ÉLETMÓD

Kérlek, ne hozz a gyereknek édességet, mert én fogom megenni – titokban, mérgesen és akaratom ellenére

De mi lehet a kiút a csokiba mártott megküzdési technikából? Mentolos víz? Lenmag? Padlón fetrengés? Vagy önismeret és tanulás?
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. február 04.


Megosztom
Link másolása

Nem, nem tudom megállni, hogy stresszhelyzetben ne egyem meg a dugi csokit.

Nem, nem tudom számomra is elérhetetlen helyre tenni.

Nem, jelen élethelyzetben nem tudom magam más módon megnyugtatni.

Nem tudok elmenni futni a három kisgyerek mellől bármikor, amikor stresszhelyzetbe kerülök.

Nem tudom nekik azt mondani: drágáim, anya most bemegy a szobába és szeretne 5, na jó, ne legyünk telhetetlenek, 2 percig csendben a saját levegővételére figyelni, addig kérlek ne tegyetek kárt se egymásban, se magatokban, se a berendezésben.

Nem tudom válogatott cifraságok közepette kiventillálni magamból azt a tehetetlenségből fakadó feszültséget, hogy nem tudom lazán és szeretettel kezelni a gyereknevelés egyes akadályait, mert annak 3 pár kihegyezett gyerekfül lenne a tanúja.

És ami a legfontosabb:

nincs jelenleg olyan érzelemkezelési technikám, ami erre az időszakra könnyen és egyszerűen alkalmazható lenne.

De próbálkozom.

Például az alábbi tudatos/tudattalan trükkökkel.

Gargalizálás mentolos vízzel

Mi az, ami ugyanolyan egyszerűen elérhető, mint a spájzban a gyerekek Mikulás-csokijai és ugyanolyan gyorsan lenyugtat, vagy legalább elveszi a kedvem a csokitól?

Hát például a fogmosás.

Illetve a fogmosásnak egy instant változata, a mentolos vízzel való öblögetés. Mert fogat mosni időbe telik, egy korty csípős víz megcentrifugálása a számban viszont csak pár másodpercet vesz igénybe.

Az hatás pedig ütős.

Hiszen kinek van kedve (vagy legalábbis gusztusa) az After Eight-rajongókon kívül mentolos-kámforos szájízzel csokit enni?

Ezért aztán egy időben rendszeresen tartottam a konyhapulton egy szép, kék üvegben mentolos vizet, hogy ha jön a szükség, kéznél legyen a segítség.

Azonnal működik, hiszen a mentol seperc alatt átveszi az uralmat az ízlelés felett, ha viszont még egy fél percet rászán az ember egy kis gargalizálásra is, a hatás megsokszorozódik.

A gargalizálás során ugyanis a bolygóideget is stimuláljuk, ami optimális működés esetén segít az adott stresszhelyzetből visszaállni a normális kerékvágásba.

Ugyanilyen hatást érhetünk el egyébként énekléssel is: egyfelől amíg éneklünk, nem tudunk enni, másrészt pedig ezzel is kisimítjuk a bolygóideget, eltereljük az elménket a problémáról. Kár, hogy a gyerekeim nem bírják, ha éneklek…

Kömény, len- és szezámmag rágcsálás

Az étkezés utáni, jutalmazásnak vagy stresszcsökkentőnek beállított édességevés problémája legtöbbünknél a gyerekkorban gyökerezik:

- Megetted a főzeléket? Tessék, kapsz érte egy csokit!

- Lecsúsztál az első helyről a futóversenyben? Gyere, együnk egy sütit!

És így tovább. A glükózzal való bensőséges kapcsolatunkat nehéz felülírni, főleg, ha stresszes helyzetről van szó.

Ilyenkor ugyanis a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol, és mivel nem tudja előre felmérni, mekkora energiára lesz szükség az adott feladat megoldására, egyszerre kezd el tartalékolni és az elérhető forrásokból feltankolni.

Az élet pedig tele van olyan stresszhelyzettel, amikor az egyik legegyszerűbb megoldás egy cukros ételt magunkhoz venni.

Ahogy egy dohányos sem gondolkozik el a stresszoldó cigi meggyújtása előtt, hogy milyen más megküzdési stratégiát választhatna még, úgy a cukorra támaszkodóknak is könnyebb egy légzőgyakorlat helyett levenni a polcról egy csokit. Vagy kettőt.

Viszont az édességgel, étellel való önnyugtatást a dohányzáshoz hasonlóan lehet és érdemes valami hasonló, de kevésbé káros dologgal helyettesíteni.

Sokan esküsznek a rágózásra, ami kutatások szerint valóban csökkenti a feszültséget.

