GASZTRO
A Rovatból

Szenes, újhagymás, pálinkás - Az avokádó latte csak pontszerző a fura habos kávék olimpiáján

Milyen habos kávét főznek a távol-keleti sötét konyhákban, milyen növénytől lesz Barbie-színű egy latte, és mi a közös a Guiness-ben és a nitro kávéban? Latte-körkép!

Megosztom
Link másolása

Az őszi időszak ikonikus social media sztárja, a pumpkin spice latte (a barátainak csak PSL), minden basic girl szezonális BFF-je már augusztus közepe óta folyik a netes csapokból.

Az idén az Államokban is hivatalosan nagykorúvá vált Starbucks-költemény 2003 óta fűszerezi meg az utolsó nyári napsugaraktól Halloween másnapjáig tartó kávészüneteket. Mindent elsöprő és tartósnak látszó sikere még az ilyenkor tavaszi időszakát élő déli féltekére is hatással van, a különbség talán csak annyi, hogy az egyre melegedő időjárás miatt arrafelé többen választják a kávé jeges változatát.

Hazánkban az elmúlt hetekben inkább az avokádó latte került előtérbe, és

ki tudja, ki lesz a következő latte-celeb: a koreai sajtos, a kínai snidlinges, esetleg a hasfogó szenes változat?

Egy rövid latte-körképben összeszedtük a lehetséges versenyzőket, hogy a pulthoz érve már ne kelljen rákérdeznünk mondjuk arra, mitől pink a szomszéd asztalnál ülő lány kávéja.

Legyen egészségesebb, ami kávé

A kávéiparból élők természetesen folyamatosan a trendi dolgok ütőerén tartják a kezüket, ezért sem meglepő az utóbbi években a  sokféle egészséges (vagy annak kikiáltott), alternatív latte megjelenése.

Ebbe a csoportba tartozik az avokádó latte is, hiszen az avokádó segíthet a rossz koleszterinnek is nevezett LDL csökkentésében és remek antioxidáns forrás, bár ma már a legtöbben tudjuk,

ha nem élünk avokádó termelő környéken, jobban tesszük, ha a környezet védelme érdekében másfajta, helyben elérhető superfood-ot választunk.

Egy másik egészséges változat, a Pink Latte például remek hazai alternatívája lehet az avokádósnak, hiszen ebben a kávéban a mi éghajlatunkon termesztett cékla a főszereplő. A forró italba porított formában kerülő cékla jótékonyan hat a vérkeringésre, déli társához hasonlóan tele van antioxidánsokkal. Hasonló Barbie-színben tündöklő egyébként a pitaya latte, melynek a trópusi sárkánygyümölcs adja különleges árnyalatát, és céklás rokonához hasonlóan erősíti az immunrendszert és a mikrobiomot.

A zöld és rózsaszín lattekkal szemben azonban

a Goth Latte néven futó, tökéletes kontrasztos latte art-ok alapjául szolgáló aktív szénnel gazdagított ital csak első olvasatra egészséges.

A fekete italban lévő szénről ugyan azt állítják, segíti a test méregtelenítését, az aktív szén magas adszorpciójának köszönhetően sajnos nem csak a káros dolgokat, hanem többek között a sima fejfájáscsillapítótól kezdve az antidepresszánsokon át a fogamzásgátlók hatóanyagáig válogatás nélkül mindent magába szív, ezért nem árt vigyázni a fekete szépséggel.

A sötét világú Insta-selfie kiegészítő mellett a régi motorosnak számító, nyugtató hatású L-teanin nevű aminosav tartalmú matcha latte, az anyagcsere pörgető fűszeres chai latte biztonságos és ízletes habos finomság, melyek a kurkumás arany latte-val egyetemben a hideg, betegségekkel tűzdelt őszi-téli szezonban jó szolgálatot tehetnek a vírusok elleni küzdelemben.

A gombás latte, mely elkészítéséhez különféle egészségtámogató gombát (reishi, chaga, hernyógomba, ganoderma) használnak, már

inkább gyógyászati segédeszköz vagy táplálékkiegészítő, mintsem élvezeti cikk,

bár sokan próbálják különféle ízesítőkkel kellemesebbé tenni, vagy nagy arányú arabica kávéval keverni. A gombás kávéval készülő latte is egyfajta Mary Poppins-i megoldás: Egy kis kanál cukor kell, és  lemegy az orvosság.

