FONTOS

Pál Marci: „Az anyák napja nálunk egy kardinális kérdés, hogy teljesen őszinte legyek”

Pál Marci és párja, Ádám örökbefogadási története sok színtéren kiverte a biztosítékot. Mára egy boldog, két gyermekes család, de ehhez sok kitartás és a Család az család mozgalom is kellett.

Megosztom
Link másolása

Pál Marciék küzdelmének hála mára jóval elfogadottabb a szivárvány családok léte Magyarországon. De vajon milyen verset és mesét kell olvasni egy itt cseperedő gyermeknek? Rutai Gábor interjúja.

- Marci, csak hogy egy kicsit képbe helyezzünk, a neved összefügg „A család az család” mozgalommal, illetve a Szivárványcsaládokért Alapítvánnyal.

- Igen a Szivárványcsaládokért Alapítványnak vagyok az egyik kurátora, de azt gondolom, hogy elsősorban egy örökbefogadó apa vagyok, amellett, hogy családjogi aktivista. De a civil életben nagyon unalmas munkám van, egy gyógyszercégnek dolgozom egyébként.

- Amiről Ádámmal ismerni lehet titeket, az az, hogy azonos nemű párként neveltek két örökbefogadott gyermeket. Azt gondolom, hogy nincs ma Magyarországon olyan állampolgár, aki a ti történeteket meghallva nem mondaná azt, hogy „hát ez meg hogy történhet meg?” Csak az egyik részük negatív előjellel mondja, a másik részük pedig (ahova én is tartozom), egyszerűen értetlenül figyeli, hogy micsoda kalamajkákon mentetek keresztül, hogy hozzátok kerülhessen ez a két gyerek.

- Az Andris esetében ez tankönyvszerűen történt, ott semmilyen fennakadás nem volt az örökbefogadásban. A két különbség a két örökbefogadás között az az, hogy az Andrist titkos örökbefogadással fogadtuk örökbe, és én egyéni örökbefogadóként tudtam örökbefogadni. Azért nem szeretem azt, hogy „egyedülállóként”, mert hogy mi soha nem voltunk egyedülállók.

- Csak jogi értelemben.

- Jogi értelemben ez egyéni örökbefogadás, tehát egy gyámja van a gyermeknek, hiszen azonos nemű párok ketten nem fogadhatnak örökbe, nem lehettünk mind a ketten hivatalosan a gyámjai. De amikor mi először bementünk a Tegyeszbe, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatba, akkor már az első adandó alkalommal mondtam, hogy nekem van egy párom, hogy mi bejegyzett élettársak vagyunk, mi együtt akarjuk nevelni ezt a gyermeket, akit majd remélhetőleg örökbe tudunk fogadni. Nagyon nyílt kártyákkal játszottunk, és egyébként minket az egész folyamat alatt párként kezeltek, és párként ugyanúgy Ádám is ott volt a pszichológiai vizsgálatnál, a környezettanulmányon, a papírokban benne szerepelt Ádámnak a neve, tehát együtt ismerkedtünk az Andrissal.

- De jogilag ő kvázi outsiderként volt akkor ott.

- Jogilag ő mostohaszülőnek minősül egyébként, ha szigorúan a jogot nézünk, de különböző gyámmeghagyással, végrendelkezéssel stb-vel azért nagyjából be tudjuk biztosítani azt, hogy ő is jogilag teljes értékűként el tudja látni. Ez persze nem ideális, de nem hagyjuk, hogy a mindennapjaink arról szóljanak, hogy az Ádám nem egy teljes értékű gyámja az Andrisnak én pedig a Hannának nem vagyok az.

- Ha jól tudom, akkor az Andris örökbefogadása környékén tapasztaltak kapcsán kerültetek ti és a mozgalmatok előtérbe.

- 2015-ben indítottuk el az örökbefogadást, és három évre rá 2018-ban fogadtuk örökbe Andrist. Arról az örökbefogadásról tudni kell, hogy akkor is már úgy működött az örökbefogadói rendszer, hogy a házaspárokat előnyben részesítette a törvény.

Tehát ha volt egy örökbe adandó gyermek, azt minden esetben megmutatták egy házaspárnak, és a házaspár igent vagy nemet mondott, és az egyéni örökbefogadók kvázi az utolsók voltak a sorban, utána már csak a külföldi örökbefogadás következett,

vagyis amikor külföldiek fogadták és vitték el a gyereket külföldre.
Tehát így az egyéni örökbefogadóknak mindig nagyon nyitottnak kellett lennie a származás kitételekre, különböző betegségekre, idősebb gyermekre, stb. A házaspárok nagy része mindig fehér, újszülött, szőke, kislányt szeretne. Andris esetében mi úgy tudjuk, hogy majdnem tíz házaspár döntött úgy, hogy ő nem szeretné az Andrist örökbefogadni, és utána jöttünk mi. Ha mi nemet mondunk, akkor ő valószínűleg külföldre ment volna, vagy vagy maradt volna bent a rendszerben. Tehát így jöttünk mi 2018-ban.
Aztán két évig nem is nagyon volt semmi, és 2020 nyarán kaptunk egy fülest ismerősökön keresztül, hogy készül egyfajta kommunikáció a kormány oldaláról, ami a szivárványcsaládokat fogja kipécézni, és a szivárványcsaládokkal próbálnak meg ellenségképet összerakni. Akkor azon gondolkoztunk, hogy mi, mint a Dávid és Góliát, mit tudunk csinálni, hogy ne legyünk a békák a fazékban, akiket megfőznek elevenen, és hogy mi, mint család hogyan leszünk képesek azt megakadályozni, hogy ellenségekké váljunk a saját hazánkban.

- Szerintem 10 párból 9 ilyenkor úgy dönt, hogy „húzzunk el innen”. Hogy a fenébe maradtatok ti mégis itt és inkább gondoltátok azt, hogy ezt a Dávid-Góliát küzdelmet megnyitjátok?