A rágót azonban nem mindenki szereti, például a cikk írója sem. Más, hasonlóan sok rágást igénylő étel viszont például a köménymag, a lenmag vagy a szezámmag. Egy ilyen keverék ráadásul az összetevőkben megtalálható magnézium segítségével tovább csökkentheti a stresszt, és sokkal egészségesebb, mint bármilyen rágó.

Ha nem tudsz elfutni, küldd magad padlóra!

A stresszel való megbirkózásnak a szakemberek szerint kétféle típusa van: a problémafókuszú és az érzelemfókuszú.

Előbbi során a stresszt kiváltó okot, ingert igyekszünk megszüntetni, megoldani, legrosszabb esetben otthagyni.

Ha erre nincs módunk (lásd nem tudom otthagyni a három gyerekemet gyakorlatilag egy percre sem), akkor igyekszünk az érzelmeinken keresztül enyhíteni a stresszt.

A szelfreguláció, vagyis az önnyugtatás képessége és ehhez kapcsolódóan saját tolerancia-ablakunk, azaz tűrőhatárunk azonban sok mindentől függ.

  • genetikai adottságok
  • biológiai tényezők
  • aktuális állapotunk (pl.: fáradtság szintje)
  • megelőző tapasztalataink (traumáink, kríziseink szűkíthetik a keretet)

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy egy tartósan fennálló stresszhelyzetből indulunk az aktuális csokievési roham felé (például a hónapok, sokszor évek óta tartó fókuszvesztés, kialvatlanság, stb. ) vagy mondjuk egy erős, akut fejfájásból. Nem mindegy, hogy gyerekkorunkban milyen mintákat kaptunk (ha kaptunk) az érzelmeink kifejezésére, kezelésére (lásd Ha abbahagyod az üvöltést, kaphatsz még egy kocka csokit!)

Felnőttként látnunk kell, hogy mi az, amire egy adott helyzetben hatással lehetünk, és mik azok a tényezők, amikre felesleges a figyelmünket pazarolni.

Egy ilyen gyereknevelési helyzetben például akármilyen durván hangzik, de nem tudok hatással lenni arra, mit tesznek a gyerekeim, mit gondolnak, mit mondanak, hogyan reagálnak.

Irányítani talán valamelyest tudom, de attól, hogy én szilárdan elhatározom, hogy márpedig ők most szépen le fognak nyugodni, bocsánatot kérnek egymástól majd közösen elpakolnak, ez még nem fog teljesülni.

Amire viszont hatással lehetek, azok a saját szavaim, a saját gondolataim, a saját fókuszom.

A fókuszomat pedig adott esetben nyugodtan állíthatom egészen alacsonyra is: konkrétan a padlóra. A padlóra kerülés ugyanis nem minden esetben rossz dolog.

Ahogy a gyerekek hiszti közben automatikusan levetik magukat a földre, annak fontos evolúciós háttere van. Az érzelemszabályozáshoz szükséges agyi területek a kicsiknél még nem elég érettek ahhoz, hogy kezelni tudják őket - és hát, valljuk be, sok felnőttnél is előfordul, hogy magából kikelve, gondolkodás nélkül dobálózik szavakkal és sokszor tettekkel is.

A földre vetődéskor viszont a test önmagát védi: a további eséstől, sérüléstől. Ez akkor is működik, ha önként fekszünk le, de nem ágyba, nem is szőnyegre, hanem minél keményebb, megtartóbb felületre, ahonnan már tényleg nincs fizikai értelemben lejjebb.

A földelésnek nevezett technika is kicsit erre épít: átvezeti a figyelmünket az itt-és-most fizikai valóságára, eltávolít az érzelmeinktől, időt ad a lecsillapodásra, hogy utána valamivel objektívebben állhassunk hozzá a problémához.

Fújd, vagy dobd ki... de csak mértékkel

Ha van olyan stresszkezelési technika, amiről már mindenki hallott, azok a légzőgyakorlatok. Mielőtt azonban arra gondolnánk, ez csak afféle spiri-jóga dolog, jó tudni, hogy ezek hatásosságáról tudományos bizonyítékok is vannak:

EEG-vizsgálatban kimutatták, hogy drasztikus különbség van az amigdala és a hippokampusz aktivitásában a belégzés és a kilégzés alatt. Belégzéskor mindkét régió, illetve az egész limbikus rendszeri működés aktívabb, mint kilégzéskor. Ugyanígy veszélyhelyzetben, szimpatikus idegrendszeri aktivációnál gyorsul a légzésritmus, nő a belégzés ideje, szemben a nyugalmi állapottal.

Az ilyenkor alkalmazott légzőgyakorlatok lényege ezért a kilégzés, illetve a légzések közötti szünet kitartásának növelése.

