ÉLETMÓD

Kérlek, ne hozz a gyereknek édességet, mert én fogom megenni – titokban, mérgesen és akaratom ellenére

De mi lehet a kiút a csokiba mártott megküzdési technikából? Mentolos víz? Lenmag? Padlón fetrengés? Vagy önismeret és tanulás?
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. február 04.


Megosztom
Link másolása

Nem, nem tudom megállni, hogy stresszhelyzetben ne egyem meg a dugi csokit.

Nem, nem tudom számomra is elérhetetlen helyre tenni.

Nem, jelen élethelyzetben nem tudom magam más módon megnyugtatni.

Nem tudok elmenni futni a három kisgyerek mellől bármikor, amikor stresszhelyzetbe kerülök.

Nem tudom nekik azt mondani: drágáim, anya most bemegy a szobába és szeretne 5, na jó, ne legyünk telhetetlenek, 2 percig csendben a saját levegővételére figyelni, addig kérlek ne tegyetek kárt se egymásban, se magatokban, se a berendezésben.

Nem tudom válogatott cifraságok közepette kiventillálni magamból azt a tehetetlenségből fakadó feszültséget, hogy nem tudom lazán és szeretettel kezelni a gyereknevelés egyes akadályait, mert annak 3 pár kihegyezett gyerekfül lenne a tanúja.

És ami a legfontosabb:

nincs jelenleg olyan érzelemkezelési technikám, ami erre az időszakra könnyen és egyszerűen alkalmazható lenne.

De próbálkozom.

Például az alábbi tudatos/tudattalan trükkökkel.

Gargalizálás mentolos vízzel

Mi az, ami ugyanolyan egyszerűen elérhető, mint a spájzban a gyerekek Mikulás-csokijai és ugyanolyan gyorsan lenyugtat, vagy legalább elveszi a kedvem a csokitól?

Hát például a fogmosás.

Illetve a fogmosásnak egy instant változata, a mentolos vízzel való öblögetés. Mert fogat mosni időbe telik, egy korty csípős víz megcentrifugálása a számban viszont csak pár másodpercet vesz igénybe.

Az hatás pedig ütős.

Hiszen kinek van kedve (vagy legalábbis gusztusa) az After Eight-rajongókon kívül mentolos-kámforos szájízzel csokit enni?

Ezért aztán egy időben rendszeresen tartottam a konyhapulton egy szép, kék üvegben mentolos vizet, hogy ha jön a szükség, kéznél legyen a segítség.

Azonnal működik, hiszen a mentol seperc alatt átveszi az uralmat az ízlelés felett, ha viszont még egy fél percet rászán az ember egy kis gargalizálásra is, a hatás megsokszorozódik.

A gargalizálás során ugyanis a bolygóideget is stimuláljuk, ami optimális működés esetén segít az adott stresszhelyzetből visszaállni a normális kerékvágásba.

Ugyanilyen hatást érhetünk el egyébként énekléssel is: egyfelől amíg éneklünk, nem tudunk enni, másrészt pedig ezzel is kisimítjuk a bolygóideget, eltereljük az elménket a problémáról. Kár, hogy a gyerekeim nem bírják, ha éneklek…

Kömény, len- és szezámmag rágcsálás

Az étkezés utáni, jutalmazásnak vagy stresszcsökkentőnek beállított édességevés problémája legtöbbünknél a gyerekkorban gyökerezik:

- Megetted a főzeléket? Tessék, kapsz érte egy csokit!

- Lecsúsztál az első helyről a futóversenyben? Gyere, együnk egy sütit!

És így tovább. A glükózzal való bensőséges kapcsolatunkat nehéz felülírni, főleg, ha stresszes helyzetről van szó.

Ilyenkor ugyanis a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol, és mivel nem tudja előre felmérni, mekkora energiára lesz szükség az adott feladat megoldására, egyszerre kezd el tartalékolni és az elérhető forrásokból feltankolni.

Az élet pedig tele van olyan stresszhelyzettel, amikor az egyik legegyszerűbb megoldás egy cukros ételt magunkhoz venni.

Ahogy egy dohányos sem gondolkozik el a stresszoldó cigi meggyújtása előtt, hogy milyen más megküzdési stratégiát választhatna még, úgy a cukorra támaszkodóknak is könnyebb egy légzőgyakorlat helyett levenni a polcról egy csokit. Vagy kettőt.

