GYEREK

Kőnig doki: „Sokkal több türelmem van a gyerekekhez, mint a felnőttekhez”

Az egészségügyi edukációt nem lehet elég korán kezdeni. Dr. Kőnig Róberttel beszélgettünk arról, hogyan csökkentheti a környezet a gyerekek szorongását azzal, hogy megfelelő nyelven beszélgetnek velük egészségügyi témákban.

Megosztom
Link másolása

Dr. Kőnig Róbert praktizáló gyermeksebész, aki népszerű YouTube csatornát is visz a hátán. Videóiban óriási hangsúlyt helyez a gyermekek és szüleik egyszerű, közérthető edukációjára és a megelőzésre, amelyek megkönnyíthetik az orvosi ellátást. Egy sebészetre betérni, ha nem vagy felkészítve semmire, hasonló lehet, mint egy menet a vágóhídon, de lehet egy félelem nélküli élmény is. Utóbbihoz már mesekönyvben is ad támpontokat, az Ilyen egy kórház megmutatja, hogyan ne féljünk az intézménytől. Kőnig Róberttel beszélgettünk:

- Gyerekként hogy viszonyult az orvosokhoz, kórházakhoz?

- Nekem speciális a helyzetem, orvos családba születtem. Édesanyám gyermekgyógyász, neonatológus (újszülöttgyógyász), de nagyjából minden orvosi szak képviseltette magát nálunk. Számomra a kórház, a betegségek és a gyógyulások magától értetődő témák.

- Mi vezetett oda az életében, hogy gyermeksebész legyen?

- Egészen korán, 4 évesen döntöttem el, hogy orvos, sőt sebész leszek. Egy szappanopera a Klinika hatására, amely akkor ment nagyot. Az egyetemen gyorsan hamar világossá vált, hogy

sokkal több türelmem van a gyerekekhez, mint a felnőttekhez.

Jobban érzem magam, miközben őket gyógyítom, és ők is elfogadnak engem. Adta magát a gyermeksebészet.

- Hogyan jutott el a praxistól a YouTube csatornájáig?

- Már a szakorvosi létem elején feltűnt, hogy nagyon sok olyan orvos-beteg találkozó van, amit kis oktatással, gyakorlással el tudnánk kerülni, és az ellátó személyzet, a szülők, a gyerekek is jobban járnának. Emiatt indítottam el közösségi média platformjaimat, és jutottunk el pár év alatt a YouTube-csatornáig. A tájékoztatás, az edukáció a cél, fontos ugyanakkor, hogy ez egy profi csapat munkája, nem egy one-man-show.

- Milyen visszajelzések érkeznek a videókkal kapcsolatban? Milyen személyes sztorikat osztanak meg önnel?

- Nagyságrendileg 400 ezres megtekintésnél járnak a videók, ami önmagában egy jó visszajelzés, de az az igazi, amikor

a rendelőben gyerekek futnak oda hozzám és ölelnek meg, illetve kérdezik meg, hogy vannak a videó szereplői, pedig még nem is találkoztunk korábban.

De a videókból legtöbbet a szülők tanulnak - és ezt ők maguk állítják. A gyermekek mintakövetőek, magyarul úgy fognak viszonyulni saját egészségükhöz, ahogyan azt a szüleiktől látják.

Ha én fogat mosok, ő is fog, ha én felveszem a védőfelszerelést, ő is felfogja - és még el sem értük az óvodás kort.

A prevenció a legjobb gyógyítási forma, ez pedig véleményem szerint a nulladik lépés.

- Mi történik, amikor az ember először szembesül az egészségügyi ellátórendszer ismeretlen, akár ijesztő világával?

- Az én tapasztalatom akár saját életemből, akár a kórházak világából az, hogy az ismeretlentől félünk a legjobban. Kiszolgáltatottabbnak érezzük magunkat, ami feszültséget, bizalmatlanságot, türelmetlenséget szül.

Mindez jócskán elkerülhető, ha a helyzet vagy a rendszer ismerős.

Ráadásul a gyerekek könnyebben megijednek ilyen helyzetben, de szerencsére könnyebben is megnyugszanak, ha előismerettel rendelkeznek például a kórházról vagy az ellátásról.

