ÉLETMÓD

Miért sétálnak szélben a hollandok, mi a flangálás értelme? – avagy mitől lesz egy szimpla gyaloglásból testet-lelket feltöltő séta?

A séta a lábunkban kezdődik és a szívünkben ér véget, a sétálás sokkal több lehet puszta helyváltoztatásnál. Mire jó a városi séta, és mire az erdőfürdő?

Megosztom
Link másolása

Gyalog mész vagy elsétálsz a munkába?

Sétálsz egyet a kutyával vagy mentek egyet a tömb körül?

Lementek a gyerekkel a játszótérre ovi után vagy séta közben megálltok egyet csúszdázni?

Talán érezni a fenti példákból, hogy a sétálás nem egyenlő a gyaloglással.

„Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal, és úticéllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik”

- vallotta Márai Sándor, és ha sétálásról beszélünk, valóban célszerű azt elkülöníteni a gyaloglástól, az A-ból B-be való eszköz nélküli közlekedéstől.

Alapvetően talán abban több a séta a gyaloglásnál, hogy a fizikai helyváltoztatás tényét beburkolja egy jóleső, kellemes érzelmi állapot, egyfajta flow-érzés is. De hogyan lesz a gyaloglásból séta?

Sétálunk, sétálunk... de hogyan?

Először is: a séta jelenlétet kíván. Nem csak fizikai értelemben, de szellemileg és lelkileg is érdemes belemerülni, mert akkor lesz igazán feltöltő tevékenység.

Sajátos meditációnak is felfoghatjuk, mely során kiélezzük az érzékszerveinket az „itt és most”-ra, szó szerint belegázolunk a látványba, a hangokba, illatokba.

Pontosan emiatt célszerű a séta idejére felszabadítani a kezünket, a szemünket, a fülünket.

Ha az "offline az új luxus", akkor engedjünk meg magunknak belőle legalább negyed órát, és kapcsoljuk ki vagy felejtsük el a telefonunkat egy időre, nem fogunk lemaradni semmiről. Kutatások szerint amúgy is hatékonyabbak a rövidebb, de gyakori séták, ezek

jó hatással vannak a vérnyomásra, a vér koleszterin-és cukorszintjére, átmozgatják a fenék- és lábizmokat, ami az ülő munkát végzők esetében kiemelten fontos.

Egy igazán kikapcsoló sétát a legjobb magányosan végezni. Jóga közben se beszélgetünk a mellettünk lefelé néző kutya pózban szuszogó embertársunkkal. Így nem kell máshoz igazítani a tempónkat vagy az útvonalat, teljesen ránk van bízva, hogy mikor merre kanyarodunk, állunk meg nézelődni, vagy ülünk le egy napsütötte padra. Adjuk meg magunknak ezt a negyed óra szabadságot. Most pedig nézzük, mennyit számít a környezet, melyben a sétánkat tesszük!

Városi flangálás

A városi sétálás olyan, mintha belépőt váltanánk egy hatalmas interaktív múzeumba, ahol összeöntve és folyamatos keverésben tartva megtalálható minden kulturális műfaj.

A több emeletnyi házak és építmények szobrok és díszletek, a járművek, gépek és emberek zaja hangverseny, az utcán mozgó tömeg divatbemutató és flashmob, a reklámok, plakátok kavalkádja egyszerre állandó és időszaki grafikai kiállítás.

Egy városi séta kiszakít a monotitásból, kreatív energiákkal tölt fel, intravénás kulturális koktélként pörgeti fel az elménket.

A városi flangálónak szüksége van arra, hogy a számtalan lehetőség közül mindig hangulatának, habitusának megfelelő útvonalat, látványt, „vizuális csemegét” tudjon választani - ezért egyszerre gourmet és gourmand. Nem véletlen egyébként, hogy a városi flangáló összetett figurájának nemzetközi neve is francia: flâneur.

Baudelaire-t szokták a flâneur keresztapjának nevezni. Ez a XIX. századi figura a modernista nagyváros alakja, aki meglepő hasonlóságot mutat a mai hipszterrel: mindkettő mobilis, urbánus konstrukció, amely először valódi kulturális és társadalmi téttel bíró ellen- és szubkulturális színterek szereplője volt, később pedig a mainstream kultúrába olvadt.

