ÉLETMÓD

Kérlek, ne hozz a gyereknek édességet, mert én fogom megenni – titokban, mérgesen és akaratom ellenére

De mi lehet a kiút a csokiba mártott megküzdési technikából? Mentolos víz? Lenmag? Padlón fetrengés? Vagy önismeret és tanulás?
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. február 04.


Megosztom
Link másolása

Nem, nem tudom megállni, hogy stresszhelyzetben ne egyem meg a dugi csokit.

Nem, nem tudom számomra is elérhetetlen helyre tenni.

Nem, jelen élethelyzetben nem tudom magam más módon megnyugtatni.

Nem tudok elmenni futni a három kisgyerek mellől bármikor, amikor stresszhelyzetbe kerülök.

Nem tudom nekik azt mondani: drágáim, anya most bemegy a szobába és szeretne 5, na jó, ne legyünk telhetetlenek, 2 percig csendben a saját levegővételére figyelni, addig kérlek ne tegyetek kárt se egymásban, se magatokban, se a berendezésben.

Nem tudom válogatott cifraságok közepette kiventillálni magamból azt a tehetetlenségből fakadó feszültséget, hogy nem tudom lazán és szeretettel kezelni a gyereknevelés egyes akadályait, mert annak 3 pár kihegyezett gyerekfül lenne a tanúja.

És ami a legfontosabb:

nincs jelenleg olyan érzelemkezelési technikám, ami erre az időszakra könnyen és egyszerűen alkalmazható lenne.

De próbálkozom.

Például az alábbi tudatos/tudattalan trükkökkel.

Gargalizálás mentolos vízzel

Mi az, ami ugyanolyan egyszerűen elérhető, mint a spájzban a gyerekek Mikulás-csokijai és ugyanolyan gyorsan lenyugtat, vagy legalább elveszi a kedvem a csokitól?

Hát például a fogmosás.

Illetve a fogmosásnak egy instant változata, a mentolos vízzel való öblögetés. Mert fogat mosni időbe telik, egy korty csípős víz megcentrifugálása a számban viszont csak pár másodpercet vesz igénybe.

Az hatás pedig ütős.

Hiszen kinek van kedve (vagy legalábbis gusztusa) az After Eight-rajongókon kívül mentolos-kámforos szájízzel csokit enni?

Ezért aztán egy időben rendszeresen tartottam a konyhapulton egy szép, kék üvegben mentolos vizet, hogy ha jön a szükség, kéznél legyen a segítség.

Azonnal működik, hiszen a mentol seperc alatt átveszi az uralmat az ízlelés felett, ha viszont még egy fél percet rászán az ember egy kis gargalizálásra is, a hatás megsokszorozódik.

A gargalizálás során ugyanis a bolygóideget is stimuláljuk, ami optimális működés esetén segít az adott stresszhelyzetből visszaállni a normális kerékvágásba.

Ugyanilyen hatást érhetünk el egyébként énekléssel is: egyfelől amíg éneklünk, nem tudunk enni, másrészt pedig ezzel is kisimítjuk a bolygóideget, eltereljük az elménket a problémáról. Kár, hogy a gyerekeim nem bírják, ha éneklek…

Kömény, len- és szezámmag rágcsálás

Az étkezés utáni, jutalmazásnak vagy stresszcsökkentőnek beállított édességevés problémája legtöbbünknél a gyerekkorban gyökerezik:

- Megetted a főzeléket? Tessék, kapsz érte egy csokit!

- Lecsúsztál az első helyről a futóversenyben? Gyere, együnk egy sütit!

És így tovább. A glükózzal való bensőséges kapcsolatunkat nehéz felülírni, főleg, ha stresszes helyzetről van szó.

Ilyenkor ugyanis a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol, és mivel nem tudja előre felmérni, mekkora energiára lesz szükség az adott feladat megoldására, egyszerre kezd el tartalékolni és az elérhető forrásokból feltankolni.

Az élet pedig tele van olyan stresszhelyzettel, amikor az egyik legegyszerűbb megoldás egy cukros ételt magunkhoz venni.

Ahogy egy dohányos sem gondolkozik el a stresszoldó cigi meggyújtása előtt, hogy milyen más megküzdési stratégiát választhatna még, úgy a cukorra támaszkodóknak is könnyebb egy légzőgyakorlat helyett levenni a polcról egy csokit. Vagy kettőt.

Viszont az édességgel, étellel való önnyugtatást a dohányzáshoz hasonlóan lehet és érdemes valami hasonló, de kevésbé káros dologgal helyettesíteni.