- Enyhíthető a gyerekek szorongása például a mesekönyvét olvasva?

- A gyermekpszichológusokkal egyetértésben én is azt gondolom, hogy a könyvek olvasása az egyik legjobb dolog, ami a gyerekekkel történhet. Játszva tanulnak, fejlődik a fantáziájuk, az agyi képességeik. Tökéletes feszültségoldó módszer. Fontos ugyanakkor, hogy nem akkor kell ehhez a módszerhez hozzányúlni, mikor már megtörtént a baj – bár akkor is nagyon nagy segítség. Itt is a megelőzés a fontos, és akkor éri a legtöbbet, ha még nincs kórház a látótérben.

Fotó: Fazekas István

- Mi lehet az, ami fokozhatja a szorongást?

- A szorongás azzal oldható fel, ha ismerős a helyzet, ha tudom, mire számíthatok.

Ha a gyermekem azt látja rajtam, hogy valamennyire ura vagyok egy veszélyes helyzetnek, ami egy kórházi látogatás például, sokkal nyugodtabban fog viselkedni.

Attól a szülő is megnyugszik, ami egy pozitív megerősítési kör. Valójában ez lenne az ideális minden szülői helyzetben, nem?

- Praxisa során mit lát, melyek a legelterjedtebb panaszok a gyerekek körében, és ez miben változott az elmúlt években?

- Én a sebészeti, traumatológiai és urológiai szegmensről tudok nyilatkozni. Itt a balesetek vezetnek, melynek életkori sajátosságai vannak. Másképp sérül egy csecsemő és egy kamasz, más a mechanizmus és más a gyógyulás. Ami viszont feltűnő, hogy

a trambulin és a rollerek, e-rollerek nagyon nagy sérülési potenciált rejtenek. Komoly, nagy, elkerülhető sérülésekről beszélek.

- Hogy látja, nehéz ma beteg gyerekként orvosi ellátást kapni Magyarországon, vagy hol lenne érdemes még kalapálni az ellátórendszeren?

- Az ellátórendszer egy folyamatosan fejlesztés alatt álló, nagyon bonyolult és drága rendszer. Az lenne a cél, hogy ez folyamatosan adaptálódjon az igényekhez. Ami sajnos nem egyszerű.

- Mi a három legfontosabb lépés, amivel segítheti egy felnőtt a gyerekek egészségügyi edukációját/ jóllétét?

- Mutassunk példát! Vegye fel a felnőtt a sisakot biciklizéshez, és akkor a gyerek is fel fogja.

Ha én sok zöldséget és gyümölcsöt eszem, előbb-utóbb ő is fog.

Emellett fordítsunk figyelmet a megelőzésre: készüljünk fel előre a nehéz szituációkra, és beszélgessünk ezekről a dolgokról. Így oldódik a mi feszültségünk, és a kicsiké is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Megdöbbentő kísérlet: egy család arra kényszerítette 9 hónapos fiát, hogy egy csimpánzzal éljen - fotóval!
A kísérlet során szoros kötelék alakult ki a két „testvér” között, de a történet tragikus véget ér

Megosztom
Link másolása

Az 1930-as években egy mindössze 9 hónapos emberi csecsemőt arra kényszerítettek, hogy egy csimpánzzal együtt nőjön fel, ám a kísérlet szomorú következményekkel zárult.

Winthrop Niles Kellogg állatpszichológus és felesége, Luella, fiukat, Donaldot, egy Gua nevű csimpánzlánnyal együtt nevelték fel. Gua hét és fél hónapos volt, amikor csatlakozott a családhoz.

A felkavaró kísérlet során Donaldot és Guát testvérként kezelték: babaruhát viseltek, etetőszékben ettek, és lefekvés előtt jóéjt-puszit kaptak.

„Milyen lenne az az egyed, aki ruházat, emberi nyelv és saját fajával való kapcsolat nélkül érne felnőttkorba?” – írta Winthrop The Ape and the Child című könyvében.

A beszámolók szerint a házaspár kilenc hónapon át naponta órákig végzett teszteket Donaldon és Guán. Az egyik kísérletben például addig pörgették őket székekben, amíg sírni nem kezdtek.

