Kipróbálnád az elutasító terápiát? Nem jó érzés, de épp ez a lényeg
Képzeld el, hogy egy forgalmas járda közepén fekszel egy jógamatracon, vagy hogy megkérsz egy vadidegent, hogy adja kölcsön a napszemüvegét, esetleg bemész egy matracboltban, hogy kicsit szundíts az egyik kiállított ágyon.
amelyek egyik célja, hogy drámaian fokozzák a szociális szorongásodat, különösen, hogy nagyon valószínűleg furcsa pillantásokat fogsz kapni és néhány nyers és nyílt „nem”-et fogsz pillanatok alatt begyűjteni.
A TikTok-on az elutasító terápia az új menőség, több mint 54 millió hozzászólást találsz a kapcsolódó kifejezés mellett. A hashtag alatt olyan kemény videótartalmak láthatók, amelyekben az emberek ilyen típusú, izzasztóan meleg helyzetekbe hozzák magukat önként. Hogy mégis mi célból? Hogy gyógyítsák a szociális szorongásukat, amitől nagyon sok ember szenved. A módszer kidolgozói hisznek abban, hogy így képesek leszünk legyőzni az elutasítástól való félelmet.
A TikTok videókban meglepő módon akad néhány pillanat, amely végül a vártnál sokkal kevésbé kínosra sikerül - egy lány például viccből jelentkezett a Harvardra, mert azt gondolta, hogy úgysem veszik fel, nagyon meglepődött, amikor végül azt írták neki, hogy várólistára tették -, mégis rengeteg példa akad arra, hogy az embereket elég fájdalmas módon utasítják el.
és még ha tényleg olyan sz@rul is esik, mindig ott egy következő nap, amit tiszta lappal kezdhet. Sőt, minél céltudatosabban teszed ki magad az elutasításnak, annál kevésbé fáj, amikor valóban megtörténik. És mielőtt kettőt pislognál, még az is előfordulhat, hogy teljesen immunissá válsz az elutasításokra, és így megszabadulsz a nyomasztó szégyenérzéstől és szorongástól.
@samwitness And a ripper coffee it was! ☕️☕️ Nicest guy and with so much knowledge about making a good brew. Persistency paid off today ✍️ #rejectiontherapy #exposuretherapy ♬ sparks - welcome
Miért fáj az elutasítás?
Az elutasításban az a legrosszabb, hogy fájdalmas. Előfordul, hogy az életünkben egyetlen személyre vagy kapcsolatra összpontosítunk, és vágyunk arra, ami nincs a birtokunkban. Úgy érezzük, ha megszereznénk, az életünk sokkal jobb lenne. Az elutasítás körülményei is lényegesek. Ha nincs konkrét oka, nincs magyarázat, könnyen azt hihetjük, hogy bennünk van a hiba.
Pedig az elutasítás mögött rengeteg különböző ok állhat. Sokszor semmi személyes nincs benne. Lehet, hogy csak figyelmetlenség áll mögötte. A közösségi média világában az elutasítás új formái is megjelentek, az úgynevezett „mikro-elutasítások”. Ezek során úgy érezzük, kihagytak valamiből, vagy nem kapunk elég lájkot és más pozitív visszajelzést.
és hogy valamilyen személyes hiba miatt nem elég jók. Pedig az elutasításnak nem feltétlenül van köze az egyén személyiségéhez vagy értékeihez.
Visszautasítás-terápia a TikTok-on
Egy @kerstravelstories nevű tartalomgyártó annyira megdöbbent az utcán, amikor belebotlott a járdán jógamatracon fekvő nőhöz, hogy odament hozzá és megkérdezte, hogy mit csinál.
@kerstravelstories AMAZING I need to try it!! She was so lovely, if someone knows her please tag her!! #miami #brickell #therapy #book #mindset #viral #love #goodvibes #usa #travel #manifestation #attract #tag #girls ♬ original sound - kerstravelstories
„Ez az elutasító terápia - magyarázta a nő, miközben jógázott a gyalogosok között. -
Azt mesélte, az ötletet Dr. Aziz Gazipura Not Nice című könyvéből vette, amely tele van hasonló javaslatokkal. Majd így folytatta: „Egyébként elég szörnyű. Rettenetesen kínos.”
A videó kommentszekciójában valaki azt írta: „Annyira büszke vagyok rá”, míg egy másik azt írta: „Ezt hívják expozíciós terápiának. Óriásiii." Egy másik pedig így biztatta: „Valószínűleg nagyon sok szorongása van, és mindent megtesz, hogy segítsen magán. Becsülöm őt.”
