GYEREK

Melyik szó idegesít jobban: a babuci, a gazdisodás vagy az üccsi? És mi a helyzet a mozival?

A debreceni rockzenészek szlengje és Csehov drámái is tartalmaznak tündibündi szavakat. De mit kell róluk tudni ahhoz, hogy elviseljük őket?

Megosztom
Link másolása

Mindenkinek van egy nyelvi kriptonitja, ami bárhol és bármikor ki tudja billenteni a béketűréséből: van, akinek a kisbabás szülők kifejezései, van, akinek az aktuális kamasz szleng vagy éppen a zöldségesek ubi-pari-cserkó feliratai emelik olyan magasságokba a vérnyomását, amit mások 4 dupla kávéval érnek el.

De van-e olyan becézett vagy rövidült kifejezés, ami ma már senkit sem idegesít?

A cuki tacsi tegnap már az idi gazdijánál vacsizott

Vagyis az aranyos tacskó tegnap már az ideiglenes gazdájánál vacsorázott. Leírni is hosszú, hát még kimondani.

Sokszor az utóbbi ok, tehát a rövidítés, a gyorsítás igénye áll a hasonló, gügyögésnek hangzó szavak keletkezése mögött. Ez természetes fejleménye felgyorsult világunknak, gondolhatnánk, pedig rövidíteni nem a 2000-es években kezdtünk el.

Az állítólag Heltai Jenőtől származó mozi szavunk például 120 éve került először nyomtatásba, a kicsinyítő képzős cafka kifejezést pedig 1782-ben jegyezték fel a hajdú városokban elfogott vásári tolvajok argójának leírásában.

Ugyan a második szót egyáltalán nem gondolnánk kedveskedő, becéző kifejezésnek vagy rövidítésnek, a nyelvészek számára nagyon is sok közös vonást mutat a mozi-val, ugyanis a szleng, az argó, a becéző dajkanyelv vagy a különböző csoportnyelvek kifejezéseit a szakma általában együtt tárgyalja.

Ezek mindegyikében megtalálható a kicsinyítés használata, természetesen nem azonos célból. Ennek kétféle érzelmi iránya lehet: az egyik a közelítő becézés, melynél pozitív értelembe vett érzelmi kötődés áll fenn.

Ilyen az édesanyák által használt dajkanyelv számos kifejezése (anyuci babukája), a szerelmesek becézése (nyuszikám, kismackóm) vagy akár a házikedvencekkel való kommunikációnk is (Itt a kutyuka vacsija).

A másik változat pedig a távolító lekicsinylés: ilyenkor a fizikai értelembe vett kicsinyítés, például a ház-házikó helyett pejoratív, erkölcsi értelembe vett kisebbítés történik (nő-nőcske). Bár érdekes módon például a családi becézéseket utóbbira is lehet használni, amikor például idegenekhez intézve hangzik el az anyukám, apuskám kifejezés.)

A kicsinyítés használata egyébként gyakran az udvariasság egyik jele, enyhítheti egy kérés vagy parancs szigorúságát (Van egy szabad órácskád?)

A holland nyelvben például az ilyenfajta kicsinyítés kötelező eleme az udvarias társalgásnak, ha kávét kínálnak vagy kérnek, azt rendszerint az egy csésze kávé (een kop koffie) kifejezés helyett az egy csészécske kávé -val (een kopje koffie) teszik.

Az oroszokról pedig Csehov drámái nyomán mi is tudjuk, hogy a formális társalgás meghatározó elemeként akár idegenek és férfiak is előszeretettel hívják egymást galambocskámnak, kedveskémnek vagy szívecskémnek.

Csiripöri nokival és ubisalival

 A fenti mondatot sok ember énekóráról vagy kóruspróbáról ismeri, mint vicces beéneklő dalocskát.  A többieknek pedig a strandbüféből, a sarki kifőzdéből a piacról lehet ismerős.

Ebben az esetben a becézésnek látszó rövid szavak a szűkös felirathely és a hosszadalmas, kézzel és krétával történő, sokszor naponta változó feliratozás kiküszöbölésére születtek.