Viszont az édességgel, étellel való önnyugtatást a dohányzáshoz hasonlóan lehet és érdemes valami hasonló, de kevésbé káros dologgal helyettesíteni.

Sokan esküsznek a rágózásra, ami kutatások szerint valóban csökkenti a feszültséget.

A rágót azonban nem mindenki szereti, például a cikk írója sem. Más, hasonlóan sok rágást igénylő étel viszont például a köménymag, a lenmag vagy a szezámmag. Egy ilyen keverék ráadásul az összetevőkben megtalálható magnézium segítségével tovább csökkentheti a stresszt, és sokkal egészségesebb, mint bármilyen rágó.

Ha nem tudsz elfutni, küldd magad padlóra!

A stresszel való megbirkózásnak a szakemberek szerint kétféle típusa van: a problémafókuszú és az érzelemfókuszú.

Előbbi során a stresszt kiváltó okot, ingert igyekszünk megszüntetni, megoldani, legrosszabb esetben otthagyni.

Ha erre nincs módunk (lásd nem tudom otthagyni a három gyerekemet gyakorlatilag egy percre sem), akkor igyekszünk az érzelmeinken keresztül enyhíteni a stresszt.

A szelfreguláció, vagyis az önnyugtatás képessége és ehhez kapcsolódóan saját tolerancia-ablakunk, azaz tűrőhatárunk azonban sok mindentől függ.

  • genetikai adottságok
  • biológiai tényezők
  • aktuális állapotunk (pl.: fáradtság szintje)
  • megelőző tapasztalataink (traumáink, kríziseink szűkíthetik a keretet)

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy egy tartósan fennálló stresszhelyzetből indulunk az aktuális csokievési roham felé (például a hónapok, sokszor évek óta tartó fókuszvesztés, kialvatlanság, stb. ) vagy mondjuk egy erős, akut fejfájásból. Nem mindegy, hogy gyerekkorunkban milyen mintákat kaptunk (ha kaptunk) az érzelmeink kifejezésére, kezelésére (lásd Ha abbahagyod az üvöltést, kaphatsz még egy kocka csokit!)

Felnőttként látnunk kell, hogy mi az, amire egy adott helyzetben hatással lehetünk, és mik azok a tényezők, amikre felesleges a figyelmünket pazarolni.

Egy ilyen gyereknevelési helyzetben például akármilyen durván hangzik, de nem tudok hatással lenni arra, mit tesznek a gyerekeim, mit gondolnak, mit mondanak, hogyan reagálnak.

Irányítani talán valamelyest tudom, de attól, hogy én szilárdan elhatározom, hogy márpedig ők most szépen le fognak nyugodni, bocsánatot kérnek egymástól majd közösen elpakolnak, ez még nem fog teljesülni.

Amire viszont hatással lehetek, azok a saját szavaim, a saját gondolataim, a saját fókuszom.

A fókuszomat pedig adott esetben nyugodtan állíthatom egészen alacsonyra is: konkrétan a padlóra. A padlóra kerülés ugyanis nem minden esetben rossz dolog.

Ahogy a gyerekek hiszti közben automatikusan levetik magukat a földre, annak fontos evolúciós háttere van. Az érzelemszabályozáshoz szükséges agyi területek a kicsiknél még nem elég érettek ahhoz, hogy kezelni tudják őket - és hát, valljuk be, sok felnőttnél is előfordul, hogy magából kikelve, gondolkodás nélkül dobálózik szavakkal és sokszor tettekkel is.

A földre vetődéskor viszont a test önmagát védi: a további eséstől, sérüléstől. Ez akkor is működik, ha önként fekszünk le, de nem ágyba, nem is szőnyegre, hanem minél keményebb, megtartóbb felületre, ahonnan már tényleg nincs fizikai értelemben lejjebb.

A földelésnek nevezett technika is kicsit erre épít: átvezeti a figyelmünket az itt-és-most fizikai valóságára, eltávolít az érzelmeinktől, időt ad a lecsillapodásra, hogy utána valamivel objektívebben állhassunk hozzá a problémához.