Papíron megkülönböztetünk férfi és női flangálókat: míg a flâneur egy fluid, a maszkulin identitás szabadságához köthető, alapvetően mentalitásbeli és esztétikai problémákat felvető kulturális képződmény, a női flâneuse sokkal inkább politikai, egyenjogúsági kérdéseket feszegető figura. Érdekes ebbe a nemi megkülönböztetésbe belegondolni, hiszen egy nőnek még manapság is indokolni kell a kószáláshoz való jogát. A társadalom egészen máshogy kezel egy magányosan kószáló férfit, mint egy magányosan flangáló (nem gyalogosan közlekedő!) nőt.

A városi sétálás mindenesetre nemtől függetlenül ajánlott annak, akit feltölt a levegőben is érezhető kulturális pezsgés, a vizuális ingercunami, az ingyenes és soha be nem záró 3D mozi kínálta végtelen előadás.

Itt jegyezzük meg, hogy a bizonyos napszakokban kihalt utcák, terek, vagy jellemzően ünnepekre kiürülő intézmények hangulata is megér pár városi sétát. A görög eredetű kifejezés,

a kenopsia (kenosis-üresség, opsia -megfigyelés") azt a hangulatot jelöli, melyet egy általában emberektől nyüzsgő hely ürességének és csendjének atmoszférája vált ki bennünk.

Egy hajnali séta az egyébként forgalmas sétálóutcákon egészen más húrokat pendít meg az ember lelkében, mint ugyanaz nappal.

Erdei kószálás

Nem meglepő, hogy ha inkább lecsendesítő sétára vágyunk, szívesebben választjuk az érintetlen természetet, mint bármilyen ember alkotta környezetet.

Fiziológiai-antropológiai szemszögből nézve

az emberiség az elmúlt hétmillió év túlnyomó részét természetes környezetben élte - biológiailag ebben vagyunk otthon.

A városi környezetben élők száma csak az elmúlt 200 évben növekedett meg ugrásszerűen – 30 millióról majdnem 4 milliárdra. Ennek megfelelően fiziológiai funkcióink és az emberi psziché a legjobban a természetes környezethez illeszkednek. Ezért tudunk az erdei sétákban ilyen könnyen elmerülni.

A sinrin-joku egy japán kifejezés, magyarul erdőfürdőt jelent. Módszere egyszerű:  jelen lenni a fák közt, kapcsolatot teremteni az élővilággal az érzékszerveken keresztül. Azáltal, hogy a kötetlen, személyes ritmusra épülő mozgás és légzés közben nem kell váratlan, hirtelen eseményekre számítanunk,

olyan izmaink is szinte maguktól ellazulnak, melyek a folyamatos stressztől sokszor akaratlanul is be vannak feszülve - ilyenek a váll, az állkapocs vagy a törzs egyes izmai.

Ezek ellazítása segíti a jobb keringést, a hatékonyabb oxigén-felvételt, így az erdőfürdőzés jól alkalmazható a kiégés, a hangulatzavarok és szorongásos betegségek kiegészítő terápiás kezelésében, valamint a stressz eredetű hormonális megbetegedések (pl. terméketlenség), szív- és érrendszeri megbetegedések, emésztőrendszeri megbetegedések ellen.

Hogy ne csak a japánokat említsük, a hollandoknak is van egy speciális séta-formája, az uitwaaien.

Magyarra úgy szokták fordítani, hogy „kifújni” vagy „sétálni a szélben”, a Google Translator viszont nem kertel, szerinte az uitwaainen azt jelenti: „vegyél egy kis friss levegőt”. Akárhogy is, a hollandok szeretik ezt a kifejezést a gyakorlatban is űzni, a legborzasztóbb időben is képesek kimenni például a tengerpartra, csak hogy kitisztíthassák a fejüket, lelassulhassanak, maguk mögött hagyhassák a tömeget és a zajt.

A séta a lábunkban kezdődik és a szívünkben ér véget

Nyálasan hangzik, de így van.

Egy jó sétával kijárhatjuk magunkból a bánatunkat, elkószálhatunk egy kicsit a problémáink elől,

hogy visszatérve más szemszögből láthassuk őket, néhány ezer lépéssel elérhetjük, hogy ne csak az ebédet, de a délelőtti meeting-et is könnyebben emésszük meg.