Sötét keleti humor: snidlinges és sajtos latte

Míg a britek a fekete humor nagymesterei, a távol-keleti népek mostanában – többek között - a latte-jukba rejtik sötét poénjaikat. A hei an liao li kifejezés, melyre a dark kitchen névvel is szoktak hivatkozni (nem összekeverendő a kizárólag házhozszállítással foglalkozó éttermekre használt dark/ghost kitchen-nel! ),

olyan ételeket takar, melyek megjelenésükben és összeállításukban szokatlan, vagy egyenesen bizarr hatást keltenek.

Az egyik ilyen különlegesség a 2010-es években Kínában és Taivanon nagy sikerrel futott sajtos tea (cheese tea vagy naigai cha) kistestvérének kikiáltott sajtos latte. A sajtos tea egy hidegen fogyasztott ital, melynél a hűvös fekete vagy zöld tea tetejére az eredeti, taivani recept szerint sajtporból, tejből és tejszínből készült hab kerül. Ez a kínai, majd a nemzetközi változatoknál sajtkrémre lett cserélve. Az édes-sós-földes ízvilágú ital sikerén felbuzdulva kávéval is kipróbálták a fura házasítást.

A kísérlet olyan jól sikerült, hogy ma már a távol-keleti Starbucks-ok termékpalettáján is ott találjuk a sajtos latte-t.

Egyébként a hozzánk földrajzilag közelebbi skandináv népek Kaffeost-ja is hasonló ízkombinációval bír,

csak náluk a leipäjuusto típusú finn sajt nem hab, hanem szilárd, kocka formában kerül a kávéba.

A hidegen készített sajtos latte-hoz egyébként nem környezetvédelmi okokból nem szoktak szívószálat adni: a kávé és a hab ízének és állagának keveredését ugyanis csak a közvetlenül a pohárból történő fogyasztás teszi lehetővé.

Egy másik, talán még morbidabbra sikerült dark cuisine poén a újhagymás latte. Az ital alapja egy klasszikus jeges tejeskávé, amely jégből, állati vagy növényi tejből és egy adag eszpresszóból készül. Ezt a keveréket öntik egy maréknyi újhagymára (csak a zöld részét használják!), majd a tetejét is bőven megszórják a markáns ízű és illatú, csípős zöldfűszerrel.

A nyugati kávéfogyasztók közül nem meglepő módon keveseket ejtett rabul a hagymás ízvilág, és

van egy olyan érzésünk, hogy keleti barátainkat sem szokták a törzshelyükön „Akkor a szokásos hagymás latte, ugye?” kérdéssel fogadni,

hanem udvariasan a markukba röhögnek a jól sikerült viccen.

Alkoholos latte, és ami csak annak látszik

Mit csinál egy italgyártó vállalat, amikor az évszázadokig jól működő bizniszt valami egészen új fajta generáció és a gazdasági környezet elkezdi kicsinálni? Cselhez folyamodik!

Így tett a kínai Moutai pálinkát is gyártó cég is, mikor előállt forradalmi ötletével, a Moutai Latte-val. A covid járvány alatt elképesztő gazdasági ugrást produkáló cég

a kávét az alkoholnál fontosabbnak tartó Y és a Z-generációt próbálta saját piacának hosszútávú biztosítása érdekében „jobb belátásra téríteni”.

Az eredetileg 53%-os, tehát igen erős pálinkából a latte-ban már csak 0,5% alkoholtartalom mutatható ki, ez viszont hosszú távon pont elég a most még csak kávézgató fiatalok vagy régebb óta fiatalok alkoholra szoktatásához.

A kávék ilyenfajta alkoholos befolyásolása persze nem korlátozódik a világnak ezen keleti felére. A kávés vagy kávélikőrös koktélok (pl. White Russian, Espresso Martini) és az alkoholos kávék (nációtól függően a cseresznyelikőrtől kezdve a calvadoson át a konyakig kb. bármi) ott leselkednek szinte minden kávézó és bár itallapján, hogy 2:1 megoldást nyújtsanak a kétféle élvezeti cikk bevitelére. Alkoholos Latte-ból persze egyelőre nem túl sokat találni, inkább csak a hobbi baristák osztanak meg a vörösboros latte-hoz hasonló recepteket.

