GYEREK
A Rovatból

Kőnig doki: „Sokkal több türelmem van a gyerekekhez, mint a felnőttekhez”

Az egészségügyi edukációt nem lehet elég korán kezdeni. Dr. Kőnig Róberttel beszélgettünk arról, hogyan csökkentheti a környezet a gyerekek szorongását azzal, hogy megfelelő nyelven beszélgetnek velük egészségügyi témákban.

Megosztom
Link másolása

Dr. Kőnig Róbert praktizáló gyermeksebész, aki népszerű YouTube csatornát is visz a hátán. Videóiban óriási hangsúlyt helyez a gyermekek és szüleik egyszerű, közérthető edukációjára és a megelőzésre, amelyek megkönnyíthetik az orvosi ellátást. Egy sebészetre betérni, ha nem vagy felkészítve semmire, hasonló lehet, mint egy menet a vágóhídon, de lehet egy félelem nélküli élmény is. Utóbbihoz már mesekönyvben is ad támpontokat, az Ilyen egy kórház megmutatja, hogyan ne féljünk az intézménytől. Kőnig Róberttel beszélgettünk:

- Gyerekként hogy viszonyult az orvosokhoz, kórházakhoz?

- Nekem speciális a helyzetem, orvos családba születtem. Édesanyám gyermekgyógyász, neonatológus (újszülöttgyógyász), de nagyjából minden orvosi szak képviseltette magát nálunk. Számomra a kórház, a betegségek és a gyógyulások magától értetődő témák.

- Mi vezetett oda az életében, hogy gyermeksebész legyen?

- Egészen korán, 4 évesen döntöttem el, hogy orvos, sőt sebész leszek. Egy szappanopera a Klinika hatására, amely akkor ment nagyot. Az egyetemen gyorsan hamar világossá vált, hogy

sokkal több türelmem van a gyerekekhez, mint a felnőttekhez.

Jobban érzem magam, miközben őket gyógyítom, és ők is elfogadnak engem. Adta magát a gyermeksebészet.

- Hogyan jutott el a praxistól a YouTube csatornájáig?

- Már a szakorvosi létem elején feltűnt, hogy nagyon sok olyan orvos-beteg találkozó van, amit kis oktatással, gyakorlással el tudnánk kerülni, és az ellátó személyzet, a szülők, a gyerekek is jobban járnának. Emiatt indítottam el közösségi média platformjaimat, és jutottunk el pár év alatt a YouTube-csatornáig. A tájékoztatás, az edukáció a cél, fontos ugyanakkor, hogy ez egy profi csapat munkája, nem egy one-man-show.

- Milyen visszajelzések érkeznek a videókkal kapcsolatban? Milyen személyes sztorikat osztanak meg önnel?

- Nagyságrendileg 400 ezres megtekintésnél járnak a videók, ami önmagában egy jó visszajelzés, de az az igazi, amikor

a rendelőben gyerekek futnak oda hozzám és ölelnek meg, illetve kérdezik meg, hogy vannak a videó szereplői, pedig még nem is találkoztunk korábban.

De a videókból legtöbbet a szülők tanulnak - és ezt ők maguk állítják. A gyermekek mintakövetőek, magyarul úgy fognak viszonyulni saját egészségükhöz, ahogyan azt a szüleiktől látják.

Ha én fogat mosok, ő is fog, ha én felveszem a védőfelszerelést, ő is felfogja - és még el sem értük az óvodás kort.

A prevenció a legjobb gyógyítási forma, ez pedig véleményem szerint a nulladik lépés.

- Mi történik, amikor az ember először szembesül az egészségügyi ellátórendszer ismeretlen, akár ijesztő világával?

- Az én tapasztalatom akár saját életemből, akár a kórházak világából az, hogy az ismeretlentől félünk a legjobban. Kiszolgáltatottabbnak érezzük magunkat, ami feszültséget, bizalmatlanságot, türelmetlenséget szül.

Mindez jócskán elkerülhető, ha a helyzet vagy a rendszer ismerős.

Ráadásul a gyerekek könnyebben megijednek ilyen helyzetben, de szerencsére könnyebben is megnyugszanak, ha előismerettel rendelkeznek például a kórházról vagy az ellátásról.

