ÉLETMÓD

Depressziós lehetsz, ha túl sok fehérjét eszel – ezt állapították meg magyar kutatók

De ez nem jelenti azt, hogy le kell állnod a húsfogyasztással.
Forrás: Semmelweis.hu, Szerző: Dr. Bagdy György, egyetemi tanár, az MTA doktora, Gyógyszerhatástani Intézet, Semmelweis Egyetem, Fotó: Illusztráció/Unsplash - sassy.hu
2023. július 03.


Megosztom
Link másolása

A táplálkozási szokások és a depresszió kapcsolatát vizsgálja egy, a közelmúltban publikált kutatás, melyben több mint hatvanezer ember adatait elemezve a Semmelweis Egyetem kutatói új összefüggéseket tártak fel a boldogsághormonként ismert szerotinin szintje és a bevitt táplálék között. Erről a Semmelweis.hu közölt cikket nemrég.

A depresszió a WHO előrejelzése szerint 2030-ra az emberiségnek legnagyobb terhet jelentő betegség lesz. Ezzel a betegséggel jelenleg a fejlett világ lakosságának körülbelül 10%-a küzd élete során. Kialakulásában a környezeti tényezők és az öröklődés is szerepet játszik. Leggyakoribb típusában, az ún. unipoláris depresszióban előbbi durván 60%, utóbbi 40%-os arányban érhető tetten. A pszichés stressz szerepe mind gyerek, mind felnőtt korban nagyon jelentős, de táplálkozási szokásaink is nagymértékben befolyásolják a betegség kialakulását.

Hogy a táplálkozás szerepét jobban megértsék, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének kutatói a UK Biobank 63 ezer személyének adatait elemezték.

A táplálkozást rögzítő kérdőívek alapján kiszámolták a bevitt fehérje, valamint aminosav – köztük a triptofán – mennyiségét minden személy esetén, majd összevetették az adatbázisban szereplő genetikai variánsokkal és a depresszió tüneteivel.

A Nemzeti Agykutatási Program 3.0 támogatásával végzett tanulmány eredményei a közelmúltban jelentek meg a Scientific Reports nevű szaklapban.

A kutatás egyik fő megállapítása, ha sok fehérjét eszünk, depressziósabbak leszünk. A fehérjefogyasztási szokásokat eddig nem hozták közvetlen összefüggésbe a depresszióval. Pedig a kapcsolat nem is olyan meglepő.

Ennek hátterében a köznyelvben az egyik boldogsághormonként is ismert szerotonin áll. Ez valójában nem hormon, hanem egy, a hangulatunkat is befolyásoló idegi kapcsolatokért felelős anyag, mely az agyunkban termelődik. A vér és az agy között egy komoly „kerítés”, az ún. vér-agy gát áll. A szervezetünk tehát elő tudja állítani a szerotonint az agyban és azon kívül is, de a szerotonin az egyik helyről nem jut át a másikba.

A szerotonin triptofánból szintetizálódik, mely egy esszenciális aminosav; a szervezet nem tudja előállítani, ezért táplálékkal kell bevitelét biztosítani. A triptofán koncentrációja a vérben a táplálékkal felvett triptofán mennyiségétől függ. A triptofán ugyan be tud jutni az agyba, a kerítés túloldalára, de csak egy kis teljesítményű „mozgólépcső”, egy speciális transzporter fehérje tudja bevinni – ugyanaz, amely a nagyméretű neutrális aminosavakat juttatja be.

Ha sok nagy neutrális aminosav érkezik, triptofánból kevés jut be. Ha kevés a triptofán az agyban, nem készül elegendő szerotonin, és hangulatunk romlik.

Mikor alakul ki nagy tumultus a mozgólépcsőnél? Ha sok fehérjét eszünk. Igaz, hogy a fehérje triptofánt is tartalmaz, de nagyobb arányban nagy neutrális aminosavakat, melyek jelentősen megnehezítik a triptofán bejutását.

A táplálkozással foglalkozó szakemberek a fogyasztott ételek alapján ezért már korábban képeztek egy mutatót: ez a triptofán/nagy neutrális aminosav hányados. Akiknél ez az arány magas, azoknál sok triptofán áll rendelkezésre az agyban, így táplálkozásuk jellemzői alapján magas agyi szerotonin koncentrációval rendelkeznek.

A kutatás során ezt az arányt számolták ki annál a hatvanháromezer depressziós betegnél, akik táplálkozási naplójukban pontosan feljegyezték, miből mennyit fogyasztottak. Ez alapján alakítottak ki egy magas és egy alacsony aránnyal rendelkező csoportot. Mindkettő körülbelül harmincezer depressziós személyből állt. Az angol nyelven megjelent szakcikkben a két csoport különböző mutatóit, így például táplálkozását, hangulatát, néhány labormutatóját, vagy a depresszióhoz vezető biológiai útvonalait hasonlították össze, ami számos meglepő eredményre vezetett.