A zöldségesek pari, nari, cserkó feliratainak helyszínhez való viszonyára annak idején Lackfi János is felhívta a figyelmet az alábbi, általa csak tündibündi nyelvnek hívott jelenségre reflektáló írásában:

„A magyar ember járt egyszer egy budapesti aluljáróban, ahol a fal mellett heverésztek szegény hajléktalanok, míg a rend jegyében ki nem terelték őket szépen az utcára megfagyni, hogy mindenki jobban érezze magát.

A csavargóktól pár méterre a zöldséges nem átallotta táblácskájára kiírni: CSÖVI KUKI KAPHATÓ.”

Az írás-spóroló megoldások végül a beszélt nyelvbe is átszöktek, gyorsítva ezzel a szakma csoportjainak - zöldségtermesztők, áruszállítók és értékesítők - egymás közti kommunikációját. És itt a kulcsszó: csoportok.

A csoportnyelv (szakszleng), vagyis a különböző szakmák vagy hobbik képviselőinek csoporton belül használt argója ugyanis teljesen elfogadott, és kevés kivételtől eltekintve csak a kívülállók számára idegesítő.

Csoportnyelve ugyanúgy lehet például a kismamáknak és a gamer-eknek is, ahogy a zöldségeseknek vagy a debreceni rockzenészeknek. A csoportok sajátos kifejezései persze egy másik csoportból nézve feleslegesnek és irritálónak tűnhetnek.

Egy kívülálló számára az informatikában használt proci vagy vinyó, az italozókban használatos söci vagy vegyigyümi kifejezések ugyanolyan idegesítőek tudnak lenni, mint egy gyerekkel nem rendelkező számára a tentézés vagy az alvóka.

De természetesen, mivel valahol a köznyelv is csoportnyelvnek számít (csak egészen nagy nagynak) keletkeznek olyan szavak is, amik valamelyik csoportnyelvből átkerülnek a köznyelvbe, először általában a beszélt, majd később az írott változatba, majd ott rögzülnek. Ilyen számos mozaikszó (APEH, Nébih), az olyan összevont vagy összerántott szóalakok, mint a művház és a szocdem, vagy a szórövidülésnek olyan ismert formái, mint a mozi, a labor vagy a fotó, amik használatától már senkit nem ráz ki a hideg.

Ha te azt mondod merdzsó, én azt mondom: király!

Akármilyen és akárhány csoportnyelvet is használjunk, van egy szleng, amit valaha mindannyian beszéltünk: a gyereknyelv.

„Nem a felnőttek nyelvének egy kevésbé tökéletes formája, hanem egy olyan rendszer, amely előre meghatározható stádiumokon keresztül fejlődve mindinkább megközelíti a felnőttek beszédét"

A nulláról indulva számos nehézséggel kell megküzdenie a kicsiknek, hogy az emberek számára oly fontos nyelvi kommunikációt lépésről lépésre el tudják sajátítani. A kisbabák és a gyerekek saját fizikai és átvitt értelembe vett hangjuk keresése közben nem egyszerűen átveszik a felnőttek nyelvét: megteremtik, megformálják azt, majd a felnőttekéhez igazítják.

Ezért sincs két egyforma gyereknyelv még akkor sem, ha az egyes beszélt változatoknak sok a közös vonása, hiszen a célnyelv és a nyelvelsajátítók is hasonlóak.

Jó esetben az ember elsősorban az édesanyjától, a családjától és a gondozóitól tanul beszélni. Ahogy nőnek a gyerekek, úgy alakulnak velük a beszédszervek is, melyek hatással vannak például a hangmagasságra vagy a hangszínre is. A fizikai fejlődés mellet egyre több, jellemzően kortárs személy és élmény lesz hatással a beszédükre. Az iskolába kerüléssel aztán az írás és olvasás elsajátítása fogja leginkább befolyásolni a szókincs gyarapodását, még akkor is, ha ez a mindennapi élet párbeszédeiből nem is mindig tűnik ki, hiszen a passzív szókincsünk mindig nagyobb az aktívnál.