Azonban van egy másik, alkoholmentes latte, ami

kinézetre sok hasonlóságot mutat egy nyugaton is híres alkohollal, a Guinness-szel: ez a nitro latte.

Függetlenül attól, hogy ki készítette az első nitro latte-t, az inspirációt Michael Ashnek, a Guinness Beers munkatársának köszönheti. Az ő ötlete volt ugyanis, hogy az 1959-ig csak a szén-dioxid bubisságára támaszkodó sört inkább nitrogénnel dúsítsák. Az eljárásnak köszönhető a rubinfekete sör különleges édeskés, krémes és szuper tartós habja és a pohárban fentről lefelé haladó buborékok tüneménye is.

A fenti megoldást vették át a baristák, akik a kávé szén-dioxiddal történő keverésénél rendre gasztronómiai kudarcot vallottak, a nitrogénnel azonban ugyanazt az eredményt érték el, mint a Guinness (és azóta sok más sörfőzde) szakemberei.

Kávézz úgy, mintha lenne holnap

Hidegen vagy melegen, alkohollal vagy anélkül, pink, zöld vagy a szivárvány bármely árnyalatába fogyasztjuk is a latte-nkat, mindig figyeljük meg az adott változat ránk, a testünkre és az érzékeinkre gyakorolt hatását is.

Mindenkire másképp hatnak a különféle koffeintartalmú italok, és fontos ezekkel a hatásokkal tisztában lenni.

Személyes finomhangolással mindenki meg tudja találni az adott egészségügyi állapotához passzoló kávét, ami támogatja, de legalábbis nem rombolja a szervezet megfelelő működését, legyen az alvási ciklus, a mellrák kockázatának csökkentése vagy hogy egy koffeinmentes változattal rövid távon mit veszítünk, hosszú távon mit nyerhetünk.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Kukacos a cseresznye? Sokan azonnal kidobják, pedig egy egyszerű trükk megmentheti
Egy egyszerű, otthoni módszerrel megmenthető a kukacos cseresznye jelentős része. A gyümölcsöt nagyon hideg, akár jeges vízben kell áztatni legalább egy órán keresztül.

Megosztom
Link másolása

Itt a cseresznyeszezon, és vele a menetrendszerű krízis: amikor a tökéletesnek hitt, mélyvörös gyümölcsből visszanéz egy apró, fehér valami. Mielőtt az egész kosárnyi termést a komposztra hajítanád a drámai undor jegyében, vegyél egy mély levegőt. Létezik egy nagymamáink által is ismert, de most újratöltött trükk, ami megmentheti a helyzetet, és nem, nem a forró vizes áztatás az.

Sokan ugyanis abban a tévhitben élnek, hogy a langyos vagy meleg víz majd kicsalogatja a hívatlan albérlőket a gyümölcsből.

A valóság ennek az ellenkezője: a hő hatására a lárvák inkább elpusztulnak a cseresznye belsejében, végleg ott maradva, mint egyfajta nem kívánt fehérjeturmix-alapanyag.

A valódi megoldás a sokkterápia: jéghideg, de tényleg szinte fagyos víz – írja a Sokszínű Vidék.

A protokoll pofonegyszerű. Végy egy lavórt, töltsd meg hideg vízzel, majd boríts bele annyi jégkockát, amennyit nem sajnálsz. Öntsd bele a cseresznyét, és hagyd magára legalább egy, de inkább két órára. Az idő leteltével a víz felszínén vagy az alján ott fognak úszkálni a nemkívánatos lakók, amiket egy szűrővel elegánsan lehalászhatsz.

A hatást fokozhatja egy-két kanál ecet a vízben, ami extra motivációt ad a lárváknak a távozáshoz.

A dolog nyitja a hidegsokk: a fagyos, enyhén savas közeg annyira kellemetlen, hogy a lárvák inkább a menekülést választják a biztos, de kényelmetlen otthon helyett.