Fújd, vagy dobd ki... de csak mértékkel

Ha van olyan stresszkezelési technika, amiről már mindenki hallott, azok a légzőgyakorlatok. Mielőtt azonban arra gondolnánk, ez csak afféle spiri-jóga dolog, jó tudni, hogy ezek hatásosságáról tudományos bizonyítékok is vannak:

EEG-vizsgálatban kimutatták, hogy drasztikus különbség van az amigdala és a hippokampusz aktivitásában a belégzés és a kilégzés alatt. Belégzéskor mindkét régió, illetve az egész limbikus rendszeri működés aktívabb, mint kilégzéskor. Ugyanígy veszélyhelyzetben, szimpatikus idegrendszeri aktivációnál gyorsul a légzésritmus, nő a belégzés ideje, szemben a nyugalmi állapottal.

Az ilyenkor alkalmazott légzőgyakorlatok lényege ezért a kilégzés, illetve a légzések közötti szünet kitartásának növelése.

Tudatos alkalmazás és rendszeres gyakorlás esetén a légzésre való figyelem a prefrontális kéregterületek „mozgósításával”, azok kontrollfunkcióját növelve gátolja a limbikus aktivitást, csitítja az érzelmek tombolását.

Számos légzéstechnika létezik, melyek segítik a megnyugvást, a paraszimpatikus áthangolódást. Ilyen például a doboz, vagy négyszög-légzés vagy a 4-7-8 légzőgyakorlat.

Érdemes ezeket nem csak akut stresszhelyzetben, hanem naponta többször, nyugodtabb körülmények között is gyakorolni, ezzel a folyamatos edzéssel tudjuk ugyanis megfelelő kondiban tartani az érzelemszabályozó izmainkat.

Egy másik, kicsit több előrelátást igénylő technika a konténer-gyakorlat, mely megfelelő háttérmunkával segítségünkre lehet abban, hogy komolyabb stresszhelyzetben is képesek legyünk megnyugodni, és ha csak rövidebb időre is, de tehermentesíteni tudjuk a szervezetünket a stressztől. Ez a gyorssegély nagyon hasznos tud lenni, de nem helyettesíti a legfontosabbat: a folyamatos önismereti munkát. Mert ha csak pakolásszuk a probémáinkat és az érzéseinket egy konténerbe, dobáljuk ki őket az ablakon vagy söprögetjük őket a szőnyeg alá, azok képesek a legváratlanabb pillanatokban maguk közé rántani minket, hogy legyünk szívesek velük is foglalkozni.

 

 

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Itt a megoldás a darazsak ellen! Szinte minden háztartásban megtalálható és rendkívül hatékony
Itt a darázs‑apokalipszis – így füstöld ki a fullánkos lakótársat, mielőtt elszaporodna.

Megosztom
Link másolása

A tavasz pont annyira idilli, mint amennyire veszélyes: a madarak csicseregnek, a kerti székek előkerülnek, a darazsak pedig már most scout‑üzemmódban pásztázzák a padlásteret, kazánházat és minden apró repedést, hogy hol húzzák fel legújabb panelrengetegüket. Hiába hisszük, hogy az igazi csatározás csak a grillszezonban jön, a korai védelem a kulcs, mert ilyenkor még gond nélkül kitehetjük a „nincs szoba kiadó” táblát.

Készül a tavaszi rovarbingó

- Hol építkeznek szívesen? Padlás, fal­üregek, bojler melletti zug, vendégszoba, sőt a légkondi mögötti Bermuda‑sarok is sláger.

- Miért most? Mert mi még csukott ablaknál, bezárkózós üzemmódban élünk, ők viszont már felébredtek.

- Miért baj, ha befejezik a fészküket? Mert onnantól darázsirtóval, védőruhával és kicsinált idegekkel feszült mini‑háború jön.

Na de lehet-e vérontás nélkül megállítani a sárga‑fekete helyfoglalást? A válasz: abszolút, és nem kell hozzá sem levendulaolaj, sem poszt‑covidos DIY‑szupervegyület.

A kávézacc, az olcsóbb szuperfegyver

Az ötletgazda Chris Hutton raktár‑guru és az Adam’s SelfStore tulaj‑szakértője, aki nem kertel:

„A darazsaknak meglepően kifinomult szaglásuk van. Szinte mindent szag alapján mérnek fel, és bizonyos illatokra extrán érzékenyek – ilyen például a kávé.”

