Kembe Sorel: Hogyan nevelj önző, nárcisztikus, gyereket? Kényeztesd el, és teljesítsd minden kívánságát!

A terhesség alatti vashiányról már régóta tudjuk, hogy árthat a magzatnak, de egy friss kutatás most azt is felveti: akár az is befolyásolhatja, hogy milyen nemi jellegekkel születik a baba.

Ausztrál kutatók egereken végeztek kísérleteket, és először találtak arra utaló bizonyítékot, hogy

A jelenség az interszex állapothoz közelít – ez az, amikor az illető nemi szervei, kromoszómái vagy ivarszervei nem illeszthetők a hagyományos nő-férfi binaritásba.

„Ez egy új kutatási terület” – mondta Vincent Harley, a tanulmány vezető szerzője, a Hudson Institute of Medical Research molekuláris genetikus kutatója.

A vizsgálat szerint az interszexuális állapot kialakulása mögött – legalábbis egerekben – az állhat, hogy

Ha nem aktiválódik, az XY kromoszómával rendelkező egér is női nemi szerveket fejleszt ki.

A kísérletben a kutatók egereket először egy hónapon át vashiányos étrendre állítottak, még a vemhesség előtt, majd az állapotot a terhesség első két hetében is fenntartották. A kontrollcsoport közben normál vasbevitelű étrendet kapott.

A vérkép alapján a vashiányos egerek kevesebb vörösvértesttel és alacsonyabb hemoglobinszinttel rendelkeztek – ez nem volt meglepetés. Ami viszont igen: a 43, vashiányos anyától származó hímnemű utódból kettőnél is női genitáliák fejlődtek ki. A kontrollcsoport összes egere olyan ivarszerveket fejlesztett ki, amelyek megfeleltek a kromoszómáiknak.

A kutatók szerint ez is arra utal, hogy vashiány esetén a megfelelő génaktiváció elmaradása „elcsúsztatja” a nemi fejlődést.

A vasról eddig is tudtuk, hogy fontos szerepet játszik a szervek fejlődésében. Egy másik tanulmány – amelyet a British Heart Foundation készített – például azt találta, hogy

Ez utóbbi vizsgálatban 16 500 anya adatait elemezték, és arra jutottak, hogy az első száz napban fennálló vashiány akár minden huszadik szívfejlődési rendellenesség mögött ott lehet mint kockázati tényező. A veleszületett szívhiba ráadásul az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb fejlődési rendellenesség újszülötteknél.

A felfedezések nyomán a kutatók most azt vizsgálják, hogy a vasbevitel megnövelése – akár étrenddel, akár kiegészítőkkel – képes lehet-e megelőzni a fejlődési rendellenességeket, beleértve a szexuális differenciálódási zavarokat is.

Jelenleg is elérhetőek egyszerű vérvizsgálatok, amelyek megállapítják a várandós nők vasszintjét. Ha valakinél hiányt mutatnak ki, akkor vas-kiegészítőt szoktak felírni, gyakran C-vitaminnal kombinálva, mert az elősegíti a vas felszívódását.

Ezek fogyasztása tehát különösen fontos a születendő magzat egészsége szempontjából.

A mostani egérkísérletek emberekre vonatkozó következtetéseit még nem támasztja alá közvetlen bizonyíték, de a kutatók szerint az összefüggés valós lehet. Folyamatban van annak vizsgálata is, hogy a méhen belüli fejlődés során az anyai étrend vagy a környezeti toxikus hatások hogyan befolyásolhatják a nemi szervek kialakulását. Az eredmények fényében lehetséges, hogy a vaspótlás nemcsak az anya, hanem a születendő gyermek testi integritása szempontjából is fontosabb, mint eddig gondoltuk.

Minden generációnak megvannak a maga nevelési stratégiái, értékrendjei és hiedelmei, amelyeket megpróbál átörökíteni a következő nemzedékre. A háború utáni „kemény munkával mindent elérsz” típusú szigortól a 90-es évek „légy önmagad” hullámán át a mai „csakis pozitív visszajelzést adok, nehogy megsérüljön a lelkivilága” végletig.