A cseresznyét ezután alaposan, folyó víz alatt mosd át. A végén pedig jöhet egy utolsó átválogatás, mert a módszer nem csodaszer, de a termés nagyját megmenti a biztos pusztulástól.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
A legtöbben elrontják a bazsalikom gondozását: ettől lesz dús és ízes a növényed
Egy egyszerű, hetente ismételt apróságtól a növény a levélre fókuszál, így tovább marad konyhai felhasználásra alkalmas.

Megosztom
Link másolása

Hazaviszed a boltból a tökéletes, buja, illatos cserepes bazsalikomot, és két hét múlva egy nyomorult, felnyurgult, szomorú izé bámul vissza rád, aminek levelei alig nagyobbak egy körömnél. Ez a tragédia a legtöbb háztartásban hasonlóan zajlik, pedig a megoldás pofonegyszerű:

heti öt másodperccel megmentheted a növényt a lassú elmúlástól, és elérheted, hogy egy dús, bokros fűszerforrás legyen, nem pedig egy zöld színű emlékmű a kudarcodnak.

A probléma gyökere, hogy a bazsalikom, különösen a meleg beálltával, egyetlen dologra koncentrál: virágot akar hozni, magot érlelni, majd méltósággal kimúlni. Ez a biológiai programja. Ennek a kamikáze akciónak az a mellékhatása, hogy minden energiáját a virágzásra fordítja, a levél pedig a háttérbe szorul. Az eredmény: apró, rágós, keserű levelek, amik nagyjából annyira teszik vonzóvá a paradicsomos tésztát, mint egy marék kavics. A trükk, amiről a brit Daily Express is írt, mindössze annyi, hogy ezt a virágzási folyamatot kell megakadályozni egyetlen mozdulattal.

Cynthia, a Grow Better Veggies kertésze szerint a legtöbben ott rontják el, hogy egyszerűen békén hagyják a növényt. Tapasztalatai szerint a bazsalikommal küzdők problémája egyáltalán nem egyedi.

„Rengeteg emberrel beszéltem, akiknek gondot okoz a bazsalikom. Kiültetik a fűszerkertjükbe vagy a konyhakertjükbe, és azt tapasztalják, hogy sosem nő meg igazán nagyra vagy bokrosra.”

A megoldás a visszacsípés, ami megtöri a növény önpusztító tervét. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy meg kell keresni a növény fő szárán a legfelső levélpárt – azt a pontot, ahonnan két levélke nő ki egymással szemben. A szárat pont e levélpár fölött kell lecsípni. Ezzel eltávolítjuk a hajtáscsúcsot, a növény pedig kénytelen lesz az energiáit oldalhajtások növesztésére fordítani.

Az eredmény egy bokrosabb, dúsabb növény, sokkal több és ízesebb levéllel. Ezzel a módszerrel nemcsak nagyobb termést érünk el, de a bazsalikom életét is meghosszabbítjuk.

„A siker kulcsa a csipkedés, csipkedés, csipkedés. Már egészen fiatal korban lecsípjük a tetejét. Nincs szükség ollóra vagy metszőollóra, a növekedési csúcsot egyszerűen a körmünkkel is el lehet távolítani” – magyarázza Cynthia.

Ha azonban már késő, és a növény tele van virágbimbókkal, akkor felesleges küzdeni. Ez a jelzés, hogy az életciklusa végéhez közeledik. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy levágunk egy egészséges, még nem virágzó oldalhajtást, vízbe tesszük, és nagyjából 1-2 hét alatt meggyökereztetjük, hogy új életet kezdhessünk egy új növénnyel.

A lényeg a rendszeresség: hetente egyszer vessünk egy pillantást a növényre, és ha látjuk a csúcshajtást, vagy netán egy bimbót, azonnal csípjük le. Ennyi az egész, cserébe hetekkel tovább élvezhetjük a friss, házi pestóhoz valót.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Nem minden romlott ételt kell kidobni: négy szabály, amivel pénzt spórolhatsz és nem kapsz ételmérgezést
Miközben az élelmiszerárak és a megélhetési költségek folyamatosan nőnek, egyre többen próbálják megmenteni a már nem teljesen friss alapanyagokat. Ez önmagában nem rossz ötlet, de nem minden étel menthető meg biztonságosan.