Egy emlékezetes séta felidézése évek múlva is segíthet megnyugodni, fókuszt váltani, gatyába rázni a világképünket.

Érdemes egyébként a jól sikerült csavargásokat egy kis csendes üldögéléssel, meleg teával, kávéval lezárni, adni a sétának egy kis „utójátékot”. Így peripatetikus módon tovább róhatjuk a köröket a fejünkben, a lelkünkben.

Ahogy egy kiadós edzést a sérülések és fájdalmak elkerülése végett lazítással fejezünk be, úgy a séta is megérdemli a levezetést.

De ha csak annyit teszünk, hogy mostantól, ha nem kell sietnünk valahova, megpróbálunk belelazulni a gyaloglásba és „csak jelen lenni”, már azzal is sokat tettünk a testük és a lelkünk egészségéért.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Felejtsd el a testtömeg indexet (BMI), itt egy új mérőszám, ami sokkal többet árul el rólad
A szakértők szerint a BRI olyan egyszerűen használható, mint a BMI, de pontosabb a testösszetétel és az egészségügyi kockázatok meghatározásában.

Megosztom
Link másolása

Bár a kerekded és a formás sokszor bóknak számít, egy nő sem szeretné, hogy így nevezzék. Azonban a tudósok most azt állítják, hogy a kerekdedség mérése lehet az egyik legjobb módszer az egészségünk felmérésére.

A Body Roundness Index (BRI) nevű rendszer, amely a vitatott testtömeg-indexet (BMI) váltaná fel, pontosabban becsülheti meg a súlyhoz kapcsolódó betegségek kockázatát. Az Egyesült Államokban és Kínában egyre több orvos alkalmazza is az egészség mérőszámaként.

Míg a BMI kizárólag a magasságot, testsúlyt és etnikumot veszi figyelembe, a BRI a csípő- és derékkörfogatot, valamint a nemet és az életkort is belekalkulálja.

Az eredményt egy fekete vonalként ábrázolják egy zöld tojás alakú „egészséges zónán” belül, megmutatva, hová esik az adott személy. A rendszer kiszámítja a testzsír százalékot és a hasi zsír (viscerális zsír) mennyiségét is, 1-től 20-ig terjedő skálán.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem”

Paulomi Debnath, egy középkorú, formás anyuka maga is úgy érezte, hogy le kéne adnia néhány kilót a hasáról. De sokkolta, amikor az BMI kalkulátor szerint a 165 cm-es magasságához és 81,5 kg-os súlyához tartozó 29,8-as eredménye az elhízott kategóriába sorolta őt.

„Tudtam, hogy kicsit túlsúlyos vagyok, de nagyon meglepődtem” – mondja a 44 éves nő.

„Általában nem érdekel, mit mutat a mérleg, és magabiztos vagyok a külsőmmel kapcsolatban, ezért ez egy kegyetlen és személytelen módja az emberek megítélésének. Ez egyfajta 'fat-shaming', és nem veszi figyelembe az életkort vagy az életstílust.”

A BRI kalkulátor szerint viszont 4,5-ös eredményt kapott, ami az egészséges zónába esik, 34%-os testzsírral és 2,3%-os hasi zsírral.

„Ez sokkal reálisabb” – mondja. „Boldogan beismerem, hogy egy kicsit fittebbé kell válnom, de ez a rendszer nem megszégyenít, és nem hajszol bele drasztikus diétákba.”

„Ez az értékelés sokkal igazságosabb”

Rosie Mullender újságíró évek óta szinte megszállottan figyeli BMI-értékét. Az 163 cm-es és 72 kg-os Rosie BMI-je 27,3, ami a túlsúlyos kategóriába tartozik.

„Amióta elköltöztem Londonból, megváltozott az életmódom. Otthonról dolgozom, és kényelmes ruhákban vagyok egész nap, ami miatt néha csak akkor veszem észre a súlygyarapodást, amikor felpróbálom a farmert” – mondja.

Rosie BRI szerinti eredménye azonban 4,5 lett, ami szintén az egészséges zónába esik, 33,2%-os testzsírral és 2,6%-os hasi zsírral.

„Meglepett az eredmény, mivel alma testalkat vagyok, de ez a rendszer igazságosabbnak tűnik” – mondja.

Ha te is kíváncsi vagy a saját BRI értékedre, ennek a kalkulátornak a segítségévek megtudhatod.

