FONTOS

Sokezer forint rohangál az udvaron - így változtasd paradicsommá a kerted az ijesztő lények segítségével

Az állatvilág nem mindig babaarcú, de néhány ronda lény akár a segítségünkre is lehet a kertben vagy erkélyeken.

Megosztom
Link másolása

A darázs kell a szép rózsához és lédús paprikához, a csigák lebontók, a gyíkok meg pókok pedig megeszik a kártevőket. Velük maradhat egészséges a vetemény, ne irtsd őket - meg azért se, mert védett fajok. Elmondjuk, hogyan teremthetsz édenkertet a védelmükkel, és maradhat a pénztárcában az eszmei értékük. Persze ne csak védett mivoltuk legyen az érv amellett, hogy nem vágunk a véleményünk szerint csúf állatokhoz papucsot. Ne felejtsük el, hogy nem a természetből élünk, hanem vele együtt.

Mindegyik állat a természet fontos része, és hát sokuk védett. Ha pedig védettek, akkor a saját malmodra is hajthatod ezt a vizet: teremts nekik jó életet, így téged is békén hagynak, ráadásul a természet körforgásában vállalt szerepük, például a kártevőirtás szebbé teheti a környezeted.

Néhány védett faj természetvédelmi értéke akár több tízezer forint is lehet, és ehhez nem kell halászsasnak lenniük.

Ezek az apró segítők, mint a vakondok vagy a szarvasbogarak, nélkülözhetetlenek a kártevők elleni harcban és a növények egészségének megőrzésében.

Ha ezek az állatok jól érzik maguk nálad, akkor elvégzik helyetted a piszkos munkát - és csak addig maradnak, amíg az egyéb kártevők is. Rondák, de jó helyen vannak nálad.

Jómagam például a világból ki tudok futni a pókoktól, de tudom, hogy hasznosak, ezért ha a küszöböt nem lépik át, a kertben bátran alapíthatnak családot, eszegethetik a többi rovart, vagy épp szolgálhatnak táplálékul bizonyos fürkészdarazsaknak.

Undorral az arcomon, de elfogadom a létjogosultságukat,

pláne, hogy például a bikapók és a szongáriai cselőpók, a két legrettentőbb magyar pókfaj védett, természetvédelmi értékük 5000 forint per fő.

Akikről nem gondolnád, hogy a kertek védett fajai

A legtöbb félelmetes vagy undorítónak tartott állat egyébként rettentően hasznos az ember számára is. Bár sokszor feltűnhetnek a telkünkön, némelyik lény akár a városi erkélyek balkonládái közt, többségük ártalmatlan jószág, legalábbis nem annyira ostobák, hogy egy náluk jóval nagyobb, simabőrű lényre támadjanak nem számottevő csáprágókkal, fullánkkal vagy bármivel. Ha háborgatjuk őket, persze védekezhetnek, és azon sem kell csodálkozni, hogy ha kézbe vesszük a szarvasbogarat, az harcolni kezd az ujjunkkal.

Nézzünk meg párat azok közül, akiket oltalmaz a természetvédelmi törvény, pedig elsőre nem gondolnánk róluk.

A nyári gyümölcsérés idején például

a darazsak kártékony, már-már bunkó lényeknek tűnnek agresszivitásukkal,

de tavasszal a fiasítás idején, mikor fehérjére van szükségük, a levéltetvekbe petézve biztosítják az ivadékok jövőjét. Emellett a darazsak többsége ritkítja a már említett félelmetes pókok állományát is, az ellenségünk ellensége pedig a barátunk.

Az óriás tőrösdarázs, hazánk legnagyobb darazsa pedig védett, természetvédelmi értéke potom 50 000 forint.

Ha berepül hozzád, semmiképp ne bántsd, elpusztításáért börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Egyébként jámbor óriás ő, nem agresszív, cserébe cserebogarakat falatozik.

A cserebogár-populáció karbantartója még a vakond is, aki lehet, feltúrja a virágágyást, ám egyszersmind meg is tisztítja azt a földet a pajoroktól és kártevőktől.