És most jön a csavar: nem frissen főtt kávé illatáról beszélünk, hanem szárított, majd izzó zaccfüstről. Hutton szerint ez szó szerint „elnyomja a rovar‑Waze‑t”, vagyis a bűz olyan mértékben megzavarja a fullánkos GPS‑t, hogy el sem tudják képzelni, hogy jó ötlet volna oda fészkelni.

Mi kell hozzá?

1. Reggeli kávéd zacca – ne dobd ki, szárítsd ki teljesen!

2. Tűzálló edény – régi fémtál, kerámia ramekin, hamutartó egy retro készletből.

3. Egy gyufa vagy öngyújtó.

Hogyan csináld?

- Szórd a száraz zaccot a hőálló tálkába.

- Óvatosan gyújtsd meg – ne lángoljon, inkább csak parázsló füstölés legyen, mint egy szerény kávé‑füstölő.

- Hagyd, hogy lassan, incensz‑tempóban égjen, és szabadítsa fel a fanyar, sűrű aromát.

Hová rakd?

- Minden bejutási ponthoz: padláslépcső, ablakpárkány, mennyezeti akna, szellőzőnyílás, rejtett sarok.

- Kinti verzió: ha családi grillezésre készülsz, tedd ki a kerti asztalra, vagy több ponton kerítsd be a területet minifüstölőkkel.

Pluszpontok:

- 100 % vegyszermentes, a macska is maximum fintorog egyet.

- A zacc újrahasznosul, tehát ingyen van, klímaszorongós ismerősök is pacsit adnak.

- A módszer alapból működik más „illat‑érzékeny” rovarokra is (de szúnyogfronton azért érdemes rásegíteni).

Miért jobb ez, mint a darázsirtó spray?

- Nem fújsz vegyszert a lakásba, ami a saját tüdődet is kicsinálja.

- Nem csak elűzi őket, de meg is előzi a fészekrakást.

- Bónuszillat a hardcore kávéfanoknak:

a veranda úgy fog szaglani, mintha egy hipster pörkölőben járnál.

Kávé ki, darázs ki – ennyire egyszerű.

Via Express


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Neve is van annak az állapotnak, amikor nem tudsz wc-re menni idegen helyen - de szerencsére gyógymódja is
Jöjjenek a tudományosan megalapozott tippek, amikkel végre elengedheted a „kakifóbiát”.

Megosztom
Link másolása

Irodai vécé? Inkább meghalsz. Nyilvános klotyó? A pokol tornáca. De ha hazaérsz, lehuppansz a trónra, és akkor végre, hosszú órák kínlódása után… de miért szenvedünk ennyit, és hogyan lehet ebből kimászni?

A „kakifóbia” nagyon is valós dolog - rengetegen szenvednek tőle

A szaknyelv szerint ez nem más, mint parcopresis, vagyis a „szégyenlős bél” szindróma, amikor valaki egyszerűen képtelen elvégezni a nagydolgát, ha nem a saját otthona nyugalmában van. A The Gut Stuff alapítói, Lisa és Alana Macfarlane szerint gyakran ez a két dolog szokta kiváltani:

1. Akinek már volt kellemetlen élménye sürgető vécére rohanással, az emiatt stresszel.

2. Mások valamilyen gyerekkori megszégyenítő élmény miatt nem tudnak ellazulni egy irodai vagy nyilvános vécében

– és a Covid óta ez csak durvult.

Egy felmérés szerint a dolgozók 54 százaléka érzi kényelmetlennek a munkahelyi kakilást. Ennek eredménye: napközbeni puffadás, gázképződés, sőt, egy idő után krónikus székrekedés. Szóval igen, a visszatartás káros.

Na de akkor mit lehet tenni?

Próbáld ki az alábbi, tudományosan alátámasztott módszereket, hogy ne csak minden harmadnap tudd elengedni, amit el kell.

1. Tedd fel a lábad!

Nem csak az számít, mikor mész el intézni a dolgod, hanem az is, hogyan. Dr. Megan Rossi szerint a megemelt lábtartás segíthet: egy 20-30 cm magas emelvény, például a gyerekek wc elő helyezett kis lépcsője, ellazítja a puborectalis izmot, amit a nyugati vécék éppenséggel befeszítenek.

