ÉLETMÓD

Miért sétálnak szélben a hollandok, mi a flangálás értelme? – avagy mitől lesz egy szimpla gyaloglásból testet-lelket feltöltő séta?

A séta a lábunkban kezdődik és a szívünkben ér véget, a sétálás sokkal több lehet puszta helyváltoztatásnál. Mire jó a városi séta, és mire az erdőfürdő?

Megosztom
Link másolása

Gyalog mész vagy elsétálsz a munkába?

Sétálsz egyet a kutyával vagy mentek egyet a tömb körül?

Lementek a gyerekkel a játszótérre ovi után vagy séta közben megálltok egyet csúszdázni?

Talán érezni a fenti példákból, hogy a sétálás nem egyenlő a gyaloglással.

„Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal, és úticéllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik”

- vallotta Márai Sándor, és ha sétálásról beszélünk, valóban célszerű azt elkülöníteni a gyaloglástól, az A-ból B-be való eszköz nélküli közlekedéstől.

Alapvetően talán abban több a séta a gyaloglásnál, hogy a fizikai helyváltoztatás tényét beburkolja egy jóleső, kellemes érzelmi állapot, egyfajta flow-érzés is. De hogyan lesz a gyaloglásból séta?

Sétálunk, sétálunk... de hogyan?

Először is: a séta jelenlétet kíván. Nem csak fizikai értelemben, de szellemileg és lelkileg is érdemes belemerülni, mert akkor lesz igazán feltöltő tevékenység.

Sajátos meditációnak is felfoghatjuk, mely során kiélezzük az érzékszerveinket az „itt és most”-ra, szó szerint belegázolunk a látványba, a hangokba, illatokba.

Pontosan emiatt célszerű a séta idejére felszabadítani a kezünket, a szemünket, a fülünket.

Ha az "offline az új luxus", akkor engedjünk meg magunknak belőle legalább negyed órát, és kapcsoljuk ki vagy felejtsük el a telefonunkat egy időre, nem fogunk lemaradni semmiről. Kutatások szerint amúgy is hatékonyabbak a rövidebb, de gyakori séták, ezek

jó hatással vannak a vérnyomásra, a vér koleszterin-és cukorszintjére, átmozgatják a fenék- és lábizmokat, ami az ülő munkát végzők esetében kiemelten fontos.

Egy igazán kikapcsoló sétát a legjobb magányosan végezni. Jóga közben se beszélgetünk a mellettünk lefelé néző kutya pózban szuszogó embertársunkkal. Így nem kell máshoz igazítani a tempónkat vagy az útvonalat, teljesen ránk van bízva, hogy mikor merre kanyarodunk, állunk meg nézelődni, vagy ülünk le egy napsütötte padra. Adjuk meg magunknak ezt a negyed óra szabadságot. Most pedig nézzük, mennyit számít a környezet, melyben a sétánkat tesszük!

Városi flangálás

A városi sétálás olyan, mintha belépőt váltanánk egy hatalmas interaktív múzeumba, ahol összeöntve és folyamatos keverésben tartva megtalálható minden kulturális műfaj.

A több emeletnyi házak és építmények szobrok és díszletek, a járművek, gépek és emberek zaja hangverseny, az utcán mozgó tömeg divatbemutató és flashmob, a reklámok, plakátok kavalkádja egyszerre állandó és időszaki grafikai kiállítás.

Egy városi séta kiszakít a monotitásból, kreatív energiákkal tölt fel, intravénás kulturális koktélként pörgeti fel az elménket.

A városi flangálónak szüksége van arra, hogy a számtalan lehetőség közül mindig hangulatának, habitusának megfelelő útvonalat, látványt, „vizuális csemegét” tudjon választani - ezért egyszerre gourmet és gourmand. Nem véletlen egyébként, hogy a városi flangáló összetett figurájának nemzetközi neve is francia: flâneur.