Az egyik, hogy ha összehasonlítjuk a két csoport összesített napi triptofán fogyasztását, az abban a csoportban lett magasabb, amelynél a triptofán/nagy neutrális aminosav arány, és így az agyi triptofán és szerotonin színt alacsonyabb. Ugyanebben a csoportban a depresszió súlyosabb.

Tehát hiába magasabb ebben a csoportban a táplálékkal a szervezetbe bevitt triptofán mennyisége, a depressziós tünetek erősebbek.

Mi ennek az ellentmondásnak a magyarázata? Az, hogy a súlyosabb depresszióban szenvedő csoport jóval több fehérjét fogyasztott. A több fehérjében ugyan több a triptofán, de a nagy neutrális aminosavak mennyisége még magasabb, így, a triptofán/nagy neutrális aminosav arány, vagyis a tört értéke csökken.

Ha tehát banánt eszünk, amely egy ismert triptofán forrás, de mellette folyamatosan jelentős a hús és/vagy más fehérje-fogyasztásunk, a növényi eredetű, és az egyéb fehérjeforrásokból származó összesített triptofán bevitelünk ugyan magas lesz, ám a fehérjéből származó nagy neutrális aminosav még magasabb mennyisége miatt nem számolhatunk azzal, hogy az agyunkban elegendő lesz a szerotonin.

Ezek az eredmények persze nem azt jelentik, hogy a depresszió elkerülésére csak növényi eredetű táplálékon éljünk, és ne fogyasszunk húst.

A fehérje fontos a szervezetnek, sőt bizonyos életszakaszokban kifejezetten szükséges a nagyobb fehérje bevitel. Elég, ha a gyerekekre, a hirtelen megnyúló kamaszokra, vagy a várandósokra gondolunk. De a jóléti társadalmak széles rétegeire jellemző egyenletesen magas fehérje bevitel nem biztos, hogy ideális. Ugyanakkor a depresszió, különösen az úgynevezett unipoláris depresszió kialakulását és tüneteit nagyon sok tényező befolyásolja. Ezt a kérdést a magyar kutatócsoport több mint 25 éve vizsgálja. Jelenlegi, a NAP3.0 által támogatott kutatásuk a depresszió hátterében álló környezeti faktorokra, biológiai folyamatokra, új összefüggések és gyógyszercélpontok felismerésére fókuszál.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Itt a memóriateszt, ami megmutatja, demens leszel-e - egy sorozatból már ismerheted
Csak rajzolni kell, de nem mindegy, mit és hogyan. Egyszerű, mégis hatásos demencia-teszt a neurológusok szerint.

Megosztom
Link másolása

Ha aggódsz amiatt, hogy a memóriád már nem olyan, mint régen, itt egy egyszerű, ötperces feladat, amely megmutatja, vannak-e jelei a korai memóriavesztésnek.

A teszt során azt figyelik, mennyire rajzolsz meg jól egy analóg órát.

Dr. Jesus Ramirez-Bermudez, a kognitív hanyatlást kutató mexikói neurológus szerint az órarajzoló teszt hatékony módszer a demencia detektálására, és ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja ennek, írja a Daily Mail.

A tesztet különböző neurológiai betegségekben szenvedő betegeknél alkalmazzák a probléma meghatározásához és nyomon követéséhez, ide tartozik a demencia is.

Ezt a tesztet rajzoltatta meg a Mads Mikkelsen főszereplésével fémjelzett Hannibal sorozatban a pszichiáter Will Grahammel egy ikonikus jelenetben.

A teszt csak annyiból áll, hogy egy üres lapra lerajzoljuk az említett analóg óra számlapját. Fel kell írni az összes számot 1-től 12-ig, majd be kell rajzolni a mutatókat egy adott időpontra, például 11.10-re.

A feladat arra támaszkodik, hogy a páciens emlékezzen arra, hogyan néz ki az óralap – ez a készség végrehajtói funkcióként ismert, amely magában foglalja, hogyan tervezzük, szervezzük és hajtjuk végre a feladatokat.

A végrehajtó funkció azon kognitív képességek közé tartozik, amelyek először kezdenek akadozni, amikor a demencia kialakul.

