ÉLETMÓD
A Rovatból

Neked mi a trükköd, ha fél órád van rendbe szedni a lakást? - íme pár hasznos tipp

Mint mindent, úgy a takarítást, a rendrakást is lehet betegesen szeretni vagy betegesen elhanyagolni. Bemutatjuk a kóros végleteket, és néhány ötletet azoknak, akik átlagos takarítók, csak néha időzavarba kerülnek.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. október 04.


Megosztom
Link másolása

Kulcsra zárt „kupiszoba”, sütőbe rejtett mosatlan edények…Ilyen és ehhez hasonló trükköket tanultam, amikor merő kíváncsiságból megkérdeztem az ismerőseimet, mit tesznek, ha csak fél órájuk van rendbe tenni a lakást a vendégek érkezése előtt. A legtöbben természetesen elsőként a WC-t pucolnák ki, azután elpakolnának a nappaliban, vagy ahol vélhetően tartózkodni fog a társaság. Ezek után a konyhapultot, mosogatót tennék rendbe, végezetül egy nagy kosárral vagy dobozzal a kezükben végigjárnák a lakást, összegyűjteni a helyüket vesztett ruhákat, gyerekes lakás esetén a játékokat.

A cikk végére hagytam még pár meglepő és hasznos utolsó perces rendrakós tippet, de addig is beszéljünk arról, mi végre egyáltalán a rendrakás, kinek kellene elvégeznie, és honnantól kóros a rend szeretete vagy negligálása.

Őrizd a rendet, és a rend megőriz téged

A fenti, Szent Benedek regulájából eredő mondást az ősember még nem ismerhette, de arra valószínűleg hamar rájött, hogy a rend a barátja. Hiszen könnyebben boldogul, ha a mindennapi élethez szükséges személyes holmiját, eszközeit hamar megtalálja, az esetlegesen keletkezett szemetét pedig vagy máshova viszi, vagy elköltözik mellőle, és nem betegszik meg tőle.

Barlanglakóként nem dobja a csecsemő fekvőhelye mellé a véres medvebőrt, amikor holtfáradtan hazaér a vadászatból, földművelő leszármazottja pedig odafigyel az edényei tisztán tartására, különben megromlik az étel.

A praktikum és a higiénia mellett pedig a rendszerkereső, a szimmetriát biztonságosként és megnyugtatóként kódoló agyunk is arra ösztönözte őseinket, hogy rendet és tisztaságot tartsanak maguk körül.

Az emberiség története során ezek fenntartása hol rabszolgák, hol fizetett hivatásos szakemberek, hol pedig az adott ingatlan szabad kapacitással rendelkező lakóinak feladata volt.

Akinek kevesebb tárgya, kisebb lakótere volt, az hamarabb végzett a dologgal (illetve ideje híján kevésbé vitte túlzásba a tevékenységet), az impozáns ingatlannal és berendezéssel rendelkezők viszont kénytelenek voltak a sokszor több emberes munkát fixen kiszervezni.

A mai háztartások többségében azonban megborult az egyenlet: ugyan a rengeteg ingósághalmaz- bútorok, tárgyak, ruhák, eszközök- sokszor túl is szárnyalja a régi gazdagokét, napi szintű hivatásos takarító azonban nincs hozzájuk. Így pedig a „rendfenntartás” komoly problémaforrássá válhat.

Mi vagyok én, cseléd?

Száz évvel ezelőtt egy polgári családban senki se takarított. Arra tartották a cselédet, szobalányt, bejárónőt vagy a számtalan más munkaköri megnevezés alatt dolgozó, nem a családba tartozó női alkalmazottat. A cseléd a polgári háztartások „kötelező szereplője” volt, a család női tagjai ugyanis logisztikai feladataikon túl gyakorlatilag csak reprezentatív szereppel bírtak.

Ha lett volna akkoriban közösségi média, a polgári felső-és középréteg minden bizonnyal többet posztolt volna a saját cselédségéről, mint arról, mit ebédelt.

Sokkal komolyabb státuszszimbólum volt egy mindenes cseléd „birtoklása”, mint mondjuk az, hogy minden nap étteremből hozatták az ebédet.

