Ez a történelem 5 leghalálosabb vírusa – néhány jelenleg is itt kering körülöttünk

Hasznos tanácsokat gyűjtött össze a Femina a fogyásról.

Olyan tanácsokat osztottak meg, amelyek segítenek, hogy ha fogyni szeretnél, ne az izmaidból fogyj, hanem a zsírból.

Az egyik alapvető lépés, hogy fehérjében gazdagabb étrendre állsz át, mert a fehérjére szükség van az izomszövetek építéséhez. fehérjét tartalmaznak többek közt a sovány húsok (csirke, pulyka, hal), a tojás, a tejtermékek, a hüvelyesek, a tofu és a quinoa. A másik fontos szabály, hogy tarts súlyzós edzéseket is, mert ezzel növekszik az izom. A harmadik dolog, amire figyelj oda, hogy ne akarj túl sokat és túl hamar fogyni.

A túl intenzív fogyás nem csak a szöveteknek tesz rosszat, hanem a szívedet is megterheli. Ráadásul a gyors fogyás (heti több kiló) eredménye az lesz, hogy megnyúlik a bőröd és lógni fog.

Mi a fenti tanácsokhoz még azt tennénk hozzá, hogy ügyelj a megfelelő folyadékfogyasztásra is.

Aludd ki magad (7-9 óra), mivel a pihenés támogatja a regenerációt és a hormonális egyensúlyt.

Az alváshiány növelheti az éhségérzetet szabályozó hormonokat!

Étkezésnél amennyire csak tudod, kerüld a feldolgozott élelmiszereket, részesítsd előnyben a frissen készült ételeket, és legyen minden nap nyers zöldség és gyümölcs is az étrendben.

Plusz egy tipp: ha csak lehet, kerüld a stresszt, vagy ellensúlyozd különféle technikákkal, például sétával, úszással, légzőgyakorlatokkal, meditációval, jógával stb.

Forrás: Femina

Ugye ismerős az a helyzet, amikor az ébresztőóra csörgése előtt már kinyílnak a szemeid? Nem, ez nem a sors gonosz tréfája, és nem is valami misztikus hatalom játszik veled. A tudomány elég konkrét magyarázatot ad rá – és ha rendszeresen a telefonodat bújod ébredés után, akkor még fontosabb, hogy megértsd, mi történik a háttérben.

A tested működését egy különleges idegi központ, a szuprachiazmatikus mag (igen, így hívják, a haveroknak SCN a neve) irányítja, amely az agyad közepén csücsül.

Ez az SCN dönti el, hogy mikor álmosodsz el, és mikor pattansz ki az ágyból. Szóval, ha úgy érzed, hogy nyolc óra alvás után is kóvályogsz, már tudod, ki a felelős.

A titok pedig a rutinban rejlik:

Egy PER nevű fehérje – amit most simán hívjunk alvásmágusnak – segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklusodat. Napközben emelkedik a szintje, éjszaka pedig csökken, hogy felkészítsen az alvásra.

A tested körülbelül egy órával az ébresztőóra előtt elkezdi emelni a PER szintjét, sőt, stresszhormonokat is termel, hogy ne érjen sokként a csörgés. Ezért van az, hogy gyakran magadtól felébredsz, mielőtt a telefonod zaklatni kezdene.

És hogy miért fontos ez?

A lényeg: ha következetes alvási rutint alakítasz ki, az nemcsak a közérzetednek tesz jót, de még azt is elkerülheted, hogy pánikrohamként éld meg az ébresztőd hangját.

Via LADBible

Az Empower kutatása szerint a fiatalabb generációk teljesen eltérően gondolkodnak a pénzről, mint a szüleik. Bár a Z generáció keresi a legkevesebbet, mégis úgy vélik, hogy a sikerhez jelentősen több pénzre lenne szükségük, annál is többre, mint amit az idősebb generáció elégnek tart.

A kutatás során több mint kétezer amerikait kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a pénzügyi siker, és kiderült: míg a boomerek szerényebb célokat tűznek ki, a fiatalabb generációk már sokkal nagyobb összegekre vágynak.

Mennyi pénz kell a jó élethez?

