FONTOS

A fuldokló soha nem kiabál és kalimpál, az néma folyamat - így kerüld el a bajt idén a strandon

Hajlamosak vagyunk azt hinni, a baj csak mással történik meg. A pihenés fontos, ám eközben nem szabad elfelejteni a kockázatokat a jó úszó felnőtteknek és a bizonytalanul úszó gyerekek szüleinek sem.

Megosztom
Link másolása

A strandszezon a vidám fürdőzés mellett a megszaporodott vízi balesetek időszaka is, ezért bár csábító lehet a fék nélküli mókázás, észnél kell lenni. Szerencsére az önfeledtség és a tudatosság járhat kéz a kézben, nem ellentétei egymásnak, megelőzéssel elejét tudjuk venni a bajnak.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) szerint tavaly augusztus 1-jéig, tehát nagyjából a fürdőző szezon feléig 93 esetben kellett beavatkozniuk, ezelatt összesen 204 személyt mentettek csak a Balatonból.

A korán és nagy robajjal érkező 2024-es nyár sem indult mentés nélkül. A VMSZ tájékoztatása szerint egy vízibicikliző család sodródott a parttól jogszabályilag megengedettnél távolabb négy kisgyermekkel. A felelőtlen felnőttek senkire nem adtak mentőmellényt, a pici, óvodáskorú gyerekekre sem. Rajtuk karúszó volt, ami nyílt vízen, úszásképtelen gyerek esetében semmire nem jó.

„Kollégáink elmagyarázták nekik, hogy ez nagyon veszélyes, amit a szülők szerencsére azonnal megértettek, és ki is bicikliztek a partra” - adta hírül a VMSZ a friss esetet.

Kamaszokat is menteni kellett, akik csak a szerencsének köszönhetik, hogy nem történt baj. Elsodródtak a parttól kajakjaikkal, az egyikbe pedig szivárogni kezdett a víz. Mobiltelefon nem volt náluk, egy közelben manőverező vitorlás figyelmességből kérdezett rá, hogy mi a helyzet. Így tudták riasztani hozzájuk a vízimentőket. Egy gumimatraccal elsodródott nőt is menteni kellett már júniusban a Balatonból.

Ezek az esetek nem arra valók, hogy bárki felett pálcát törjünk, sokkal inkább arra, hogy a megelőzésre és tudatosságra tanítsanak.

Sajnos minden évben visszatérő probléma, hogy az emberek túlbecsülik a képességeiket a vízen. Nem elég ugyanis jó úszónak lenni, és ha baj van, sem akkor fogjuk tudni kimenteni a szerettünket, amikor az segítségért kiált integetve.

A fuldokló ember ugyanis soha nem integet, és soha nem kiált segítségért, mert erre fizikailag képtelen.

Ha van kártékony hozadéka a vízimentős hollywoodi filmeknek, akkor az az, hogy sokan még ma is azt hiszik miattuk, hogy egy hajóbaleset vagy egy félresikerült velencei tavi vízibiciklizés után az emberek félreérthetetlen jelzéseket küldenek a külvilág felé fuldoklásukról. De ez nem így van. A fuldoklás mindig néma folyamat.

Ha a bajbajutott még a vízfelszínhez közel van, akkor üveges tekintettel próbálja oldalirányban vagy előrefelé tartani a kezeit, miközben szájjal a víz felszíne felé közelít, a fejét pedig hátra szorítja.

A mozdulatok ilyenkor reflexből jönnek, az ember nem kontrollálja magát, ezért biztosan nem tud integetni, vagy fel-felnyomni magát a víz felszínére.

Ha valaki egyszer elmerül, akkor már ez a fiziológiai mechanizmus lép életbe. Sajnos a legjobb úszó is elmerülhet, vagy felléphet nála egészségügyi probléma, ami miatt fuldokolni kezd – az pedig az ő esetében sem néz majd ki másképp. Magyarország vizei nem átlátszóak, és a gyakorlattal rendelkező vízimentők is nehezen találnak meg elmerült embert ilyen viszonyok közt, már csak ezért is jó elkerülni a bajt.

