LOVE

7 mérgező párkapcsolati szokás, ami teljesen normálisnak tűnik

Hála a filmeknek és dalszövegeknek, sokan hiszünk a nekünk rendelt szőke hercegben, akire csak elég ideig kell várni, sokan gondoljuk, hogy jó dolog a végletek nyelvén beszélni, vagy hogy a hangos konfliktus a szenvedély jele. Hát nem.

Megosztom
Link másolása

A mérgező párkapcsolati szokások nemcsak normálisak a társadalmunkban, egyszerűen imádják őket az emberek. A szenvedélyes szerelmi történetekből kasszasikerek lesznek, a se veled-se nélküled abuzív kapcsolatból aranyat csinálnak a filmes- és zeneipari szakemberek.

A szerelemből egy mindent felemésztő, mennyet és poklot megjáró, ‘együtt, míg meg nem halunk’ lett.

És ebből a ‘meg nem halunk’ rész sajnos időnként valósággá válik. Azok a dolgok, amelyek egy kapcsolatot valóban jóvá, stabillá és teljessé tesznek, nem túl izgalmasak még könyvben sem, nem is adják el magukat. Mivel nem elég drámaiak, ezért gyakran összekeverjük a szerelmet a mérgező viselkedéssel, és azt feltételezzük, hogy a békák végül szőke hercegekké válnak. Spoiler: nem fognak. Békák maradnak.

Összegyűjtöttünk 7 olyan szokást, amelyek elsőre teljesen normálisnak tűnnek, mégis súlyosan károsítják a kapcsolatokat, és azt is eláruljuk, hogyan lehet megszabadulni tőlük.

1. Elvárni a társadtól, hogy megoldja a lelki problémáidat

Legyél őszinte: hányszor veszekedtél már amiatt, hogy a partnered nem támogatott eléggé egy nehéz időszakban, vagy nem volt kellően együttérző, amikor rossz napod volt? Gyülemlett már fel benned harag, mert érzelmileg nem állt melletted annyira, mint amennyire szükségesnek érezted volna? Bár fontos, hogy támogatást és együttérzést találjatok egymásban, nagy különbség van az önkéntes együttérzés és a kötelező támogatás között. Hozzá kell járulnotok egymás életéhez, de egyikőtöknek sem szabad függenie a másiktól.

Mit tegyél helyette?

Egy egészséges kapcsolatban odaállhatsz a társad elé:

„Ez a helyzet most nagyon nehéz nekem. Tudnál valahogy segíteni, hogy túljussak rajta?”

A lényeg a kérés. Mondd el, hogy mit szeretnél, hogyan tudna segíteni neked, anélkül, hogy elvárnád tőle vagy teljesen rábíznád, hogy megoldja a problémádat, amiben vagy. Vállalj felelősséget a saját érzelmeidért, és ne tőle várd, hogy tálcán kínálja fel neked a boldogságot.

2. Számon tartani a szívességeket

Az udvariasság csodálatra méltó tulajdonság. Szívességeket adni és kapni is nagyon jó dolog. De a kapcsolatokban a szívességek számontartása gyorsan egy pontversenyhez kezd hasonlítani.

Egy kapcsolatnak sem szabad eljutni oda, hogy egy képzeletbeli pontozólapon számoljátok, ki szúrt el több dolgot, vagy ki tartozik a másiknak több hálával.

Ha azon kapod magad, hogy fejben azt számolgatod, hogy a másik milyen erőfeszítéseket tesz, és ez hogyan viszonyul a te erőfeszítéseidhez, vagy ha valamelyikőtök a múltbeli hibák felsorolásával torolja meg a sértett érzéseit, az annak a jele, hogy jobban koncentráltok a pontszámaitok megtartására, mint a kapcsolat egészségének megőrzésére.

Mit tegyél helyette?