Baudelaire-t szokták a flâneur keresztapjának nevezni. Ez a XIX. századi figura a modernista nagyváros alakja, aki meglepő hasonlóságot mutat a mai hipszterrel: mindkettő mobilis, urbánus konstrukció, amely először valódi kulturális és társadalmi téttel bíró ellen- és szubkulturális színterek szereplője volt, később pedig a mainstream kultúrába olvadt.

Papíron megkülönböztetünk férfi és női flangálókat: míg a flâneur egy fluid, a maszkulin identitás szabadságához köthető, alapvetően mentalitásbeli és esztétikai problémákat felvető kulturális képződmény, a női flâneuse sokkal inkább politikai, egyenjogúsági kérdéseket feszegető figura. Érdekes ebbe a nemi megkülönböztetésbe belegondolni, hiszen egy nőnek még manapság is indokolni kell a kószáláshoz való jogát. A társadalom egészen máshogy kezel egy magányosan kószáló férfit, mint egy magányosan flangáló (nem gyalogosan közlekedő!) nőt.

A városi sétálás mindenesetre nemtől függetlenül ajánlott annak, akit feltölt a levegőben is érezhető kulturális pezsgés, a vizuális ingercunami, az ingyenes és soha be nem záró 3D mozi kínálta végtelen előadás.

Itt jegyezzük meg, hogy a bizonyos napszakokban kihalt utcák, terek, vagy jellemzően ünnepekre kiürülő intézmények hangulata is megér pár városi sétát. A görög eredetű kifejezés,

a kenopsia (kenosis-üresség, opsia -megfigyelés") azt a hangulatot jelöli, melyet egy általában emberektől nyüzsgő hely ürességének és csendjének atmoszférája vált ki bennünk.

Egy hajnali séta az egyébként forgalmas sétálóutcákon egészen más húrokat pendít meg az ember lelkében, mint ugyanaz nappal.

Erdei kószálás

Nem meglepő, hogy ha inkább lecsendesítő sétára vágyunk, szívesebben választjuk az érintetlen természetet, mint bármilyen ember alkotta környezetet.

Fiziológiai-antropológiai szemszögből nézve

az emberiség az elmúlt hétmillió év túlnyomó részét természetes környezetben élte - biológiailag ebben vagyunk otthon.

A városi környezetben élők száma csak az elmúlt 200 évben növekedett meg ugrásszerűen – 30 millióról majdnem 4 milliárdra. Ennek megfelelően fiziológiai funkcióink és az emberi psziché a legjobban a természetes környezethez illeszkednek. Ezért tudunk az erdei sétákban ilyen könnyen elmerülni.

A sinrin-joku egy japán kifejezés, magyarul erdőfürdőt jelent. Módszere egyszerű:  jelen lenni a fák közt, kapcsolatot teremteni az élővilággal az érzékszerveken keresztül. Azáltal, hogy a kötetlen, személyes ritmusra épülő mozgás és légzés közben nem kell váratlan, hirtelen eseményekre számítanunk,

olyan izmaink is szinte maguktól ellazulnak, melyek a folyamatos stressztől sokszor akaratlanul is be vannak feszülve - ilyenek a váll, az állkapocs vagy a törzs egyes izmai.

Ezek ellazítása segíti a jobb keringést, a hatékonyabb oxigén-felvételt, így az erdőfürdőzés jól alkalmazható a kiégés, a hangulatzavarok és szorongásos betegségek kiegészítő terápiás kezelésében, valamint a stressz eredetű hormonális megbetegedések (pl. terméketlenség), szív- és érrendszeri megbetegedések, emésztőrendszeri megbetegedések ellen.

Hogy ne csak a japánokat említsük, a hollandoknak is van egy speciális séta-formája, az uitwaaien.

Magyarra úgy szokták fordítani, hogy „kifújni” vagy „sétálni a szélben”, a Google Translator viszont nem kertel, szerinte az uitwaainen azt jelenti: „vegyél egy kis friss levegőt”. Akárhogy is, a hollandok szeretik ezt a kifejezést a gyakorlatban is űzni, a legborzasztóbb időben is képesek kimenni például a tengerpartra, csak hogy kitisztíthassák a fejüket, lelassulhassanak, maguk mögött hagyhassák a tömeget és a zajt.