- Enyhíthető a gyerekek szorongása például a mesekönyvét olvasva?

- A gyermekpszichológusokkal egyetértésben én is azt gondolom, hogy a könyvek olvasása az egyik legjobb dolog, ami a gyerekekkel történhet. Játszva tanulnak, fejlődik a fantáziájuk, az agyi képességeik. Tökéletes feszültségoldó módszer. Fontos ugyanakkor, hogy nem akkor kell ehhez a módszerhez hozzányúlni, mikor már megtörtént a baj – bár akkor is nagyon nagy segítség. Itt is a megelőzés a fontos, és akkor éri a legtöbbet, ha még nincs kórház a látótérben.

Fotó: Fazekas István

- Mi lehet az, ami fokozhatja a szorongást?

- A szorongás azzal oldható fel, ha ismerős a helyzet, ha tudom, mire számíthatok.

Ha a gyermekem azt látja rajtam, hogy valamennyire ura vagyok egy veszélyes helyzetnek, ami egy kórházi látogatás például, sokkal nyugodtabban fog viselkedni.

Attól a szülő is megnyugszik, ami egy pozitív megerősítési kör. Valójában ez lenne az ideális minden szülői helyzetben, nem?

- Praxisa során mit lát, melyek a legelterjedtebb panaszok a gyerekek körében, és ez miben változott az elmúlt években?

- Én a sebészeti, traumatológiai és urológiai szegmensről tudok nyilatkozni. Itt a balesetek vezetnek, melynek életkori sajátosságai vannak. Másképp sérül egy csecsemő és egy kamasz, más a mechanizmus és más a gyógyulás. Ami viszont feltűnő, hogy

a trambulin és a rollerek, e-rollerek nagyon nagy sérülési potenciált rejtenek. Komoly, nagy, elkerülhető sérülésekről beszélek.

- Hogy látja, nehéz ma beteg gyerekként orvosi ellátást kapni Magyarországon, vagy hol lenne érdemes még kalapálni az ellátórendszeren?

- Az ellátórendszer egy folyamatosan fejlesztés alatt álló, nagyon bonyolult és drága rendszer. Az lenne a cél, hogy ez folyamatosan adaptálódjon az igényekhez. Ami sajnos nem egyszerű.

- Mi a három legfontosabb lépés, amivel segítheti egy felnőtt a gyerekek egészségügyi edukációját/ jóllétét?

- Mutassunk példát! Vegye fel a felnőtt a sisakot biciklizéshez, és akkor a gyerek is fel fogja.

Ha én sok zöldséget és gyümölcsöt eszem, előbb-utóbb ő is fog.

Emellett fordítsunk figyelmet a megelőzésre: készüljünk fel előre a nehéz szituációkra, és beszélgessünk ezekről a dolgokról. Így oldódik a mi feszültségünk, és a kicsiké is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
Kozma Orsi szerint ő későn lett anyuka, mert 36 évesen szült, és érzi a generációs különbségeket közte és ikerlányai között
„Azt gondolják, azért jó, ha az ember idősen lesz szülő, mert akkor már lenyugodott, bölcsen rá tud látni a gyermekére. ”

Megosztom
Link másolása

Palikék vendége volt nemrég Kozma Orsi.

Az énekesnővel Palik László, Dombovári Vanda és Wágner Tamás beszélgetett az anyaságról, a szülői feladatokról és arról, milyen kihívást jelentenek egy családnak, ha ikergyermeik lesznek.

Kozma Orsi elárulta, hogy ő "későn lett anyuka", mivel 36 évesen szülte meg az ikerlányait, és érzi a generációs különbségeket.

"Azt gondolják, azért jó, ha az ember idősen lesz szülő, mert akkor már lenyugodott, bölcsen rá tud látni a gyermekére."

Erre Palik László így reagált:

"Tagadom. Teljesen más már a türelmi kapacitásunk hozzájuk. Nekem sokkal több van."

Kozma Orsi egy kérdésre, hogy különlegesnek gondolják-e az emberek ma is, ha valakinek ikrei vannak, azt válaszolta, hogy igen.

Őt magát sokkolta a hír, amikor megtudta, hogy ikrei lesznek, különösen, hogy hármasikreknek indult a terhessége.