Megosztom
Link másolása

Mindenkinek lapul a konyhájában egy-két olyan élelmiszer, aminél felmerül a kérdés: még ehető, vagy ki kell dobni? A konyhapulton barnuló banán, a hűtő mélyén fonnyadó saláta vagy a két napos maradék sokaknak ismerős látvány.

Pedig a kidobott étel nemcsak pazarlás, hanem pénzkidobás is. nem csoda, ha sokan próbálják megmenteni a már nem teljesen friss alapanyagokat.

Ez önmagában nem rossz ötlet, de nem minden étel menthető meg biztonságosan.

A tudomány szerint négy figyelmeztető jel van, amelynél nem érdemes kockáztatni:

1. látható penész,

2. nyálkás állag,

3. szivárgó folyadék,

4. erős vagy savanyú szag.

Ha ezek közül akár csak egyet is észlelsz, jobb, ha az adott étel a kukában végzi. Az ételmérgezés ugyanis nemcsak kellemetlen, hanem komoly tüneteket is okozhat: hasfájást, hányingert, hányást vagy hasmenést.

Nem minden régi étel veszélyes

Sok olyan elváltozás létezik, ami inkább az öregedés jele, mint a romlásé. A ráncosodás, a barnulás vagy a kiszáradás önmagában még nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot.

A barna banán nem ellenség

A feketébe hajló vagy barna banán ugyan már nem túl étvágygerjesztő, de teljesen biztonságosan felhasználható banánkenyérhez, palacsintához vagy turmixhoz.

Arra viszont érdemes figyelni, hogy a túlérett banán etiléngázt bocsát ki, ami felgyorsítja a körülötte lévő gyümölcsök érését. Ha nem akarod, hogy minden egyszerre romoljon meg, érdemes elkülöníteni a frissebb daraboktól.

Az alma

is gyakran csak azért ráncosodik meg, mert vizet veszít. Az ilyen almák tökéletesek sütéshez, pároláshoz vagy reszeléshez.

A citrom és a narancs

héja idővel kiszárad és megkeményedik, de a héj még mindig használható süteményekhez vagy lekvárokhoz, a gyümölcshús pedig italokban, salátaöntetekben és pácokban is jól működik.

A penészes gyümölcsök

A puha vagy apró gyümölcsöknél – például a bogyósoknál – a penész könnyen átszövi az egész termést, ezért ezeket jobb kidobni.

A fonnyadt zöldség még nem halott

A petyhüdt vagy összeaszott zöldségek egyszerűen nedvességet veszítettek. Ettől még nem feltétlenül romlottak meg.

Levesekben, pürékben, currykben vagy sütve továbbra is jól használhatók.

A leveles zöldeket, például a spenótot vagy a fodros kelt akár újra életre is lehet kelteni: a leveleket szét kell választani, majd legalább fél órára jeges vízbe áztatni.

A burgonyánál, répánál vagy sütőtöknél

a sérült részek többnyire levághatók. A burgonyával viszont vigyázni kell: a zöldülő vagy erősen csírázó darabok természetes toxinokat tartalmaznak, amelyek nagyobb mennyiségben károsak lehetnek.

A gombákon időnként megjelenő fehér bolyhos bevonat sem feltétlenül penész. Sokszor egyszerűen a micéliumról, vagyis a gomba gyökérszerű hálózatáról van szó.

Az igazi penész inkább élénk színű – kékes, zöldes, szürkés vagy sárgás foltokként jelenik meg.

A kenyérnél nincs kegyelem

Ha a kenyéren penészt látsz, ne próbáld meg levágni a rossz részt.

A penész a kenyér porózus szerkezetében könnyen szétterjed, akkor is, ha kívülről csak egy kis folt látszik.

A megszáradt, de penészmentes kenyér viszont még bőven megmenthető. Lehet belőle pirítós, kruton vagy zsemlemorzsa.

A szakértők szerint a kenyér tovább marad ehető, ha száraz helyen, például kenyértartóban vagy papírzacskóban tárolják.