„Az alapkérdés az volt, hogy vajon a csimpánz azért viselkedik csimpánzként, mert csimpánz génekkel rendelkezik, vagy azért, mert csimpánzok nevelték?”

– írta Theodore Dumas az Adult Health and Early Life Adversity: Behind the Curtains of Maternal Care Research című könyvében.

„Ha Gua emberi környezetben is csimpánz-szerű marad, akkor a gének a döntőek. Ha azonban emberibbé válik, akkor a környezet az erősebb hatás.”

Ennek megfelelően Gua úgy élt, mintha Donald testvére lenne: ugyanazt a fürdetési, öltöztetési és etetési rutint kapta.

A kísérletet eredetileg öt évre tervezték, de idő előtt le kellett állítani, mert a szülők aggódni kezdtek Donald viselkedése miatt.

A fiú ugyanis morogni kezdett az ételért, Guával birkózott, sőt még harapott is.

Más elméletek szerint a szülők attól tartottak, hogy Gua, ahogy erősödött, idővel veszélyt jelenthet Donaldra.

Szomorú módon mind Donald, mind Gua élete tragikus véget ért. A kísérlet leállítása után Guát elvitték a család szerető környezetéből, és egy sivár ketrecbe zárták.

„Ez már a második alkalom volt, hogy megfosztották az 'anyjától/gondozójától', és egy meleg, szeretetteljes családi életből egy sivár ketrecbe került, más furcsa és nem túl jól viselkedő csimpánzok közé”

– mondta Dumas.

„Kevesebb mint egy évvel később, körülbelül a harmadik születésnapján meghalt. A hivatalos halálok tüdőgyulladás volt, de valójában az összetört szive vitte el.”

Donald szintén tragikus véget ért: 1973-ban, 43 éves korában halt meg. Úgy vélik, hogy önkezével vetett véget életének, egy évvel azután, hogy szülei elhunytak.

Via LADbible.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
9 dolog, amit az apa nélkül felnőtt csajok tesznek, anélkül, hogy felfognák: ártanak maguknak
Az apa hiányából fakadó lelki sebek mély és tartós hatást gyakorolhatnak a lányokra, még akkor is, ha úgy érzik, minden rendben van velük.

Megosztom
Link másolása

Az apahiány vagy az apa következetlen jelenléte (akár fizikailag lép ki a családból, akár „csak” érzelmileg) súlyos érzelmi és pszichológiai hatást gyakorol a lányokra, amely szerencsétlen esetben felnőttkorukban is meghatározhatja kapcsolataikat és az önértékelésüket.

Az alábbiakban kilenc olyan viselkedési és érzelmi mintát mutatunk, amelyek gyakran megjelennek és rombolnak az apahiányos nők életében:

1. Megfelelési kényszer

Az apahiányos lányok gyakran próbálnak mások kedvében járni, hogy elkerüljék az elutasítást. Ez a gyerekkorban kialakult reflex felnőttkorban is megmarad, és azt eredményezheti, hogy

az érintett nők elnyomják a saját szükségleteiket, csak hogy boldoggá tegyenek másokat a környezetükben, hogy elérjék, hogy mások szeressék őket és velük maradjanak.

Patricia Bonnard életvezetési tanácsadó szerint ez alááshatja a kapcsolatokat, mert a megfelelési kényszerrel élők nem mindig tudnak jól kapcsolódni a partnerükhöz.

2. Kötődési nehézségek

A gyerekkori elhagyatás fájdalma miatt sok nő érzelmi falakat épít maga köré, ami megnehezíti az egészséges kötődést. Félnek megnyílni más előtt, hiszen úgy gondolják, újra el fogják hagyni őket. Ezek a falak gyakran elriasztják a potenciális partnereket, és megakadályozzák az érintetteket abban, hogy valódi intimitást éljenek meg.

3. Függőség a kapcsolatokban

A kapcsolati függőség, például az állandó megerősítés és figyelem igénye, gyakran az apahiányos gyerekkor következménye. A nők olyan viselkedési mintákat alakítanak ki, amelyek célja az érzelmi biztonság elérése, de ezek gyakran megterhelik a kapcsolatot, és végül annak felbomlásához vezethetnek.