Ez a testtartás ugyanis megkönnyíti a bélmozgást, és csökkenti a kényszeres erőlködés kockázatát – ami egyébként hosszú távon a medencefenék izmait is tönkreteszi.

2. Zenével a félelem ellen

Furán hangzik, de a zene hatással van a bélflórára is. Egy kutatás szerint a Marconi Union - Weightless című szám 65 százalékkal csökkentette a résztvevők szorongását.

Az agy és a bél közötti idegi kapcsolat működése szerint, ha megnyugszol, a bélrendszered is könnyebben enged.

YouTube-on keress rá a „poo music” kifejezésre. Igen, tényleg ez a neve. És tényleg működik.

3. Lélegezz

Egy légzéstechnika a paraszimpatikus idegrendszert (pihenés és emésztés) aktiválja, szemben a „menekülj vagy harcolj” stresszreakcióval. A módszer:

- Belégzés 4-ig számolva

- Légzésvisszatartás 4-ig

- Kilégzés 4-ig

- Szünet 4-ig

- Ismétlés, amíg kell

Segít abban, hogy a vécén ne pörögjön hülyeségeken az agyad, ezzel megszakítva az ideális hangulatot. Szó szerint.

4. Hasi légzés

A rekeszizommal való légzés segíti az ellazulást, és hatékony lehet irritábilis bél szindróma (IBS), puffadás és görcsök ellen is. Ez nem az a fajta légzés, amit automatikusan csinálsz – meg kell tanulni.

Dr. Rossi szerint így érdemes gyakorolni:

- Orron keresztül belégzés 4 másodpercig, a has emelkedik

- 2 másodperc szünet

- Lassan kifújás szájon át 6 másodpercig

- Ismételd 5-15 percig

Ülve, a vécén is lehet csinálni, nem kell hozzá jógastúdió.

5. Hasmasszázs – saját kezűleg

Egy 8 hetes klinikai vizsgálat szerint a rendszeres hasmasszázs fokozta a bélmozgást és csökkentette a tüneteket. Lisa Macfarlane szerint így csináld:

- Simítsd végig a hasad aljától felfelé a bordáidig

- Jobb alsó résztől körkörösen menj fel, balra, majd le

- Fokozatosan növeld a nyomást, hogy serkentsd a bélműködést

- A végén csinálj körkörös mozdulatokat az egész hasadon

Nem lesz belőled thai masszőr, de a pocakod hálás lesz.

6. Borsmenta, a vécék királynője

A borsmentateát sokan isszák a jó emésztés miatt, de a borsmentaolaj az igazi ász: kutatások szerint görcsoldó hatású, segíti a gázok távozását, és ellazítja a bélrendszert. IBS, puffadás, görcsök? Adja magát.

Dr. Rossi ugyan megjegyzi, hogy a koffeint nem helyettesíti, de gyorsítja a gyomorürülést, és ez már fél siker.

A lényeg

Kakilni kell. Mindenkinek. És ha a tested már jelzett, ne szorongd végig a napot. A modern tudomány melletted áll – legyen szó lábtartóról, YouTube-vécézenéről, vagy hasmasszázsról. Engedd el. Szó szerint.

Via The Sun


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ezzel a zseniális módszerrel kétszer olyan gyorsan száradnak a ruháid, és szárítógépre sincs hozzá szükség
Nem kell többé napokig kerülgetni a vizes ruhát a lakásban – így száríthatod a mosást kétszer gyorsabban, szárítógép nélkül is.

Megosztom
Link másolása

A szárítógép drága, a tavaszi időjárás meg kiszámíthatatlan – így ha nincs szerencséd (és szárítógéped), akkor is van megoldás arra, hogy ne napokig kelljen kerülgetni a friss mosást. A Which? fogyasztóvédelmi szervezet most előállt egy módszerrel, ami feleannyi idő alatt szárítja meg a ruhát, mintha csak simán kiteregetnéd a lakás közepén. És ami a legjobb: olcsóbb is, mint a szárítógép.

A szárítógépmentes élet nem mindig kényelmes

Ha nincs szárítógéped, ismered az érzést: a ruha napokig nedves marad, a levegő fülledt, és nem lehet elférni a szárítóállvány mellett.