Közben a földet fellazítja, így ha valami, hát a vakondtúrás a legjobb minőségű föld lehet, amit kaspó csak kívánhat. A nagy kiterjedésű vakondháló miatt viszont sok esetben nem jut a felszínre, és egyszerűen megfulladhat a föld alatt.

Úgy tartják, ahol vakond van, ott bizony kártevő is sok van - amíg dolga akad, addig fogyasztja a termésedet megrágcsáló rovarokat, lótetűt például, ha ezek száma lecsökken, a vakond is táplálékdúsabb földek felé lapátol.

Az egy tévhit, hogy megrágcsálja a gyökérzöldséget, bár tény, hogy kitúrhatja.

Bántani akkor sem ér, mert hasznos és kedves állat, emellett 25 ezer forintos büntetés jár egy példány elpusztításáért.

Magyarország minden hüllőfaja védett, így a legutolsó, egyébként veszélytelen kis faligyík is.

A társasházak lépcsőitől kezdve mindenütt találkozhatunk velük.

Nem fenyegetett faj, hazánkban mégis védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Jámbor jószág, és nagyon jóízűen fogyasztja a férgeket és ízeltlábúakat.

Egyébként a vízaknák siklói, a lábatlan gyíkok és a teknősök is védettek.

Bár kertekben nem jellemző a mocsári teknős, mégis érdekesség, hogy ez a hüllő is vígan él hazánkban. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és a legnagyobb fenyegetés rá csak közvetve az ember: a tavakba kihajított, megunt ékszerteknősök agresszív szaporodása miatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Bábel László kertészmérnök szerint az ékszerteknős

sajnos képes szaporodni a mocsári teknőssel, hibridizál is, ami a faj eltűnését is eredményezheti.

Az éticsiga már annál inkább vendég hazánkban szinte bárhol. A kertészek nagy bánatára védett állat, ahogy az apró fillércsiga is az. Előbbi eszmei értéke 2000 forint, utóbbié 5000 forint.

Bár a csigákat is tarthatjuk haszontalan állatoknak, lebontó szervezetként rendkívül hasznosak a kerti ökoszisztémában.

Például, ha elpusztítjuk a nagy csigákat, az csak olaj a tűzre, később pedig még többen lehetnek.

A csigák ugyanis más csigák tojásait is megeszik, saját fajtársaik és a végtelenül invazív, még kártékonyabb spanyol csupaszcsigáét is.

Nehéz a kannibalizmusra gondolni, amikor az éppen érő epret megrágcsálja, de jusson eszünkbe, hogy távoltartásukra már rengeteg praktika van

– nekem a fahamuval nagyon vékonyan körbeszórás bejön. Vigyázat, a túl sok hamu eltolhatja a talaj pH-értékét, ezért csak gondolatnyi adagot mérjünk ki nagymamásan.

Korhadékok lebontója még a hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékkel bíró nagy szarvasbogár,

ami sokaknak lehet félelmetes, főleg a hímek nagy rágóikkal. Ha nem vesszük a tenyerünkbe őket, ártalmatlanok, cserébe a korhadt fák fogyasztásával javítják a talajéletet.

Magyarország összes denevérfaja védett vagy fokozottan védett státuszt visel.

Egyikük sem vérszopó, mint néhány közép-amerikai társuk, nem ártanak és nem vágynak az ember hajába. Ellenben ritkítják a repülő rovarfajokat, nyugodtabb kerti üldögéléseket biztosítva. Bábel László viccesen megjegyezte, hogy a denevérnek nincs légiforgalmi irányítója, így nem ott repked majd, ahol mi akarjuk. A repülő rovarra megy, az pedig oda száll, ahol fény van. Annyit megtehetünk, hogy növénytársításokkal, ültetésekkel terelgetjük a rovarokat, például a muskátli körül biztosan nem lesznek legyek, amiket megfogna a denevér.

Ki hajtja be a természetvédelmi értéket természetkárosítás esetén?

Védett élő szervezetre a természetkárosítás bűncselekményi tényállásai vonatkoztathatók. Nincs csigarendőrség, és a védett állatoknak sincs testkamerájuk vagy fekete dobozuk, amelyek alapján utólag számonkérhető az ember, de Bábel László szerint tettenéréssel felelősségre vonhatóak vagyunk.