A séta a lábunkban kezdődik és a szívünkben ér véget

Nyálasan hangzik, de így van.

Egy jó sétával kijárhatjuk magunkból a bánatunkat, elkószálhatunk egy kicsit a problémáink elől,

hogy visszatérve más szemszögből láthassuk őket, néhány ezer lépéssel elérhetjük, hogy ne csak az ebédet, de a délelőtti meeting-et is könnyebben emésszük meg.

Egy emlékezetes séta felidézése évek múlva is segíthet megnyugodni, fókuszt váltani, gatyába rázni a világképünket.

Érdemes egyébként a jól sikerült csavargásokat egy kis csendes üldögéléssel, meleg teával, kávéval lezárni, adni a sétának egy kis „utójátékot”. Így peripatetikus módon tovább róhatjuk a köröket a fejünkben, a lelkünkben.

Ahogy egy kiadós edzést a sérülések és fájdalmak elkerülése végett lazítással fejezünk be, úgy a séta is megérdemli a levezetést.

De ha csak annyit teszünk, hogy mostantól, ha nem kell sietnünk valahova, megpróbálunk belelazulni a gyaloglásba és „csak jelen lenni”, már azzal is sokat tettünk a testük és a lelkünk egészségéért.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Eddig kőolajat ettünk, most végre betilthatják az USA nassolnivalóiban hemzsegő súlyosan rákkeltő ételszínezékeket
Lehet, a piros ételfesték miatt ADHD-s annyi ember? Az anyagot már több államban tiltólistára tették, most pedig nagyívűbb lehet a változtatás. Kell mindez azért, mert bizonyítottan rákkeltő, viszont sok nasiba beleteszik.

Megosztom
Link másolása

Imádod a rubinvörös cukorkákat, a szénsavas üdítőket? Ezeken kívül is bőven akadnak rágcsálnivalók, amelyekbe cseresznyepiros ételfesték kerül, és az egyik ilyen színezék nagyon veszélyes az egészségre.

Az Egyesült Államok most egy lépéssel közelebb került az élelmiszerfesték betiltásához, amely a tanulmányok szerint súlyos egészségügyi problémákat, köztük rákot okozhat. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) betilthatja a színezéket, amely általában megtalálható a szódában, rágcsálnivalókban, gabonafélékben és édességekben is.

Ez pedig a Red 3 néven ismert festék. Ez eleve kőolajból készült, és ő az, ami élénk, cseresznyepiros színt ad az ételeknek és italoknak.

Európa, Ázsia és Ausztrália országai, köztük az Egyesült Királyság, Japán, Kína, Ausztrália és Új-Zéland már betiltották az adalékanyagot.

Az USA 1990-ben betiltotta már a Red 3 használatát, de csak a kozmetikumokban – Kalifornia lett az első állam, amely 2023-ban élelmiszer-adalékanyagként is tiltólistára tette, de a teljes USA még nem lépett fel a vegyszer ellen.

Tíz állam – Washington, Dél-Dakota, Missouri, Illinois, New York, New Jersey, Pennsylvania, Rhode Island, Maryland és Nyugat-Virginia be nem tiltotta, de saját jogszabályt vezetett be az adalékanyag használatának korlátozására.

Jim Jones, az FDA emberi élelmiszerekért felelős biztosának helyettese elmondta, hogy több mint egy évtized telt el azóta, hogy a Red No. 40 szintetikus színezék biztonságosságát újraértékelték.

A Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottságának múlt heti ülésén beszédében a következőket mondta:

"A Red 3-mal kapcsolatban egy petíció van előttünk, hogy vonjuk vissza a felhatalmazó testületet, és reméljük, hogy a következő hetekben el fogunk járni a petíció alapján."

