ÉLETMÓD

Így befolyásolja a munkád és a bankszámlád a demencia kialakulásának kockázatát

Itt egy újabb ok, hogy minél gyorsabban meggazdagodj.

Megosztom
Link másolása

Egy friss tanulmány szerint a legtehetősebb harmadba tartozó, magasan képzett szakembereknél kisebb az esélye annak, hogy enyhe kognitív zavart tapasztaljanak, és hogy ez az állapot demenciába forduljon.

A pénteken a Scientific Reports szaklapban közzétett kutatás szerint

a főiskolai végzettség 43%-kal csökkenti az esélyét annak, hogy az egészséges kognitív állapot enyhe kognitív zavarrá alakuljon.

Ezzel szemben a legvagyonosabb harmadba tartozó embereknél 26%-kal kisebb volt a valószínűsége annak, hogy az enyhe kognitív zavar demenciába fejlődjön.

„Lehetséges, hogy az oktatás és az intellektuálisan megterhelő munkák több mentális stimulációt biztosítanak, és segítenek egy erősebb agyi tartalék kialakításában, amely megvédi az egyéneket a kognitív zavaroktól és a demenciától”

– magyarázta a kutatás vezető szerzője, Aswathikutty Gireesh, a University College London (UCL) kutatója. A UCL kutatói egy évtizeden keresztül követtek nyomon 8 442 középkorú brit felnőttet, hogy megvizsgálják, miként hatnak a társadalmi-gazdasági tényezők a kognitív állapot változásaira.

A résztvevők kérdőívet töltöttek ki az oktatásukról, foglalkozásukról és vagyonukról, a kutatók pedig orvosi diagnózisok, kognitív teszteredmények és önbevallott tünetek alapján állapították meg mentális állapotukat.

Nyomon követték, hogyan változott a résztvevők kognitív állapota – egészséges, enyhe kognitív zavar és demencia között –, és figyelembe vették azt is, hogy az agyi funkciók idővel javulhatnak.

A jómódúak 56%-kal nagyobb eséllyel tértek vissza az enyhe kognitív zavarból egészséges állapotba a kevésbé tehetős emberekhez képest.

Az egyetemet végzettek 81%-kal nagyobb valószínűséggel javítottak agyi állapotukon.

„Ez a potenciális felépülés kulcsfontosságú az életminőség javításában az idős korban, valamint a kognitív zavarok hosszú távú terheinek csökkentésében az egészségügyi rendszerekre, a családokra és a társadalomra nézve”

– mondta Dorina Cadar, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók olyan politikai intézkedésekre szólítanak fel, amelyek minden jövedelmi szinten támogatják a mentális és kognitív jólétet. Remélik, hogy kutatásuk további vizsgálatokra ösztönöz, amelyek azt vizsgálják, miként védi meg a vagyon és más társadalmi-gazdasági tényezők az embereket a kognitív hanyatlástól. Évről évre egyre több embert diagnosztizálnak kognitív hanyatlással.

A kockázati tényezők közé tartozik az alacsonyabb iskolai végzettség, a hallásvesztés, a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a depresszió, a cukorbetegség, a túlzott alkoholfogyasztás, a traumás agysérülés, a légszennyezés, a társadalmi elszigeteltség, a látásvesztés, a magas koleszterinszint és a fizikai inaktivitás.

Egy ezen a héten megjelent tanulmány szerint már heti egy-két alkalommal végzett edzés is csökkentheti a demencia kockázatát, hasonlóan a gyakori edzésekhez.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Ez a 3 jel utal arra, hogy magas az IQ-d, de nulla az önbizalmad
Azok az emberek, akik az átlagosnál intelligensebbek, nem biztos, hogy magabiztosak is.

Megosztom
Link másolása

Azok az emberek, akik az átlagosnál intelligensebbek, nem biztos, hogy magabiztosabbak is, mint mások. Éppen a kevésbé intelligensekre jellemző, hogy hatalmas mellénnyel és önbizalommal állítanak olyasmiket, amikről valójában keveset tudnak, és azt is rosszul.

Lehet, hogy te is magas IQ-val, de kevés önbizalommal rendelkező ember vagy? Az alábbi jelek utalnak erre.

Túl sokáig rágódsz dolgokon és túl sok energiát teszel abba, hogy mindent átgondolj.

A intelligens emberek gyorsabban értenek meg mindent, de azt is tudják, hogy az összetettebb kérdések megválaszolása vagy a bonyolultabb szituációk megoldása több időt és erőfeszítést igényel.

Egy tanulmány szerint azok, akik az átlagnál intelligensebbek, hajlamosak arra, hogy túlagyalják a dolgokat, mert egyrészt számolnak a következményekkel, másrészt tartanak a kudarctól.

Sokszor kérsz bocsánatot, akkor is, ha nem tettél semmi rosszat.

Minél intelligensebb vagy, annál hamarabb jössz rá, ha nincsen igazad, vagy kerít hatalmába az érzés, hogy esetleg megbántottad a másikat. Ha igaz rád a kudarckerülés, akkor a konfliktusokat is igyekszed elkerülni.

Maximalista vagy a munkában és túl sokat dolgozol.

Az intelligens emberek gyakran tökéletességre törekszenek. Ha azonban kevés az önbizalmad, akkor magaddal szemben is maximalista vagy, a legjobb teljesítményt várod magadtól, és kevésbé vagy a munkáddal vagy annak végeredményével elégedettnek.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Megvan, hányszor kell otthon porszívóznod, és hogyan, hogy ne lepjen el a kosz
Még a takarítást is érdemes magasabb szinten űzni.

Megosztom
Link másolása

A takarítás a témája a Femcafé egyik cikkének, amiben hasznos tanácsokat írnak ezzel kapcsolatban.