Via The Sun


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Südi Iringó hátat fordított a város zajának – Itt él most a Dancing with the Stars táncosnője
A kis faluban ráleltek a nyugalom szigetére.

Megosztom
Link másolása

Südi Iringó élete az elmúlt években gyökeresen megváltozott, mind szakmai, mind személyes szempontból. A táncművész, aki idén a Dancing with the Stars műsorában tért vissza a képernyőre Vomberg Frigyes partnereként, jelentős döntéseket hozott a mindennapjaival kapcsolatban is.

Korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne Budapesten éljen, mostanra azonban egy csendes, Pest megyei faluban találta meg a nyugalmat.

A Meglepetés magazinnak adott interjújában Iringó arról mesélt, hogy egyre inkább igényelte a csendet és a harmóniát, amit a főváros nyüzsgésében már nem talált meg.

„Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy nem Budapesten fogok élni, biztosan kinevetem. Korábban elképzelhetetlennek tartottam, hogy vidéken lakjak, és nem azért, mert bulis életet éltem, még csak az sem volt rám jellemző, hogy belvárosi kávézók teraszain ücsörögjek. A fővárosi élet számomra azt jelentette, hogy mindenhez közel vagyok.”

Mostani otthonuk, egy Pákozd melletti kis faluban található családi ház, a nyugalom szigete számukra. Iringó elmondása szerint az új lakhelyük nemcsak békét és harmóniát hozott a mindennapjaikba, hanem inspirációt is.

„Egyre inkább vágytam rá, hogy az otthonomban csend és nyugalom vegyen körül, hogy igazán feltöltődhessek. Így végül úgy döntöttünk, hogy egy Pest közeli kis faluba költözünk, ahol most már valódi béke és harmónia ölel körül.”

A 42 éves táncosnő és párja most az erdő és a természet közelségének segítségével töltődik fel. Ettől függetlenül Iringó pedig továbbra is aktív résztvevője a hazai táncművészeti életnek.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Egy sokkoló felmérés szerint a Z generáció fizetési elvárásai ennyivel térnek el a boomerek jövedelmétől
A Z generáció álmai a pénzügyi sikerről messze állnak a valóságtól.

Megosztom
Link másolása

Az Empower kutatása szerint a fiatalabb generációk teljesen eltérően gondolkodnak a pénzről, mint a szüleik. Bár a Z generáció keresi a legkevesebbet, mégis úgy vélik, hogy a sikerhez jelentősen több pénzre lenne szükségük, annál is többre, mint amit az idősebb generáció elégnek tart.

A kutatás során több mint kétezer amerikait kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a pénzügyi siker, és kiderült: míg a boomerek szerényebb célokat tűznek ki, a fiatalabb generációk már sokkal nagyobb összegekre vágynak.

Mennyi pénz kell a jó élethez?

A generációk közti különbség látványos: a Z generáció úgy érzi, jóval többre van szükségük, mint akár a boomereknek, akik az egyik legalacsonyabb elvárásokkal állnak az élethez. A milleniálok és az X generáció inkább köztes célokat tűznek ki maguk elé, de még így is alulmúlják a legfiatalabb generáció álmait,

akik konkrétan a négyszeresét tartanák reális fizetésnek, mint amit a boomer generáció vár el egy munka során.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az amerikaiak többsége messze van attól, hogy elérje ezeket a célokat. Az átlagos jövedelmek össze sem hasonlíthatók a megálmodott „sikeres fizetéssel”, és bár a bérek valamelyest nőttek az elmúlt évben, az infláció sokat rontott ezen a növekedésen - és nem csak a tengeren túlon, nálunk talán még erőteljesebben érezni a fizetések elértéktelenedését.

Nem csak a pénz számít

Érdekes módon a gazdagságot csak az amerikaiak kisebb része tartja a siker legfontosabb mércéjének. A többség szerint a boldogság – és az, hogy

megengedhessük magunknak azokat a dolgokat és élményeket, amelyeket szeretünk

– sokkal fontosabb. Emellett a szabadidő és a személyes szenvedélyek követése is kiemelt érték, csakhogy ezeket csak a valódi anyagi biztonság teszi lehetővé.