Mi vezethet fuldokláshoz?

Mondjuk vízi sportok közben egyetlen szerencsétlen mozdulat is eredményezheti azt, hogy valaki a vízbe fordul. A vízbe esett ember pillanatok alatt elmerül, és néha vissza tudja tartani a lélegzetét, így elkerülve, hogy azonnal víz kerüljön a légcsövébe. Ám gyakran a sokk hatására a reflexek miatt levegőt vesz a víz alatt, ami könnyen vezet katasztrófához.

A mentőmellény nem strandeszköz, szögezi le a VMSZ. Megfelelő módon kell viselni, és ők maguk mindenkinek ajánlják a viselését, aki nyílt vízre megy.

A mentőmellény nem ciki, hanem felelős döntés.

A vízbe ugrálás jó mókának tűnik, de egy rosszul mért vízmélység csonttöréshez vezethet, ha felhevült testtel hirtelen ugrik valaki hideg vízbe, akár reflexes légzésmegállás is bekövetkezhet, vagy szívritmuszavar, ami a vízbe került embert a fuldoklásig sodorhatja.

Azt például tudtad, hogy túltelített gyomorral, egy kiadós étkezés után sem jó hideg vízbe menni lazulni egy kicsit? Az emésztés folyamata és a hideg víz együttesen okozhat az arra hajlamosaknál szívritmuszavart.

Ne menj el valaki mellett azért, mert részeg! Kisgyerekek, ittas emberek vagy mozgásukban korlátozottak sekély vízben is megfulladhatnak, ezt ne feledd - és ezt senki nem érdemli.

Mit tehetsz azért, hogy elkerüld a vízi baleseteket:

Sose becsüld túl magad! Vízi balesetek esetén rengetegszer az a kiindulópont, hogy a fürdőzők nem mérik fel a kockázatokat, és azt hiszik, őket valamilyen oknál fogva nem ragadhatja el a víz.

1. Figyeld az időjárás jelentést megbízható oldalakon!

Figyeld napjában akár többször is az időjárás jelentést - megbízható meteorológiai oldalon, figyeld az UV sugárzásról szóló jelentéseket, a víz hőmérsékletét és a szélerősség változásait is. Ha vihar-előrejelzést kapsz, bármilyen vonzóak is a hűs habok, ne menj a vízbe.

Van egy nagyon izgalmas viharjelző kvíz is, amiből kiderülhet, mennyire ismered az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket.

2. Töltsd le a segélykérő appot!

Létezik egy BalatonHelp applikáció, amivel ma a leggyorsabb a segítségkérés, ha bajbajutott embert látunk, vagy minket ért veszély a vízen.

„Amennyiben a BalatonHelppel riasztanak minket, szolgálatvezetőnk látja a segítséget kérő GPS koordinátáit a monitoron és a telefonszámot is, amiről érkezett a segélykérés, így azonnal hívja is a segítségkérőt. Műszaki mentést is a leghasznosabb BalatonHelpen keresztül kérni” - fogalmaz a VMSZ.

3. Legyen nálad mentőmellény!

A már említett mentőmellény legyen olyan alapfelszereltséged, akár egy tubus naptej. A karúszó nem elég! A Balaton körül egyébként idén már nyolc mentőmellény állvány áll, amelyből különböző méretű gyerekmellényeket vehetnek el az emberek, amíg a strandon tartózkodnak. Állványonként 12 darabról van szó.

A Siófoki Nagystrandon, Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon, Balatonkenesén a Bezerédj Strandon, Alsóörsön a Községi Strandon, Balatonlellén a Napfény Strandon és a BAHART kikötőjében, Keszthelyen a Városi Strandon, valamint Gyenesdiáson a Diási Játékstrandon érhetők el.