Ma már egy család női tagjai hivatalos munkájuk mellett gyakorlatilag egy személyben végzik a cseléd, a szakácsnő, a házvezetőnő és a takarító munkáját, gyermekkel rendelkező család esetében pedig értelemszerűen a gondozói, nevelőnői teendőket is (lásd: láthatatlan munka ). Hogy végül egy adott otthonban együtt élő felnőttek hogyan osztják le ezeket a feladatokat, az nagyon változó. A legtöbb helyen azonban még mindig a nőkre hárul a takarítás, rendrakás terhe, az otthon „Insta-kompatibilis” állapotban tartása. A média és a társadalom ráadásul úton-útfélen azt sugallja, hogy az állandó rend és tisztaság, a dekoratív otthon olyan alapvető szükséglet és elvárás, mint a mindennapi kenyér. Hogy csak ott van „kosz és kupi”, ahol nincs igény ezek ellenkezőjére, vagy ahol már betegségről beszélünk.

Kóros végletek

Mint mindent, úgy a takarítást, a rendrakást is lehet betegesen szeretni vagy betegesen elhanyagolni.

Előbbire, vagyis amikor valakinek szinte minden gondolata a tisztaság és a rendezett környezet körül mozog, ma már sokszor bedobjuk a három betűs rövidítést: OCD, vagyis obszesszív-kompulzív betegség. Pedig a szakemberek különbséget tesznek azok között, akik komoly szorongást élnek át kényszeres tisztaság- és rendmániájuk miatt és azok között, akik számára ez nem teher, hanem gyakorlatilag életcél. Utóbbiakra használja a szakirodalom az OCPD rövidítést, ami nem betegséget, hanem személyiségzavarart takar. Ők a rendszerezésben, a perfekcionizmusban az irányítást élvezik, sokszor olyannyira, hogy a környezetükben élőktől is elvárják ugyanezt. Rendszerint túlvállalják magukat mind a munkahelyi, mind a magánéletben, a tökéletességre való törekvésük ugyanis nem összeegyeztethető a valós lehetőségeikkel.

Míg egy OCD-s ember fokozott szorongásérzete miatt tisztában van azzal, hogy segítségre van szüksége, addig egy OCPD-vel rendelkezőnek nincs betegségbelátása, hiszen ő úgy hiszi, helyesen cselekszik, és igazából mindenkinek olyan rendezettnek kéne lennie, mint neki.

A tisztasághoz és a lakás általános állapotához való viszony másik végletében élőket is ugyanezért nehéz, szinte lehetetlen kimozdítani kóros helyzetükből. A különbség annyi, hogy utóbbiak az OCD-s esetekhez hasonlóan orvosi értelemben is betegek. Demencia, depresszió, skizofrénia és még számtalan pszichiátriai vagy pszichológiai zavar állhat amögött, hogy egy akár jól szituált, magasan képzett ember is egyszer csak életvitelszerűen mocsokban és felfordulásban éljen a saját lakásában.

Ebben az esetben is különböző szindróma-nevek szoktak repkedni, ezért fontos megjegyezni, hogy a kóros felhalmozás, a Hoarding- vagy Messie-szindróma nem azonos a Diogenész-szindrómával. Utóbbi, a személyes és környezetre vonatkozó higiénia és rend teljes elhagyásában jelentkező betegség enyhe vagy erősebb paranoia, alkoholizmus és fronto-temporális demencia esetén is jelentkezhet.

Utóbbi esetben zavarodottságból, az érintett agyi területek diszfunkciója miatt viselkedik így a beteg, ez a beszédéből is hamar ki szokott derülni. Ha viszont jól felépített érvekkel indokolja a helyzetét, akkor általában inkább valamiféle trauma okozza a társadalomtól való ilyetén elidegenedését. Akárhogy is, sajnos mindig a környezetnek kell megfelelő segítséget találnia a betegség leküzdésére vagy kezelésére.

Szerencsére legtöbbünk a rendszeretet skálájának eme két végpontja között szokott mozogni, és teljesen egészséges, hogy néha ránktör a „takaríthatnék” (utolsó szemeszteres kismamák, szevasztok!), vagy hogy túlzsúfolt időszakokban nem mindig jut idő az ablakpucolásra.

Végezetül, utóbbi esetekre itt a beígért rapid-rendrakós ötlettár!