Sokan esküsznek a rágózásra, ami kutatások szerint valóban csökkenti a feszültséget.

A rágót azonban nem mindenki szereti, például a cikk írója sem. Más, hasonlóan sok rágást igénylő étel viszont például a köménymag, a lenmag vagy a szezámmag. Egy ilyen keverék ráadásul az összetevőkben megtalálható magnézium segítségével tovább csökkentheti a stresszt, és sokkal egészségesebb, mint bármilyen rágó.

Ha nem tudsz elfutni, küldd magad padlóra!

A stresszel való megbirkózásnak a szakemberek szerint kétféle típusa van: a problémafókuszú és az érzelemfókuszú.

Előbbi során a stresszt kiváltó okot, ingert igyekszünk megszüntetni, megoldani, legrosszabb esetben otthagyni.

Ha erre nincs módunk (lásd nem tudom otthagyni a három gyerekemet gyakorlatilag egy percre sem), akkor igyekszünk az érzelmeinken keresztül enyhíteni a stresszt.

A szelfreguláció, vagyis az önnyugtatás képessége és ehhez kapcsolódóan saját tolerancia-ablakunk, azaz tűrőhatárunk azonban sok mindentől függ.

  • genetikai adottságok
  • biológiai tényezők
  • aktuális állapotunk (pl.: fáradtság szintje)
  • megelőző tapasztalataink (traumáink, kríziseink szűkíthetik a keretet)

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy egy tartósan fennálló stresszhelyzetből indulunk az aktuális csokievési roham felé (például a hónapok, sokszor évek óta tartó fókuszvesztés, kialvatlanság, stb. ) vagy mondjuk egy erős, akut fejfájásból. Nem mindegy, hogy gyerekkorunkban milyen mintákat kaptunk (ha kaptunk) az érzelmeink kifejezésére, kezelésére (lásd Ha abbahagyod az üvöltést, kaphatsz még egy kocka csokit!)

Felnőttként látnunk kell, hogy mi az, amire egy adott helyzetben hatással lehetünk, és mik azok a tényezők, amikre felesleges a figyelmünket pazarolni.

Egy ilyen gyereknevelési helyzetben például akármilyen durván hangzik, de nem tudok hatással lenni arra, mit tesznek a gyerekeim, mit gondolnak, mit mondanak, hogyan reagálnak.

Irányítani talán valamelyest tudom, de attól, hogy én szilárdan elhatározom, hogy márpedig ők most szépen le fognak nyugodni, bocsánatot kérnek egymástól majd közösen elpakolnak, ez még nem fog teljesülni.

Amire viszont hatással lehetek, azok a saját szavaim, a saját gondolataim, a saját fókuszom.

A fókuszomat pedig adott esetben nyugodtan állíthatom egészen alacsonyra is: konkrétan a padlóra. A padlóra kerülés ugyanis nem minden esetben rossz dolog.

Ahogy a gyerekek hiszti közben automatikusan levetik magukat a földre, annak fontos evolúciós háttere van. Az érzelemszabályozáshoz szükséges agyi területek a kicsiknél még nem elég érettek ahhoz, hogy kezelni tudják őket - és hát, valljuk be, sok felnőttnél is előfordul, hogy magából kikelve, gondolkodás nélkül dobálózik szavakkal és sokszor tettekkel is.

A földre vetődéskor viszont a test önmagát védi: a további eséstől, sérüléstől. Ez akkor is működik, ha önként fekszünk le, de nem ágyba, nem is szőnyegre, hanem minél keményebb, megtartóbb felületre, ahonnan már tényleg nincs fizikai értelemben lejjebb.

A földelésnek nevezett technika is kicsit erre épít: átvezeti a figyelmünket az itt-és-most fizikai valóságára, eltávolít az érzelmeinktől, időt ad a lecsillapodásra, hogy utána valamivel objektívebben állhassunk hozzá a problémához.

Fújd, vagy dobd ki... de csak mértékkel

Ha van olyan stresszkezelési technika, amiről már mindenki hallott, azok a légzőgyakorlatok. Mielőtt azonban arra gondolnánk, ez csak afféle spiri-jóga dolog, jó tudni, hogy ezek hatásosságáról tudományos bizonyítékok is vannak:

EEG-vizsgálatban kimutatták, hogy drasztikus különbség van az amigdala és a hippokampusz aktivitásában a belégzés és a kilégzés alatt. Belégzéskor mindkét régió, illetve az egész limbikus rendszeri működés aktívabb, mint kilégzéskor. Ugyanígy veszélyhelyzetben, szimpatikus idegrendszeri aktivációnál gyorsul a légzésritmus, nő a belégzés ideje, szemben a nyugalmi állapottal.