4. Gyereket soha ne engedj egyedül a vízbe!

Fáradtan ne matracozz vagy SUP-ozz akkor sem, ha biztos úszó vagy, mert ha bealszol és úgy fordulsz a vízbe, könnyen kész a tragédia.

Mit tegyünk, ha fuldoklót látunk?

Azonnal riasszuk a Vízimentőket akár a 112-es segélyhívón is. A fuldokló kimentését tapasztalt szakértőre kell bízni, mert

a fuldokló önkéntelenül csapkod és ahogy szeretné magát a felszínen tartani, mindenben és mindenkiben megkapaszkodik, ezzel akaratlanul is maga alá nyomja a mentésére sietőt is.

Ha nem megfelelően alkalmazzák rajta a speciális mentési fogásokat, akkor a mentő is bajba kerül. Ha valaki sziklaszilárdan biztos a mentési tapasztalatában, és a fuldokló után megy, óvatosan közelítse meg őt emiatt.

Ha a bajbajutott már szárazföldön van, szükség esetén alkalmazzuk az újraélesztést. Akár eszméleténél van, akár nem, ki kell hívni hozzá a mentőket, mert a fuldoklás vagy más egészségügyi panasz is járhat később jelentkező tünetekkel.

Ha nem ismered a vízi baleset utáni elsősegély nyújtás szabályai, vagy hirtelen leblokkolsz, akkor is akadhat segítség: a Balaton körül 85 helyen van mentőöv tábla. Ezeken lépésről lépésre leírják, mikor mit kell tenned.

A legjobb mégis az lenne, ha kellő körültekintéssel baleset nélkül élveznéd ezt az idei forró, de nagyon szép nyarat.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
„Valaki a folyópartra csalta a lányaimat és kegyetlenül megölte őket” - állítja a Skóciában eltűnt magyar ikrek gyászoló édesapja
Ez a tragédia megrázta Aberdeent – és Magyarországot, most mindenki kétségek között várja a válaszokat, hogy mi is történhetett valójában a két elhunyt testvérrel.

Megosztom
Link másolása

2025. január 7-én, kedd hajnalban Aberdeen dermesztő éjszakai csendjében éles hangok hasítottak a levegőbe a Dee folyó irányából. Kiáltások voltak? Segélykiáltások? Mára talán mindenki elfelejtette volna ezt a rövid, nyugtalanító incidenst, ha a városban közben ki nem derül, hogy pontosan ekkor tűnt el két fiatal magyar testvérvérpár.

A két lány, ahogy a fényképeik mutatják, szinte tükörképei voltak egymásnak. A 32 éves Eliza és Henrietta együtt éltek, hasonlóan gondolkodtak, és a beszámolók szerint tökéletesen kiegészítették egymást ebben az óceánparti skóciai városban, amely gyökeresen eltért attól a magyarországi kis falutól, ahol felnőttek.

Miután megérkeztek Skóciába, úgy tűnt, minden a terveik szerint alakul. Mindketten találtak munkát, és bárki, aki kapcsolatba került velük, kiegyensúlyozottnak, megfontoltnak és szorgalmasnak látta őket – legfeljebb kissé zárkózottnak.

Egészségügyi vagy anyagi gondokra semmi sem utalt. Mindez csak még rejtélyesebbé teszi a január 6-án és 7-én történteket.

Vajon öngyilkossági szándék húzódik meg a két testvér halála mögött, esetleg valamilyen szörnyű véletlen katasztrófa vezetett a tragédiához? Vagy – ahogyan a lányok könnyeivel küzdő édesapja sejteti – egy harmadik félnek is köze lehetett a halálukhoz?

Bár a Police Scotland (Skócia Rendőrsége) továbbra sem talált semmiféle gyanús körülményt, mindhárom elmélet valós lehetőségként merül fel.

A testvérpár életének utolsó 12 órájában történt események a legzavarbaejtőbb kérdéseket vetik fel.

Ebben az időszakban ugyanis kétszer is a Dee folyó déli partján jártak. Először visszasétáltak a belvároson keresztül a bérelt lakásukba, amely körülbelül egy mérföldre volt a folyótól, a Charlotte Streeten.