- Én kicsit ilyen „párhuzamos valóságnak” érzem, ami ma Magyarországon történik, mert a mi buborékunkban nem tudok mondani egy alkalmat sem, hogy találkoztam volna ilyenfajta diszkriminációval a családunkkal kapcsolatban. Sőt, inkább pozitív diszkriminációval találkoztam, mondjuk a bölcsődei beíratásnál.

- Na jó, de ehhez azért az is kellett, hogy ti megnyomjátok a gombot. Mert hogyha azt mondom, hogy az ország egy része fel van háborodva, hogy azonos nemű párnak örökbe lehetett fogadni, azzal kapcsolatban azt érzékelem, hogy az ő arányuk jelentősen csökken.

- Erre konkrét számaim vannak egyébként, mert 2019-ben csinált a Medián és a Háttértársaság közösen egy LMBTQ-kutatást, és abban megkérdezték az embereket, hogy

szerintük azonos nemű szülők ugyanolyan jó szülők-e, mint a többi szülő. Ez a szám 2019-ben 24 % volt, és ez a szám 2023 novemberére felugrott 66 %-ra.

Tehát egy nagyon erőteljes átrendeződés volt az elmúlt években, ami a Család az család mozgalomnak volt köszönhető.
Akkor itt válaszolok is a kérdésedre, hogy mi mit keressünk itt: ezt keressük itt, ez itt nekünk egy missziónk lett. Nekünk azért itt van egy nagyon kényelmes, komfortos életünk, itt van a családunk, itt vannak a barátaink, itt van a kultúránk, nagyon elcsépelt, hogy a hazánk, de ez itt van, és mi nem akartunk elmenni külföldre, mi itt szerettünk volna élni. Szerettünk lejárni Balatonra hétvégén, szeretjük, hogy itt vannak a nagymamák, és mi azt gondoltuk, hogy veszteni valónk tulajdonképpen nincsen azzal, hogy mi megpróbálunk szembe menni ezzel a fajta támadással.

- Mondhatnám, hogy rendkívül naiv.

- Teljesen, abszolút. Ebben teljesen igazad van. Ez egy nagyon naiv megközelítés, de hogy ha nem próbáljuk meg, akkor nem is tudtuk volna meg, hogy mi történik. A legrosszabb szcenárió esetén összepakolunk és elmegyünk. Ez még mindig ott van, mint lehetőség, de én bele akarok nézni a gyerekeim szemébe is X évvel később, hogy mi mindent megpróbáltunk, hogy ti majd úgy nőhessetek fel, hogy ne legyetek ufók az osztályban, és ne úgy nézzenek rátok, mint valami különleges „egyedekre”.

- Óriási siker, hogy ekkora arányt sikerült fordítani, azok körében, akik pozitívan értékelik azt, hogy azonos nemű pároknál is pontosan ugyanolyan körülmények között fel tud nőni egy gyerek. 
De vannak gondolom kihívások is. Ha az ember elővesz bármilyen mesét, verset, Jancsi és Juliskától kezdve, a János Vitézig, akkor folyamatosan a heteronormatív felállással találkozik. Akkor a könyvből felnéz a gyerek, azt látja, hogy apa van és apu, és akkor nézi még egyszer a mesét, hogy biztos majd most jön az a rész.

- Amikor Andis hozzánk került, egy évvel később azon kaptam magam, hogy bármilyen mesekönyvet, amit olvasunk, abban mindenhol anya-apa és ez a világ van, ami teljesen rendben van, hiszen az életünk 99 százaléka ebben a heteronormatív világban van, ami oké, nincs is ezzel semmi baj, de vannak másféle családok, vannak szivárványcsaládok. Több mint 4100 gyerek nevelkedik ilyen szivárványcsaládokban Magyarországon, több mint 2000 ilyen család van, ami egy jelentős szám. Szekszárdon kb. ennyi gyerek van. És nem voltak olyan mesék, nem voltak olyan versek, amiben ezek a gyerekek, ezek a családok magukra ismerhettek volna.
 Mi kiadtuk az első olyan szivárványcsaládoknak szóló mesekönyvet, a Micsoda Család címmel, ami Lawrence Schimel írt. Ez két történeten keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét, de egyébként nem is a szivárványcsaládokról szól, hanem nagyon hétköznapi szituációba helyezett reggeli, meg esti történet.

- Eleve az örökbefogadott gyerekeknek az edukációja külön megtanulandó feladat, mert nem hallgathatjuk el, hogy mik az ő gyökerei, és ezt különböző életkorban különbözőképpen kell nekik kommunikálni. Csak ugye a ti esetetekben még van egy plusz extra történetet is. Ez mennyire okoz nektek napi fejtörést?

- Nem erről szólnak a mindennapjaink. Ez egy heteronormatív világ, a gyerekeink, hogyha elmennek a bölcsődébe, iskolába, ott mindenkinek anyukája, meg apukája van. De valakinek egy anyukája van csak, valakinek egy apukája. Az Andisnak van örökbe fogadott osztálytársa, a Hanna bölcsődéjében van egy másik szivárványcsalád. Azért már egy kicsit kezd színesebbé válni.

- Mikor jön az első kérdés? Melyik életkorban? Ezt az Andris alapján már tudjátok talán. Vagy nem is életkor, hanem valamilyen esemény? Ez hogy történik?

- Az anyák napja nálunk egy kardinális kérdés, hogy teljesen őszinte legyek. Az óvodai középső és nagycsoportjában ott már azért az Andris kérdezősködött a szülőanyukájáról, ami tök jó, mert hogy mi erről mindig is nagyon nyíltan próbáltunk beszélni. De nehéz.

- Nem azért, mert dühös ilyenkor a gyerek, aki nem tud valamit megélni ilyenkor?