A tesztet évtizedek óta használják a klinikumban, és ha az óra egy ferde kör, helytelenül felrajzolt számokkal, az a demens állapot korai jeleire utal. Persze ebben is vannak szintek, 1-2 eltérés még nem jelenti, hogy nincs visszaút a szellemi hanyatlásból, de ha nehezen megy az óra rajzolása, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Ha a betegnek sikerül helyesen megrajzolnia az órát, az gyakorlatilag kizárja a demenciát.

Magyarországon nagyságrendileg 250 ezer ember él demenciával, ha a hozzátartozókat is ide soroljuk, akkor a lakosság 10%-a érintett az állapotban, írja a Katolikus Szeretetszolgálat, akik szerint a családok edukálása és segítése is kritikus fontosságú.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Nők milliói ébrednek fel hajnali három körül minden éjjel - kiderült, mi az oka
A szakértők végre rájöttek, mi ennek az oka - és hogy mit lehet tenni ellene.

Megosztom
Link másolása

A hormonális változások jelentős hatással lehetnek az alvásra, nehezíthetik az elalvást, alvási apnoéhoz, rossz minőségű alváshoz és gyakori éjszakai felriadásokhoz vezethetnek.

Dr. Martin Thornton, a Bluecrest egészségügyi igazgatója szerint a nőknél a menopauza különösen nagy szerepet játszik az alvászavarok kialakulásában.

„A menopauza hatalmas változásokat hoz a szervezet számára, és a hormonális ingadozások számos kellemetlen tünetet okozhatnak, amelyek befolyásolják az alvást”

– magyarázza.

A menopauza alatti alvásproblémák háttere:

- Hőhullámok és éjszakai izzadás: Hirtelen jelentkező melegségérzet és izzadás, amelyek megszakítják az alvást.

- Csökkent ösztrogénszint: Az ösztrogén hatással van a testhőmérséklet szabályozására, valamint a hangulatra és a stresszre, amelyek közvetlenül befolyásolják az alvást.

- Progeszteron csökkenése: Ez a hormon elősegíti a relaxációt és az alvást, így alacsony szintje természetesen alvászavarokhoz vezethet.

- Hangulatingadozások: A menopauzával járó szorongás, depresszió és mentális egészségügyi problémák megnehezíthetik az elalvást és az átalvást.

Dr. Thornton szerint sok páciense arról számol be, hogy az éjszakai órákban, legtöbbször hajnali 2 és 4 óra között felébrednek.

„Ez az időpont egybeeshet a testhőmérséklet szabályozásának zavaraival,

amelyek hőhullámokat vagy éjszakai izzadást okoznak a könnyebb alvási szakaszokban” – tette hozzá.

És mi a helyzet a férfiakkal?

A hormonok a férfiak alvására is hatással lehetnek. Carolina Goncalves, a Pharmica főgyógyszerésze elmondta: „A tesztoszteronszint, amely az életkorral együtt ingadozik, szerepet játszik az alvás szabályozásában.

A tesztoszteron csökkenése felszínesebb alváshoz és gyakoribb ébredésekhez vezethet.

„A kortizol, a szervezet stresszhormonja, szintén befolyásolja mind a férfiak, mind a nők alvását, ha magas, korai ébredést okozhat.”

Egy friss kutatás eredményei

Egy Dunelm által végzett kutatás szerint a menopauzában lévő nők leggyakrabban hajnali 3:29-kor ébrednek fel. A kutatásban résztvevő nők háromnegyede ébredt fel ekkor.

A nők több mint fele (53%) arról számolt be, hogy ezt követően hosszú ideig ébren forgolódik, míg sikerül újra elaludnia.

A válaszadók 30%-a könyvet olvas, ugyanennyien pedig a közösségi médiát böngészik. 20%-uk tévét néz, 17% pedig egyszerűen csak az órát bámulja.

A kutatás szerint a menopauzával összefüggő álmatlanság a nők több mint kétharmadánál (69%) negatívan befolyásolta az testi-lelki jólétet.

A résztvevők körülbelül 60%-a nem volt tisztában azzal, milyen technikák segíthetnek az álmatlanság kezelésében, és 50%-uk úgy érezte, nincs megfelelő támogató rendszer körülöttük ebben a nehéz időszakban. Riasztó adat, hogy mindössze a nők negyede (25%) fordult orvoshoz segítségért.

Mit tehetsz az éjszakai felriadások ellen?

A menopauzával összefüggő alvászavarok esetén a HRT (hormonterápia) – általában ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron kombinációja – lehetőséget nyújthat a hormonok megfelelő szintjének helyreállítására, így javítva az alvást.

Dr. Louise Newson, a menopauza és a hormonális egészség szakértője szerint:

„Az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron szintjének helyreállítása a HRT segítségével szabályozza a testhőmérsékletet, ami jelentősen csökkentheti az éjszakai izzadás intenzitását és gyakoriságát.