Egy jó kapcsolatban nem kell patikamérlegen mérni a szívességeket ahhoz, hogy a dolgok működjenek. Ha együtt éltek, nézzétek át a házimunkákat: nem kell mindig mindennek egálban lennie (például te főztél, ő mosogat, vagy tegnap elvitted a kutyát sétálni, tehát ma ő viszi le). Ehelyett ajánld fel, hogy megcsinálod azokat a dolgokat, amelyekről tudod, hogy a másik utálja, feltéve, ha neked belefér, és fordítva: vegyen át tőled olyasmit, amit te nem szeretsz. Persze szem előtt tartva, hogy a háztartás terhe nagyjából egyformán nyomja mind a kettőtök vállát. A legfontosabb, hogy kezeljetek minden nézeteltérést úgy, mintha vadonatúj lenne, anélkül, hogy egy képzeletbeli listából felhoznátok a múltbeli sérelmeket vagy épp szívességeket.

3. Azt képzelni, hogy ő a másik feled

Nézzük ezt a „te vagy a másik felem” baromságot - senki (és komolyan, tényleg senki) nem élhet normális életet azzal a hittel, hogy szüksége van valaki másra ahhoz, hogy rendben legyen. Ha fél embernek érzed magad nélküle, akkor nem fogsz keresni saját hobbikat, barátokat és olyan időt sem, amit egyedül tölthetsz (pedig az elengedhetetlen egy igazán jó kapcsolathoz). Ha úgy érzed, hogy szó szerint nem tudsz élni nélküle, akkor bizonytalanná válsz amint nincs a közeledben, és attól félsz majd, hogy elveszíted.

Ez a hozzáállás olyan durva mérgező dinamikához vezet, mint a társfüggőség és a kontrolmánia.

Mindez pedig később az egész életedre rányomja a bélyegét, sem a munkában, sem szülőként, sem barátként nem fogsz tudni olyan teljesítményt nyújtani, amilyenre képes lennél.

Mit tegyél helyette?

Tekints úgy a partneredre, mint olyan valakire, aki gazdagítja és kiegészíti az amúgy is teljes életedet.

Koncentrálj gyakrabban magadra, és keresd azt, ami boldoggá tesz. Téged.

Ezután készülj fel arra, hogy megoszd az örömödet a pároddal, ahelyett, hogy elvárnád, hogy ő legyen az örömöd kizárólagos forrása.

4. A végletek nyelvén beszélni

„Soha nem tudnék együtt lenni valakivel, aki ilyen szörnyű dolgokat mond!” Vagy: „Megérdemlek valakit, aki meghallgat engem, és törődik az én érzéseimmel is!” Vagy jöjjön a klasszikus: „Te soha nem hajtod le a WC ülőkét /pakolsz el magad után/ figyelsz rám!” Ismerősen hangzik? Amikor ilyen végletekben beszélsz, durván ítélkezel is a másik felett.

Lehet, hogy az adott esetre próbálsz rávilágítani, de akaratlanul is azt mondod el neki, hogy nem érdemel meg téged, vagy hogy ő mennyire gáz fazon.

Egy konkrét probléma, amelyet meg lehet oldani, egy nagyobb állítássá válik, és az egész kapcsolatot kérdőjelezi meg.

Mit tegyél helyette?

Koncentrálj kizárólag az adott problémára. Ne általánosíts a másik egy-egy tettét nézve, inkább azt mondd el neki, hogy miért bántott meg az adott pillanatban. Kerüld el az olyan kifejezéseket, mint a ‘soha’ vagy a ‘mindig’, ehelyett az épp felmerülő problémát kezeld egyedi helyzetként, nem tesz jót, ha általános vádakkal szórod meg őt.

5. Azt gondolni, hogy a hangos konfliktus a szenvedély jele

A tévében mindannyian megnézzük a romantikus drámákat, katarzist érzünk, amikor szenvedélyes csókokba torkollik az ordítozás. De amit a képernyőn szenvedélyként ábrázolnak, a képernyőn kívül egymást érő veszekedések, ordítások sorozata, és mindig mélyebb problémákat fed el. Ilyenek a éretlenség, a kommunikációs nehézségek, a párkapcsolati visszaélés olyan vonásai, mint a nárcisztikus viselkedés vagy a kontrollmánia (függetlenül attól, hogy mennyire jól takargatja az illető egyik vagy másik a tulajdonságát). Eltekintve attól, hogy mi okozza az állandó veszekedést, ez élhetetlenné teszi a kapcsolatot, és végül kiégéshez vezet.