- A szülőanyának, a vér szerinti szülőknek a kérdése örökbefogadottaknál, az mindig egy olyan topik, ami ott van a gyerek fejében, és ott is kell, hogy legyen. Én nem érzek az Andrison dühöt, én azt gondolom, hogy őt ez izgatja, hogy érdekli, hogy ő hogyan került ide, és hogy ki az ő szülőanyukája.

- Igen, csak egy hetero párnál egy anyák napja az örökbefogadás esetén is könnyen megugorható történet, sőt nagyon sokan csinálják azt, hogy az örökbefogadó anyukának adnak egy virágot, és egy másikat pedig elhelyeznek a igazi vér szerinti anyukának. De egy homoszexuális kapcsolatban ugye ez nehezebb.

- Igen, de abba is gondoljunk bele, hogy a mi gyerekeinknek soha nem volt anyaképük. Az „anya” szót, azt ő soha nem úgy értelmezte, mint ahogy te, vagy akár én is értelmezem. Neki mást jelent az anyának a szerepe, amit mi megpróbáljuk a lehető legjobban pótolni. A szeretetet, a törődést, azokat az érzéseket mi is meg tudjuk neki adni, mint amit egy anya meg tudna adni, és én azt gondolom, hogy ezek nem nemi szerepeknek a kérdése. 
Azért annak örülnék, ha az apák napját is legalább olyan vehemenciával ünnepelnék meg, mint az anyák napját, és most az Andris egy olyan suliba jár, ahol idén először hivatalosan is meg fogják ünnepelni az apák napját.

- Akkor lehet neki mondani, hogy „oké, az anyák napja az olyan, amilyen, de az apák napja neked dupla buli.”

- Igen, „neked dupla buli”.

- Amúgy ez nagyjából olyan, mint amikor karácsonyt ünnepelnek óvodában, iskolában, és közben meg elfeledkeznek az egyéb vallásokról.

- Ez most, hogy mondod, egy jó megközelítés. De nincs ezzel baj, én ezt túl píszíséget sem szeretem, ezeket senki nem akarja felülírni, nem akarjuk átírni.

Mi ebbe a mostaniba szeretnénk betagozódni, nem akarjuk, hogy ne legyen anyák napja, nem akarjuk az anyák szerepét fellazítani. Mi abszolút nem ebben hiszünk,

hanem mi azt gondoljuk, hogy mi mind a ketten apák vagyunk, és hogy mi mind a ketten férfiak vagyunk, és hogy mi nem tudunk anyák lenni, és nem is akarunk anyák lenni. De azt gondoljuk, hogy legalább annyira jó szülők tudunk lenni, mint hogyha egy anya meg egy apa van, és ugyanazt meg tudja kapni a mi kisfiúnk, hiszen ez nem feltétlenül nemi szerepektől függő, és ő egy ilyen családban nő fel, neki ez a normális, és attól mi még nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak, mint bármelyik másik család, ahol egy anya meg egy apa van. Azt gondoljuk, hogy a gyerekeink ugyanazt tudják majd nagykorukban megélni, és ugyanúgy tudnak majd kapcsolódni a többségi társadalomhoz, mint bárki más. Ők sem lesznek se jobbak, se rosszabbak, és ezt nem csak én mondom egyébként, hanem a kutatások is ezt mondják, hogy a szivárványcsaládban felnövő gyerekek ugyanúgy teljesítenek egy nagyon hosszú spektrumon. Őszintén szólva egy kicsit jobban is, mert hogy a szivárványcsaládban felnövő gyerekek sokkal tervezettebb családban vannak. Nem pottyant csak oda, és ezért ezek a gyerekek egy icipicit jobban teljesítenek.

- Jelen pápánk pedig úgy tűnik, mint hogyha nyitna, és a görcsös, régi dogmákat elkezdené ő is feszegetni.

- Megáldhatják az egynemű párokat a katolikus papok, hogyha szeretnék.

- És gondolom, hogy Magyarországon is bármelyik megteszi.

- Szerintem a magyar katolikus egyháznál kiadhattak valamit, hogy ők ezt nem követik. Ez nem egy kötelező direktíva. Tehát ezt szerintem az adott államnak az egyháza eldönteti, hogy szeretnék követni vagy nem.

- Lássuk a jövőt. Mi az, amit lehet most még tenni? Lehet-e még valamit tenni? Mi lenne az, amivel ti elégedettek lennétek?

- Én azt gondolom, hogy még van lehetőség az érzékenyítésre, és én szeretném, hogyha az érzékenyítés szó az visszakapná azt a pozitív töltetét, aminek szerintem kéne lennie. A házassági egyenlőségnek a támogatása is nagyon magas számra rúgott. Ez 47 vagy 49 százalék a korábban említett kutatásban, ami azért egy nagyon érdekes szám, mert látjuk az elmúlt négy-öt évben, milyen kormányzati propaganda volt az LMBTQ közösségek ellen. Voltak olyan pontok ebben a kutatásban, ahol működött a propaganda, a család kérdésében viszont nem. Tehát a szivárványcsaládok kérdésében, a szülőségben, az egyelő házasságban.

- Az emberek hajlandók itt inkább a gyerek érdekeit szem előtt tartani? Tehát lehet, hogy azt mondják, hogy na jó, a melegek ne házasodjanak össze, de az a szegény árva gyerek, akkor már inkább kerüljön oda.