Az ilyenkor alkalmazott légzőgyakorlatok lényege ezért a kilégzés, illetve a légzések közötti szünet kitartásának növelése.

Tudatos alkalmazás és rendszeres gyakorlás esetén a légzésre való figyelem a prefrontális kéregterületek „mozgósításával”, azok kontrollfunkcióját növelve gátolja a limbikus aktivitást, csitítja az érzelmek tombolását.

Számos légzéstechnika létezik, melyek segítik a megnyugvást, a paraszimpatikus áthangolódást. Ilyen például a doboz, vagy négyszög-légzés vagy a 4-7-8 légzőgyakorlat.

Érdemes ezeket nem csak akut stresszhelyzetben, hanem naponta többször, nyugodtabb körülmények között is gyakorolni, ezzel a folyamatos edzéssel tudjuk ugyanis megfelelő kondiban tartani az érzelemszabályozó izmainkat.

Egy másik, kicsit több előrelátást igénylő technika a konténer-gyakorlat, mely megfelelő háttérmunkával segítségünkre lehet abban, hogy komolyabb stresszhelyzetben is képesek legyünk megnyugodni, és ha csak rövidebb időre is, de tehermentesíteni tudjuk a szervezetünket a stressztől. Ez a gyorssegély nagyon hasznos tud lenni, de nem helyettesíti a legfontosabbat: a folyamatos önismereti munkát. Mert ha csak pakolásszuk a probémáinkat és az érzéseinket egy konténerbe, dobáljuk ki őket az ablakon vagy söprögetjük őket a szőnyeg alá, azok képesek a legváratlanabb pillanatokban maguk közé rántani minket, hogy legyünk szívesek velük is foglalkozni.

 

 

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Ezzel a pofonegyszerű teszttel kiderítheted, hogy demenciában szenvedsz-e
A teszthez csak papír, ceruza és egy másik ember kell.

Megosztom
Link másolása

Létezik egy végtelenül egyszerű teszt, ami időben jelezheti a korai demenciát.

Ez azért fontos, mert ugyan nem állítható meg a szellemi hanyatlás, és nem fordítható vissza,

a folyamatot lehet lassítani bizonyos kezelésekkel, és a tünetek egy részét is enyhíteni lehet.

A pofonegyszerű demencia-teszt gyors, mindössze néhány perces, és semmi más nem kell hozzá, csak papír és ceruza.

Egy nem digitális kijelzős, hanem hagyományos, mutatós óra kerek, de üres számlapját kell kiegészíteni. A teszt alanyát egy másik személy arra kéri, hogy írja bele az óra számait a számlapon, ahogy azok szerepelnek rajta, ezután rajzolja meg az óramutatókat, hogy hogyan állnak mondjuk negyed kettőkor vagy 10 után 10 perccel.

Ha orvos vagy képzett személy végezteti el a tesztet, akkor rendszerint pontozza a feladat teljesítését az alapján, hogy a teszatalany milyen sorrendben rajzolta fel a számlapra a számokat, hogyan helyezkednek el a számok, jól rajzolta-e meg az óra mutatóit.

Ennek van egy egyszerűbb változata is: ha a tesztalany megcsinálta helyesen a feladatot, akkor a teszt rendben van, ha nem csinálta meg jól, akkor ott valami probléma van.

Te elvégzed a tesztet?

Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Meglepő dolgot árul el rólad az, hogy az ágy melyik oldalán alszol
A legtöbbünk ugyanazon az oldalon alszik az éjszakánként, és nem igazán szeretné ezt módosítani. Mint kiderült, ennek is köze van a személyiségünkhöz.

Megosztom
Link másolása

Egy alvásszakértő érdekes dolgokat állított, szerinte ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy ki melyik oldalt választja lefekvéskor.

Ezek ugyanis sok mindent elárulhatnak a személyiségünkről, nem véletlen, hogy akinek van egy megszokott alvós oldala, nehezen cseréli el egy idegen helyen.

Ryan és Daniel Amoto szerint bizonyos kutatások kimutatták, hogy akik például a bal oldalon szeretnek aludni, azok általában vidámabbak, jóval magabiztosabbak és szorgalmasabbak is, ha munkáról van szó.

Ezzel szemben a jobb oldalt választók jóval földhözragadtabbak, cserébe általában több pénzt keresnek a másik oldalon alvó társukhoz képest.

Egy másik tanulmányt is megosztottak, ami szerint a jobb oldalon alvók sokkal logikusabban és analitikusabban gondolkoznak, míg a bal oldal szerelmesei inkább kreatívak és jó a képzelőerejük.