A valóság az, hogy a szeretet gyengéd.

A jó kapcsolatnak inkább sima víztükörnek kell lennie, és nem haragos tengernek

benne élve pedig inkább nyugodtnak kellene érezned, magad mint szenvedélytől korbácsoltnak.

Mit tegyél helyette?

Ahelyett, hogy egymás ellen harcolnátok, gondoljatok úgy a felmerülő problémára, hogy ti ketten, együtt álltok szemben vele. Ha mégis veszekedtek, inkább a társad érzelmeire koncentrálj, ne a szavaira. Így kevésbe fog bántani, ha valami dühből vagy frusztrációból hagyja el a száját.

Kezdd el értékelni a másik olyan tulajdonságait, amelyeknek semmi közük a szenvedélyhez:

a kedvességét, azt, hogy ott van melletted, hogy ugyanaz az érdeklődési körötök, ilyesmi.

6. Célozgatni, üzengetni

Lehet, hogy véletlenül felejtettél nyitva a közös laptopon egy böngésző oldalt egy bizonyos fülbevalóról, amiért élsz-halsz. Esetleg egy olyan barátnőről mesélsz, aki összeköltözött a pasijával és nagyon boldognak tűnnek, vagy azt mondod el ártatlan arccal, hogy anyukád megkérdezte, mikor fogsz megházasodni.

Esetleg a párod az esti szexek számáról ‘poénkodik’, és te pontosan érted, mire gondol, de már csak azért sem fogja megkapni.

A kapcsolatotokat érintő célozgatások, szurkálások elhelyezése ahelyett, hogy megmondanátok, hogy mit szeretnétek, súlyosan mérgező és káros. Ha nem tudod nyíltan elmondani az érzéseidet vagy a vágyaidat, legyen szó akár arról, hogy bárcsak többet bókolna neked, vagy hogy szeretnél valami újat kipróbálni az ágyban, akkor sem célravezető sunyi módon üzengetni, majd megsértődni, ha a másik nem veszi a lapot. Nőj fel. Mondd el, ha akarsz valamit.

Mit tegyél helyette?

Legyél őszinte és nyílt, amikor az érzéseidről, vágyaidról és szükségleteidről van szó. Soha ne hidd, hogy a partnered képes lesz kitalálni, hogy mit szeretnél. Viszont ha ő áll eléd, értékeld a nyíltságát a kommunikációban.

A társad nem köteles kielégíteni az igényeidet.

Inkább értékeld az erőfeszítéseit vagy a támogatását, de ne ítélkezz felette, és ne legyél elutasító mindazzal kapcsolatban, amit nagy nehezen elmond neked.

7. Hinni abban, hogy létezik az igazi

Egy másik kasszasiker sztori, ami miatt a Disney-filmek első moziélménye óta mindannyian hiszünk a szőke hercegben, vagy a nekünk rendelt lelki társ létezésében, rosszabb esetben abban, hogy mi majd megtaláljuk azt a bizonyos tökéletes társat, csak elég ideig kell várnunk rá, vagy keresnünk őt. A nekünk rendelt társ-sztorival azonban van egy kis probléma: az egész életedet eltöltheted azzal, hogy keresed az igazit.

Minden partneredet kétféleképpen nézheted: keresheted benne azt, ami miatt ő a tökéletes választás, vagy keresheted azt is, hogy hol van benne a hiba (és lesz benne, ebben biztos lehetsz, mert mindenkinek vannak hibái).