A felnőttek és a nyelvészek világából nézve aztán a sokszor szidott kamaszkor nyelve a legnehezebben érthető és viselhető.

Az 1988-as helyzetről így írt egyik nyelvészünk:

„Végül a kamaszironizálás, értékmegvonás az utóbbi évtizedben a gyermeknyelvi becézés gügyögésével bővült. A diri, suli, lufi mintájára jött az édi, a ruci, […] a lovi (lóverseny) és rengeteg társa. E gyermeteg nyelvhasználat felnőttek, főleg idegenek között visszatetsző, bizalmaskodó, s a kamaszmagatartást még lejjebb szállítja a kisgyermekek szintjére a felnőttek között. Divatjának terjesztésében [az argó szavak közismertté válásához hasonlóan] szintén a középrétegek, hivatalnokok, eladók s közöttük is a nők jártak az élen.”

A nyelvész ezen megállapításában érezhetünk némi ellenszenvet, melyet igyekszik minél több csoportnyelvre - és az azt használók feltételezett homogén csoportjára - ráönteni. Saját csoportját, a felnőtteket is egy kalap alá veszi, akik szerinte egy emberként undorodnak minden gyermeteg kifejezéstől.

Holott elég lenne annyit megállapítania: a kamaszok csoportnyelve, akár a dajkanyelv, általában életkorhoz és szituációhoz kötődik, és a felnőttkorral, az iskolák befejezésével elhalványul, és passzív szókincs részévé válik.

Hogy végül ebből mikor és hol bukkan fel egy-egy kifejezés, vagy milyen újabb becézések, rövidítések vagy új szóalkotások kerülnek melléjük, az szakmai szempontból csak érdekes vagy érdektelen lehet, rossz vagy jó soha.

Egy nyelvész szubjektív fülét bánthatja egy formális társalgási helyzetben szokatlan, közvetlenkedő piaci koviubi vagy egy étterem felszolgálójának szájából kiugró üccsi, lehet egyik vagy mindkettő a maga nyelvi kriptonitja.

Ez azonban nem jogosítja fel az ítélkezésre. Ugyanis ha őszintén magába néz, biztosan talál olyan nyelvi gerendát, ami valaki másnak a fülét bizony szúrhatja.

Mondjuk, hogy fiacskámnak hívja a hallgatóit.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
Ez a két fő módja annak, ahogy a szülők nárcisztikussá tehetik a gyerekeiket
Nem mindegy, hogyan neveljük a gyerekeinket. Van két fő irány, amire azonban különösen érdemes odafigyelni.

Megosztom
Link másolása

Senki sem mondta, hogy szülőnek lenni könnyű, azt meg pláne nem, hogy mekkora kihívás egy érzelmileg stabil gyerekeket nevelni. Szülőként persze folyamatosan rettegünk attól, hogy elrontjuk valahol, és a gyermekeink érzelmileg destruktívak lesznek.

Az egyik legrosszabb kimenetel, amit a legtöbb szülő el tud képzelni az az, hogy a gyermekük nárcisztikus lesz. De vajon megelőzhetjük-e ezt valahogyan?

A Transforming Together című podcastban a műsorvezető Andrea Miller és Dr. Stan Tatkin pszichológus pont erről beszélgettek, és két fő okot neveztek meg, melynek köszönhetően a szülők akarva akaratlanul is nárcisztikussá tehetik gyerekeiket.

1. Megtanulják, hogyan kell irányítani és manipulálni az imádott szülőket.

A legnagyobb lecke, amit szülőként meg kell tanulnod, hogy hogyan állj ki a gyermekeiddel szemben. Meg kell tanulni határokat szabni.

De mi történik akkor, ha nem tudunk következetesek lenni velük?

„Mi történik, ha nem ezt tesszük? Amikor nem állunk ki? A gyerek egyszerűen elveszíti a tiszteletét irányodba”.

A gyermeked emiatt majd úgy nő fel, hogy gyengének és inkompetensnek tart téged, ennek köszönhetően elkezd kevésbé tisztelni, majd azt is megtanulja, hogyan manipulálhat és irányíthat téged, mint szülőt.