Kültéren szárítani persze csodás lenne, ha nem változna ilyen dinamikusan az időjárás.

Viszont most kiderült: a páramentesítő lehet a kulcs, amivel felgyorsíthatod a folyamatot, méghozzá brutálisan.

Így csináld jól: páramentesítő + állvány = fele idő

A Which? csapata fogott két azonos mennyiségű mosást, két szárítóállványt, és egyetlen különbséggel teregetett: az egyik mellé (vagy alá) odatettek egy páramentesítőt, a másik mellé meg nem.

Az eredmény egyértelmű volt:

„A páramentesítő használata közel felére csökkentette a száradási időt, és kb. két liter vizet szívott ki a levegőből – ami a penészedés megelőzésében is rengeteget számít.”

A trükk lényege, hogy a gépet közvetlenül a ruhák alá vagy mellé kell helyezni, nem eldugva a szoba másik sarkába.

És mi van az árammal?

Sokan rögtön azt kérdezik: na jó, de mennyibe kerül ez nekem? A válasz elég egyértelmű,

a szárítógép fogyasztásához képest a páramentesítő áramfelvétele a töredéke,

és közben még a lakás levegője is frissebb marad. Úgyhogy ez a módszer nemcsak hatékony, de gazdaságos is. A páramentesítő nem új találmány, de ha jól helyezed el, konkrétan megfelezi a száradási időt – és közben megóvja az otthonodat penésztől is.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Enni kell a sárgarépát, de túl is lehet tolni - a sárgabarackkal is vigyázz!
Ha a bőröd olyan színűvé válik, mint egy dialízisre váró emoji, akkor karotinózisra is gyanakodhatsz - és ezt a legegészségesebb ételektől kaphatod.

Megosztom
Link másolása

Érdekes jelenség a karotinózis, vagyis amikor a túlzásba vitt béta-karotin bevitel olyan mértékű, hogy a bőr sötétsárgává válik. Tényleg besárgul az ember, szerencsére más, kellemetlen tünet nem kíséri a jelenséget.

Különben is, a karotinózis hosszú időn át történő túladagolás után jelenik meg

- ezért is olyan ritka. Béta-karotin található a sárgarépában, a sárgabarackban de még a körömvirágban is. Mit tesz isten, mindegyikük a sárga valamely sötét árnyalatában pompázik.

A béta-karotin az A-vitamin previtaminja,

vagyis fogyasztását követően A-vitaminná alakul a szervezetben. Ugyanakkor nem összetévesztendő a béta-karotin túladagolás az A-vitaminéval - utóbbinak sokkal súlyosabb következményei vannak, éppen ezért kell belőle a napi ajánlott mennyiséget bevinni.

A béta-karotint túlzásba vitte egy Redditező nő is, aki most közzétette, mi történt vele, miután minden nap sárgarépát evett.

A bőre fokozatosan vált egyre narancssárgábbá.

A nő egy decemberi fotót és egy frisset is megosztott magáról, ezeken látszik a különbség igazán. A korábbi képen olyan, mintha önbarnítót kent volna magára, a friss fotón viszont kicsit egészségesebben néz ki.

Sokan viccelődtek is a kommentelők közül, hogy ha ezt korábban tudják, a feleségüknek nem veszik meg a barnító krémet,

csak sárgarépát adnak nekik. Többen üdvözölték, hogy a nő "kigyógyult" a sárgarépa-betegségéből.

A Cleveland Clinic a Uniladnak megerősítette, hogy

a túl sok béta-karotint tartalmazó ételek fogyasztása narancssárgává változtathatja a bőrt.

Szerencsére ez a jelenség ritka, és van, hogy egy fél tál sárgabarack elnassolása után is jelentkezik a tünet, ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy nem múlik el - viszonylag hamar visszaáll a bőr az eredeti színére.

A megkérdezett szakértő szerint

körülbelül 20-50 milligramm béta-karotint kellene naponta enni jópár hétig ahhoz, hogy megjelenjen a bőrelszíneződés.

Egy közepes sárgarépa cirka 4 milligramm béta-karotint tartalmaz, szóval a sárguláshoz 1-2 hónapig naponta 10 répát kellene elrágcsálni.


Megosztom
Link másolása