Aztán az első hibánál kétségbe vonod a tökéletes társ státuszát (arra gondolva, hogy esetleg van valahol valaki, aki még nála is tökéletesebb a számodra), és simán lehet, hogy végül fogsz találni olyat, aki kipipálja a teljes ellenőrző listádat, de van rá egy fogadásunk, hogy akkor más hibát találsz benne. Mert valójában az elköteleződésről kellene másként gondolkodnod. Az lesz az, ami mindent megváltoztat.

Mit tegyél helyette?

Egy kapcsolat közös döntés, mind a ketten választotok olyankor. Gondolj úgy az elköteleződésre, mint egy választásra, és nem mindennek a végére.

Azt kérdezd meg magadtól, hogy szeretnéd-e, ha a gyerekeid olyanok lennének, mint ő.

Vagy hogy boldognak éreznéd-e magad vele egy nehéz vagy unalmas időszakban is, ahelyett, hogy azon rágódsz, hogy tökéletes-e a párod a számodra. Ne annak igazolását keresd minden hibában, hogy nála találnál jobbat, ha tovább keresnél. Lehet, hogy találnál. Lehet, hogy nem. De amire ez kiderül, elmegy az élet.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


LOVE
A Rovatból
Nem a pénz az oka, de a Z generációs csajok mostanában inkább idősebb pasikra buknak
Z generáció női egyre nagyobb lelkesedéssel cserélik le a kortársaikat jóval idősebb pasikra – és nem, ennek semmi köze nincs az „új sugar daddy hullámhoz”.

Megosztom
Link másolása

A helyzet sokkal árnyaltabb, és sokak szerint sokkal logikusabb is: miközben a Z generációs pasik jó része még mindig Andrew Tate posztjait osztogatja, addig az idősebbek már rég túlestek a toxikus maszkulinitáson. Legalábbis ezt remélik a lányok.

A Fehér Lótusz április 6-i évadzárója körül például kisebb kultúrharc robbant ki a TikTokon: a sorozatban a 18 éves Chelsea végül nem a fiatal, jóképű, de teljesen üres Saxon mellett kötött ki, hanem a nála évtizedekkel idősebb, lelkileg kissé sötét, de gondolkodó Rick karjaiban (címlapfotónk). A karaktereket Walton Goggins (53) és Patrick Schwarzenegger (31) játszották, de a nézők reakciója egyértelmű volt: Rick vitte a pálmát.

„Teljesen megértem, miért választotta Chelsea Rick-et Saxon helyett”

– mondta a The Independent-nek Olivia, egy 18 éves rajongó. „Saxon egy igazi fuckboy… Rick viszont nagyobb dolgokkal törődött, és Chelsea úgy érezte, ők lelki társak. Nem számított neki a korkülönbség, és ezt teljesen meg tudom érteni.”

Egy másik fiatal néző, Kate is rácsatlakozott a Rick-vonatra: „Saxon annyira basic volt…

Rick lehet, hogy hangulatember és kicsit gyilkos típus, de ha tényleg létezne, biztos nem hallgatna Joe Rogant” – tette hozzá.

A generáció, amelyik pár éve még mindenkit cancelölt, aki félreérthetően nyilatkozott valamiről, kettészakadt. A pasik váratlanul behódoltak a toxikus maszkulinitásnak, a lányok most épp romantikus kapcsolatokat építenek olyanokkal, akik akár az apjuk is lehetne. Meglepő? Talán. De a mögöttes indokok elég racionálisak.

A 19 éves Liza épp egy harmincas pasival randizik, azt mondta az újságnak:

„Előfordult, hogy randiztam egy velem egyidőssel, de általában úgy végződött, hogy vitatkozni kezdtünk, amikor előállt azzal, hogy Andrew Tate-nek vannak jó meglátásai.”

A mostani barátja ezzel szemben? „Nagyon nyugodt, feminista – és furcsa módon a barátai is azok. Kimaradtak ebből az egész manoszférás dologból, és ez érződik is.”