Egy házmester-országban, ha nem vagy jóban a szomszéddal,

egy csigákkal megtűzdelt telek kaszálása végzetes hiba is lehet számodra. Tettenérés esetén jöhet a bírság.

Mivel segíthetsz ezen drága állatoknak?

Hogy feddhetetlen légy, és hogy segítsék a kerted egészséges működősét, jó jóban lenni ezen állatokkal. Alakítsd ki úgy a kerted vagy akár a balkonkertész zugod, hogy nekik is maradjon élettér, és te is jól érezd magad otthon. Biztosíts ezen állatoknak otthont.

A gyíkoknak létrehozhatsz odúkat téglából, kőrakásból, a süniknek hagyhatsz a kert szélén gallyrakásokat, és tegyél ki kis tálkákban vizet számukra a hőségben. Emellett kicsit koordinálhatod is a tevékenységeket, például ha locsolsz, akkor a talajlakó rovarok a felszín felé veszik az irányt, a vakond pedig ott fog túrni, ha szerencséd van. Ezért ne csak a petrezselymet locsold, hanem a kert szélét is, hogy odavonzd a rovarokat - így máris nem lesz, ami elrágja a gyökereket.

Az is lehet Bábel László szerint, hogy kezdetben nem az áhított állatok jelennek meg, és ez így van rendjén.

Például telepítsünk növényeket az egyik eldugott sarokba, amit megehetnek a kártevők. Először ők érkeznek a lakomára, majd előbb-utóbb meg fognak jelenni az őket predáló állatok, és már be is indul a körforgás.

Bábel véleménye, hogy

a lusta kertész a jó kertész - gondoskodjunk a telkünkről, de legyenek benne csalitos részek,

és viselkedjünk úgy, mint a kertünk karmestere, aki nem permetszerrel rohangál, hanem ügyel a természet saját harmóniájára, miközben kerüli a vegyszereket. Így lesz maximálisan élvezhető a kert.

Ha a kerted tele van élettel, az nemcsak esztétikus, hanem hasznos is. A védett állatok, mint a kecskebéka vagy az erdei béka, természetes kártevőirtóként működnek, és segítik a növényeidet a növekedésben. Változtass a kertészkedési szokásaidon, hagyd a boltok polcain a kemotoxot, a szintetikus vegyszereket, és teremts biztonságos élőhelyet ezeknek az állatoknak. Meg fogják hálálni a gondoskodást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
„Valaki a folyópartra csalta a lányaimat és kegyetlenül megölte őket” - állítja a Skóciában eltűnt magyar ikrek gyászoló édesapja
Ez a tragédia megrázta Aberdeent – és Magyarországot, most mindenki kétségek között várja a válaszokat, hogy mi is történhetett valójában a két elhunyt testvérrel.

Megosztom
Link másolása

2025. január 7-én, kedd hajnalban Aberdeen dermesztő éjszakai csendjében éles hangok hasítottak a levegőbe a Dee folyó irányából. Kiáltások voltak? Segélykiáltások? Mára talán mindenki elfelejtette volna ezt a rövid, nyugtalanító incidenst, ha a városban közben ki nem derül, hogy pontosan ekkor tűnt el két fiatal magyar testvérvérpár.

A két lány, ahogy a fényképeik mutatják, szinte tükörképei voltak egymásnak. A 32 éves Eliza és Henrietta együtt éltek, hasonlóan gondolkodtak, és a beszámolók szerint tökéletesen kiegészítették egymást ebben az óceánparti skóciai városban, amely gyökeresen eltért attól a magyarországi kis falutól, ahol felnőttek.

Miután megérkeztek Skóciába, úgy tűnt, minden a terveik szerint alakul. Mindketten találtak munkát, és bárki, aki kapcsolatba került velük, kiegyensúlyozottnak, megfontoltnak és szorgalmasnak látta őket – legfeljebb kissé zárkózottnak.

Egészségügyi vagy anyagi gondokra semmi sem utalt. Mindez csak még rejtélyesebbé teszi a január 6-án és 7-én történteket.

Vajon öngyilkossági szándék húzódik meg a két testvér halála mögött, esetleg valamilyen szörnyű véletlen katasztrófa vezetett a tragédiához? Vagy – ahogyan a lányok könnyeivel küzdő édesapja sejteti – egy harmadik félnek is köze lehetett a halálukhoz?

