FONTOS

Hazudik a munkáról a popkultúra, és mi nők ebben növünk fel

A filmek, a bestseller regények, a gyerekjátékok teljesen mást tanítottak nekünk, mint ami a valóság. A női karrier ezekben mindig előkészítése csak az igazi sikernek: a férfi megtalálásának.

Megosztom
Link másolása

Egy nehéz nap végén könnyű ott ragadni a képernyő előtt, és belemerülni valami romantikus film kellemesen kiszámítható sztorijába, vagy az álommunkát bemutató fordulatos sorozatba, ahol nő a főszereplő. Azonosulni vele, és közben egészen mélyen magunkévá tenni a gondolatot, hogy a női lét lényege épp ez. Hogy egy nőnek a munka mást jelent.

Mik a legnagyobb átverések ezekben a filmekben?

Jó kérdés, hogy árt vagy segít, ha ebben a hazugságban növünk fel. A popkultúra, beleértve a filmeket, bestseller regényeket és gyerekjátékokat, gyakran idealizált és leegyszerűsített képet fest a női karrierről. Ez aztán eléggé nagy hatással van a nők életre és karrierre vonatkozó elvárásaira és ambícióira is.

Csakhogy egy nő karrierje sokkal több, mint a popkultúra által sugallt előkészület az igazi siker - a férfi megtalálása - felé.

A romantikát előtérbe helyező történetek azonban gyakran követik azt a mintát, hogy a főszereplő kezdetben nagy hangsúlyt fektet a karrierjére, a szakmai sikereire, de végül rájön, hogy a valódi boldogság a házasságban rejlik.

A nők mindig is dolgoztak (csak nem fizették meg őket érte). De amióta létezik a dolgozó nő fogalma, azóta a popkultúra is úgy tekint rájuk, mint remek történeti elemre.

A filmek női főszereplőinek fiktív jóléte és önállósága a nők nagy többsége számára nem valóság.

Ugyanúgy, ahogyan az Emily Párizsban című, a 2020-as évek Franciaországában élő expat kalandjai a reklámszakmában is csak a fantázia szüleményei.

Az a gardrob és az a lakás egy közösségi média menedzser fizetéséből?? Az nem csak Magyarországon, de még Franciaországban is elképzelhetetlen lenne.

Közben a film nem csak azt befolyásolja, hogyan látják magukat a nők (vagyok-e olyan vékony és cuki, mint Emily), hanem azt is, hogy milyen célokat és álmokat tartanak elérhetőnek. Hatására a fiatalok, akik még keresik a helyüket, előbb adják fel és lépnek le a munkahelyeikről, hiszen a filmet nézve elhiszik, hogy az a normális élet. Nem veszik észre, hogy irreális célokat tűztek maguk elé.

A forgatókönyvírók imádják a vállalatoknál dolgozó női karaktereket.

Gondoljunk csak a klasszikus dolgozó nőre, az eredeti Dolgozó lány című filmre.

A film állítólag azoknak készült, akik valaha is megpróbáltak már győzni - Dolgozó lány, 1988

Melanie Griffith a nyolcvanas évek végén a szexista főnöke ellen harcoló titkárnőt alakítja benne. A mozi egyetlen erénye az volt, hogy képes volt felhívni a figyelmet arra a mélyen gyökerező nőgyűlöletre, amely annyi sok nő munkahelyi tapasztalata volt akkoriban - és sokszor még most is. Két évvel később egy másik fajta dolgozó lányról készült film, Julia Roberts a Micsoda nő!-ben egy teljesen másik világot idealizált.

Az ő munkahelyi tapasztalatai a kliensével, Richard Gere-rel teljesen idegenek sok valódi szexmunkás életétől. Sőt. Elképzelhetetlenek.