A statisztikák sem hazudnak: míg a boomerek 78 százaléka élt át tini szerelmet, addig a Z generáció tagjai közül csak 56 százalék mondhatja ezt el magáról. Ez nem visszaesés – ez zuhanás. A szakadékot pedig sokan úgy próbálják áthidalni, hogy egyszerűen az idősebbek felé fordulnak.

A Bumble adatai szerint is tarol a „gen-blend” kapcsolat: a felhasználók 63 százaléka állítja, hogy teljesen nyitott a korosztályokon átívelő randizásra. Ráadásul nem csak a fiatal nők választanak idősebb férfiakat – egyre gyakoribb a fordított dinamika.

Persze ezek a kapcsolatok sem mindig öregszenek jól. A kulcs tényleg a dinamikában van: Emma Hathorn, a Seeking.com párkapcsolati szakértője szerint

„az, hogy valami kellemetlen vagy elfogadható-e, mindig a hatalmi egyensúlyon múlik.”

Hathorn szerint a közösségi média is nagyot tol ezen a normalizálódáson.

„A TikTok például lehetővé teszi, hogy olyan kapcsolatmodellekkel találkozzunk, amikre a saját környezetünkben nem biztos, hogy lenne példa”

– magyarázta a British GQ-nak. Szerinte ez az újfajta nyitottság folyamatosan formálja a társadalmi elvárásokat is.

A Z generáció tehát kezdi megérteni: a párválasztás nem arról szól, hogy valaki ugyanazt a tévésorozatot nézte 2005-ben, vagy ugyanabban az évben kezdte a gimit. Inkább arról, hogy

tud-e kapcsolódni – akár olyan valakihez, aki még emlékszik a Y2K-hisztériára, vagy azt hiszi róla, az valami új kriptovaluta.

Ahogy Hathorn fogalmaz: „Ha valaki jóval idősebb vagy fiatalabb partnerrel van, az lehetőség arra, hogy új nézőpontokat, más kulturális hátteret ismerjen meg. A fiatalság frissességet hoz, a tapasztalat pedig bölcsességet.”

És lehet, hogy egy kis nyugalmat is – legalább annyit, hogy ne kelljen újra meghallgatni, valójában miért Andrew Tate az igazi...


Megosztom
Link másolása

LOVE
Ez a boomer párkapcsolati szabály a tudósok szerint nem csak rossz, de nagyon káros is
A boomerek szabálya jól hangzik, csak nem veszi figyelembe, hogy nem vagyunk robotok.

Megosztom
Link másolása

Vannak ezek az örökérvényűnek hitt tanácsok, amiket úgy adnak tovább, mintha az emberi kapcsolatok végső receptjei lennének. „Türelem rózsát terem.” „Sose feküdj le haraggal.” „A kommunikáció a kulcs.” És hasonlók.

Különösen a „ne feküdj le haraggal” típusú szabály az, amit a boomer generáció annyira szeretett mantrázni, mintha minimum a tízparancsolat 11. pontja lenne.

És lássuk be, elsőre tök jól hangzik. Érzelmileg felelősnek, önreflektívnek, érettnek. A gond csak az, hogy biológiailag abszurd, pszichológiailag káros, és a valóságban leginkább a viták eldurvulásához vezet.

Az egész szabály – hogy soha ne feküdj le haraggal – túl idealista, és figyelmen kívül hagyja azt az apró tényt, hogy az emberek fáradnak, éhesek, vannak hormonjaik, és egyszerűen nem mindig működnek jól éjjel fél egykor.

És mivel az ember ritkán reagál jól, mikor egyszerre fáradt, érzelmileg kimerült és mentálisan tompa, az ilyen „ne feküdj le haraggal” szabályok gyakorlatilag a konfliktusok elmélyítését szolgálják.

A tudomány szerint is rossz ötlet.

Dr. Brandon Peters, a Stanford Egyetem alvásszakértője szerint az alvásmegvonás súlyosan rontja az agy kognitív funkcióit, vagyis azt a képességünket, amivel normálisan gondolkodunk, döntéseket hozunk, megértjük a másikat, és nem üvöltjük le a fejét egy félreértelmezett hangsúly miatt.