A Ház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottságának rangsoroló tagja, Frank Pallone Jr. sürgette a folyamatot.

"A javában zajló ünnepi szezonban, ahol bőségesen fordulnak elő az édes finomságok,

ijesztő, hogy ez a vegyi anyag rejtve marad ezekben az ételekben, amelyeket mi és gyermekeink fogyasztanak.

Az élelmiszeripari vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalmazott élelmiszerek biztonságosak legyenek. Csak arról kell gondoskodniuk, hogy termékeik megfeleljenek az FDA szabványainak. Ez azt jelenti, hogy több ezer terméket, amelyek ezt a vegyszert tartalmazzák, a piacon maradhatnak" - mondta el utalva arra, hogy az FDA szabályozást emiatt ki kell terjeszteni a festékre.

A kutatások azt sugallják, hogy a Red 3 rákot okozhat, a hosszú távú takarmányozási vizsgálatok szerint pedig adenómákat és pajzsmirigy karcinómákat okoz.

Emellett hozzájárulhat a gyermekek hiperaktivitásához is, amelyről úgy gondolják, hogy összefüggésben áll a gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitási zavarával.

És nem a Red 3 az egyetlen potenciálisan veszélyes élelmiszerfesték, amelyet még mindig használnak az Egyesült Államokban.

Az Országos Egészségügyi Intézet szerint bizonyíték van arra, hogy számos más színezék is rákkeltő,

köztük a sárga 5 és a sárga 6, amelyekről kiderült, hogy benzidint vagy más rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Mindeközben legalább négy színezék - a kék 1, a vörös 40, a sárga 5 és a sárga 6 - okoz túlérzékenységi reakciókat.

A kutatás újabb bizonyíték arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyiségét radikálisan kell csökkentenie a lakosságnak.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Kiderült végre, ez az igazság a napi 10.000 lépéses egészségügyi mítosz mögött
Egy friss tanulmányból kiderül, mennyi valójában az ideális napi lépésszám.

Megosztom
Link másolása

Ideje elfelejteni azt a tévhitet, hogy napi 10 ezer lépés kell az egészségedhez, mert most jött egy kutatás, ami konkrétan azt mondja: elég lehet már 3 143 is.

A friss tanulmány szerint az optimális napi lépésszám valahol 7 000 és 9 000 között mozog,

de messze nem kőbe vésett a 10 ezer lépéses szabály. Ráadásul, mint kiderült, ennek az egésznek még csak tudományos alapja sincs.

A 10 ezer lépéses irányelv egy 1965-ös japán marketingfogásból ered, amikor a Manpo-kei nevű lépésszámlálót próbálták eladni, ami pont 10 ezer lépésig számolt.

Zseniális reklám, de azóta sem sikerült bizonyítani, hogy ez az univerzális recept az egészségmegőrzésre - szúrta ki a NewYorkPost.

És most kapaszkodj: egy 2019-es kutatás szerint idősebb nők már napi 4 400 lépéssel jelentősen csökkenthetik a korai halálozás kockázatát. Sőt, az egészségügyi előnyök nagyjából 7 500 lépésnél már nem fokozódnak. Egy másik, 2022-es tanulmány szerint a 60 év felettiek napi 7 000 lépéssel élhetnek tovább, míg a fiatalabbaknak 9 000 lépés körül jöhetnek a legnagyobb egészségügyi előnyök.

A legújabb kutatások szerint viszont már 4 000 lépés is bőven elég lehet ahhoz, hogy érezd a pozitív hatásokat.

Ha pedig elmúltál 70, akkor napi 2 500 lépés is megteszi. Persze, ha csak 3 000–4 000 lépést teszel meg naponta, az még mindig a „ülő életmód” kategóriába esik, szóval érdemes feljebb tornázni a számokat.

Az amerikai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású mozgásra és heti két nap izomerősítő edzésre lenne szükség. De ha ez nem jön össze, egy kis séta is megteszi.