Vagy ott van a popkultúra egyik legelső dolgozó női ikonja, akivel elég sokan már kisgyerekként találkoztunk: a Barbie baba. A baba első melója 1959-ben egy tinédzser divatmodellség volt, később szép karriert futott be mint tengerészgyalogos őrmester, delfinidomár, űrhajós - ez a fiatal lányoknak szánt játék már évekkel azelőtt áttörte a nemek közötti korlátokat a foglalkoztatásban, mint a legtöbb nő a saját munkahelyén. Már az 1960-as években létezett főnök Barbie, 1992-ben még elnökjelölt Barbie is került a boltok polcaira - harminc évvel azelőtt, hogy Amerikának női haditengerészeti parancsnoka lett volna. Volt egyfajta könnyedség a Barbie karrierjében, ami azt a látszatot keltette, hogy a társadalmi mobilitás és a munkahelyi előmenetel olyan könnyen elérhető, mint egy új ruhát felvenni.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Barbie (@barbie) által megosztott bejegyzés

Egy másik klasszikus is szépen kiszínezte a nők munkával töltött életének keményebb valóságát. Andie Az ördög Pradát visel című filmben tökéletes példa erre:

miközben az ő tapasztalatait nézve a hideg futkosna bármely HR-es kolléga hátán, végül szinte kívánatossá lesz mindaz amin keresztül megy, szinte meg is győznek minket arról, hogy elviselni a megaláztatást és a visszaéléseket: megéri.

De ne menjünk a tengeren túlra, közelebb van a brit Bridget Jones, akinek románca a főnökével, Daniel Cleaverrel (Hugh Grant) a hatalmi dinamika elképesztő aránytalanságát romantikázza, amelyet ma már a #MeToo világában nem kell szó nélkül elfogadnunk.

A romantikus vígjátékok végzik el a munka nagyját

A dolgozó lány karaktere tömegével jelenik meg a romantikus vígjátékokban, ahol a női karrier mindig csak előkészítése az igazi sikernek: természetesen a férfi megtalálásának. Azzal, hogy a popkultúra ezt a narratívát hangsúlyozza, erősíti azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek szerint a nőknek elsősorban a családi életre kell koncentrálniuk, és hogy a karrier csak másodlagos lehet számukra.

Azt is sugallja, hogy a nők szakmai törekvései és ambíciói csak ideiglenesek, változékonyak és úgy is elmúlnak.

Hogy a valódi boldogság csak a házasságon keresztül érhető el. Ez aláássa a nők megbecsülését a munkahelyen, zárójelbe teszi az elért sikereiket és azok jelentőségét.

A Hogyan veszítsünk el egy pasit tíz nap alatt című romantikus film főszereplője pillanatok alatt feladja a karrierjét, a forgatókönyv szerint számára a komoly újságírói pálya egyáltalán nem Pulitzer-díjhoz, hanem Mathew McConaghey karjaiba vezet.

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, 2003 - legalább díjakat nem kaptak

Ha ez ellentmondásosnak tűnik, az nem véletlen. Furcsa módon ezek a filmek azt mutatják be, ahogyan mindannyian érezzük magunkat a munkával kapcsolatban. Imádjuk, utáljuk, ez az, aminek szentelni akarjuk az életünket, vagy a legutolsó dolog, amit csinálni szeretnénk. De ez az érzés nem független attól, amit egész életünkben látunk-hallunk a popkultúrát fogyasztva. Ráadásul ez az ábrázolás nem csak a nőknek árt, hanem a férfiaknak is, akiket gyakran csak mint pénzes fickót vagy jópasit, azaz minden nő álmát mutatnak be, ezáltal nehezítve az ő helyzetüket a való életben, ahol nem minden fickó pénzes, de a többség elhiszi magáról, hogy ha nincs pénze, már labdába sem rúghat a lányoknál.

Ez pedig visszavezet az Emily Párizsban sorozathoz.

Az ő élete, annak ellenére, hogy egy olyan közegben zajlik, ahol elméletileg hús-vér női karakterek is dolgozhatnának, ugyanolyan távol áll a tényleges tapasztalatoktól, mint a Micsoda nő! szexmunkásáé.