A maradék rizst és tésztát másnap még fel lehet használni, például rakott ételekben vagy wokos fogásokban. Fontos viszont, hogy gyorsan hűtőbe kerüljenek, és újramelegítéskor teljesen átforrósodjanak, legalább 60 Celsius-fokosra.

Ami két óránál tovább állt szobahőmérsékleten, annak mennie kell. Az ilyen ételekben olyan baktériumok szaporodhatnak el, amelyeket a későbbi melegítés sem feltétlenül semlegesít.

A mikrohullámú sütőben melegített ételt érdemes közben megkeverni, hogy mindenhol egyenletesen felmelegedjen.

A tejtermékek külön kategóriát jelentenek

A tejtermékeket általában főzés nélkül fogyasztjuk, ezért itt kisebb a mozgástér.

A lejárt fogyaszthatósági idejű tej és joghurt esetében a legbiztonságosabb megoldás a kidobás.

A romlás megelőzéséhez az is fontos, hogy mindig tiszta eszközzel nyúljunk a dobozba, és használat után azonnal visszategyük a hűtőbe.

A sajtoknál a penész különösen problémás. Ha ilyet találsz rajtuk, az egész darabot ki kell dobni, mert a penész gyökérszerű szálai mélyen behatolhatnak a sajt belsejébe.

A kemény sajtok, például a parmezán, sokkal ellenállóbbak. Ezeknél a penészes részeket általában biztonságosan le lehet vágni nagy ráhagyással.

A lényeg egyszerű: sok régi étel még teljesen használható, de a romlás jeleit nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Brutális árak a piacokon: 10 ezer forint a málna, 800 forint a cseresznye
Elindult a „szedd magad” szezon, de óriási a szórás az árakban. A málna termőterülete az egy százalékára esett vissza, míg cseresznyéből és barackból a tavalyinál jobb termés várható.

Megosztom
Link másolása

Megérkeztek a legfrissebb árlisták a piacokról. Egy kiló málnáért simán elkérnek 6-10 ezer forintot, amiből nemhogy lekvár, de még egy tisztességesebb idegösszeomlás sem jön ki.

De mielőtt mindenki sírva borulna a tavalyról megmaradt, féltve őrzött barackbefőttjei fölé, van egy jó hírünk is: a befőzési szezont idén a cseresznye és a barack mentheti meg.

A tuti tipp persze most is a Szedd magad akció. Heves megyében, az egerbaktai Szeder-szigeten például jelenleg 800 forintért dobálják utánad a cseresznye kilóját, és a tulajdonos, Dan Flodins szerint nem is akármilyen a minőség – írta a Blikk.

„Az idei termés nagyon édes.”

Pest megyében, a Tök Jó Gyümölcsösben a meggyet 700 forintért lehet szedni, de  1300 forintért neked is leszedik. Akit pedig az áfonya izgat, annak még várnia kell, és mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert 2200 forintos kilónkénti árral indul a szezon.

Az egész helyzet mögött persze a tavaszi fagy áll, ami idén is úgy csapott le, mintha a személyes ellensége lenne a magyar gyümölcsös.

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint : „Országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló mértékű, drasztikus tavaszi fagykárokkal állunk szemben, de helyileg, fajonként és fajtánként is nagyon eltérő a károsodás mértéke” – magyarázta.

A málna árát az is befolyásolja, hogy magyarországi termőterülete 25 év alatt 7000 hektárról 70 hektár alá zuhant, ami nem elírás, tényleg az egy százalékára esett vissza.

Az okok egyszerre banálisak és drámaiak: a klímaváltozás és a brutális munkaerőigény. Dr. Apáti Ferenc szerint a málna nem bírja a nyári hőséget, de ami még rosszabb, hogy eszméletlen sok meló van vele.

„Ez üzemszerű termesztés esetén hektáronként 3500-5000 munkaóra évente, amire Magyarországon már nem nagyon találni embert, legalábbis megfizethető munkabérrel biztosan nem” – tette hozzá.

Így marad az import, meg a 10 ezres ár, amiből idén nem sok háztartásban készül majd szörp.


Megosztom
Link másolása