Az expozíciós terápia
egy pszichoterápiás módszer, amelyet elsősorban szorongásos zavarok kezelésére használnak. Ennek a terápiának a lényege, hogy a pácienst fokozatosan és kontrollált körülmények között kiteszik azoknak a helyzeteknek, tárgyaknak vagy gondolatoknak, amelyek szorongást vagy félelmet váltanak ki nála. Az expozíciós terápia célja, hogy a páciens fokozatosan megszokja ezeket az ingereket, és ezáltal csökkentse a szorongásos reakcióját.
Az expozíciós terápia típusai közé tartozik:
1. In vivo expozíció: A páciens valós életbeli helyzetekben találkozik a félelmet kiváltó ingerekkel.
2. Imaginalis expozíció: A páciens képzeletben idézi fel a szorongást kiváltó helyzeteket.
3. Interoceptív expozíció: A páciens olyan testi érzeteket idéz elő, amelyek a szorongásos reakciókhoz kapcsolódnak, például gyors légzést vagy szívverést.
Ez a terápia különösen hatékony lehet pánikzavar, poszttraumás stressz zavar (PTSD), fóbiák és kényszerbetegségek (OCD) kezelésében. Az expozíciós terápia alapelve, hogy a félelmet kiváltó helyzetekkel való ismételt szembesülés révén a félelem intenzitása fokozatosan csökken, és a páciens megtanulja, hogy ezek a helyzetek nem olyan veszélyesek, mint amilyennek korábban hitte.
Egy másik tartalomgyártó, @samwitness, aki szintén kipróbálta a módszert, azt tűzte ki célul, hogy egy hónapon keresztül minden nap beszerez egy elutasítást. A 29. napon egy étteremből rendelt egy ingyen ebédet. A 24. napon egy idegent hívott meg egy csésze teára. Néha az emberek meglepték őt azzal, hogy igent mondtak, de legtöbbször kínosan érzik magukat, és nemet mondanak - Sam pedig egyedül marad az utcán.
Mások, mint például @anamarcks, egy héten át próbálkozott az elutasító terápiával, amelynek
A légiutas-kísérő beleegyezett, így felpattant a helyéről, és azt mondta: „Üdv mindenkinek, én nem itt dolgozom, és csak azt akartam mondani, hogy legyen szép napotok”. Kommentben bevallotta, hogy az élménytől durván leizzadt.
@anamarcks Rejection therapy: day 5 - asking to make an annoucement on a flight #rejection #rejectiontherapy #anxiety #socialanxiety #selfhelp #denverinfluencer #denverinternationalairport #southwestairlines ♬ original sound - Ana Marcks
Létezik egyáltalán ilyen, hogy visszautasítás-terápia?
Rachel Goldberg pszichoterapeuta szerint a visszautasítás- vagy elutasítás-terápia kifejezés egy új dolog, amelyet olyan platformokon népszerűsítettek, mint a TikTok, de ez is csak olyan, mint a többi felkapott módszer, amely létező terápiás gyakorlatokban gyökerezik.
„Ez csak az expozíciós terápia árnyaltabb változata, amely elég kézzel fogható bizonyítékokkal van alátámasztva - mondja egy videóban. - Az expozíciós terápia célja, hogy segítsen szembenézni a félelmeinkkel, és fokozatosan legyőzni azokat azáltal, hogy biztonságos környezetben tesszük ki őket a félelmetes ingereknek, ez végül csökkenti a félelemreakció intenzitását, és erősíti a magabiztosságot.”
Csakhogy ez a terápia eddig szigorúan szakemberek jelenlétében zajlott. „A visszautasítás-terápia egy ügyes csavar, ami a szociális szorongással, az elutasítás-érzékenységgel, sőt az önbecsüléssel kapcsolatos különböző problémákkal küzdő embereknek segít azáltal, hogy fokozatosan érzéketlenné teszi őket a félelmük tárgyával szemben” - mondta.
Hogyan kezeld a visszautasítást?
Az egyik legnehezebb elutasítás az, amikor nem kapsz semmilyen magyarázatot a miértre. Ilyen például, ha egy barát vagy a randipartnered hirtelen nem válaszol a hívásaidra, vagy egy munkahelyről nem jelentkeznek vissza az interjú után.