Bár a Police Scotland (Skócia Rendőrsége) továbbra sem talált semmiféle gyanús körülményt, mindhárom elmélet valós lehetőségként merül fel.

A testvérpár életének utolsó 12 órájában történt események a legzavarbaejtőbb kérdéseket vetik fel.

Ebben az időszakban ugyanis kétszer is a Dee folyó déli partján jártak. Először visszasétáltak a belvároson keresztül a bérelt lakásukba, amely körülbelül egy mérföldre volt a folyótól, a Charlotte Streeten.

A második látogatásuk után azonban már nem tértek haza. Soha többé nem látták őket élve. Az aberdeeni térfigyelő kamerarendszer felvételein látható, ahogy január 7-én hajnali 2 óra 12 perckor a Victoria Bridge-en átkelve haladnak a Dee túloldalára.

Ugyanebben a pillanatban, 2.12-kor érkezett egy SMS is Henrietta telefonjáról a főbérlőjüknek. A szöveg szerint nem szándékoztak visszatérni a lakásba.

Az a felvételeken nem látszik, hogy séta közben valóban ők küldenek-e üzenetet.

Amikor azonban a főbérlő ezt az üzenetet elolvasta, azonnal a helyszínre sietett, ahol megtalálta a lányok legtöbb személyes tárgyát, köztük Eliza telefonját is. Tehát nyoma sem volt végleges kiköltözésnek – és az üzenetet küldő mobiltelefon azóta már nem volt elérhető a hálózaton. A megdöbbent főbérlő rögtön értesítette a rendőrséget.

Egy hónappal később már tudjuk, hogy a testvérpár halott. Amit azonban nem tudunk, az az, hogy miért történt mindez. A lányok édesapja, Miklós ugyanezt a kérdést feszegeti, és a rendelkezésére álló információk alapján saját következtetéseket von le.

„Fogalmam sincs, mi történt a lányaimmal, de biztos vagyok benne, hogy nem követtek el öngyilkosságot” – mondta a 63 éves a Daily Mail szerint.

„Úgy hiszem, nem ők küldték az SMS-t a főbérlőjüknek, hanem valaki vagy valakik becsapták és elrabolták őket.” Hozzátette:

„Meg vagyok győződve arról, hogy valaki a folyópartra csalta őket, és kegyetlenül megölte a lányaimat.”

A gyászoló édesapa arról beszélt is, hogyan tudta meg a megsemmisítő hírt:

„A fiam telefonált, hogy valószínűleg megtalálták Henriettát. Van egy angyal tetoválása, és az alapján azonosították. Még soha nem éreztem ilyen fájdalmat. Edit, a harmadik lányom is teljesen összeomlott.”

Az ikrek a tragédia előtti szombaton, január 4-én 40 percig beszéltek az édesanyjukkal, és a hívás során mindketten teljesen rendben lévőnek tűntek. Vajon titkoltak valamit a család elől? Mi vihette őket kétszer is a folyó partjára az ezt követő napokban? Ez az ügy legrejtélyesebb pontja.

A lányok életében láthatóan semmi sem utalt komoly változásra. Henrietta – aki egyesek szerint kicsit nyitottabb volt, mint Eliza – az egyik Costa Coffee üzletben dolgozott, Aberdeen Bon Accord nevű bevásárlóközpontjában.

Eliza korábban, egészen a múlt nyárig, egy Abz Cleaning Solutions nevű takarítócégnél dolgozott. A cégvezető, Scott Bousfield így emlékezett rá:

„Soha nem tűnt lehangoltnak vagy szomorúnak. Mindig mosolyogva köszönt, és megkérdezte: »Hogy vagy, minden rendben?«

Szinte soha nem hiányzott a munkából, azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő hat év alatt. Mindig a legjobb tudása szerint végezte a feladatait.”

Eliza tavaly augusztusban küldött neki egy üzenetet, hogy talált másik állást, és a két hét felmondási idő letelte után kilép.