A séta ugyanis nemcsak könnyű és ingyen van, de segít a fogyásban, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, jobban fogsz aludni, erősíti a csontjaidat, javítja a kedvedet és az energiádat, csökkenti a stresszt és még az emlékezeted is jobb lesz tőle.

Ha unod, hogy mindig ugyanazokat a köröket róvod, feldobhatod a dolgot egy pörgős playlisttel, váltakozó tempójú gyaloglással, néhány erősítő gyakorlattal vagy egy kis dombos tereppel. Szóval lépj ki, szó szerint, és ne aggódj a 10 ezer lépés miatt. Már rég nem ez a mérce.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Tényleg árt a szívednek a tojás? Ez a kardiológus meglepő válasza a kérdésre
A doki végre tiszta vizet önt a pohárba.

Megosztom
Link másolása

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

„Az 1970-es és ’80-as években azt hitték, hogy a tojásban lévő koleszterin komolyan növeli a vér koleszterinszintjét.

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

idősebb felnőttek számára akár napi két tojás is elfogadható,

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

„Amit eszünk, az lesz az építőelemünk – és ez igaz a tyúkokra is.”

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

„Figyelj a testedre, kövesd a biomarkereidet, és alakítsd ki azt a táplálkozási tervet, ami számodra a legmegfelelőbb.”

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ha ezzel a 4 szóval indítod a napodat, messze elkerül a negativitás - állítják szakemberek
Ez a technika még az idősebb korosztályban is segíthet megelőzni a memóriazavarokat és a szellemi hanyatlást.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, agykutató és pszichiáter, TikTokon osztotta meg azt az egyszerű reggeli megerősítést, amit szerinte mindenkinek el kéne sajátítania. A lényeg? Mondd ki hangosan: „Ma jó napom lesz.”

Miért kéne ezt csinálnod?

Mert működik – legalábbis Dr. Amen szerint, aki nem mellesleg

olyan sztárokkal dolgozott már együtt, mint Bella Hadid, Justin Bieber vagy Meghan Trainor.

Az agykutató szerint, ha reggelente kimondod ezt a varázsmondatot, az agyad automatikusan elkezdi keresni a nap jó pillanatait, amelyekre várhatsz aznap. „Az elméd rááll arra, hogy a jót lássa” – magyarázza.

Komoly idegtudomány áll mögötte

Amen szerint a negatív emberek agyának frontális lebenye alacsonyabb aktivitást mutat – vagyis szó szerint be vannak ragadva a rossz gondolatokba. Ezért van az, hogy a reggeli pozitív megerősítés olyan, mint egy mentális kávé: felpörget és irányba állít.

Egy kutatás szerint az amerikaiak 85%-a próbál pozitívan gondolkodni reggelente

– sokuknak ehhez elengedhetetlen a kávé és a reggeli edzés. Mások a mosolygásra, korai kelésre vagy meditációra esküsznek. A pozitív gondolkodás még az idősebb korosztályban is segíthet megelőzni a memóriazavarokat és a szellemi hanyatlást. Tehát a lényeg: induljon jól a nap!

Ne csak magadra, másokra is figyelj!

Amen szerint a mentális erő titka az, hogy másokban is a jót keresd. „Gondolj a jó szülőkre, edzőkre vagy tanárokra” – mondja. „Ők észreveszik a jót, és csak akkor szólnak, ha valamin változtatni kell.”

@docamen Today is going to be a GREAT day ☺️ #fyp #foryoupage ♬ original sound - BrainMD

Ezzel szemben

a „rossz főnökök, rossz tanárok és rossz szülők” csak a hibákra vadásznak, és azt sem hagyják, hogy elfelejtsd azokat. „Ne legyél ilyen!”

– tanácsolja Dr. Amen.

Szóval, ha legközelebb reggel eluralkodna rajtad a „minek keltem fel” hangulat, próbáld ki: „Ma jó napom lesz.” Lehet, hogy nem váltja meg a világot – de egy-két esélyt megéri adni neki.


Megosztom
Link másolása