- Abszolút. Amivel leginkább tudtunk kapcsolódni a többségi társadalomhoz, az a szülőség volt, azok a gyerekek voltak. De hogy mi mikor dőlnénk hátra, és mikor mondanám azt, hogy na, akkor most itt elértük azt, amit el akartunk érni, az az, amikor mondjuk nem lenne szükség a Szivárványcsaládokért Alapítványra, amikor te nem hívsz meg engem azért beszélgetni, mert hogy szivárványcsalád vagyok, és nem kéne pride-ot szervezni, nem kéne Szivárványcsalád találkozókat szerveznünk, semmi egyebet, mert hogy unalmassá válunk.
Budapesten azért másképp működik, mint a vidéki Magyarországon, vagy inkább mondjuk így, hogy Budapesten kívül, de itt is vannak nekem nagyon jó tapasztalataim. Pár évvel ezelőtt történt Balatonon, mikor elért az Andris egy olyan kort, hogy mondtuk Ádámmal, akkor most elkezdhetünk vitorlázni. Kibéreltünk egy hajót, egy oktatóval együtt, és kimentünk a vízre első nap. A hajós oktató kérdezgetett minket, hogy te mit dolgozol, te hol laksz? Másikat is megkérdezte, hol laksz, és ugye ugyanott. És akkor láttad, hogy így szép lassan kezdi összerakni a fejében, hogy most akkor mi hogy vagyunk együtt. Mikor már kezdtünk kikötni, akkor mondtuk, hogy másnap jövünk a kisfiunkkal. Rám nézett, hogy mivel jöttök?! Andris, négy éves, és most ő is velünk lesz holnapi nap, egy nagyon tündéri kissrác, és minden oké lesz. Nem is mondott semmit ez az oktató. Másnap visszajöttünk, Andris is ott volt, én is ott voltam Ádámmal. Lenyomtuk az egész napot, az Andris kilóra megvette ezt a pasit, mikor Tihanyban kikötöttünk, hajós sapkát vett neki ez az ürge. Emlékszem, hogy az Andris lefeküdt aludni a hajóban délután, és

akkor ez a pasi azt mondta, hogy fú, srácok, én undorodtam tőle, amik ti vagytok, és tegnap nagyon be kellett rúgnom hozzá, hogy én ma itt tudjak lenni.

De én azt láttam, hogy ez a gyerek boldog, én azt láttam, hogy ti így működtök, és hogy ezt ő nem gondolta volna, hogy végig tudja csinálni, de hogy ő nagyon pozitívan csalódott ebben az egészben.

Szóval az a baj, hogy nem lehet mindenkivel elmenni vitorlázni Magyarországon, pedig tök jó lenne.

Még az ilyen legkeményebb, homofób embereket is, hogyha egy icipicit együtt lehetne tölteni időt, és tényleg emberként tekinteni egymásra, akkor látnák, hogy mi nagyon ugyanúgy működünk, nagyon ugyanazok a prioritásaink, mint bármelyik másik embernek.

A cikksorozat együttműködő partnere a radiocafé 98.0.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A demencia jele, amit már 5 évvel a diagnózis előtt kiszúrhatsz a bankszámládon!
Ez a szokatlan jel felzárkózik a többi korai jelzés mellé, de sokkal hihetetlenebb azoknál.

Megosztom
Link másolása

Szakértők figyelmeztetnek: a pénzügyi problémák felbukkanása korai jelei lehetnek a demenciának, és ezek a tünetek akár öt évvel a diagnózis előtt is tettenérhetőek.

A kutatók pénzügyi és orvosi nyilvántartásokat elemeztek, és rájöttek, hogy a demenciával diagnosztizált emberek bankszámláin már évekkel az egészségügyi problémák felismerése előtt megjelennek a figyelmeztető jelek.

A New York-i Federal Reserve kutatói észrevették, hogy azok, akiket később demenciával diagnosztizáltak, már a diagnózis előtt elfelejtették feladni a számláikat és romlott a hitelminősítésük:

„A fizetési késedelmek mellett a korai stádiumú Alzheimer-kór és hasonló betegségek hatással lehetnek az új számlák nyitására, az adósságok felhalmozására, a hitel felhasználására és a hitel összetételére.”

Marcey Tidwell elmesélte a The Sun-nak, hogy miután édesanyját 2020-ban demenciával diagnosztizálták, átnézte annak pénzügyi nyilvántartásait, és észrevette a romló mentális egészség jeleit, amelyek egészen 2015-ig visszanyúltak, beleértve a nagy összegű pénzfelvételeket, melyek a megtakarításait érintették. Karen Lemay elmondta, hogy

akkor vették észre apja demenciáját, amikor felfedezték a sok késedelmes fizetést és felszólító levelet.

Jayne Sibley pedig arról számolt be, hogy anyja gyakran vett fel pénzt automatákból és adott bárkinek, aki csak kérte.

„Túl sokat költött olyan dolgokra, amikre nem volt szüksége. Véletlenszerű tárgyakra, tisztítószerekre, luxus ételekre. Telefonos csalások áldozata lett.”

Szakemberek kiemelték: „A demenciában szenvedők idővel elveszíthetik a döntési képességüket, ezért fontos tudni, mit kell tenni ebben a helyzetben.”

Továbbá azt tanácsolták:

„Amikor a jövőbeli ellátásodról gondolkodsz, fontos megbeszélni a kívánságaidat családoddal, barátaiddal és az egészségügyi szakemberekkel, és felírni, hogy mit szeretnél.”

Ezt megteheted egy Előzetes Gondozási Terv elkészítésével, ügyvédnél, közjegyzőnél, vagy ha jó a kapcsolatod a családoddal, elég nekik odaadni a papírt.

Az Előzetes Gondozási Terv tartalmazza a jövőbeli ellátásra és támogatásra vonatkozó kéréseidet, beleértve az orvosi kezeléseket és az életvégi ellátást is. Bár jogilag nem kötelező érvényű, segít a gondozóidnak megérteni és tiszteletben tartani a kívánságaidat.

Ha demenciád van, fontos, hogy mielőbb készíts egy ilyen tervet, mert a betegség előrehaladtával egyre nehezebb lehet döntéseket hozni vagy kifejezni a kívánságaidat.

Próbálj meg bevonni közeli családtagokat, barátokat, valamint egészségügyi szakembereket is."