A határszabásra szükség van, ezzel teremtjük meg számukra a kiszámíthatóságot és a biztonságot. A gyerekek persze gyerekek, és folyton feszegetik ezeket, de ilyenkor is tartania kell magát a szülőnek, különben a fent írtak válnak valóra.

Ha változtatni szeretnél, kezd el megmutatni a gyereknek, hogy vannak határok, a tetteinek pedig következményei vannak. Ez nem egyenlő a büntetéssel, félreértés ne essék, egyszerűen csak az életkorának megfelelően vond felelősségre, ha megszegi a szabályokat, esetleg tiszteletlenül viselkedik.

Emellett nagyon fontos, hogy elfogadd az érzéseit, mégha bagatellnek is tartod, ezzel mutatsz neki jó példát a jövőre nézve.

2. Túlságosan szigorú szülői magatartás

A túlságosan szigorú vagy tekintélyelvű, rugalmatlan és rideg szülő szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek nárcisztikussá váljon.

Figyelembe veszed a gyereked érzéseit? Tudja a gyereked értelmezni a saját érzéseit? Ha nem tudja, akkor valószínűleg egész életében másokat fog eltaposni, mert nem alakult ki benne az empátia vagy a tisztelet mások irányába.

Ezért fontos odafigyelni a nevelés során a szeretet és a szigor közötti kényes egyensúlyra.

A gondoskodó szülők érzékenyek és támogatóak, ugyanakkor határozott határokat szabnak gyermekeik számára. A szabályok magyarázatával, megbeszéléssel és érveléssel próbálják irányítani a gyerekek viselkedését. Meghallgatják a gyermek álláspontját, de nem mindig fogadják el azokat.

Mint minden más dologban az életben, itt is egyensúlyra van szükség. És a valóság az, hogy nem várhatod el a gyermekedtől, hogy tiszteljen téged, ha nem viselkedsz úgy. A másik oldalon viszont nem várhatod el a gyermekedtől, hogy érzelmileg biztonságban legyen, ha te sem érzed magad abban, és nem tudod ezt megteremteni számára sem.

Forrás: YourTango


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
3 mérgező mondat, amit inkább soha ne mondj a gyerekednek
Ismerjük a pattanásig feszült idegeket, amikor egyszerűen csak kijönnek a szádból azok a mondatok, amiket később megbánsz. Mégis van három olyan, amit a gyereked érdekében mindenképp érdemes elkerülni.

Megosztom
Link másolása

Érzed, hogy jön. Szülőként a törésponton vagy. A gyerekeid minden egyes gombot megnyomtak, amit csak tudtak, és a józan eszed egyre és egyre inkább átadja az irányítást egy mélyebb, mindent elsöprő felsőbb hatalomnak.

Minden ismert szülői trükköt kipróbáltál már, persze teljesen eredménytelenül. Csendben elszámoltál a fejedben 10-ig, majd rájöttél, hogy már régen túl vagy azon a ponton, ahonnan még lett volna visszaút.

Frusztrációd a tetőfokára hág, és elveszíted a türelmedet.

Minden szülő volt már a helyedben, és minden szülő mondott már olyat, amit azonnal vissza akart szívni. Látjuk a gyermekünkre gyakorolt azonnali hatást, amint a szavak elhagyják a szánkat. Íme három olyan mondat, amit azonban mindezek ellenére is feltétlenül el kell kerülnöd.

Íme 3 mérgező mondat, amit inkább soha ne mondj a gyereknek:

1. Mi a baj veled?

A gyerekeink néha a legszürreálisabb döntéseket hozzák meg, ami felnőtt fejjel egyértelműen hülyeség, azt néha ők egyáltalán nem annak látják. Ilyenkor csak a fejünket fogva ámulunk, és akaratlanul is kicsúszik a szánkon, hogy: „Mégis mi a bajod?”