Elképesztően költséges az életmódja, és minden, ami a reklámügynökségi munkaadójánál történik, csak egy B-terv része, ami leginkább azért létezik, hogy megkönnyítse az életében zajló összes többi változást, a barátságoktól kezdve az internetes hírnév megszerzésén át a romantikus pillantásokig a szexi szakáccsal. A valóságban egy marketingesre sokkal kevesebb, a munkaadó által fizetett dél-franciaországi kiruccanás vagy elegáns estély jut párizsi kastélyokban, mint ahogyan Emily élete sugallná.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Emily In Paris (@emilyinparis) által megosztott bejegyzés

A munka nem egy, a sok választható opció közül

A legtöbb igazi dolgozó lány számára a munka sokszor frusztráló, unalmas, messze van attól, amit Barbie súgott a fülünkbe 5 éves korunkban. A nők, akik a valóságban élnek, a munkát nem az élet háttéralkalmazásaként fogják fel, számukra ez maga az élet - nem azért, mintha egy mindent felemésztő szenvedély lenne, hanem a stressz, a végtelen munkaidő és a kiégés miatt, amelyeknek szükségszerűen mindent áldozatul dobunk. Barátságokat, szerelmeket, hobbikat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy arra vágynánk, hogy végre láthassunk egy 30-as nőt a képernyőn, aki otthonról, melegítőnadrágban dolgozik, Zoom hívásokkal és kisgyerekkel zsonglőrködik, miközben a boomer főnöke arra kéri, hogy még egyszer mutassa meg neki, hogyan kell egy GIF-et beilleszteni egy chatbe. Ehhez elég bekapcsolnunk Zoom közben a kamerát.

Mégis, legalább a lányaink miatt fontos lenne, hogy a dolgozó nők ábrázolása árnyaltabb legyen, persze szórakoztató, de a valóságtól ne ennyire nyomasztóan elrugaszkodott.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
„Valaki a folyópartra csalta a lányaimat és kegyetlenül megölte őket” - állítja a Skóciában eltűnt magyar ikrek gyászoló édesapja
Ez a tragédia megrázta Aberdeent – és Magyarországot, most mindenki kétségek között várja a válaszokat, hogy mi is történhetett valójában a két elhunyt testvérrel.

Megosztom
Link másolása

2025. január 7-én, kedd hajnalban Aberdeen dermesztő éjszakai csendjében éles hangok hasítottak a levegőbe a Dee folyó irányából. Kiáltások voltak? Segélykiáltások? Mára talán mindenki elfelejtette volna ezt a rövid, nyugtalanító incidenst, ha a városban közben ki nem derül, hogy pontosan ekkor tűnt el két fiatal magyar testvérvérpár.

A két lány, ahogy a fényképeik mutatják, szinte tükörképei voltak egymásnak. A 32 éves Eliza és Henrietta együtt éltek, hasonlóan gondolkodtak, és a beszámolók szerint tökéletesen kiegészítették egymást ebben az óceánparti skóciai városban, amely gyökeresen eltért attól a magyarországi kis falutól, ahol felnőttek.

Miután megérkeztek Skóciába, úgy tűnt, minden a terveik szerint alakul. Mindketten találtak munkát, és bárki, aki kapcsolatba került velük, kiegyensúlyozottnak, megfontoltnak és szorgalmasnak látta őket – legfeljebb kissé zárkózottnak.

Egészségügyi vagy anyagi gondokra semmi sem utalt. Mindez csak még rejtélyesebbé teszi a január 6-án és 7-én történteket.

Vajon öngyilkossági szándék húzódik meg a két testvér halála mögött, esetleg valamilyen szörnyű véletlen katasztrófa vezetett a tragédiához? Vagy – ahogyan a lányok könnyeivel küzdő édesapja sejteti – egy harmadik félnek is köze lehetett a halálukhoz?

Bár a Police Scotland (Skócia Rendőrsége) továbbra sem talált semmiféle gyanús körülményt, mindhárom elmélet valós lehetőségként merül fel.

A testvérpár életének utolsó 12 órájában történt események a legzavarbaejtőbb kérdéseket vetik fel.