Ha nem alszol, az amygdalád is fárad, ami az érzelmi szabályozásért felel. A Time Magazine cikke szerint ilyenkor az agyad kvázi beragad, a neurotranszmitterek nem kapcsolnak jól, és olyan vagy, mint egy érzelmileg túltöltött mikrohullámú sütő: minden csak melegszik és robban, de közben nem történik előrelépés.

Az Agromedicine folyóirat pedig kimutatta, hogy ha késő estig vitatkoztok, a memóriátok is romlik, vagyis

mire reggel megpróbálnád felidézni, hogy miért is veszekedtetek, nem is emlékszel rá pontosan, csak az düh maradt.

Ezért jobb, ha néha tényleg haraggal fekszel le:

1. Megszakad az ördögi kör

Az emberek, akik betartják ezt az elvet, gyakran veszekszenek éjfélig, aztán másnap zombik, újra türelmetlenek, és újra összevesznek. Ez egy spirál. A Nature and Science of Sleep szerint a krónikus alváshiány hosszú távon betegségekhez vezet: cukorbetegség, szívbetegség, elhízás. És akkor a hétköznapi feszültségekről még nem is beszéltünk.

A Research in Occupational and Environmental Medicine szerint az alváshiány olyan szinten rontja a kognitív teljesítményt, mintha ittál volna. Szóval igen: ha veszekedés után zombiként vezetsz, konkrétan életveszélyes vagy.

2. Az alvás kiegyensúlyozza a hormonjaidat

Dr. Robert D. Oexman, az amerikai Sleep to Live Intézet egykori igazgatója szerint az alváshiány csökkenti a szexuális vágyat. Mindkét nemnél. Nők esetében az ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron termelése csökken, férfiaknál a tesztoszteronszint esik vissza.

Szóval ha drámai békülő szexre vágysz, nem éjjel háromkor kéne lezárni a vitát, hanem inkább aludni pár órát, és reggel visszatérni rá – feltöltődve, tiszta fejjel.

3. Az alvás feldolgozza a traumát – és visszahoz az életbe

Az American Psychological Association szerint az alváshiány fokozza a depressziót, és viszont. Ha fáradt vagy, minden kilátástalannak tűnik – a kapcsolatod, az életed, még az ebéd is. Az „inkább szakítsunk” kijelentések este születnek, és ha reggelre az ember kialussza magát, gyakran már azt is furcsállja, hogy miért akart pont tegnap mindent feladni.

A memóriazavar egyébként ilyenkor oda is vezethet, hogy teljesen elkalandozik a vita, és már nem is tudjátok, miről van szó – csak megy a sértődés spirálban. Egy kiadós alvás visszahoz a tárgyhoz, és lehetőséget ad arra, hogy tényleg megoldjatok valamit, nem csak új sebeket adjatok egymásnak.

4. Nem mondasz vagy teszel olyat, amit megbánsz

Phil Gehrman pszichológus szerint az alváshiány torzítja az észlelést, és emiatt az ember rosszul ítéli meg a helyzeteket, túlreagál, nem tud különbséget tenni vélt és valós sérelmek között.

Este, fáradtan, ingerülten olyan mondatok csúsznak ki, amik reggel már vállalhatatlanok. Ha viszont hagytok egy kis „lehűlési időt”, vagyis alszotok rá egyet, reggel már nem harcosként, hanem emberként tudtok egymással beszélni.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása


LOVE
Ez a mondat az, amit minden nő hallani akar egy férfitól – és nem, nem azt, hogy „szeretlek”
Nem drámai, még csak nem is romantikus a klasszikus értelemben.

Megosztom
Link másolása

Nem, nem az, hogy „Imádlak”. Nem is a „Gyönyörű vagy”. És nem a „Menjünk vásárolni!” - még csak az sem, hogy „Hogy van anyukád?”. Ezek mind kedves mondatok, sok nő örömmel hallja őket, de önmagukban nem ezek azok a szavak, amiktől az ember lánya elolvad.