Szemfényvesztő rendrakó tippek

A cikk elején említett kosárral való körbejárás, majd a púposra pakolt kosár zárható helyiségbe való elhelyezése igazából mindenkinél alkalmazott technika. Ezt mondjuk egy zsúfolt előszoba esetén érdemes az ottlakók kabátjainak és táskáinak eltűntetésével is kiegészíteni, hogy az érkezők könnyebben le tudják rakni a sajátjaikat. A nappaliban lévő plédeket, párnákat érdemes kirázni és „felpofozni”, a huzatokat és a terítőket feszesre húzni, a szemmagasságban lévő növények leveleit letörölni.

Nagyon látványos a lehető legtöbb bútor és eszköz párhuzamba vagy derékszögbe való helyezése is (képek a falon, cipők az előszobában, szőnyeg a kanapéhoz képest, stb.)

Ami még hasznos lehet:

  • Minden szemetes kiürítése, nem csak a szagok miatt!
  • Alapos szellőztetés után egy kellemes illatú gyertya meggyújtása.
  • Hely híján egy adag szennyes ruha mosógépbe helyezése. (De a gépet lehetőleg csak a vendégek távozása után kapcsoljuk be)
  • Látható felületek végigtörlése egy nedves kendővel.
  • Bevált villámsüti készítése (már ha az előző pont nem játszik), amitől ráadásul rögtön jó illat lesz.
  • Kávé, tea, üdítő előkészítése.
  • Poharak, bögrék és valami készleten lévő rágcsálnivaló tálcára rendezése.
  • Kerttel rendelkezőnek pár szál friss virág vázába helyezése.
  • FONTOS! Ha maradt időnk, akkor sem kezdünk bele ágyneműcserébe, fűnyírásba, ruhahajtogatásba, hanem magunkat tesszük rendbe.

Végezetül a személyes gyűjtésem két kedvence: a szétlocsolt Domestos, aminek a szagától mindenki komolyabb takarítást feltételez,

illetve a jolly joker: a vendégség áthelyezése a legközelebbi kávézó/pékség/cukrászda területére.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Évtizedes rejtély oldódhat meg: két baktérium indíthatja el a szklerózist, ezt a súlyos autoimmun betegséget?
A sclerosis multiplex egyik fő kiváltó oka a bélrendszerben rejtőzhet. A német kutatók felfedezése azért óriási lépés, mert egereken is igazolták, hogy a mikrobák tényleg képesek betegséget okozni.

Megosztom
Link másolása

Úgy tűnik, a nagy rejtély, hogy miért lesz az egyik egypetéjű iker sclerosis multiplexes, a másik meg nem, valószínűleg a bélrendszerben dől el.

Egy friss, és kitűnő kutatás ugyanis név szerint azonosított két baktériumot a betegség megjelenéséhez kapcsolódóan.

A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tudósai egy zseniális trükkel iktatták ki a legzavaróbb tényezőt, a genetikát.

81 olyan egypetéjű ikerpárt vizsgáltak, ahol az egyik testvér SM-beteg volt, a másik pedig teljesen egészséges.

Mivel a DNS-ük megegyezik, a különbséget valami másnak kellett okoznia.

A kutatók a bélflórára gyanakodtak, és igazuk lett: két konkrét törzs, az Eisenbergiella tayi és a Lachnoclostridium sokkal nagyobb számban volt jelen a beteg testvérek szervezetében

– számolt be róla a kutatást vezető intézet közleménye.

Ezzel végre nemcsak egy homályos sejtésünk van arról, hogy a mikrobiomnak „köze lehet” a dologhoz, hanem van két konkrét gyanúsítottunk.

A baktériumokat beültették olyan steril, csíramentes egerekbe, amelyek genetikailag hajlamosak voltak az SM-hez hasonló betegségre.

Az eredmény drámai volt: az állatoknál kiütköztek az idegrendszeri tünetek, amivel a kutatók bizonyították, hogy ezek a mikrobák ténylegesen képesek beindítani a betegséget.

Ez a funkcionális bizonyíték az, ami az egész kutatást áttöréssé teszi, mert a puszta együttállás helyett ok-okozati kapcsolatra utal.

A felfedezés a betegek számára is kézzelfogható reményt jelent.

A jövőben a bélflóra elemzésével talán előre jelezhetővé válik a kockázat, és célzott beavatkozásokkal – speciális diétával, probiotikumokkal vagy akár a káros baktériumokat kiirtó terápiákkal – meg lehetne előzni a betegség kialakulását.