Miután megszületett a két lánya, a legnagyobb gond az volt, hogy ki alszik, mikor alszik, ki eteti a gyereket, mikor megyünk sétálni, mi mikor tudunk pihenni, és még úgy is kemény volt az első másfél év, hogy a párja szülei és az ő szülei is tudtak nekik időnként segíteni.

Bevallotta, nem mindig tud mit kezdeni azzal, ahol a gyerekei tartanak. Próbál a fejükkel gondolkodni, empatikus lenni, de 48 éves nőként máshol tart az életben, mint a lányai, akik csak nyáron lesznek 12 évesek.

Ráadásul nagyon eltérő személyiség a két lánya. Arról is szó volt, hogy néha rá van kicsit feszülve a teendőkre, különösen akkor, amikor valamilyen határidős, iskolai feladatot kellene megcsinálniuk, ám a gyerekei éppen valami mással szeretnének foglalkozni.

A teljes adást itt nézheted meg:


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Ben Affleck nem hajlandó 6000 dolláros cipőt venni a gyerekének, mert erre nincs szüksége egy tininek
A színész fontosnak tartja, hogy megtanítsa a gyermekeinek a munka fontosságát és a pénz értékét.

Megosztom
Link másolása

Ben Affleck nemrégiben azzal keltett figyelmet, hogy elutasította a 13 éves fia, Samuel kérését.

A fia egy pár 6 000 dolláros Dior Air Jordan 1 sportcipőt szeretett volna megvetetni vele.

A Los Angeles-i Got Sole sneaker rendezvényen készült videóban Ben Affleck humorosan megjegyezte: „Ez rengeteg fűnyírás lesz,” majd hozzátette: „Te csak azért szereted ezeket, mert drágák.” Samuel azzal védekezett, hogy „Nem, ezek menők! Mindig is azt mondtam, hogy jól néznek ki.”

Ben Affleck később egy interjúban elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy megtanítsa a gyermekeinek a munka fontosságát és a pénz értékét.

Azt is mondta, hogy pénze neki van, a fia „csóró”, és ha ilyen drága cipőt szeretne, akkor keresse meg az árát. Hozzátette: "Szeretjük a gyerekeinket, mindent meg akarunk adni nekik, de azzal ártunk, ha nem tanítjuk meg nekik, hogy a vágyott dolgokért meg kell dolgozniuk."

A színész szerint nincs szüksége egy tinédzsernek ilyen drága cipőre.

Azt is mondta, hogy a fia, Samuel most kezdi csak megérteni a munka értékét és fontosságát, lassú megvilágosodásában pedig a "balul elsült cipővásárlás" lényeges állomás volt.

Ben Affleck és volt felesége, Jennifer Garner közösen neveli a három gyermekét: Violetet (19), Seraphinát (16) és Samuelt (13). A színész elmondása szerint idősebb lányai már klasszikus tini munkákat végeznek, például bolti eladóként dolgoznak.

Amennyire ez egyáltalán lehetséges a helyzetükben, igyekeznek a gyermekeiket a reflektorfénytől távol tartani. Ben Affleck korábban úgy nyilatkozott, hogy az apaság "élete legfontosabb része", és "elsősorban apa" szeretne lenni.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A húsvéti nyúl, amire csak terápiában mernél visszaemlékezni - jöjjenek a rémes vintage fotók a múlt századból
A mai gyerekeknek fogalmuk sincs, milyen szerencsések.

Megosztom
Link másolása

A húsvéti nyúl, amitől generációk kaptak maradandó lelki sérülést – és rémisztő vintage fotók, amiken nem tudsz nem nevetni (vagy sírni).

Volt egy időszak, amikor a húsvéti nyúl nem volt puha, nem volt aranyos, és végképp nem volt barátságos.

Sőt, ha őszinték akarunk lenni: inkább hasonlított egy horrorfilm mellékszereplőjére, mint ünnepi kabalafigurára.

Az 1950-es és 60-as évek Amerikájában a húsvéti fotózás egyet jelentett a kollektív gyermekkori traumával.