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Betegség miatt távolították el Janicsák Veca méhét, többé nem szülhet gyermeket
A kálváriája a kislánya születése idején kezdődött, miómával.

Megosztom
Link másolása

Sokan tudják, hogy Janicsák Vecának van egy kislánya.

Azt viszont kevesen, hogy többé már nem szülhet gyermeket.

Egy betegség miatt eltávolították a méhét. A kálváriája a kislánya születése idején kezdődött, miómával.

Az énekesnő az RTL Reggeliben a miómatudatosság hónapja miatt mondta el mi történt, éppen azért, hogy felhívja a figyelmet a miómára.

"Én miómás beteg voltam többszörösen is, a méhemet eltávolították, jól ismerem minden apró részét"

- mondta.

"Aki megszokja ezt az állapotot, az azt hiszi, hogy ez természetes, mert ugye ez a menstruációs ciklus teljes változását idézi elő. Hosszabb is lesz, mennyiségileg sokkal több, és egy idő után az embernek a teljes szabadságérzését is elveszi. Nagy fájdalommal jár, a kisgyermekem megszületése után kevésbé rossz, viszont az, hogy két hétig tart akár egy ciklus, eléggé megviseli az embert "

- tette hozz.

Szerinte a sajtó nem foglalkozik eleget a mióma kérdésével. Arra buzdította a nőket, hogy ha hasonló panaszaik vannak, mint amilyeneket ő tapasztalt, minél előbb forduljanak orvoshoz, mert a betegség akár méheltávolításhoz is vezethet. Úgy véli, a halogatás nem segít, és ha műtétre van szükség, jobb minél előbb átesni rajta.

"Ezt rendszeresen figyelni kell, mert pillanatok alatt megnő. Nekem olyan szinten megnőtt, hogy már kidudorodott a vége felé… Nekem már nem sok választásom volt, mivel akkor már megvolt a kislányom, ezért könnyebben meghoztam ezt a döntést, vagy bólintottam rá. Nagymamámnak ugyanúgy volt, anyukámnak is, ez örökletes is lehet".

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindent a házassági szerződésről: 9+1 ok, amiről jobb ha tudunk!
A házassági szerződés megvéd a bizonytalanságtól, kiszámítható, védelmet biztosít a házasfelek különvagyonának, valamint számtalan közös kockázat is kizárható.

Megosztom
Link másolása

A házassági szerződés mindenki számára előnyös lehet, de hogy mik is ezek, ezekről kérdeztük meg szakértőnket Dr. Bagi Évát, az RSM családjogi és válóperes ügyvédet.

1. Miért kell a házassági szerződés?

„Bár a házasulandók tisztában vannak azzal, hogy a házasságban minden közös lesz, a tapasztalat az, hogy a házasság fennállása alatt nem foglalkoznak a vagyoni viszonyokkal. Kizárólag az életközösség megszűnését követően fognak feléledni az „enyém-tied-miénk” igények.”

Ha nincs házassági szerződés, akkor a törvényes vagyonjogi szabályok lépnek életbe. Ez azt jelenti, hogy a házasság felbontásakor a közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg a felek között.

Természetesen létezik különvagyon, például a házasság előtt szerzett tulajdon vagy a házasság alatt kapott ajándék, örökség, de ezt bizonyítani kell a vagyonmegosztás során. Emiatt gyakran hosszú bírósági eljárásra lehet számítani.

A házassági szerződéssel a felek saját igényeik szerint rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat.

A házassági szerződés célja, hogy válás esetén egyértelmű legyen a vagyon megosztása, és elkerülhetők legyenek a bonyodalmak. Általában azok kötnek házassági szerződést, akik már többször házasodtak vagy jelentős vagyonnal rendelkeznek.

A házassági szerződésben meg lehet határozni, hogy mi legyen a házasság előtt szerzett vagyonnal, és el lehet különíteni az egyik fél adósságait, így a másik fél mentesül az üzleti kockázatoktól és felelősségektől. Ez azt is jelenti, hogy ha tartozások keletkeznek, azokat nem lehet behajtani a másik féltől.

A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra is, hogy gondoskodjanak a korábbi házasságból származó gyermekek anyagi biztonságáról, valamint a hagyatékba kerülő vagyont és öröklési szabályokat is tartalmazhatja.

Gyakran a gazdag szülők gyermekei kötnek ilyen szerződést, hogy megvédjék a családi vagyont.

2. Mi a helyzet, ha külföldivel köt valaki házasságot?

„Kiemelkedő problémaként jelentkezik, ha eltérő állampolgársággal rendelkező felek házasodnak össze és a házasságkötésük időpontjában még azt sem tudják megjelölni, hogy mely országban (ez lehet akár a saját hazájukon kívül eső 3. ország is) fognak letelepedni, életvitelszerűen tartózkodni.

Az uniós szabályokon belül a házasfelek megállapodásban szabályozhatják, hogy vagyonjogi rendszerükre melyik ország joga legyen irányadó.”

Ha a házassági szerződésben nincs megadva, hogy melyik ország jogszabályai érvényesek, akkor általában a házaspár lakóhelye szerinti jogszabályokat alkalmazzák. Válás esetén ugyanaz a bíróság osztja el a vagyont, amely a válási ügyet is intézi.

Az Európai Unió különböző országaiban eltérőek a házassági szerződések formai követelményei, ezért fontos, hogy a szerződés megfeleljen az adott ország szabályainak.

Mindig annak az országnak a formai követelményeit kell betartani, ahol a szerződést megkötik, függetlenül attól, hogy a házaspár hol él vagy hol válik el.

Például Németországban közjegyzői igazolás szükséges, míg Magyarországon ügyvédi ellenjegyzés kell a házassági szerződés érvényességéhez.