Egy hotel 2012-ben készített egy kérdőívet, amiben pont erről - azaz az oldalválasztásról - kérdezte a nála megszálló vendégeket, az eredmény szerint pedig a válaszadók 75%-a furcsán érzi magát, ha az ágy másik felén kell aludnia, mint ahogy azt megszokta.

@yourtango The side of the bed you sleep on reveals specific personality traits. Are you a left side or a right side sleeper? #sleep #sleephabits #sideofthebed #personality #greenscreen ♬ original sound - YourTango


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Így befolyásolja az anya étrendje a magzat arcvonásait - meghökkentő eredményeket hozott egy új tanulmány
Lehet, hogy anyukád furcsa kívánósságát okolhatod a külsődért?

Megosztom
Link másolása

Az arcvonások kialakulása régóta fejtörést okoz a tudósoknak, de egy új kutatás szerint a terhes anya étrendje már az anyaméhben befolyásolhat bizonyos vonásokat.

A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány az anya fehérjeszintjét a génaktivitással, konkrétan az mTORC1 génekkel hozta összefüggésbe, ami a szerzők szerint befolyásolta az embriók koponyáját-arcformáját.

Megállapították, hogy a magas fehérjetartalmú étrend határozottabb arcvonásokat - például erősebb állkapocsvonalat és nagyobb orrot -, míg az alacsony fehérjetartalmú étrend finomabb, élesebb vonásokat eredményezett.

Röviden, az anyák étrendje finomhangolhatja gyerekeik arcvonásait - például az orr vagy az állkapocs alakját és méretét. A tanulmányhoz a nemzetközi kutatócsoport egereket és zebrahalakat figyelt meg, amelyeket genetikailag manipuláltak, és különböző tápanyagszintű étrenddel ettek.

Korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták az anyák étrendjét a gyerekek egészségi állapotával.

A vegán étrendet követő anyukák például alacsonyabb születési súllyal hozták világra gyerekeiket.

Egy, az év elején közzétett tanulmány megállapította, hogy az elhízott anyák fiai születésükkor nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, és későbbi életük során fokozottan ki vannak téve az anyagcsere-betegségek kockázatának.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű zöldség csökkenti a diabétesz kockázatát nőknél, de a férfiaknál nem
Meghökkentek a kutatók, mert erre az eredményre senki nem számított.

Megosztom
Link másolása

Már napi kis mennyiségű avokádó fogyasztása is hátráltatja a nőknél a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását - de

a férfiak esetében nem működik ez a jótékony hatás, állapította meg egy új kutatás.

„Több lehetséges ok is magyarázhatja az avokádófogyasztás és a cukorbetegség előfordulása között ebben a tanulmányban megfigyelt összefüggést” - írta a nemzetközi szerzőcsoport a múlt héten a Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics című szaklapban.

„Először is, az avokádónak alacsonyabb a glikémiás indexe és cukortartalma, például szacharóz és glükóz, mint más zöldségeknek és gyümölcsöknek - folytatták. -

Meghatározó benne egy egyedülálló hét szénatomos cukor jelenléte, amely segíthet a vércukorszint szabályozásában.”

A kutatók rámutattak, hogy az avokádó antioxidánsokat és olyan tápanyagokat is tartalmaz, amelyek segíthetnek javítani az inzulinérzékenységet, ami a 2-es típusú cukorbetegség egyik jellemzője.

Wendy Bazilian dietetikus szerint az avokádó szívbarát étel is.

„Tekintettel arra, amit az avokádóról tudunk, nem vagyok meglepve, hogy az avokádó fogyasztása szerepet játszhat a cukorbetegség kockázatának csökkentésében” - mondta.

A táplálkozási felmérésben részt vevő 25 640 ember több mint 60%-a túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított.

A résztvevők mintegy 45%-a avokádófogyasztó volt, a férfiak átlagosan napi 34,7 grammot, a nők pedig 29,8 grammot fogyasztottak.

A nők alacsonyabb cukorbetegség-kockázata még akkor is megfigyelhető volt, ha számításba vették az életkort, az iskolai végzettséget, a testsúlyt és a fizikai aktivitást.

Arra a kérdésre, hogy miért nem találtak hasonló összefüggést a férfiaknál, a kutatók nehezen tudtak magyarázatot adni. Felmerült a dohányzás vagy az ivászat szerepe is. Most az avokádófogyasztás hosszú távú következményeinek alaposabb feltárását javasolják, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásolja a nemünk az avokádó és a cukorbetegség kialakulásának kapcsolatát.


Megosztom
Link másolása