Persze ez nem a holnapi nap csodája, a humán klinikai vizsgálatok még hátravannak, de az irány már egyértelmű.

Az utóbbi időben a tudományos és a hétköznapi figyelem is egyre inkább az idegrendszer és a belső egészség kapcsolatára irányul. Míg egyes cikkek a hasznos bélbaktériumokat támogató étrend fontosságát hangsúlyozzák, addig a laboratóriumokban Dr. Lakatos András és csapata az idegrostok újranövesztésén dolgozik. Eközben a közbeszédet erősen formálják az SM-mel élő ismert emberek, például Christina Applegate személyes vallomásai is, amelyek megmutatják a betegség mindennapi terheit, és felerősítik az igényt az olyan áttörésekre, mint amilyet most a mikrobiom-kutatás ígér.

Via Synergy Munich


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Súlyos intim fertőzést okozhat a nőknél 3 ártalmatlannak tűnő hétköznapi szokás
A szűk, nem szellőző ruházat, az illatosított intim higiéniai termékek használata és a cukor a leggyakoribb kockázati tényező. Felborítják a hüvely természetes pH-egyensúlyát, növelve a fertőzésekre való hajlamot.

Megosztom
Link másolása

A testünk kényes egyensúlyban lévő, élő ökoszisztéma. Ezt egyre több kutatás támasztja alá, ami az emberi szervezettel foglalkozik a mikrobiomtól a rákkutatásig.

De hiába a jól felépített és általában működő rendszer, amikor a különféle környezeti hatások, vírus- és bakteriális fertőzések folyamatosan "bombázzák" a testünket.

A divattal, az olcsó alapanyagokkal, a műanyag kajával és a modern életmóddal sajnos nap mint nap mi magunk is hadat üzenünk a szervezetünknek, köztük az intim szerveknek is.

Mi a legfőbb gond?

A túl feszes nadrág műszálas fehérneművel, az illatosított intim kozmetikumok használata és a cukorral felturbózott étrend könnyen felboríthatja a hüvelyflórát és az intim testtájak rendjét. Táptalajt biztosíthatnak a legkellemetlenebb fertőzéseknek.

Mert hiába néz ki jól a bőrünkre feszesen tapadó farmer, ha közben odabent egy trópusi üvegházat hoz létre, ami a baktériumoknak maga a Kánaán.

A testednek is megvannak a maga ciklusai, amelyek a hormonokkal közvetlenül befolyásolják a hüvely pH-értékét és a természetes védővonalat jelentő mikroflórát. Ilyen a kamaszkor, a menstruáció, a terhesség vagy a változókor.

Ezekben az időszakokban a szervezet eleve sebezhetőbb, emiatt a külső ártalmak hatása is felerősödik. Vagyis legapróbb hiba is elég lehet a fertőzés kirobbanásához. Ha a panaszok visszatérnek, vagy ezekben az érzékenyebb életszakaszokban jelentkeznek, a legjobb azonnal szakemberhez fordulni.

A poliészter, vagyis gyakorlatilag műanyag alapanyagú fehérnemű megakadályozza a bőr légzését, és meleg, párás környezetet teremt, amiben a kórokozók elszaporodnak.

Ha ezt még egy szűk szabású nadrággal is megfejeljük, a hatás garantált – írta a Femina.hu.

A megoldás nem ördöngösség: a természetes pamut anyagok engedik szellőzni a bőrt, érdemes ezeket hordani a mindennapokban.

Sportoláshoz persze kellhet a technikai anyag, de utána azonnal cseréljünk szárazra, éjszakára pedig a legjobb, ha hagyjuk az intim területet teljesen szabadon.

A hüvely öntisztuló rendszer, ezért nincsen szükséged intim dezodorra, illatosított intim törlőkendőre a tisztán tartásához.

A nemzetközi ajánlások szerint a legjobb a langyos víz, esetleg egy illatmentes, kímélő mosakodó a külső részekre.

További ellenség a sok ultrafeldolgozott élelmiszer a finomított szánhidrátokkal, és a sok cukor.

Ez bizonyítottan növeli a Candida-fertőzések kockázatát.