A siker receptje

A válaszadók szerint a sikerhez négy alapvető tényező szükséges:

- Kemény munka

- Tehetség

- Kapcsolatok

- Szerencse

Egyesek szerint a sikerhez hozzátartozik az is, hogy az ember okosan alakítsa ki a képet önmagáról – a „Add ki magad sikeresnek, míg azzá nem válsz” elv különösen a Z generáció és a millennialok körében népszerű.

Rebecca Rickert, az Empower egyik vezetője szerint a sikerérzés a fegyelmezett pénzügyi döntéseken és az okos tervezésen alapul:

„Az emberek hisznek benne, hogy álmodozással és erőfeszítéssel elérhetik a céljaikat.

De a siker egyszerre kemény munka és egy kis szerencse.”

Van, akinek ez elérhetetlen marad

A kutatás ugyanakkor megmutatta a pesszimistább oldalt is. Az emberek közel fele úgy érzi, sosem fogja elérni azt a szintet, amit a siker mércéjének tart. Ennek leggyakoribb okai között az instabil gazdasági helyzet és a jövedelembizonytalanság szerepelnek.

Ráadásul még azok között is, akik elérik kezdeti céljukat, sokan érzik azt, hogy sosem lehet elég pénzed. Ez az állandó elégedetlenség sokak számára megnehezíti, hogy a siker valóban boldogságot hozzon az életükbe.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Végre! A tudósok felfedezték az egyetlen gyógymódot, ami segít a hosszú Covid leküzdésében
Megvan a hosszú Covid egyetlen működő kezelése.

Megosztom
Link másolása

Új kutatás szerint a hosszú Covid tüneteinek enyhítésében egyértelműen a kognitív viselkedésterápia és a rehabilitáció lehet a leghatékonyabb eszköz. A kanadai McMaster Egyetem kutatói több mint 24 tanulmány adatait elemezték, összesen 3695 beteg részvételével, és arra jutottak, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a fizikai, valamint mentális rehabilitáció jelentős javulást hozhat.

A kutatás eredményei szerint a CBT „csökkenti a fáradtságot és javítja a kognitív funkciókat” a hosszú Covidban szenvedőknél.

Emellett heti három-öt alkalommal végzett, szakaszos aerob edzés négy-hat héten át „valószínűleg javítja a fizikai funkciókat” és elősegíti a gyógyulást.

Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy ezek a módszerek kihívást jelenthetnek. Sokan ugyanis szkeptikusak lehetnek, mert azt gondolják, hogy az ilyen kezelések azt sugallják: a hosszú Covid „nem valódi tünetek” összefoglaló neve, csupán pszichológiai eredetű.

A kutatás ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy más beavatkozások – például gyógyszerek, étrend-kiegészítők vagy oxigénterápia – hatékonyságára nincs meggyőző bizonyíték. Dr. Daniel Munblit, a londoni King's College gyermekgyógyászati krónikus betegségekkel foglalkozó szakértője szerint „ez a kutatás csúcsminőségű, korszerű módszertant követ”, és a szerzők mindent megtettek azért, hogy a korlátokat figyelembe vegyék.

Munblit hangsúlyozta: fontos, hogy a terápia és a rehabilitáció hatékonyságát ne tekintsük a hosszú Covid pusztán pszichológiai eredetű betegségként való értelmezésének.

„Ez a kutatás rávilágít a betegséggel kapcsolatos szkepticizmus kezelésének szükségességére”

– mondta.

A hosszú Covid továbbra is óriási probléma világszerte. Az Egyesült Államokban minden tizedik fertőzött érintett lehet, Európában is sokmillió ember szenved a betegség tüneteitől, köztük több százezer gyermek.

A tünetek változatosak, a fáradtságtól a légszomjon át az ízületi fájdalmakig terjednek.

A hosszú Covid akkor került újra reflektorfénybe, amikor Ben Affleck és Jennifer Garner lánya, Violet Affleck elmondta, hogy egy vírusfertőzés után olyan állapot alakult ki nála, ami hosszú távú tüneteket eredményezett.

Bár univerzális megoldás továbbra sincs, a kutatás szerint a terápia és a rehabilitáció lehet az, ami valóban segíthet az érintetteken. Az viszont biztos, hogy még hosszú út áll a kutatók előtt, hogy teljesen megértsék a hosszú Covidot és megtalálják a gyors javulással kecsegtető kezelési lehetőségeket.


Megosztom
Link másolása