Ebben az időszakban ugyanis kétszer is a Dee folyó déli partján jártak. Először visszasétáltak a belvároson keresztül a bérelt lakásukba, amely körülbelül egy mérföldre volt a folyótól, a Charlotte Streeten.

A második látogatásuk után azonban már nem tértek haza. Soha többé nem látták őket élve. Az aberdeeni térfigyelő kamerarendszer felvételein látható, ahogy január 7-én hajnali 2 óra 12 perckor a Victoria Bridge-en átkelve haladnak a Dee túloldalára.

Ugyanebben a pillanatban, 2.12-kor érkezett egy SMS is Henrietta telefonjáról a főbérlőjüknek. A szöveg szerint nem szándékoztak visszatérni a lakásba.

Az a felvételeken nem látszik, hogy séta közben valóban ők küldenek-e üzenetet.

Amikor azonban a főbérlő ezt az üzenetet elolvasta, azonnal a helyszínre sietett, ahol megtalálta a lányok legtöbb személyes tárgyát, köztük Eliza telefonját is. Tehát nyoma sem volt végleges kiköltözésnek – és az üzenetet küldő mobiltelefon azóta már nem volt elérhető a hálózaton. A megdöbbent főbérlő rögtön értesítette a rendőrséget.

Egy hónappal később már tudjuk, hogy a testvérpár halott. Amit azonban nem tudunk, az az, hogy miért történt mindez. A lányok édesapja, Miklós ugyanezt a kérdést feszegeti, és a rendelkezésére álló információk alapján saját következtetéseket von le.

„Fogalmam sincs, mi történt a lányaimmal, de biztos vagyok benne, hogy nem követtek el öngyilkosságot” – mondta a 63 éves a Daily Mail szerint.

„Úgy hiszem, nem ők küldték az SMS-t a főbérlőjüknek, hanem valaki vagy valakik becsapták és elrabolták őket.” Hozzátette:

„Meg vagyok győződve arról, hogy valaki a folyópartra csalta őket, és kegyetlenül megölte a lányaimat.”

A gyászoló édesapa arról beszélt is, hogyan tudta meg a megsemmisítő hírt:

„A fiam telefonált, hogy valószínűleg megtalálták Henriettát. Van egy angyal tetoválása, és az alapján azonosították. Még soha nem éreztem ilyen fájdalmat. Edit, a harmadik lányom is teljesen összeomlott.”

Az ikrek a tragédia előtti szombaton, január 4-én 40 percig beszéltek az édesanyjukkal, és a hívás során mindketten teljesen rendben lévőnek tűntek. Vajon titkoltak valamit a család elől? Mi vihette őket kétszer is a folyó partjára az ezt követő napokban? Ez az ügy legrejtélyesebb pontja.

A lányok életében láthatóan semmi sem utalt komoly változásra. Henrietta – aki egyesek szerint kicsit nyitottabb volt, mint Eliza – az egyik Costa Coffee üzletben dolgozott, Aberdeen Bon Accord nevű bevásárlóközpontjában.

Eliza korábban, egészen a múlt nyárig, egy Abz Cleaning Solutions nevű takarítócégnél dolgozott. A cégvezető, Scott Bousfield így emlékezett rá:

„Soha nem tűnt lehangoltnak vagy szomorúnak. Mindig mosolyogva köszönt, és megkérdezte: »Hogy vagy, minden rendben?«

Szinte soha nem hiányzott a munkából, azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő hat év alatt. Mindig a legjobb tudása szerint végezte a feladatait.”

Eliza tavaly augusztusban küldött neki egy üzenetet, hogy talált másik állást, és a két hét felmondási idő letelte után kilép.

„Ez nem az a fajta üzenet volt, hogy »holnaptól nem jövök be«, amit néha kapunk a takarítóktól. Nagyon is korrekt, összeszedett levél volt, pontosan megjelölve a dátumot, hogy mikor kezdődik és meddig tart a felmondási ideje”

– mesélte Bousfield. Látszik tehát, hogy nem az ő stílusuk a hirtelen SMS.