A második látogatásuk után azonban már nem tértek haza. Soha többé nem látták őket élve. Az aberdeeni térfigyelő kamerarendszer felvételein látható, ahogy január 7-én hajnali 2 óra 12 perckor a Victoria Bridge-en átkelve haladnak a Dee túloldalára.

Ugyanebben a pillanatban, 2.12-kor érkezett egy SMS is Henrietta telefonjáról a főbérlőjüknek. A szöveg szerint nem szándékoztak visszatérni a lakásba.

Az a felvételeken nem látszik, hogy séta közben valóban ők küldenek-e üzenetet.

Amikor azonban a főbérlő ezt az üzenetet elolvasta, azonnal a helyszínre sietett, ahol megtalálta a lányok legtöbb személyes tárgyát, köztük Eliza telefonját is. Tehát nyoma sem volt végleges kiköltözésnek – és az üzenetet küldő mobiltelefon azóta már nem volt elérhető a hálózaton. A megdöbbent főbérlő rögtön értesítette a rendőrséget.

Egy hónappal később már tudjuk, hogy a testvérpár halott. Amit azonban nem tudunk, az az, hogy miért történt mindez. A lányok édesapja, Miklós ugyanezt a kérdést feszegeti, és a rendelkezésére álló információk alapján saját következtetéseket von le.

„Fogalmam sincs, mi történt a lányaimmal, de biztos vagyok benne, hogy nem követtek el öngyilkosságot” – mondta a 63 éves a Daily Mail szerint.

„Úgy hiszem, nem ők küldték az SMS-t a főbérlőjüknek, hanem valaki vagy valakik becsapták és elrabolták őket.” Hozzátette:

„Meg vagyok győződve arról, hogy valaki a folyópartra csalta őket, és kegyetlenül megölte a lányaimat.”

A gyászoló édesapa arról beszélt is, hogyan tudta meg a megsemmisítő hírt:

„A fiam telefonált, hogy valószínűleg megtalálták Henriettát. Van egy angyal tetoválása, és az alapján azonosították. Még soha nem éreztem ilyen fájdalmat. Edit, a harmadik lányom is teljesen összeomlott.”

Az ikrek a tragédia előtti szombaton, január 4-én 40 percig beszéltek az édesanyjukkal, és a hívás során mindketten teljesen rendben lévőnek tűntek. Vajon titkoltak valamit a család elől? Mi vihette őket kétszer is a folyó partjára az ezt követő napokban? Ez az ügy legrejtélyesebb pontja.

A lányok életében láthatóan semmi sem utalt komoly változásra. Henrietta – aki egyesek szerint kicsit nyitottabb volt, mint Eliza – az egyik Costa Coffee üzletben dolgozott, Aberdeen Bon Accord nevű bevásárlóközpontjában.

Eliza korábban, egészen a múlt nyárig, egy Abz Cleaning Solutions nevű takarítócégnél dolgozott. A cégvezető, Scott Bousfield így emlékezett rá:

„Soha nem tűnt lehangoltnak vagy szomorúnak. Mindig mosolyogva köszönt, és megkérdezte: »Hogy vagy, minden rendben?«

Szinte soha nem hiányzott a munkából, azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő hat év alatt. Mindig a legjobb tudása szerint végezte a feladatait.”

Eliza tavaly augusztusban küldött neki egy üzenetet, hogy talált másik állást, és a két hét felmondási idő letelte után kilép.

„Ez nem az a fajta üzenet volt, hogy »holnaptól nem jövök be«, amit néha kapunk a takarítóktól. Nagyon is korrekt, összeszedett levél volt, pontosan megjelölve a dátumot, hogy mikor kezdődik és meddig tart a felmondási ideje”

– mesélte Bousfield. Látszik tehát, hogy nem az ő stílusuk a hirtelen SMS.