A HRT emellett enyhíti a szorongást és a hangulatingadozásokat, így könnyebb elaludni és átaludni az éjszakát.”

Ha nem szeretnél gyógyszeres kezelést, néhány életmódbeli változtatás is segíthet:

- Megfelelő esti rutin kialakítása.

- Koffein és alkohol csökkentése.

- Relaxációs technikák, például meditáció.

- Képernyőidő csökkentése lefekvés előtt.

Ezek mind hozzájárulhatnak az egészségesebb, nyugodtabb éjszakákhoz.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ebből a pofonegyszerű ujj-tesztből kiderül, van-e komoly egészségügyi problémád
Egy három lépéses teszttel pillanatok alatt kiderül, ha baj van.

Megosztom
Link másolása

Sokszor nehéz észrevenni a komolyabb egészségügyi problémák jeleit, ezért nagyon fontos, hogy ha bármi szokatlant tapasztalsz magadon, fordulj orvoshoz. Bár a legtöbben tudjuk, hogy a duzzanatok, fájdalmak vagy az étvágy változása komoly jelek lehetnek, léteznek apróbb tünetek is, amelyek szintén figyelmet igényelnek.

Dr. Ahmed, aki a TikTokon @dra_says néven ismert, bemutatott egy egyszerű otthoni tesztet, amely segíthet felismerni a „dobverőujj” jelenségét. Ez az állapot a köröm és az ujjvégek megváltozásával jár, és komoly tüdő- vagy szívproblémákra utalhat.

Mi az a „dobverőujj”?

A „dobverőujj” olyan állapot, amelyben a kézujjak végei szokatlanul megvastagodnak és domború formát öltenek.

Ez a változás leggyakrabban krónikus egészségügyi problémák, például tüdő- vagy szívbetegségek jele lehet.

Az érintett ujjvégek melegebbé válhatnak az átlagnál, elszíneződhetnek (például vöröses vagy kékes árnyalatot vehetnek fel), és a körmök alakja is megváltozik: lefelé görbülnek, kanál alakúvá válnak. Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szervezet oxigénellátása nem megfelelő, ami komolyabb betegségek jele lehet. Az állapot figyelmeztető jelként szolgálhat, ezért orvosi vizsgálat szükséges, ha ilyesmit észlelsz magadon.

Dr. Ahmed szerint a dobverőujj esetén

„az ujjvégek nagyon kerekek és hagymaszerűek lesznek. Az ujjak végei nagyon fehérek lehetnek, a körömágy pedig rendkívül fényes.

A dobverőujj kialakulásának pontos kórélettana még nem teljesen ismert, de az általános konszenzus jelenleg az, hogy krónikusan alacsony oxigénszint okozhatja. Ez az állapot fizikális vizsgálat során mindig kiemelt figyelmet kap.”

@dra_says Simple check at home for finger clubbing. Educational purposes only #fingerclubbing #lungcancer #lowoxygenlevels #doctor #privategp #privatedoctor #cysticfibrosis #chronicillness #crohnsdisease #cysticfibrosis #ulcerativecolitis #infectiveendocarditis #congenitalheartdiseasepatient #heartdisease #heartproblems #lungabcess ♬ original sound - Dr Ahmed

Szerinte az ilyen változások mögött gyakran komoly problémák húzódnak meg, például tüdőrák, hörgőtágulat, cisztás fibrózis vagy tüdőtályog. Egyes szívbetegségek is előidézhetik ezt az állapotot.

Hogyan végezheted el a tesztet?

A teszt egyszerű és gyorsan elvégezhető otthon:

1. Érintsd össze a két mutatóujjad körömvégeit úgy, hogy a körmeid összeérjenek.

2. Olyan mozdulatot tegyél, mintha egy szívet formáznál az ujjaiddal.

3. A körömágyak találkozásánál egy kis résnek, úgynevezett „ablaknak” kell látszania.

Ha nem látsz ilyen rést, vagy újonnan jelentkezett „dobverőujj” tüneteket tapasztalsz, fordulj orvoshoz.

Miért fontos ez a teszt?

Dr. Ahmed szerint a „dobverőujj” hátterében általában krónikusan alacsony oxigénszint állhat, amelyet több súlyos betegség is okozhat. Bár a pontos okát még nem teljesen értik, az ilyen állapot mindig alapos orvosi vizsgálatot igényel.

„Ha úgy gondolod, hogy nálad is jelen van a dobverőujj tünete, különösen, ha új keletű, mindenképpen vizsgáltasd ki”

– tanácsolta Dr. Ahmed.

Megosztom
Link másolása