A gombás hüvelyfertőzések kockázati tényezői között a friss összefoglalók továbbra is kiemelik a gyakori antibiotikum-használatot és a magas vércukorszinttel járó állapotokat. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint a visszatérő vagy nehezen kezelhető esetek hátterében gyakran a rosszul kontrollált cukorbetegség áll. Ez is alátámasztja, miért éri meg a megelőzésben a vércukorszint kordában tartására és a kíméletes higiénés szokásokra fókuszálni, mielőtt komolyabb probléma alakulna ki.


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hatóságok komoly figyelmeztetést adtak ki a kerti medencékre – hányás, hasmenés vagy akár tüdőgyulladás is lehet a vége
A magyar népegészségügyi hatóság azért adott ki útmutatót, mert a magánmedencék komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek. A tévhitek ellenére az erős „klórszag” nem azt jelenti, hogy túl sok a klór. Épp ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a klór már nem bírja a harcot a vizelettel és izzadsággal.

Megosztom
Link másolása

A kerti medence addig a gondtalan nyár szimbóluma, amíg a gondatlanul beállított víz egy komplett baktériumtenyészetté nem változik. Egyetlen elrontott klórszintből családi csobbanás helyett hasmenés, bőrkiütés vagy akár tüdőgyulladás lehet.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ útmutatóban figyelmeztetett, hogy a magánmedencék hiányos vízkezelése komoly veszélyforrás.

Most, hogy tudjuk, mi forog kockán, nézzük a tiszta víz három alappillérét, és azt, hogy mit kell tenni, hogy a pancsolás ne egy biológiai fegyverkísérlet legyen.

A láthatatlan ellenségek a vízben ugyanis nem viccelnek!

Az elhanyagolt medence egy valóságos kórokozó-koktél, amiben olyan szereplők úszkálnak, mint a Cryptosporidium, a Giardia vagy a norovírus, amelyek mind csúnya, vizes hasmenést okoznak. De ott van a Pseudomonas baktérium is, ami a szőrtüszőgyulladásért és a fülgyulladásért felel, a Legionella pedig egyenesen a tüdőnket támadhatja.

A legkeményebb ellenfél a Cryptosporidium, aminek a klór sem igazán árt. Michele Hlavsa, az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ szakértője szerint a parazita elképesztően szívós.

Ezért a vízminőség szentháromságát, a szabad klórt, a pH-értéket és a rendszeres mérést véresen komolyan kell venni.

A pH-értéknek 7,0 és 7,8 között kell lennie, mert a klór csak ebben a tartományban tud hatékonyan fertőtleníteni. Ha ez elcsúszik, hiába öntjük bele a vegyszert, nem fog érni semmit. A szabad klór szintjének egy átlagos medencében legalább 1 mg/liternek, egy forróbb vizű pezsgőfürdőben pedig minimum 3 mg/liternek kell lennie.

Ezeket az értékeket naponta legalább kétszer, egy kerti buli alatt pedig akár óránként is ellenőrizni kell. A folyékony reagenssel működő DPD-tesztek sokkal pontosabbak, mint a papírcsíkok.

A klór pedig nem egy varázslat: az E. coli baktériumot egy perc alatt elintézi, de a Giardia parazitának már 45 percre, a korábban említett Cryptosporidiumnak pedig napokra van szüksége – derül ki az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ útmutatójából.

A pezsgőfürdők párája különösen veszélyes lehet, mert a Legionella baktériumot juttathatja a tüdőnkbe. Michele Hlavsa szerint ez a kórokozó és a forró vizes kádak szorosan összetartoznak.

„Ha a legionellára gondolok, a pezsgőfürdők jutnak eszembe. […] Ha legionella van a pezsgőfürdőben, a fúvókák által keltett cseppeket belélegezhetjük.”

A megelőzéshez kőkemény napi és heti rutin kell. Minden fürdőzés előtt kötelező a zuhany, hogy a testünkről lemossuk az izzadságot és a krémeket. A kisgyerekeket óránként ki kell parancsolni a vécére. Hetente egyszer pedig jöhet a nagytakarítás: a falak és az aljzat lesikálása, porszívózás, a szkimmerkosár kiürítése és a szűrő visszamosatása.

Ha a víz zavaros vagy algásodni kezd, az azt jelenti, hogy a kórokozók bulit tartanak. Ilyenkor jöhet egy alapos mechanikai tisztítás és egy átmenetileg megemelt klórszint.