És bár sok minden változott azóta, hogy ők maguk gyerekek voltak, egyes klasszikus, boomer kori nevelési elvek nemhogy elavultak lennének, hanem ma is működnek. Vagy legalábbis sokkal jobban, mint az a gyakorlat, hogy egy hároméves iPad-del fekszik és kel.

Íme 11 boomer elv, amit még a millenniálok is kénytelenek elismerni – vagy egyenesen újra alkalmazni.

1. A gyereknek nem kell tablet

Mert bár jól hangzik, hogy a kis hároméves már „fejlesztő applikációkkal játszik”, valójában arról van szó, hogy a képernyő előtt nő fel. Ahelyett, hogy fára mászna vagy fűben hemperegne, a gyerek vizet „öntöget” egy virtuális kertbe – miközben van otthn igazi kert is -- és közben kevesebbet beszél, gyengébben fejlődik a nyelvérzéke, és még a látása is megromolhat.

2. Okostelefon? Majd középiskolában

Semmi szükség arra, hogy egy tízéves TikTokozzon. A korai internethez való hozzáférés nemcsak hülyeségáradathoz vezet, hanem zaklatáshoz, szorongáshoz és testképzavarhoz is. Jonathan Haidt társadalompszichológus egyenesen azt javasolja: a gyerek 16 éves koráig ne kapjon se telefont, se ne érhesse el a közösségi médiát. Mert ha senki sem használja, akkor nem is lesz menő.

3. Az oktatás nem a bérekről szól

Tanulni nem azért kell, hogy majd több legyen a fizetésed. Hanem azért, mert az ember attól válik önállóan gondolkodó, boldog, teljes életet élő lénnyé, hogy tanul. Az oktatás, főleg korán elkezdve, fejleszti a kognitív és szociális képességeket. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint pedig a művelt ember boldogabb. Ez ilyen egyszerű.

4. A tanárt tisztelni kell

A tanár is ember. Sőt, dolgozott azért, hogy taníthasson. Már önmagában ez is tiszteletet érdemel. Az, hogy a gyerek utál egy tanárt, még nem jogosítja fel arra, hogy udvariatlan legyen vele. Kritikát lehet megfogalmazni, de nem bekiabálva.

5. Az időseket nem bántjuk

A boomer szülők egyik alapelve volt: tiszteld az időseket. Ez nem azt jelenti, hogy ha egy bácsi undok és beszól a buszon, akkor is mosolyogva kell azt fogadni. De azt igen, hogy a gyerek megtanulja: az életkorral jár tapasztalat, és az egészség is romolhat, ha mást nem is, ez egy ülőhelyet megérhet.

6. Az illedelmesség nem ciki

Az olyan formulák, mint a „kérem” és a „köszönöm” nem mentek ki a divatból – csak elfelejtették használni őket. És bár „teccikezés” és a régimódi magázódás nem működik minden nyelv kontextusban, az alapvető udvariasság még mindig vonzó emberi tulajdonság.

7. A hála szavai kellenek

A „köszönöm” nem csak a gyerekszoba dísze. Hanem a társadalmi együttélés alapja. A gyerek azt tanulja meg, amit lát: ha a szülő nem köszön meg semmit, ő sem fog. És akkor már tényleg csak egy lépés a született bunkóság elterjedése az egész társadalomban.

8. A tetteknek következményei van

A boomer gyerek tudta: ha rossz fát tett a tűzre, jön a büntetés. Nem testi fenyítésről van szó – hanem következményekről. Szobafogság, kedvenc játék elrakása, tévézés vagy olvass megvonása. A mai gyerek is tanuljon meg felelősséget vállalni a saját döntéseiért. Ha a felnőtteknek muszáj, nekik is jót ttesz.

9. A felnőtt beszélgetés tabu

Az is fontos, hogy a gyerek tanulja meg, mikor nem ő a főszereplő. Ha a szülők épp beszélgetnek, az nem a „mama, nézd, mit rajzoltam” pillanata. Ez nem a gyerek negligálása – ez határhúzás. És az egészséges felnőtt élethez elengedhetetlen.