Tavasszal minden évben eljött az a nap, amikor a szülők ünneplőbe öltöztették a gyereket, elvitték valami húsvéti rendezvényre – tojáskeresés, vásárlás, plázás program –,

és ott várta őket A Nyúl. Aki nem pihe-puha plüss volt, hanem szőrös textilszörny,

gyakran üveges szemekkel, természetellenes mosollyal és ijesztően emberi arányokkal.

A gyerekek tiltakoztak, sírtak, könyörögtek – a szülők viszont fotót akartak, így ment mindenki a nyúl ölébe. És ott készült el az a kép, amit ma már csak pszichológiai feldolgozás után lehet újra elővenni.

Honnan jött a húsvéti nyúl – és mikor lett ennyire rémisztő?

A húsvéti nyúl eredetileg a német folklórból származik. A 18. században német protestánsok vitték magukkal Amerikába az „Osterhase” nevű mitikus nyulat, aki színes tojásokat hozott a jó gyerekeknek – hasonló elven működött, mint a Mikulás.

Csakhogy az 1950-es évek Amerikájában valakinek bele kellett bújnia a nyúljelmezbe. És itt kezdődött a baj. Lelkes nagybácsi, egy gyanús szőrös ruha, és egy maszk, amitől a gyerekek inkább hittek a sátánban, mint a nyúlban.

Miért félelmetesek ezek a képek?

Ha megnézed ezeket a vintage fotókat, rögtön megérted: ezek a nyulak nem tudtak mosolyogni, de rémisztően bámulni annál inkább. A jelmezek gyakran túl emberiek vagy épp torzan állatiasak voltak. Sok kép úgy néz ki, mintha egy horrorfilm jelenete volna – csak épp a főszerepben egy négyéves gyerek kerül a szörny ölében, rettegve, miközben a szülők azt kiabálják a háttérből: „Mosolyogj, édesem!”

Az internetet elárasztó galériák (például a Bored Panda és a Vintage Everyday összeállításai) szerint ezek a képek olyan nosztalgikus időutazások, amik megmutatják, mennyit változott a gyerekekhez való viszonyunk, és a vizuális kultúránk is.

A mai gyerekeknek fogalmuk sincs, milyen szerencsések

Ma már a húsvéti nyuszi cuki. Instagram-filteres, bolyhos, puha – egy igazi influencer. A mai gyerekeket nem üldözi egy emberméretű, groteszk kabalafigura, és valószínűleg sosem kell majd visszanézniük egy olyan képet, ahol halálfélelem tükröződik a szemükben, miközben egy szőrös maszk vigyorog mögöttük.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Meghan Markle elmondta, milyen fájdalmas veszteség volt számára, amikor elvetélt a második gyermekével
Sokan nem is tudták, hogy Lilibet gyakorlatilag a harmadik gyermeke, mivel 2020 nyarán elveszített egy kisbabát.

Megosztom
Link másolása

Meghan Markle fájdalmas emléket osztott meg a hallgatóival a legutóbbi podcast műsorában.

2020-ban elvetélt a második gyermekével.

A veszteséget elmondása szerint ő és a királyi család is nehezen dolgozta fel, és a sebeket csak a kislánya, Lilibet érkezése tudta valamelyest gyógyítani.

Erről egyébként először egy cikkben számolt be, amit a The New York Times jelentetett meg. Ebben Harry herceg felesége leírta, hogy

egy reggel, miközben elsőszülött fiát, Archie-t pelenkázta, éles görcsöt érzett, és abban a pillanatban tudta, hogy elveszíti a második gyermekét. A vetélés után kórházba került, a férje mellette volt.

Meghan Markle most a podcastben elmondta, hogy a vetélés során meg kellett tanulnia elengedni valamit, amiben annyi remény és szeretet volt. Kiemelte, hogy az ilyen esetek gyakran csendben, előjelek nélkül történnek, közben az anyák továbbra is igyekeznek megfelelni minden elvárásnak. ​

A podcastben Meghan hangsúlyozta, milyen fontos számára, hogy anya lehet, és arról is beszélt, hogy mennyire nehéz volt a vetélés után újra egyensúlyba hozni a munkát és a családi életet.

Az epizód célja az volt, hogy nyílt párbeszédet indítson az anyaságról, a veszteségről és a nők egészségéről.

Forrás: People magazin

Megosztom
Link másolása