Így maradtak tehát a lányok Aberdeenben, látszólag minden rendben volt, egészen a sötét, hideg januári éjszakáig. Aztán valami történt, amiért máig nem talál magyarázatot a rendőrség, a helyiek és a család sem.

A kérdések megválaszolatlanok:

Miért mentek kétszer is a folyóhoz?

Miért küldtek furcsa SMS-t?

Hogyhogy hátra hagyták személyes tárgyaik egy részét, köztük Eliza telefonját is?

És vajon tényleg öngyilkosság volt, baleset, vagy – ahogy a gyászoló apa mondja – valaki igazából a folyópartra csalta és meggyilkolta őket?


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Vigyázat! Az aszpirin mindennapos szedése nem ajánlott többé a stroke megelőzésére!
Még mindig sokan hisznek benne, pedig már nem ajánlott az aszpirin rendszeres szedése stroke-megelőzésre.

Megosztom
Link másolása

Annak ellenére, hogy egyre több szakmai ajánlás és kutatás figyelmeztet rá, mennyire megnőhet a vérzések kockázata, emberek tízmilliói továbbra is úgy gondolják, hogy megéri minden nap benyelni egy kis dózisú aszpirint a stroke vagy szívroham megelőzése érdekében. Pedig a friss útmutatások már egyáltalán nem javasolják ezt az idősebbeknek.

A Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának (APPC) hétfőn közzétett felmérése szerint

a 60 év felettiek 57 százaléka, a 40–59 évesek 51 százaléka véli úgy, hogy az előnyök bőven felülmúlják a kockázatokat.

Ez azonban a legújabb orvosi álláspont szerint nincs így.

A kutatásból az is kiderült, hogy majdnem minden ötödik felnőtt, akinek semmilyen személyes vagy családi érintettsége nincs, rendszeresen szed kis dózisú aszpirint – 10 százalékuk konkrétan „majdnem minden nap.

A régi orvosi bölcsesség úgy tartotta, hogy az aszpirin véralvadásgátló hatása csökkenti a vérrögképződést, és ezzel a szívroham és a stroke esélyét, ezért sokan kötelességtudóan be is vették.

Aztán kiderült, hogy ezzel együtt jelentősen nő a veszélyes gyomor-, bél- és agyvérzések kockázata,

ami egyszerűen lenullázza a lehetséges előnyöket.

„Tíz éve még erre esküdtek”

2019-ben az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológiai Kollégium már kimondta, hogy 70 év felett nem ajánlott az aszpirin rutinszerű szedése. A 2022-es frissített iránymutatásból pedig az is kiderült, hogy azoknak se kell elkezdeni, akiknek nincsenek szív- és érrendszeri betegségei, csak egyszerűen „megöregedtek.”

„Az emberek nehezen szoknak le arról, amire évekig azt hallották, hogy hasznos.

Pedig elképesztően fontos tudni, hogy a te esetedben konkrétan tényleg ajánlott-e, vagy sem a kis dózisú aszpirin” – magyarázta a kutatást vezető Kathleen Hall Jamieson, az APPC igazgatója.

Ami a kockázatokat illeti

Az aszpirin vérhígító hatása miatt valóban segít annak, aki bizonyítottan magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik. De önmagában, csak biztonsági tartaléknak, a szakemberek szerint nem érdemes rutinból kapkodni.

A szívbetegség és a stroke továbbra is vezető halálok a nyugati világban, ezért érthető, hogy sokan pánikszerűen szednek be bármit, ami szerintük csökkentheti a kockázatot.

A friss ajánlások viszont világosak:

aki a magasabb szív- és érrendszeri kockázatú csoportba tartozik, annak érdemes lehet a szakorvos tanácsa alapján folytatni a kis dózisú aszpirint,

de a „biztos ami biztos” hozzáállásról az idősebbeknek is sürgősen le kellene szokniuk. Mert hiába tűnik ártalmatlannak az aszpirin, a nem várt, súlyos vérzések kockázata nagyon is valós.


Megosztom
Link másolása