4. Depresszió és szorongás

Az apahiány traumája gyakran depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A depresszió a veszteség fájdalmából ered, míg a szorongás a jövő bizonytalanságából fakad – abból a félelemből, hogy a történtek megismétlődhetnek. Ezek az érzelmi állapotok hosszú távon akadályozhatják az érintettek boldogulását.

5. Alacsony önértékelés

Az apahiányos nők gyakran úgy érzik, hogy nem elég jók, és ez mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Úgy gondolják, hogy ha rendben lennének, nem hagyták volna el őket,

ami hosszú távon megakadályozza őket abban, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki. Gyakran belemennek olyan kapcsolatokba, melyek mélyen s saját szükségleteik alatt vannak, mert azt gondolják, úgysem érdemelnek jobbat.

6. Intimitás zavarai

Sokan úgy próbálnak intimitást elérni, hogy rövid időn belül fizikailag is közel kerülnek a másikhoz, abban a hitben, hogy a korai szex erősebb érzelmi kötődést eredményez. Ez a módszer azonban gyakran nem hoz tartós kapcsolatot, és újabb csalódásokhoz vezet.

7. Bizalmi problémák

A bizalom elvesztése egy másik gyakori következmény.

Ha az apa, aki a gyerekkori biztonság alapja, kilép a családból, akár fizikailag, akár csak lelkileg, a lányok később nehezen bíznak meg bárkiben,

különösen a romantikus kapcsolatokban. Ez az állandó bizalmatlanság megakadályozza, hogy egészséges, stabil kapcsolatokat alakítsanak ki.

8. Hűtlenség

Néhányan az apahiányos nők közül úgy gondolják, hogy ha előbb hagyják el a partnerüket, mint ahogy az elhagyná őket, akkor kevésbé fognak sérülni a kapcsolatban. Ezért néha hajlamosak a hűtlenségre, hogy érzelmileg idő előtt elhatárolódjanak a párjuktól, ami végül még nagyobb fájdalmat okoz mind a két félnek.

9. Érzelmi instabilitás

Az érzelmi szabályozás nehézségekbe ütközhet, például intenzív hangulatingadozások, impulzivitás vagy kontrollálási kényszer alakulhat ki.

Az érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen apa traumája az agyi folyamatokat is befolyásolja,

ami megnehezíti az érzelmek kezelését.

Megoldási lehetőségek

Bár ezek a minták mély gyökerekkel rendelkeznek, kezelhetők. A terápia, a gyógyszeres kezelés és az önismeret fejlesztése segíthet az érintetteknek a gyógyulásban.

Az apahiányos nők számára fontos felismerni, hogy a múlt fájdalma nem határozhatja meg a jövőjüket,

és léteznek eszközök a kapcsolatok javítására és az érzelmi stabilitás elérésére.

A gyógyulás folyamata hosszú lehet, de az érintettek képesek egészséges, boldog életet élni, ha időben segítséget kérnek.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
A szülőknek tényleg van kedvenc gyerekük - eláruljuk, hogy melyik a legvalószínűbb favorit
Egy friss kutatás szerint határozottan igaz az a feltételezés, hogy a szülőknek van kedvenc gyerekük.

Megosztom
Link másolása

Egy amerikai tanulmány, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság publikált, kimutatta, hogy a szülők gyakran a leginkább lelkiismeretes, együttműködő vagy éppen nőnemű gyerekükre szavaznak, ha kedvencet kell választani.

De mielőtt bárki pezsgőt bontana, érdemes tudni: ez a téma komoly családi balhékhoz vezethet. Alexander Jensen, a Brigham Young Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a szülői különbségtétel hosszú távú károkat okozhat.

„Ez a kutatás segít megérteni, hogy kik azok a gyerekek, akik nagyobb eséllyel kapják meg a kedvenc szerepét – ami lehet jó, de akár káros is”

– mondta.

Hírességek kedvencei

Hogy ez mennyire általános probléma, azt hírességek nyilatkozatai is bizonyítják. Kris Jenner például egyszer lazán beismerte, hogy a hat gyereke közül Kylie a kedvenc. Hasonlóan őszinte volt Jaime Pressly, aki bevallotta, hogy három fia közül Dezit részesíti előnyben. Steve Carell? Ő óvatosabb volt, és bár elismerte, hogy az egyik gyereke közelebb áll a szívéhez, nem árulta el, ki az.