Arra keresték a választ, mi a posrszívózás helyes módja, és mennyiszer kell otthon porszívóznunk.

"Az, hogy milyen gyakran kellene porszívóznunk függ a háztartásban élők számától, a háziállatok jelenlététől és az egyes helyiségek padlótípusától. Minél nagyobb a helyiség forgalma, annál gyakrabban érdemes porszívózni"

- írja a cikk.

"Például a hálószobákat és a dolgozószobákat hetente egyszer, az olyan nagy forgalmú helyiségeket, mint a konyha, a nappali és a gyerekszobák, legalább hetente kétszer kellene takarítani."

Azt is írják, hogy a tömörfa parkettát és a laminált padlót hetente minimum egyszer porszívózni kell. Mi pedig azt tennénk hozzá, hogy ha van szőnyeged, akkor a szőnyeg alatti részt se hagyd ki.

A szőnyegeket és a kárpitozott felületeket érdemes hetente kétszer átporszívózni, mivel a szöveten jobban tapad a por. Havonta egyszer pedig nedves porszívózást javasolnak a szövettel borított felületekhez.

Ahol háziállat van, ott a heti egy helyett két porszívózás ajánlott, de ha hullajtja a szőrét a kis kedvenc, akkor muszáj naponta porszívóznod!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Török fogászati műtétre ment, eltorzult, lila arccal távozott a klinikáról a különös betegségben szenvedő nő
Az arca kezdetben a felismerhetetlenségig torzult, de a nő máig állítja, hogy a beavatkozás megérte a hatalmas díjat és a szenvedés minden percét.

Megosztom
Link másolása

Egy brit nagymamának elege lett abból, hogy nem mosolyog az egészségi állapota miatt, kezébe vette az életét és a spórolt pénzét, majd világgá ment megoldani a problémáját - fogai eltávolításával.

Az elmúlt 14 évben sorra veszítette el a fogait, a maradék pedig nagyon csúnyán besárgult.

Hayley Debra Potter egy durva ínybetegségben szenvedett, ez okozta, hogy fogazatának több mint felét elveszítette pár év leforgása alatt. Ezek helyére óriási tályogok nőttek, így semmiképp nem volt kedvező helyzetben a nő. 14 év senvedés után döntött úgy, hogy kezelteti magát.

Az Egyesült Királyságban nem olcsó az egészségügy, ez bebizonyosodott esetében is, mert horribilis összeget kértek a beavatkozásért. Ekkor döntött úgy a nagyi, hogy

egy híres törökországi fogászaton csináltatja meg a fogait, és potom 8000 fontért, vagyis körülbelül 4 millió forintért rendbe szedeti a mosolyát.

Vajon mennyit kérhettek ezért az otthonában?

Az október elején megtartott beavatkozás egyébként egészen gyorsan zajlott, mindössze négy és fél óra alatt végeztek a sebekkel és a maradék 13 foga kihúzásával is. A nő ugyanis teljes implantátumot rakatott be egy egész hídkészlettel. Kapott is tíz fogbeültetést, és a teljes gyógyulást követően kapja meg a koronáit. Addig műfogsort visel.

A műtét után ijesztő, lila foltokkal borított arccal indult haza.

Mint ahogy arról azóta már posztolt, ezeknek nyoma sincs, és a mosolya ismét egészséges, bár a teljes munka még hátra van. Mindenesetre az biztos, hogy még az eltorzult arc ellenére is inkább éri meg fogorvoshoz járni, mint nem.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez az abszolút gusztustalanság az oka annak, hogy az emberek elkezdtek csókolózni - és semmi köze a szerelemhez
Búcsút inthetünk az eddigi feltételezéseinknek!

Megosztom
Link másolása

Lehet, hogy azt gondolod, tudod, miért szeretsz csókolózni, de egy új kutatás most kiderítette, honnan is ered valójában ez a szokás.

Adriano R. Lameira, az angliai Warwick Egyetem pszichológia professzora szerint a csókolózás egykor

evolúciós ösztön volt, amelyet eredetileg a tisztogatás, ápolás, azaz a kurkászás céljából végeztek.

„A bizonyítékok szerint a csókolózás nem valami újkeletű szeretetmegnyilvánulás az embereknél” – mondta Lameira a Daily Mailnek, aki úgy véli, hogy

a másik csókolgatása eredetileg a tetvek eltávolítását szolgálta.

Lameira szerint a majmoknál megfigyelt viselkedés alapján a puszik adása valójában a tisztogatás utolsó szakasza lehetett:

a tisztogató állat szájjal is megszívta a másik szőrét vagy bőrét, hogy eltávolítsa a szennyeződést vagy parazitákat.

„Ez azért volt fontos, mert a földön élő állatokra sok parazita került” – magyarázta.

Ahogy az emberek testéről idővel egyre több szőrzet tűnt el, az aktus tisztogatás-része már nem volt annyira fontos, és végül csak a puszi és a csókolózás maradt fenn ebből a szokásból. Lameira becslése szerint

az emberek nagyjából 2-4 millió évvel ezelőtt kezdtek „puszilkodó majommá” válni, és a legkorábbi írásos feljegyzés a csókról az i. e. 2500 körüli mezopotámiai szövegekből származik.

Arra a kérdésre, hogyan vált a puszi a szexualitás részévé, Lameira úgy válaszolt, hogy ez még kutatásra vár, és „a csókolózás szexuális szándékkal való alkalmazása különleges eset.”

„Csak miután a puszilkodás általános módja lett az érzelmek kifejezésének, válhatott kölcsönös szájra puszivá”

– mondta. Ma a csók „a bizalom és összetartozás szimbóluma” lett, amely mély érzelmi és társadalmi jelentést hordoz.


Megosztom
Link másolása