A generációk közti különbség látványos: a Z generáció úgy érzi, jóval többre van szükségük, mint akár a boomereknek, akik az egyik legalacsonyabb elvárásokkal állnak az élethez. A milleniálok és az X generáció inkább köztes célokat tűznek ki maguk elé, de még így is alulmúlják a legfiatalabb generáció álmait,

A kutatás arra is rámutatott, hogy az amerikaiak többsége messze van attól, hogy elérje ezeket a célokat. Az átlagos jövedelmek össze sem hasonlíthatók a megálmodott „sikeres fizetéssel”, és bár a bérek valamelyest nőttek az elmúlt évben, az infláció sokat rontott ezen a növekedésen - és nem csak a tengeren túlon, nálunk talán még erőteljesebben érezni a fizetések elértéktelenedését.

Nem csak a pénz számít

Érdekes módon a gazdagságot csak az amerikaiak kisebb része tartja a siker legfontosabb mércéjének. A többség szerint a boldogság – és az, hogy

– sokkal fontosabb. Emellett a szabadidő és a személyes szenvedélyek követése is kiemelt érték, csakhogy ezeket csak a valódi anyagi biztonság teszi lehetővé.

A siker receptje

A válaszadók szerint a sikerhez négy alapvető tényező szükséges:

- Kemény munka

- Tehetség

- Kapcsolatok

- Szerencse

Egyesek szerint a sikerhez hozzátartozik az is, hogy az ember okosan alakítsa ki a képet önmagáról – a „Add ki magad sikeresnek, míg azzá nem válsz” elv különösen a Z generáció és a millennialok körében népszerű.

Rebecca Rickert, az Empower egyik vezetője szerint a sikerérzés a fegyelmezett pénzügyi döntéseken és az okos tervezésen alapul:

De a siker egyszerre kemény munka és egy kis szerencse.”

Van, akinek ez elérhetetlen marad

A kutatás ugyanakkor megmutatta a pesszimistább oldalt is. Az emberek közel fele úgy érzi, sosem fogja elérni azt a szintet, amit a siker mércéjének tart. Ennek leggyakoribb okai között az instabil gazdasági helyzet és a jövedelembizonytalanság szerepelnek.

Ráadásul még azok között is, akik elérik kezdeti céljukat, sokan érzik azt, hogy sosem lehet elég pénzed. Ez az állandó elégedetlenség sokak számára megnehezíti, hogy a siker valóban boldogságot hozzon az életükbe.

Új kutatás szerint a hosszú Covid tüneteinek enyhítésében egyértelműen a kognitív viselkedésterápia és a rehabilitáció lehet a leghatékonyabb eszköz. A kanadai McMaster Egyetem kutatói több mint 24 tanulmány adatait elemezték, összesen 3695 beteg részvételével, és arra jutottak, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a fizikai, valamint mentális rehabilitáció jelentős javulást hozhat.

A kutatás eredményei szerint a CBT „csökkenti a fáradtságot és javítja a kognitív funkciókat” a hosszú Covidban szenvedőknél.

Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy ezek a módszerek kihívást jelenthetnek. Sokan ugyanis szkeptikusak lehetnek, mert azt gondolják, hogy az ilyen kezelések azt sugallják: a hosszú Covid „nem valódi tünetek” összefoglaló neve, csupán pszichológiai eredetű.

A kutatás ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy más beavatkozások – például gyógyszerek, étrend-kiegészítők vagy oxigénterápia – hatékonyságára nincs meggyőző bizonyíték. Dr. Daniel Munblit, a londoni King's College gyermekgyógyászati krónikus betegségekkel foglalkozó szakértője szerint „ez a kutatás csúcsminőségű, korszerű módszertant követ”, és a szerzők mindent megtettek azért, hogy a korlátokat figyelembe vegyék.

Munblit hangsúlyozta: fontos, hogy a terápia és a rehabilitáció hatékonyságát ne tekintsük a hosszú Covid pusztán pszichológiai eredetű betegségként való értelmezésének.

– mondta.

A hosszú Covid továbbra is óriási probléma világszerte. Az Egyesült Államokban minden tizedik fertőzött érintett lehet, Európában is sokmillió ember szenved a betegség tüneteitől, köztük több százezer gyermek.

A hosszú Covid akkor került újra reflektorfénybe, amikor Ben Affleck és Jennifer Garner lánya, Violet Affleck elmondta, hogy egy vírusfertőzés után olyan állapot alakult ki nála, ami hosszú távú tüneteket eredményezett.

Bár univerzális megoldás továbbra sincs, a kutatás szerint a terápia és a rehabilitáció lehet az, ami valóban segíthet az érintetteken. Az viszont biztos, hogy még hosszú út áll a kutatók előtt, hogy teljesen megértsék a hosszú Covidot és megtalálják a gyors javulással kecsegtető kezelési lehetőségeket.