10. A házimunka kötelező

Ha a gyerek soha nem pakol el maga után, később sem fog. A gyereknek ugyanúgy részt kell vennie a házimunkában, mint a felnőtteknek. Ha 18 éves koráig egy tányért sem mosott el, akkor 28 évesen is nehezen fogja megtalálni a mosogatót.

11. Lefekvési idő van – és kész

Az alvás nem luxus. Az alváshiány gyerekkorban súlyosabb következményekkel járhat, mint felnőttként: szorongás, érzelmi instabilitás, figyelemzavar. Egy jól beállított alvásrend több nyugalmat ad a családnak, mint bármelyik újfajta „gyengéd” nevelési tanács.

Persze nem kell mindenben visszatérni a hetvenes évek szigorához, de nem biztos, hogy minden „haladó” nevelési módszer előrelépés. Sőt, lehet, hogy a régi igazságok közül pár még most is érvényesebb, mint a legújabb Instagram-szülői trend. És ettől még nem leszünk boomerek. Csak felelősségteljesebb szülők.

Imádok keresztrejtvényt fejteni, ez az egyik hobbim. Kikapcsolt és fel is tölt, szuper stresszoldó.

Lenne, ha nem futnék bele időnként bődületes marhaságokba: például szexista, bunkó poénba (mint megfejtés) vagy bizarr meghatározásba.

Már többször is belebotlottam ugyanis keresztrejtvényekben a következő meghatározásba: "Kikap a baba". A megfejtés az, hogy "Dádá". Érted, a gyerekverés vagy az azzal való fenyegetés a meghatározás. Mióta normális a kisgyerekek, kisbabák elleni agressziót normalizálni ilyen módon??? A "kikap jelentése ugyanis a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint is az, hogy megverik.

Tessék, a meghatározás: "Kikap verést, ütlegeket kap. Aki rossz lesz, kikap. Csak gyere haza, kikapsz!"

A baba is egyértelmű: csecsemő, kisgyerek.

Még egyszer megkérdezem: mióta normális a gyerekverést propagálni bármilyen módon? Arról tudnak a rejtvények szerkesztői, hogy 1997 óta jogszabály is tiltja a gyerekek fizikai bántalmazását?

Tizenhárom éven keresztül rejtegette édesapja elől kislányát egy magyar nő – az olasz sajtót és a hazai közvéleményt is megrázta az eset, amely nemrég fordulóponthoz érkezett.

A magyar-olasz kislányból időközben tinédzser lett, és mivel semmilyen kapcsolata nem volt az apjával, ma már idegen számára. A napokban a mezőtúri hatóságok segítségével sikerült rábukkanni Chantal Tonellóra.

A kislány így édesapja tudta és beleegyezése nélkül, jogi szempontból szabálytalanul került másik országba. Andrea Tonello éveken át próbálta megtalálni lányát. Magánnyomozót keresett, hivatalos szervekhez fordult segítségért, de minden próbálkozása kudarcba fulladt.

A hivatalos eljárás most azt hivatott eldönteni, mi lesz a lány további sorsa, ki gyakorolja a szülői felügyeletet, és milyen feltételek mellett történhet meg az esetleges apai újraegyesülés.

A férfi most a gyermek érdekeit szem előtt tartva próbálja kialakítani a kapcsolatot Chantallal, akinek számára a valóság teljesen új és idegen lehet: eddigi életét Magyarországon, az anyai család körében töltötte.

A lány - aki eddig nem járt iskolába - az anyai nagymamájához került.

Az eset komoly nemzetközi jogi kérdéseket vet fel, hiszen a gyermek egyik országban született, majd a másikban élve elérhetetlenné vált a másik szülő számára. A szakértők szerint az ilyen esetekben a gyermekjogok és az érzelmi stabilitás az elsődleges szempont, nem pusztán a biológiai szülői jogok érvényesítése.

A történet most új fejezethez érkezett, de hogy mi következik ezután, az sok tényezőtől függ.