3. Ha külföldön él valaki, de a vagyona máshol van akkor hol kössön házassági szerződést?

A vagyonjogi igények elbírálásánál nem az számít, hogy hol található az adott vagyontárgy. Ez azt jelenti, hogy bárhol is legyen az a dolog, amiről a szerződés rendelkezik, a benne foglaltak szerint kell eljárni jogilag.

Amikor a házaspár házassági szerződést köt, a szerződés minden, a házasság előtt és alatt szerzett vagyonra vonatkozik, legyen az ingó (például autó, pénz, ékszerek) vagy ingatlan (például ház, földterület). A szerződésben rögzítik, hogy mi legyen ezeknek a vagyontárgyaknak a sorsa válás vagy más esemény esetén. Így egyértelművé válik, ki mit kap, függetlenül attól, hogy a vagyon fizikailag hol található.

4. Mitől véd meg a házassági szerződés és kiknek ajánljuk?

A megelőzés nagyon fontos, akár az egészségünkről, akár a vagyonunkról van szó.

„Teljesen elfogadható, hogy a család félti a családi vagyont és senki sem szeretné, hogy egy szerelmi fellángolás elvigye a vagyon felét.”

Ha időben meg lehet előzni a nagy vagyoni problémákat, érdemes tenni érte.

„Családjogi és válóperes ügyvédként

minden házasság előtt álló párnak, különösen azoknak, akik már másodszor házasodnak, azt tanácsolom, hogy készítsenek házassági szerződést. Ez segít megvédeni a vagyonukat és biztosítja a későbbi vagyonmegosztás átláthatóságát.

Tapasztalataim szerint egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést.”

Sok esetben a házassági szerződés célja az egyik házastárs anyagi felelősségének kizárása is. Különösen hasznos a házassági szerződés azoknak, akik jelentős vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeznek, élettársi kapcsolatból házasodnak, vagy akik újra házasodnak és már vannak gyermekeik. Az élettársi kapcsolatok egyre gyakoribbak, és ezeket kiemelten kell kezelni, mert a törvényes vagyonjogi szabályok az együttélés kezdetétől érvényesek, még akkor is, ha a párok csak később házasodnak össze.

Tehát az élettársi kapcsolat beépül a házasságba a házasságkötéssel. A házassági szerződés abban is segíthet, hogy az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon sorsát rendezzék, mielőtt hivatalosan házasságot kötnek.

5. Milyen helyzetekben érdemes mindenképpen vagyonjogi szerződést kötni?

„Egy házassági szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk.

Kifejezetten hasznos lehet, ha egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel.

A házassági vagyonjogi szerződéssel mentesíteni lehet a házasfelet számos kockázattól, így egy vállalkozás gazdasági csődjének, felhalmozott hiteltartozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik házasfél. Házassági szerződés hiányában a házasfelek bármelyike nevére felvett hitel közös adósságnak számít, és a felvett hitel visszafizetéséért mindkét fél felel.”

6. A szerződést csak házasságkötés előtt lehet megkötni?

Házassági szerződést azok is köthetnek, akik házasodni készülnek, és azok is, akik már házasok. Ez a szerződés azonban csak a jövőre vonatkozik, egy meghatározott időponttól kezdve, és a házasság ideje alatt rendezi a vagyoni viszonyaikat.

A szerződést meg lehet kötni az esküvő előtt, de akár a házasság ideje alatt is.

7. Mikor nem lehet házassági szerződést kötni?

Házassági szerződést csak akkor lehet kötni, ha a házaspár együtt él. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg,

de nem sértheti a családi érdekeket, nem teheti tönkre a másik házastársat vagy a családot, és nem lehet a hitelezők megkárosítására használni.

A házassági szerződés csak a házaspár vagyoni viszonyait szabályozhatja, nem érinthet harmadik felet. Például nem használható arra, hogy egyik felet utólag mentesítsék a közös adósságok kifizetése alól.

8. Mikor, hogyan lehet érvényesíteni a házassági szerződést?

„Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy a házasfelek a vagyon megosztásánál csak előveszik a vagyonjogi szerződést és az alapján minden vita nélkül megosztják a vagyont.”

Természetesen hivatkozni kell a házastársak között korábban létrejött házassági szerződésre, és a keresetet benyújtó fél ennek alapján készíti el a vagyonmérleget és kéri a vagyon megosztását.

Fontos szabály, hogy a házassági szerződés csak a házassági együttélés időszakára érvényes.

Az életközösség átmeneti megszakadása nem befolyásolja a szerződésben rögzített vagyonjogi rendszer folytonosságát. Az együttélés megszűnésének időpontja gyakran vitás kérdés. Ezért érdemes a házassági szerződésben pontosan meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján a felek maguk is megszűntnek tekintik a házassági együttélést.

9. Mi történik akkor, ha az egyik fél meghal?

„Ebben az esetben már nem beszélhetünk szokványosan a házasfelek vagyonmegosztásáról, a túlélő házastárs házastársi vagyonjogi igényeinek érvényesítésére a hagyatéki eljárás keretein belül fog sor kerülni.”

A hagyatéki eljárás során a házassági szerződés segítségével lehet igazolni, hogy hogyan tervezték az elhunyt házastársával rendezni a vagyonukat.

A közjegyző ilyenkor különválasztja a túlélő házastárs tulajdonát az örökségből, így a hagyatéki eljárás csak az elhunyt házastárs vagyonára fog vonatkozni.

+1. Milyen egy jó házassági szerződés?

Egy jól megírt házassági szerződés biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a házaspár számára. A házassági szerződés lehetőséget ad a feleknek arra, hogy szabadon rendelkezzenek vagyonukról, akár teljes egészében, akár csak bizonyos részeiről, mindaddig, amíg a törvény nem tiltja ezeket a rendelkezéseket. A törvény csak a formai követelményeket szabja meg, de nem ír elő kötelező tartalmi elemeket a szerződéshez.

Érdemes a szerződésben feltüntetni a felek együttélésének kezdő időpontját, valamint azt, hogy a házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek-e. Ez segít a későbbi viták elkerülésében.