Az erős „klórszag” és a vörös szem sem azt jelenti, hogy túl sok a klór. Épp ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a klór már nem bírja a harcot a vizelettel és izzadsággal, és klóraminokká bomlott le. A megoldás a jobb higiénia, friss víz pótlása és egy célzott sokkklórozás.

A magyar szabályozás a közfürdőkre szigorú előírásokat tartalmaz, de a magánmedencéknél az üzemeltetés és a kockázatkezelés az üzemeltető (jellemzően a tulajdonos) felelőssége, ahogy azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ útmutatója is rögzíti.

Az egész lényege három pontban foglalható össze. Először: mérj és tartsd a célértékeket. Másodszor: végezz rendszeres mechanikai tisztítást és gondoskodj a szűrésről. Harmadszor: tartasd be a higiéniai szabályokat mindenkivel. Ha ezt a három pillért naponta őrizzük, a nyár tényleg a gondtalan csobbanásról fog szólni.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ezzel az egyszerű tenyérteszttel kiszűrhető egy rejtett kardiológiai probléma
A hüvelykujj-tenyér tesztet sokan az aortaaneurizma szűrésére használják. De a pozitív eredmény még nem egyenlő a betegséggel, a valódi diagnózist csak képalkotó vizsgálatok adják meg.

Megosztom
Link másolása

A hüvelykujj-teszt az új netes őrület, amihez nem kell más, csak a saját kezed.

Ezzel az egyszerű teszttel állítólag gyorsan és könnyen kiszűrhető egy kardiológiai probléma.

Mielőtt azonban bárki rohanna a sürgősségire, érdemes lehűteni a kedélyeket: a kardiológusok szerint a dolog sokkal inkább egy érdekesség – írja a HuffPost.

A pontos diagnózis csak orvosi vizsgálatokkal állapítható meg.

A teszt pofonegyszerű: tartsa magad elé a tenyeredet, majd fektesd rá keresztbe a hüvelykujjadat. Ha a hüvelykujjad hegye túllóg a tenyered szélén, akkor a teszt pozitív.

A jelenség mögött meghúzódó elméletet Dr. Tracy Paeschke preventív kardiológus foglalta össze.

„Ha a hüvelykujj túlnyúlik a tenyér szélén, az ízületi lazaságra vagy nyújthatóságra utal, ami kötőszöveti betegségekkel hozható összefüggésbe.”

Ilyen betegség például a Marfan-szindróma, ami gyengíti az érfalak szerkezetét is.

És itt jön a csavar mielőtt az aggódók világméretű pánikot keltenének.

A teszt ugyanis gyakran nem azt mutatja meg, hogy valakinek már aneurizmája van, hanem azt, hogy esetleg hajlamosabb-e rá a kötőszöveteinek lazasága miatt.

Dr. Marc Bonaca, az Amerikai Szív Szövetség specialistája egyértelművé tette a korlátokat.

„Ne feledjük, hogy ez nem egy diagnosztikai teszt. Azoknak, akiknek pozitív a hüvelykujj-tesztjük, lehet kötőszöveti betegségük, ami aneurizmával járhat, de ez nem jelenti azt, hogy van is aneurizmájuk.”

Vagyis egy csupán jelzés, ami leginkább azoknak lehet fontos, akik egyébként is a kockázati csoportba tartoznak: dohányoznak, magas a vérnyomásuk, vagy a családjukban már előfordult aneurizmás megbetegedés.

A valódi diagnózist orvosi képalkotó eljárásokkal, például ultrahanggal vagy CT-vizsgálattal állítják fel. A pozitív teszt legfeljebb egy okkal több lehet arra, hogy valaki felkeresse a háziorvosát egy alaposabb kivizsgálásért.

Az egész felhajtás egy 2021-es Yale-tanulmányból indult, ami szerint a pozitív teszt ugyan magas valószínűséggel jelezhet rejtett aneurizmát, de a legtöbb érintett betegnél a próba negatív. A kutatás vezetője, Dr. John A. Elefteriades szerint a jelenség legnagyobb értéke, hogy figyelmeztetheti az embereket a kockázatra. Ezt támasztja alá a legfrissebb, 2022-es amerikai kardiológiai irányelv is, amely a diagnózis kulcsának egyértelműen a képalkotó vizsgálatokat (CT, ultrahang) tekinti, a fizikai jeleknek legfeljebb figyelemfelhívó szerepet tulajdonítva.


Megosztom
Link másolása