Így maradtak tehát a lányok Aberdeenben, látszólag minden rendben volt, egészen a sötét, hideg januári éjszakáig. Aztán valami történt, amiért máig nem talál magyarázatot a rendőrség, a helyiek és a család sem.

A kérdések megválaszolatlanok:

Miért mentek kétszer is a folyóhoz?

Miért küldtek furcsa SMS-t?

Hogyhogy hátra hagyták személyes tárgyaik egy részét, köztük Eliza telefonját is?

És vajon tényleg öngyilkosság volt, baleset, vagy – ahogy a gyászoló apa mondja – valaki igazából a folyópartra csalta és meggyilkolta őket?


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Vigyázat! Az aszpirin mindennapos szedése nem ajánlott többé a stroke megelőzésére!
Még mindig sokan hisznek benne, pedig már nem ajánlott az aszpirin rendszeres szedése stroke-megelőzésre.

Megosztom
Link másolása

Annak ellenére, hogy egyre több szakmai ajánlás és kutatás figyelmeztet rá, mennyire megnőhet a vérzések kockázata, emberek tízmilliói továbbra is úgy gondolják, hogy megéri minden nap benyelni egy kis dózisú aszpirint a stroke vagy szívroham megelőzése érdekében. Pedig a friss útmutatások már egyáltalán nem javasolják ezt az idősebbeknek.

A Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának (APPC) hétfőn közzétett felmérése szerint

a 60 év felettiek 57 százaléka, a 40–59 évesek 51 százaléka véli úgy, hogy az előnyök bőven felülmúlják a kockázatokat.

Ez azonban a legújabb orvosi álláspont szerint nincs így.

A kutatásból az is kiderült, hogy majdnem minden ötödik felnőtt, akinek semmilyen személyes vagy családi érintettsége nincs, rendszeresen szed kis dózisú aszpirint – 10 százalékuk konkrétan „majdnem minden nap.

A régi orvosi bölcsesség úgy tartotta, hogy az aszpirin véralvadásgátló hatása csökkenti a vérrögképződést, és ezzel a szívroham és a stroke esélyét, ezért sokan kötelességtudóan be is vették.

Aztán kiderült, hogy ezzel együtt jelentősen nő a veszélyes gyomor-, bél- és agyvérzések kockázata,

ami egyszerűen lenullázza a lehetséges előnyöket.

„Tíz éve még erre esküdtek”

2019-ben az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológiai Kollégium már kimondta, hogy 70 év felett nem ajánlott az aszpirin rutinszerű szedése. A 2022-es frissített iránymutatásból pedig az is kiderült, hogy azoknak se kell elkezdeni, akiknek nincsenek szív- és érrendszeri betegségei, csak egyszerűen „megöregedtek.”

„Az emberek nehezen szoknak le arról, amire évekig azt hallották, hogy hasznos.

Pedig elképesztően fontos tudni, hogy a te esetedben konkrétan tényleg ajánlott-e, vagy sem a kis dózisú aszpirin” – magyarázta a kutatást vezető Kathleen Hall Jamieson, az APPC igazgatója.

Ami a kockázatokat illeti

Az aszpirin vérhígító hatása miatt valóban segít annak, aki bizonyítottan magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik. De önmagában, csak biztonsági tartaléknak, a szakemberek szerint nem érdemes rutinból kapkodni.

A szívbetegség és a stroke továbbra is vezető halálok a nyugati világban, ezért érthető, hogy sokan pánikszerűen szednek be bármit, ami szerintük csökkentheti a kockázatot.

A friss ajánlások viszont világosak:

aki a magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik, annak érdemes lehet a szakorvos tanácsa alapján folytatni a kis dózisú aszpirint,

de a „biztos ami biztos” hozzáállásról az idősebbeknek is sürgősen le kellene szokniuk. Mert hiába tűnik ártalmatlannak az aszpirin, a nem várt, súlyos vérzések kockázata nagyon is valós.


Megosztom
Link másolása