A szerződésben szokás felsorolni a meglévő vagyontárgyakat, meghatározni, hogy azok közös vagy különvagyonba tartoznak, és rendelkezni a különvagyonból származó hasznokról is. Fontos rendezni a cégvagyon tulajdonát is, ha van ilyen.

Különösen lényeges, hogy

a szerződés ne csak az aktív vagyonról szóljon, hanem tartalmazza az adósságokat, kötelezettségvállalásokat és felelősségi szabályokat is.

Ez segít elkerülni a későbbi vitákat és félreértéseket.

Mivel a házassági szerződés nem csak a meglévő vagyon felsorolásáról szól, fontos meghatározni benne, hogyan kívánnak a felek a jövőben a vagyonukkal gazdálkodni, beleértve a később megszerzett vagyonelemeket is. Ez biztosítja, hogy mindkét fél tisztában legyen a jövőbeni pénzügyi tervekkel és kötelezettségekkel.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Sokezer forint rohangál az udvaron - így változtasd paradicsommá a kerted az ijesztő lények segítségével
Az állatvilág nem mindig babaarcú, de néhány ronda lény akár a segítségünkre is lehet a kertben vagy erkélyeken.

Megosztom
Link másolása

A darázs kell a szép rózsához és lédús paprikához, a csigák lebontók, a gyíkok meg pókok pedig megeszik a kártevőket. Velük maradhat egészséges a vetemény, ne irtsd őket - meg azért se, mert védett fajok. Elmondjuk, hogyan teremthetsz édenkertet a védelmükkel, és maradhat a pénztárcában az eszmei értékük. Persze ne csak védett mivoltuk legyen az érv amellett, hogy nem vágunk a véleményünk szerint csúf állatokhoz papucsot. Ne felejtsük el, hogy nem a természetből élünk, hanem vele együtt.

Mindegyik állat a természet fontos része, és hát sokuk védett. Ha pedig védettek, akkor a saját malmodra is hajthatod ezt a vizet: teremts nekik jó életet, így téged is békén hagynak, ráadásul a természet körforgásában vállalt szerepük, például a kártevőirtás szebbé teheti a környezeted.

Néhány védett faj természetvédelmi értéke akár több tízezer forint is lehet, és ehhez nem kell halászsasnak lenniük.

Ezek az apró segítők, mint a vakondok vagy a szarvasbogarak, nélkülözhetetlenek a kártevők elleni harcban és a növények egészségének megőrzésében.

Ha ezek az állatok jól érzik maguk nálad, akkor elvégzik helyetted a piszkos munkát - és csak addig maradnak, amíg az egyéb kártevők is. Rondák, de jó helyen vannak nálad.

Jómagam például a világból ki tudok futni a pókoktól, de tudom, hogy hasznosak, ezért ha a küszöböt nem lépik át, a kertben bátran alapíthatnak családot, eszegethetik a többi rovart, vagy épp szolgálhatnak táplálékul bizonyos fürkészdarazsaknak.

Undorral az arcomon, de elfogadom a létjogosultságukat,

pláne, hogy például a bikapók és a szongáriai cselőpók, a két legrettentőbb magyar pókfaj védett, természetvédelmi értékük 5000 forint per fő.

Akikről nem gondolnád, hogy a kertek védett fajai

A legtöbb félelmetes vagy undorítónak tartott állat egyébként rettentően hasznos az ember számára is. Bár sokszor feltűnhetnek a telkünkön, némelyik lény akár a városi erkélyek balkonládái közt, többségük ártalmatlan jószág, legalábbis nem annyira ostobák, hogy egy náluk jóval nagyobb, simabőrű lényre támadjanak nem számottevő csáprágókkal, fullánkkal vagy bármivel. Ha háborgatjuk őket, persze védekezhetnek, és azon sem kell csodálkozni, hogy ha kézbe vesszük a szarvasbogarat, az harcolni kezd az ujjunkkal.

Nézzünk meg párat azok közül, akiket oltalmaz a természetvédelmi törvény, pedig elsőre nem gondolnánk róluk.

A nyári gyümölcsérés idején például

a darazsak kártékony, már-már bunkó lényeknek tűnnek agresszivitásukkal,

de tavasszal a fiasítás idején, mikor fehérjére van szükségük, a levéltetvekbe petézve biztosítják az ivadékok jövőjét. Emellett a darazsak többsége ritkítja a már említett félelmetes pókok állományát is, az ellenségünk ellensége pedig a barátunk.

Az óriás tőrösdarázs, hazánk legnagyobb darazsa pedig védett, természetvédelmi értéke potom 50 000 forint.

Ha berepül hozzád, semmiképp ne bántsd, elpusztításáért börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Egyébként jámbor óriás ő, nem agresszív, cserébe cserebogarakat falatozik.

A cserebogár-populáció karbantartója még a vakond is, aki lehet, feltúrja a virágágyást, ám egyszersmind meg is tisztítja azt a földet a pajoroktól és kártevőktől.

Közben a földet fellazítja, így ha valami, hát a vakondtúrás a legjobb minőségű föld lehet, amit kaspó csak kívánhat. A nagy kiterjedésű vakondháló miatt viszont sok esetben nem jut a felszínre, és egyszerűen megfulladhat a föld alatt.

Úgy tartják, ahol vakond van, ott bizony kártevő is sok van - amíg dolga akad, addig fogyasztja a termésedet megrágcsáló rovarokat, lótetűt például, ha ezek száma lecsökken, a vakond is táplálékdúsabb földek felé lapátol.

Az egy tévhit, hogy megrágcsálja a gyökérzöldséget, bár tény, hogy kitúrhatja.

Bántani akkor sem ér, mert hasznos és kedves állat, emellett 25 ezer forintos büntetés jár egy példány elpusztításáért.