A nyolcgyermekes Samah Furrha viszont nem kertel: legkisebb fia, Kies az abszolút kedvenc.

„Ő az utolsó, és a legközelebb áll hozzám” – mondta.

A család nem is próbálja tagadni a dolgot, a testvérek még egy TikTok-videóval is kiparodizálták az anyai lelkesedést, ami 10 milliónál is több nézőt hozott.

Miért pont az a kedvenc, aki?

A kutatás szerint a szülők hajlamosak a leglelkiismeretesebb gyereküket választani, mivel őket könnyebb kezelni. Az extrovertált gyerekek? Meglepő módon ez nem számít annyira, hiába értékelik általában az ilyen személyiségeket.

Azok a gyerekek, akik nem érzik magukat „kedvencnek”, gyakran rosszabb mentális állapotban vannak és több családi konfliktust élnek meg.

Jensen szerint ezért fontos, hogy a szülők felismerjék az ilyen helyzetek árnyoldalát, és mindegyik gyerekük felé egyformán mutassák ki a szeretetüket.

Azért a kutatás eredményeivel nem könnyű egyetérteni azokban a családokban, ahol a szülők a fekete bárányokat vagy a tékozló fiúkat részesítik előnybe a többi, gondot nem okozó tesó ellenében.

Vagy beszéljünk az elsőszülötteket megillető kivételezettségről, esetleg a legkisebbeket övező általános kényeztetési hullámról.

Szóval, ha legközelebb azt érzed, hogy szüleidnek a tesód a kedvence, lehet, hogy csak azt látod, ahogy kompenzálnak,

hogy egyikőtök se tudja meg, valójában ki is az, akiért kitüntetett mennyiségű szeretet lobog a szívükben. A szülők nagy svindlerek!


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Kembe Sorel: Hogyan nevelj önző, nárcisztikus, gyereket? Kényeztesd el, és teljesítsd minden kívánságát!
Tanulságos videóban magyarázta el a műsorvezető, miért nem jó, ha egy gyerek úgy érezheti, ő a világ közepe.

Megosztom
Link másolása

Ismét tanulságos videót osztott meg TikTokon Kembe Sorel.

A műsorvezető arról beszélt, hogyan lehet elbaltázni egy gyerek nevelését azzal, ha a környezete elkényezteti.

"Ha egy gyerek kicsi korában megkap mindent, amit csak akar, az több szempontból is negatívan befolyásolhatja a személyiségfejlődését"

- kezdte a mondanivalóját.

"Ha minden kívánságát azonnal teljesítik, nem tanulja meg az értékteremtés fogalmát, és azt, hogy az erőfeszítés és a türelem szükséges a célok eléréséhez"

- folytatta.

"Az azonnali jutalmazás hatására kialakulhat majd az érzelmi éretlenség: a gyerek nehezen viseli a várakozást, a frusztrációt vagy azt, hogy valaki nemet mond neki. Az a gyerek, aki állandóan a figyelem középpontjában van, megkap mindent csak akar, azt érezteti vele, hogy ő különb másoknál, és ez a nárcisztikus hajlamok alapja lehet"

- magyarázta Kembe Sorel.

"Ha egy gyerek mindig csak azt tapasztalja, hogy az ő igényei állnak a középpontban, nem alakul ki benne az empátia mások érzései vagy szükségletei iránt. Emiatt nekhezen tud együttműködni másokkal, előfordulhat, hogy lenézi a társait, és úgy érzi, hogy különleges bánásmódot érdemel" - mondta.

Arról is beszélt Kembe Sorel, hogy az ilyen gyermek nem tudja majd kezelni a későbbiekben a kudarcot.

A teljes videót itt láthatod, várd meg, amíg betölt:

@iamkembesorel A mindent megkapó gyermek esete a személyiségtorzulással‼️IG: iamkembesorel #fyp #kembesorel #gyerek #ajándék #szülők ♬ Babel Sound - edivieira

Te erről mit gondolsz?


Megosztom
Link másolása