„Ez nem az a fajta üzenet volt, hogy »holnaptól nem jövök be«, amit néha kapunk a takarítóktól. Nagyon is korrekt, összeszedett levél volt, pontosan megjelölve a dátumot, hogy mikor kezdődik és meddig tart a felmondási ideje”

– mesélte Bousfield. Látszik tehát, hogy nem az ő stílusuk a hirtelen SMS.

Így maradtak tehát a lányok Aberdeenben, látszólag minden rendben volt, egészen a sötét, hideg januári éjszakáig. Aztán valami történt, amiért máig nem talál magyarázatot a rendőrség, a helyiek és a család sem.

A kérdések megválaszolatlanok:

Miért mentek kétszer is a folyóhoz?

Miért küldtek furcsa SMS-t?

Hogyhogy hátra hagyták személyes tárgyaik egy részét, köztük Eliza telefonját is?

És vajon tényleg öngyilkosság volt, baleset, vagy – ahogy a gyászoló apa mondja – valaki igazából a folyópartra csalta és meggyilkolta őket?


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Vigyázat! Az aszpirin mindennapos szedése nem ajánlott többé a stroke megelőzésére!
Még mindig sokan hisznek benne, pedig már nem ajánlott az aszpirin rendszeres szedése stroke-megelőzésre.

Megosztom
Link másolása

Annak ellenére, hogy egyre több szakmai ajánlás és kutatás figyelmeztet rá, mennyire megnőhet a vérzések kockázata, emberek tízmilliói továbbra is úgy gondolják, hogy megéri minden nap benyelni egy kis dózisú aszpirint a stroke vagy szívroham megelőzése érdekében. Pedig a friss útmutatások már egyáltalán nem javasolják ezt az idősebbeknek.

A Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának (APPC) hétfőn közzétett felmérése szerint

a 60 év felettiek 57 százaléka, a 40–59 évesek 51 százaléka véli úgy, hogy az előnyök bőven felülmúlják a kockázatokat.

Ez azonban a legújabb orvosi álláspont szerint nincs így.

A kutatásból az is kiderült, hogy majdnem minden ötödik felnőtt, akinek semmilyen személyes vagy családi érintettsége nincs, rendszeresen szed kis dózisú aszpirint – 10 százalékuk konkrétan „majdnem minden nap.

A régi orvosi bölcsesség úgy tartotta, hogy az aszpirin véralvadásgátló hatása csökkenti a vérrögképződést, és ezzel a szívroham és a stroke esélyét, ezért sokan kötelességtudóan be is vették.

Aztán kiderült, hogy ezzel együtt jelentősen nő a veszélyes gyomor-, bél- és agyvérzések kockázata,

ami egyszerűen lenullázza a lehetséges előnyöket.

„Tíz éve még erre esküdtek”

2019-ben az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológiai Kollégium már kimondta, hogy 70 év felett nem ajánlott az aszpirin rutinszerű szedése. A 2022-es frissített iránymutatásból pedig az is kiderült, hogy azoknak se kell elkezdeni, akiknek nincsenek szív- és érrendszeri betegségei, csak egyszerűen „megöregedtek.”

„Az emberek nehezen szoknak le arról, amire évekig azt hallották, hogy hasznos.

Pedig elképesztően fontos tudni, hogy a te esetedben konkrétan tényleg ajánlott-e, vagy sem a kis dózisú aszpirin” – magyarázta a kutatást vezető Kathleen Hall Jamieson, az APPC igazgatója.

Ami a kockázatokat illeti

Az aszpirin vérhígító hatása miatt valóban segít annak, aki bizonyítottan magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik. De önmagában, csak biztonsági tartaléknak, a szakemberek szerint nem érdemes rutinból kapkodni.

A szívbetegség és a stroke továbbra is vezető halálok a nyugati világban, ezért érthető, hogy sokan pánikszerűen szednek be bármit, ami szerintük csökkentheti a kockázatot.

A friss ajánlások viszont világosak:

aki a magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik, annak érdemes lehet a szakorvos tanácsa alapján folytatni a kis dózisú aszpirint,

de a „biztos ami biztos” hozzáállásról az idősebbeknek is sürgősen le kellene szokniuk. Mert hiába tűnik ártalmatlannak az aszpirin, a nem várt, súlyos vérzések kockázata nagyon is valós.


Megosztom
Link másolása