Magyarország minden hüllőfaja védett, így a legutolsó, egyébként veszélytelen kis faligyík is.

A társasházak lépcsőitől kezdve mindenütt találkozhatunk velük.

Nem fenyegetett faj, hazánkban mégis védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Jámbor jószág, és nagyon jóízűen fogyasztja a férgeket és ízeltlábúakat.

Egyébként a vízaknák siklói, a lábatlan gyíkok és a teknősök is védettek.

Bár kertekben nem jellemző a mocsári teknős, mégis érdekesség, hogy ez a hüllő is vígan él hazánkban. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és a legnagyobb fenyegetés rá csak közvetve az ember: a tavakba kihajított, megunt ékszerteknősök agresszív szaporodása miatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Bábel László kertészmérnök szerint az ékszerteknős

sajnos képes szaporodni a mocsári teknőssel, hibridizál is, ami a faj eltűnését is eredményezheti.

Az éticsiga már annál inkább vendég hazánkban szinte bárhol. A kertészek nagy bánatára védett állat, ahogy az apró fillércsiga is az. Előbbi eszmei értéke 2000 forint, utóbbié 5000 forint.

Bár a csigákat is tarthatjuk haszontalan állatoknak, lebontó szervezetként rendkívül hasznosak a kerti ökoszisztémában.

Például, ha elpusztítjuk a nagy csigákat, az csak olaj a tűzre, később pedig még többen lehetnek.

A csigák ugyanis más csigák tojásait is megeszik, saját fajtársaik és a végtelenül invazív, még kártékonyabb spanyol csupaszcsigáét is.

Nehéz a kannibalizmusra gondolni, amikor az éppen érő epret megrágcsálja, de jusson eszünkbe, hogy távoltartásukra már rengeteg praktika van

– nekem a fahamuval nagyon vékonyan körbeszórás bejön. Vigyázat, a túl sok hamu eltolhatja a talaj pH-értékét, ezért csak gondolatnyi adagot mérjünk ki nagymamásan.

Korhadékok lebontója még a hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékkel bíró nagy szarvasbogár,

ami sokaknak lehet félelmetes, főleg a hímek nagy rágóikkal. Ha nem vesszük a tenyerünkbe őket, ártalmatlanok, cserébe a korhadt fák fogyasztásával javítják a talajéletet.

Magyarország összes denevérfaja védett vagy fokozottan védett státuszt visel.

Egyikük sem vérszopó, mint néhány közép-amerikai társuk, nem ártanak és nem vágynak az ember hajába. Ellenben ritkítják a repülő rovarfajokat, nyugodtabb kerti üldögéléseket biztosítva. Bábel László viccesen megjegyezte, hogy a denevérnek nincs légiforgalmi irányítója, így nem ott repked majd, ahol mi akarjuk. A repülő rovarra megy, az pedig oda száll, ahol fény van. Annyit megtehetünk, hogy növénytársításokkal, ültetésekkel terelgetjük a rovarokat, például a muskátli körül biztosan nem lesznek legyek, amiket megfogna a denevér.

Ki hajtja be a természetvédelmi értéket természetkárosítás esetén?

Védett élő szervezetre a természetkárosítás bűncselekményi tényállásai vonatkoztathatók. Nincs csigarendőrség, és a védett állatoknak sincs testkamerájuk vagy fekete dobozuk, amelyek alapján utólag számonkérhető az ember, de Bábel László szerint tettenéréssel felelősségre vonhatóak vagyunk.

Egy házmester-országban, ha nem vagy jóban a szomszéddal,

egy csigákkal megtűzdelt telek kaszálása végzetes hiba is lehet számodra. Tettenérés esetén jöhet a bírság.

Mivel segíthetsz ezen drága állatoknak?

Hogy feddhetetlen légy, és hogy segítsék a kerted egészséges működősét, jó jóban lenni ezen állatokkal. Alakítsd ki úgy a kerted vagy akár a balkonkertész zugod, hogy nekik is maradjon élettér, és te is jól érezd magad otthon. Biztosíts ezen állatoknak otthont.

A gyíkoknak létrehozhatsz odúkat téglából, kőrakásból, a süniknek hagyhatsz a kert szélén gallyrakásokat, és tegyél ki kis tálkákban vizet számukra a hőségben. Emellett kicsit koordinálhatod is a tevékenységeket, például ha locsolsz, akkor a talajlakó rovarok a felszín felé veszik az irányt, a vakond pedig ott fog túrni, ha szerencséd van. Ezért ne csak a petrezselymet locsold, hanem a kert szélét is, hogy odavonzd a rovarokat - így máris nem lesz, ami elrágja a gyökereket.

Az is lehet Bábel László szerint, hogy kezdetben nem az áhított állatok jelennek meg, és ez így van rendjén.

Például telepítsünk növényeket az egyik eldugott sarokba, amit megehetnek a kártevők. Először ők érkeznek a lakomára, majd előbb-utóbb meg fognak jelenni az őket predáló állatok, és már be is indul a körforgás.

Bábel véleménye, hogy

a lusta kertész a jó kertész - gondoskodjunk a telkünkről, de legyenek benne csalitos részek,

és viselkedjünk úgy, mint a kertünk karmestere, aki nem permetszerrel rohangál, hanem ügyel a természet saját harmóniájára, miközben kerüli a vegyszereket. Így lesz maximálisan élvezhető a kert.

Ha a kerted tele van élettel, az nemcsak esztétikus, hanem hasznos is. A védett állatok, mint a kecskebéka vagy az erdei béka, természetes kártevőirtóként működnek, és segítik a növényeidet a növekedésben. Változtass a kertészkedési szokásaidon, hagyd a boltok polcain a kemotoxot, a szintetikus vegyszereket, és teremts biztonságos élőhelyet ezeknek az állatoknak. Meg fogják hálálni a gondoskodást.


Megosztom
Link másolása