A gazdagok nagyobb valószínűséggel válnak gonosszá egy kutatás szerint
Daily Mail szemlézett, a gazdagság szintjéről és az erkölcsi viselkedésre adott válaszokról gyűjtöttek adatokat. Ezek alapján a kutatók összefüggést találtak a jövedelemhiány és a magasabb erkölcsi normák között.
A vizsgálatban részt vevő 46 000 személytől származó adatokat – amelyek kitértek a gazdagsági helyzetre, az erkölcsre és az erkölcsös viselkedésre –, a norvégiai Kristiansandban található Agder Egyetem csapata dolgozta fel.
A kutatásból kiderült, hogy a szegényebbek nagyobb valószínűséggel nyújtanak segítséget és adakoznak jótékony célra.
A kutatók az eredményeiket a Disney-filmekben ábrázolt gazdagokkal hasonlították össze – ezekben azt láthatjuk, hogy a jó, kedvelt karakterek inkább szegények. Példaként hozta fel Hamupipőkét, akivel rosszul bántak otthon, de tiszta szívével megnyerte a herceget; vagy ott van például a Hófehérkére vigyázó hét, szorgalmasan dolgozó törpe.
Azonban ahogy az emberek öregszenek, hajlamosak azt gondolni, hogy a dolgok nem ilyen egyszerűek, és azt mondják, hogy a reálisabb világ az, amelyben a szegények annyi pénzt keresnek, amennyit tudnak, és a középosztálybeli vagy annál magasabb osztályban található emberek a jók.
A kutatók azt találták, hogy a szegényebbekre jellemző alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz közvetlen összefüggést mutat a magasabb erkölcsi normával és viselkedéssel. Azok az egyének, akik szerényebb környezetben nőttek fel, a többieknél szilárdabb erkölcsi tartással rendelkeznek. Számukra fontosabb az együttműködés és nagyobb valószínűséggel adakoznak.
Az különböző országok összehasonlításakor a kutatók úgy tapasztalták, hogy ott, ahol nagy a társadalmi egyenlőtlenség, az emberek szilárdabb erkölcsi identitással rendelkezik, mint azokban az országokban, ahol kisebbek a társadalmi különbségek.
Az erkölcsi identitás mérése során a résztvevőket különféle állításokkal tesztelték. A példamondatban szerepelt egy tulajdonság: "Jó érzés (tulajdonság megnevezése) embernek lenni." A válaszban 1-től 10-ig terjedő skálán kellett osztályozni olyan tulajdonságokat, mint a gondoskodó, tisztességes, kedves, nagylelkű, segítőkész, szorgalmas, őszinte és kedves.
"A szegénységben élők valószínűleg jobban függenek másoktól. Talán érzékenyebbek is a társadalmi környezetükre” – mondta a kutatás vezetője. Azt is elmondta, hogy ha egy szegény ember valami jót tesz egy másik emberért, akkor az nagyobb valószínűséggel fogja viszonozni a szívességet. A jobb helyzetben lévők viszont azt gondolhatják, hogy egyedül is boldogulnak, és nincsen szükségük másokra.
Sőt, hazájára, Norvégiára vonatkozóan is levonta a következtetést: ezek az eredményeink arra ösztönözhetik a magasabb társadalmi-gazdasági státuszba tartozókat, hogy többet törődjenek azokkal az emberekkel, akik nem a családjuk vagy baráti körük tagja, és ennek megfelelően cselekedjenek.
Viszont azt is hangsúlyozta, hogy ez ehhez hasonló kutatások önbevalláson alapulnak, ráadásul a járványhelyzet is befolyásolhatta a válaszaikat, mindenesetre a kutatás legfőbb megállapításai helytállóak lehetnek.