Mégis, a kommunikáció hiánya tovább növeli a fájdalmat. Ilyenkor a legjobb, ha úgy bánsz magaddal, mint ahogy egy barátoddal tennéd, aki hasonló helyzetbe került. Mit mondanál neki, ha nem kapja meg álmai munkáját? Emlékeztetnéd, hogy más melók is vannak a világon, segítenél máshogy nézni a helyzetre, például, hogy valószínűleg egy belső jelölt kapta meg a munkát.
Hogyan utasítsanak vissza (jó értelemben)?
Ha szorongani kezdesz, amikor nyilvános helyen kell mozognod, beszélned, előadást tartanod, ha nagyon szégyenlős vagy idegenek előtt, vagy utálod annak a gondolatát is, hogy rád figyeljenek, akkor ez a gyakorlat neked való. Természetesen a TikTok-on azok a videók futnak a legjobban, amelyekben az emberek valami extrém vagy abban a helyzetben nevetségesnek, kínosnak ható dolgot csinálnak - például lefekszenek egy élelmiszerüzlet padlójára -, de nem kell ennyire keményen odatenned magad ahhoz, hogy működjön.
Az expozíciós terápiának nem kell durván kellemetlennek lennie. Arról nem is beszélve, hogy az idegenek bevonása nem mindig a legjobb ötlet, hiszen sosem tudod megjósolni, hogy ők hogy fognak reagálni.
Orvosilag indokolt helyzetekben a terápiát egy terapeuta irányításával, kontrollált körülmények között végzik. Ilyenkor sokat beszélgetnek előtte és utána is, hogy jobban megértse a páciens a félelmei eredetét. Ha te azonban otthon szeretnéd kipróbálni ezt a módszert, bátran nekivághatsz!
Például kérj meg egy idegent, hogy használhasd a telefonját, mert elkeverted a sajátodat, vagy érdeklődj az utcán valakitől, hogy hol vette a cipőjét.
Az ilyen enyhén kellemetlen helyzetek remekül segítenek a szorongás, az idegesség és az elutasítástól való félelem leküzdésében. A lényeg az, hogy rendszeresen gyakorolj, mondjuk hetente néhányszor, majd jegyezd le a tapasztalataidat egy naplóba, vagy beszéld meg egy baráttal. Fontos, hogy összehasonlítsd, milyen érzésre számítottál, és milyen volt valójában, így nyomon követheted a fejlődésedet.
Mennyi idő alatt segít a visszautasító terápia?
Míg a legtöbb TikToker izzadva szenvedi végig az elutasító terápiás kihívásokat, mások sokkal könnyebben veszi azt. A @travelingwithmelanin készítője a „sosem tudhatod, amíg meg nem kérdezed” mentalitást szerint él, aminek hatására gyakran jut szállodai upgrade-ekhez és egyéb kifizetődő előnyökhöz - ami elég kellemes dolog.
@travellingwithmelanin Asking for a free hotel room upgrade: DAY 8 Comment for part 2! #rejectiontherapy #hotel #hotelupgrade #hotelupgrades #freehotelupgrades #travel #blackgirltravel #blackgirltraveltok #blacktiktok #traveltiktok #traveltok #rejectiontherapychallenge #rejection #fearofrejection #selfdevelopment #morocco #chefchaouen #africatravel #africa #fyp #personaldevelopment #exposuretherapy #personaldevelopmentjourney #personalgrowth ♬ Love You So - The King Khan & BBQ Show
Eközben @maureensmarketing meg arról beszél, hogy egy év alatt legyőzte az elutasítástól való félelmét azzal, hogy idegenekkel vacsorázott, fotókat küldött be magáról modellügynökségeknek, és önéletrajzokat küldözgetett olyan állásokra, amelyek meghaladták a tapasztalati szintjét. (Ő az, aki a Harvardra is jelentkezett.) Azzal, hogy kilépett a komfortzónájából, nagyobb önbizalomra tett szert - most már kifejezetten élvezi az ilyesmit.
@maureensmarketingI ate dinner with strangers♬ Sun - Adrian Berenguer
Természetesen a szorongás szintjétől függ, hogy mennyire lehet hatékony ez a terápiaforma. Egyesek elég gyorsan észrevehetik magukon a javulást, míg másoknak lényegesen több időre és következetes gyakorlásra lehet szükségük.
De a szakemberek inkább azt tanácsolják, hogy jobb, ha inkább a kicsikét ijesztő lépéseket választod, amik nem sokkal lépnek túl a komfortzónádon, és így szinte észrevétlenül fog nőni az önbizalmad. Egy próbát megér, nem?