Gyermekeink persze visszahőkölnek a kemény szavaktól, és próbálnak okot találni arra, hogy miért is kerültek ilyen helyzetbe. A valóság a következő: semmi baj nincs a gyerekkel. Az ég egy adta világon semmi. Az agyuk ilyenkor még fejlődésben van, és szó szerint nincs meg sem a fizikai, sem az intellektuális képességük ahhoz, hogy valóban végiggondolják, mi is a döntéseik következménye.

@connectedparentingau What not to say to your kids #parentingtips #parentinghacks #parenteducation #gentleparenting ♬ vlog, chill out, calm daily life(1370843) - SUNNY HOOD STUDIO

Persze, ha egyszer már elhagyták a szavak a szádat, nyilván nem lehet visszaszívni. De bocsánatot tudsz kérni, és el tudod mondani, hogy ez hiba volt. Esetleg érdemes más szavakkal megkérdezni, miért tette, amit tett, hiszen végeredményben csak meg akarod érteni, miért hozta meg azt a bizonyos döntést. Ezután érdemes lehet alternatív választást felajánlani, hogy ha legközelebb ilyen helyzetbe kerül, tudja, van más mód is.

2. Miért nem tudsz olyan lenni, mint...?

Ez a kérdés minden gyerek önbizalom-gyilkosa! Minden gyermek csodálatosan megalkotott egyéniség és minden tekintetben egyedi. Soha nem lesznek olyanok, mint a testvérük, az unokatestvérük vagy egy másik gyerek az osztályukban. Ők mindig egyediek lesznek. Ez a csodálatos dolog az emberi létben. Mindannyian hihetetlenek vagyunk a magunk módján.

Hogyan lehet ezt helyrehozni? Ugyanúgy, mint az előző esetben. Kérj bocsánatot! Mondd el neki, hogy sajnálod, amiért többet vagy éppen mást vártál tőle, ettől függetlenül szereted őt.

3. Annyira dühös vagyok rád, hogy ...(a megfelelő szülői fenyegetés jön ide) tudnék

Egy túlfeszített helyzetben sajnos túl hirtelen mondunk ki dolgokat, ami lehet egy büntetés, fenyegetés vagy bármi ehhez hasonló. Ezek úgy hatnak, mint egy képzeletbeli korbács, egy-egy kemény szó megfelel egy-egy csattanással a gyermeked érzésein. Nem érdemes tehát ilyesmikkel dobálózni, tényleg igyekezzünk kivonni magunkat a helyzetből, megnyugodni, és később lehiggadva, nyugodtan átbeszélni az elmérgesedett szituációt.

@mrchazzmrchazz There are so many things you can do for everyone to be successful before you get to #consequences #preschoolparents #preschoolteacher #moms #dads ♬ original sound - Chazz Lewis

Forrás: YourTango


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Cukros üdítőt töltött még a cumisüvegébe is, megölte vele saját lányát egy nő Ohio államban
Ítélet született az anya ügyében, aki Mountain Dew üditővel itatta a 4 éves kislányát. A gyermek a cukorbetegség szövődményeibe halt bele, rövid életében pedig nagyrészt szenvedett.

Megosztom
Link másolása

Börtönbüntetésre ítélték az ohiói anyát, aki nagyrészt Mountain Dew-t adott a gyerekének, más élelmiszert szegény kislány alig látott.

A 41 éves Tamara Bankst legalább kilenc év börtönbüntetésre ítélték, miután korábban bűnösnek vallotta magát 4 éves lánya, Karmity 2022-es haláláért.

A vád nem szándékos emberölés volt.

Karmity még 2022-ben halt meg. A nő és a gyerek apja, Christopher Hoeb szólongatták, de nem reagált, ekkor hívták a 911-et. Bár a mentőknek sikerült újraéleszteniük, a kórházba szállítás után agyhalottnak nyilvánították. Pár nappal később kapcsolták le a lélegeztetőgépről.

A halottkém a lány halálának okát diabéteszes ketoacidózisként állapította meg, amely a cukorbetegség súlyos szövődménye.

A Clermont megyei ügyész, Mark Tekulve azt nyilatkozta, hogy a kislány a rövid élete nagy részében szenvedett szülei elhanyagolása és bántalmazása miatt.