Tudatos alkalmazás és rendszeres gyakorlás esetén a légzésre való figyelem a prefrontális kéregterületek „mozgósításával”, azok kontrollfunkcióját növelve gátolja a limbikus aktivitást, csitítja az érzelmek tombolását.

Számos légzéstechnika létezik, melyek segítik a megnyugvást, a paraszimpatikus áthangolódást. Ilyen például a doboz, vagy négyszög-légzés vagy a 4-7-8 légzőgyakorlat.

Érdemes ezeket nem csak akut stresszhelyzetben, hanem naponta többször, nyugodtabb körülmények között is gyakorolni, ezzel a folyamatos edzéssel tudjuk ugyanis megfelelő kondiban tartani az érzelemszabályozó izmainkat.

Egy másik, kicsit több előrelátást igénylő technika a konténer-gyakorlat, mely megfelelő háttérmunkával segítségünkre lehet abban, hogy komolyabb stresszhelyzetben is képesek legyünk megnyugodni, és ha csak rövidebb időre is, de tehermentesíteni tudjuk a szervezetünket a stressztől. Ez a gyorssegély nagyon hasznos tud lenni, de nem helyettesíti a legfontosabbat: a folyamatos önismereti munkát. Mert ha csak pakolásszuk a probémáinkat és az érzéseinket egy konténerbe, dobáljuk ki őket az ablakon vagy söprögetjük őket a szőnyeg alá, azok képesek a legváratlanabb pillanatokban maguk közé rántani minket, hogy legyünk szívesek velük is foglalkozni.

 

 

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Megcáfolta a gyermekorvos: ez a 3 otthoni gyógymód NEM hatásos megfázás tüneteinek kezelésére
Pedig biztos, sokunknak javasolta már a nagymamája valamelyiket…

Megosztom
Link másolása

Dr. Meghan Martin a floridai Johns Hopkins gyermekkórház sürgősségi gyermekorvosa elárulta, mik azok az otthoni gyógymódok, amiket gyakran alkalmazunk megfázás és influenza tüneteinek kezelésére, ám egyáltalán nem hatásosak, sőt egyenesen károsak lehetnek.

Dr. Martin szívesen osztja meg tudását a közösségi médiában követőivel, akik ezt nagyra értékelik. A videója, amiben megcáfolja néhány házi kezelés hatékonyságát, például több mint 40 ezer lájkot kapott.

Mutatjuk is, mik azok a praktikák, amik a doktornő szerint a valóságban semmit sem érnek:

Hagyma a zokniba

Az első gyógymód, amiről Dr. Martin beszélt, hogy nyers burgonya- vagy hagymaszeleteket teszünk éjszakára a zokninkba, amivel egyesek szerint ki lehet vonni a „méreganyagokat” a szervezetünkből, amikor betegek vagyunk.

„Nincs olyan mechanizmus a szervezetünkben, amely a lábunkon keresztül kihúzza a méreganyagokat, vírust vagy a hurutot.”

– mondja a doktornő.

Hagyma az ágy alatt

Egy másik trükk, amikor meghámozol egy hagymát, félbevágod, és a hagyma felét az ágyad alá teszed, amikor alszol.

A doktornő szerint nem érdemes valós eredményt várni tőle, de nincs nagy egészségügyi kockázata, ha mégis kipróbálnád.

„A szobádnak hagymaszaga lesz, de az egészségügyi kockázatok alacsonyak”

– tette hozzá Dr. Martin.

Csak abban az esetben kell odafigyelni, ha kisállatok vannak a házban, mert ha megeszik, nekik akár árthat is.

Fokhagyma gerezd az orrba

Nem utolsó sorban Dr. Martin szerint idén az a technika is népszerű volt, hogy az emberek hámozott fokhagyma gerezdeket dugtak az orrukba, hogy megszüntessék az orrdugulást.

„Ezt nem ajánlom, mert a hámozott fokhagyma valójában irritálja az orr belső felszínét, a nyálkahártyát”

– mondta a doktornő, és hozzátette, ez a trükk egyenesen fokozhatja is a váladéktermelődést, ahelyett, hogy javítana a helyzeten.

A videóhoz sok egyetértő komment érkezett, ám voltak, akik továbbra is kitartanak a házi praktikák mellett. Dr. Martin szerint amíg nem veszélyeztetjük velük az egészségünket, nyugodtan lehet kísérletezni.

@beachgem10 There are so many home remedies on social media! Some are helpful and others can be harmful. When it comes to vegetables, consider making soup! Groceries are expensive! #sick #hack #homeremedy #doctor #vegetables #foot ♬ original sound - Beachgem10

Via


Megosztom
Link másolása