztrációs munkát végez, annak bizony van félnivalója. Ugyanez igaz a gyári munkára is.
és egyre több helyen (például autógyárakban) már át is vette az operátorok munkáját. Vagyis azok a munkakörök vannak veszélyben, amelyek főleg ismétlődő feladatokból állnak, legyen szó táblázatok kezeléséről, robotok beállításáról, ügyfélszolgálati munkáról vagy akár a kereskedelemről.
A kreatív iparág például kifejezetten egyik olyan terület, amit az AI egyszerűen nem tud tökéletesen elsajátítani. Írhatunk vele verset, lehet vele zenét komponálni, de már sokan bebizonyították, hogy ezek sosem lesznek olyanok, mint egy ember által készített művek. Az emberi kreativitás szívből, tapasztalatokból és érzelmekből táplálkozik, amelyeket egy gép sosem tud teljesíteni.
Több kísérletet is végeztek az elmúlt évben arra vonatkozóan, hogy milyen lenne, ha egy robot irányítana egy munkacsoportot vagy akár egy komplett munkahelyet, de ezek a kísérletek sorra kudarcot vallottak. Kiderült, hogy egy robot vezérigazgató nem tud új ötleteket adni a felmerülő problémákra. Tehát a komplex gondolkodás egyelőre hiányzik a gépekből, míg az ember sok tanulással fejlesztheti ezt a képességét.
Hol van az AI helye az életünkben?
A mesterséges intelligencia valóban nem egy csodaszer, és az is biztos, hogy nem fog minden munkát kiváltani. Igaz, vannak munkakörök, ahova már beférkőzött, de még nem kell attól félni, hogy ellehetetleníti az életünket. Ahogy a számítógépek vagy az okostelefonok, úgy az AI is segít megkönnyíteni a mindennapokat, gondoljunk csak az online ügyintézésre, az egyszerű és gyors online rendelésekre – ezek mögött mind AI rendszerek állnak. Ahogy pedig a számítógépek vagy az okostelefonok, úgy az AI sem fogja helyettünk élni az életet. Az ipari forradalom idején a gépek is megváltoztatták a munka világát, és most az AI is egyfajta átalakulást hoz, amihez nekünk, embereknek kell alkalmazkodnunk.
Alapjövedelem vagy új társadalmi rendszerek
Egyre többen beszélnek arról, hogy a technológiai fejlődés miatt szükség lehet egy olyan rendszerre, mint az univerzális alapjövedelem.
Ez a pénzforrás lehetőséget adna sokaknak arra, hogy olyan tevékenységekkel foglalkozzanak, amelyek érdeklik őket, legyen az művészet, közösségi munka vagy önfejlesztés.
Zárásként megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogy szerinte hová nem fog tudni beférkőzni sosem. Válaszát szó szerint és módosítás nélkül idézzük:
„Az AI egyre fejlettebb, és sok munkaterületet átformál, de vannak olyan feladatok és munkakörök, amelyekben nehéz lesz teljes mértékben helyettesíteni az embert, különösen a következők miatt:
1. Kreatív művészetek és emberi érzelmek kifejezése
- Művészet, zene, irodalom: A kreatív folyamatok, ahol az egyéniséget, érzelmeket és egyedi látásmódot kell kifejezni, az AI számára kihívást jelent. Az alkotás mélyebb jelentése és a személyes érintettség nehezen reprodukálható.
- Színészet és előadó-művészetek: Bár az AI képes szimulálni emberi hangokat és mozgásokat, az élő előadás és az érzelmek hiteles megjelenítése különleges emberi készséget igényel.
2. Etikai és filozófiai döntéshozatal
- Bírói és jogi döntések: Az AI hasznos eszköz a jogi kutatásokban, de a komplex erkölcsi, etikai és társadalmi döntések meghozatalához az emberi értékítélet elengedhetetlen.
- Vallási és spirituális vezetés: Az emberek spirituális és etikai tanácsokat személyes és érzelmi szinten keresnek, amit az AI nem képes teljes mértékben megérteni vagy nyújtani.
3. Magas szintű emberi empátiát igénylő területek
- Pszichoterápia és tanácsadás: Bár az AI-t alkalmazzák alapvető mentális egészségügyi támogatásban, a mély emberi kapcsolat, az empátia és a személyes kapcsolódás hiánya miatt az AI itt sosem fogja teljesen helyettesíteni az embert.
- Ápolás és gondozás: Az idősotthonokban, kórházakban és egyéb gondozói munkákban az emberi érintés, figyelem és empátia olyan dolgok, amelyeket az AI nehezen tud reprodukálni.
4. Komplex, szociális és politikai vezetés
- Politikai vezetés: Az AI képes lehet elemzéseket készíteni, de a komplex politikai döntések, amelyek emberek életét érintik, emberi megértést, stratégiai érzéket és diplomáciát igényelnek.
- Szociális munka: Ez a terület magában foglalja a mély emberi kapcsolatokat, kulturális és egyéni különbségek megértését, valamint rugalmasságot a különféle emberekkel való kommunikációban és segítségnyújtásban.
5. Innováció és stratégiai tervezés
- Tudományos kutatás és fejlesztés: Az AI nagyszerűen segít adatgyűjtésben és elemzésben, de az új ötletek felfedezése, innováció és a kreatív gondolkodás emberi szikra nélkül nem tud működni.
- Üzleti stratégia és vezetés: Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de az üzleti világban a jövőbeli trendek előrejelzése, az emberekkel való kapcsolatépítés és az intuíció elengedhetetlen.
6. Kézműves munkák és fizikai művészetek
- Kézzel készített termékek: Az AI és automatizált rendszerek segíthetnek a gyártásban, de a kézzel készített termékeknél, mint például ékszerkészítés, faipari termékek, műalkotások, az emberi ügyesség és személyes érintés nem helyettesíthető.
Ezek a területek, bár az AI technológia sokat segíthet a munkafolyamatokban, még mindig igénylik az emberi kreativitást, érzelmeket és döntéshozatali képességeket. Az emberi jelenlét és tapasztalat egyedisége sokáig nélkülözhetetlen marad bizonyos munkakörökben.”
Szóval, ha most azon gondolkozol, hogy amíg az alapjövedelmet bevezetik, addig milyen pályát válassz, hogy biztonságban legyél, ezeken a területeken érdemes körülnézned.