Szülei megtagadták tőle a megfelelő táplálkozást és az orvosi ellátást is.

A kislánynak nem diagnosztizált cukorbetegsége volt.

Egyrészt még 4 évesen is cumisüvegből etették, amibe némi csecsemőknek való tápszert és cukros üdítőitalt kevertek.

A FOX 19 arról számolt be, hogy Karmity fogai teljesen tönkrementek ettől a "diétától", és a bizonyítékok alapján nagy a valószínűsége, hogy fogorvos sem látta őt soha.

"Ez az egyik legtragikusabb eset, amivel valaha találkoztam" - nyilatkozta Clay Tharp, a Clermont megyei ügyész-helyettes.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a tragédia megelőzhető lett volna, ha a diabéteszt időben diagnosztizálják és kezelik, nem mellesleg helyesen táplálják és gondozzák a gyermeket.

A gyerek anyja a bírónak azt mondta a bíróságon: "Azt hittem, vigyázok rá."

A párnak egyébként idősebb gyerekei is vannak, akikkel szintén nem bántak jól a szülők. Egyikük szintén négy éves korában kómába esett szintén nem diagnosztizált cukorbetegség miatt. Miután felépült a kómából, az orvosi vizsgálatokra nem jártak a gyerekkel.

Banks és Hoeb ellen gyilkosság, nem szándékos emberölés és kétrendbeli gyermekveszélyeztetés miatt emeltek vádat. A gyilkossággal és a gyermek veszélyeztetésével kapcsolatos vádakat később elutasították.

Bankshoz hasonlóan Hoeb is bűnösnek vallotta magát a nem szándékos emberölésben.

Bár Bankst kilenc év börtönbüntetésre ítélték, de ha magatartása nem kielégítő, az ohiói állam törvényei értelmében meghosszabbítható a büntetés, így akár 13 és fél évig is börtönben lehet.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Sosem mosta meg kétéves kislánya haját ez az anyuka - mindennek lehordták a trollok
Az anyuka szerint a sampon csak marketingfogás, a kislánya haja így sem zsírosodik.

Megosztom
Link másolása

Egy anyuka érdekes tényt osztott meg TikTok-csatornáján. Videójában ugyanis arról mesél, hogy

samponnal még sosem mosta meg kétéves kislánya haját, kizárólag vízzel szokta leöblíteni.

Persze azért azt is elárulta, hogy időnként argán olajat ken rá, illetve hetente vagy kéthetente hajmaszkot is használ.

„Ui.: soha nem zsírosodik!”

- írta a videóhoz.

Posztja azonban drámaian megosztotta a nézőket, és sokan szidni kezdték az édesanyát.

„Ez undorító!”

- írta például valaki, amire Echika elmondta, hogy szerinte nem az, ő ugyanis hajspecialista volt egy fodrászcégnél, így tisztában van vele, hogy a víz mindent leöblít, a haj saját természetes olajai pedig elvégzik a munka többi részét.

Persze azért kommentben többen rákérdeztek arra is, hogy

ugye tudja, hogy a víz nem távolítja el a koszt és a baktériumokat, de Echika erre azt válaszolta, hogy szerinte a sampon csak egy jó marketingfogás.

„És mivel az emberek hozzászoktak, a hajad minden alkalommal zsíros lesz, így újra használni fogod.” - írta hozzá.

Szerinte a hajra került ételt is tökéletesen eltávolítja a víz, de egy kis hajpakolással vagy olajjal lehet még rajta segíteni.

„A sampon csak megöli az összes jó olajat.” - tette hozzá.

@itsechika My tips! ❤ 1. Wash/rinse only with water 2. Use argan oil occasionally 3. Use a hair mask once a week/every 2 week Let your toddler enjoy long luscious hair without knots ❤ PS. IT NEVER GETS GREASY! #hairtips #longhair #fyp #toddlersoftiktok ♬ Isn't She Lovely - UNDRESSD & Ellie May

Forrás: The Sun


Megosztom
Link másolása