A pszichológusok szerint a legvonzóbb mondat, amit egy férfi egy nőnek mondhat, ez: „Majd én intézem.”

Ez a három szó simán, magától értetődően hangzik el – és olyan erőt és biztonságot ad, amitől az, aki hallja, rögtön el tud lazulni. Nem harsány, nem hősies, nem teátrális – épp ellenkezőleg.

Pont azért működik, mert egyszerű, mégis mélyen gondoskodó.

Ez a mondat sokkal többet jelent annál, amit elsőre kihallani belőle: azt üzeni, hogy „Átveszem a dolgot. Megoldom. Te addig csak legyél. Most én jövök.” És ez – ha őszinte és utána a férfi meg is csinálja amit ígért – komoly hatással tud lenni arra, aki hallja. Olyan, mintha valaki végre átvenné a felelősséget, a terhet, a feladatot – de nem azért, mert kell, hanem mert akarja.

De hát ma már minden nő önálló, nem?

A mai világban a nők függetlenek, erősek, önállóak – és ez jó. Sőt, szükséges. Generációkon keresztül tanultuk és tanítottuk, hogy egy nők is képes mindenre, amire egy férfi – és ez alapvetően helyes. De ez az üzenet sokszor elnyomott egy másik, finomabb igazságot: hogy

a párkapcsolatokban nemcsak az számít, mihez van jogunk, hanem az is, hogy mire vágyunk egymástól.

És ebben lehet különbség. Van, aki biztonságra vágyik, van, aki azt szeretné érezni, hogy gondoskodnak róla – más meg azt, hogy gondoskodhat. És ezek az igények nem mindig nemhez kötöttek, de nagyon is valósak.

Egy ölelés, két világ

Amikor két ember megöleli egymást, nem biztos, hogy ugyanazt élik át közben. Az egyikük talán erőt érez – azt, hogy védelmezni tud, jelen tud lenni. A másik pedig pont azt, hogy lazíthat, nem kell erősnek lennie, egy pillanatra megpihenhet.

Mintha két külön világból érkeznének, és ebben az egy ölelésben találkoznának. És ez a találkozás akkor a legtökéletesebb, ha valaki ki is mondja: „Majd én intézem.”

Energia és figyelem

Ez a dinamika nem csak férfi-nő viszonylatban működik. Ezek az energiák nem a biológiához, hanem a szerephez és kapcsolódási módhoz kötődnek. Van, hogy ez felcserélődik, van, hogy állandó – a lényeg az egyensúly.

Az a három szó – „Majd én intézem” – nem hatalmi játszma. Nem uralkodás. Nem azért erős, mert hangos, hanem mert csendes és biztos.

Mert jelenlétet jelent. Figyelmet. És igen, szeretetet is.

Amikor valaki ezt kimondja, és utána valóban meg is teszi amit vállalt, akkor nemcsak a problémát oldja meg – hanem kapcsolatot is épít. És az ilyen mondatokra sokkal tovább emlékezünk, mint bármilyen nagy gesztusra.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása


LOVE
Kembe Sorel: „Egy pasi hűségének a tesztje az, ha megvan mindene, egy nőé az, ha a pasinak nincs semmije”
Ismét megosztó és gondolkodásra serkentő videót tett közé TikTokon a műsorvezető.

Megosztom
Link másolása

Ismét megosztó, gondolkodásra serkentő, vitát generáló posztot tett közzé TikTokon Kembe Sorel.

Ez a tartalom is alkalmas arra, hogy beszélgetéseket indítson el, amiben az emberek megosztják a tapasztalataikat.

Pedig a videó nagyon rövid, mindössze ennyi hangzik el benne:

"Egy nő hűségének a tesztje, ha a pasinak nincs semmije. Egy pasi hűségének a tesztje, ha mindene megvan."

Majd így folytatta:

"A legundorítóbb dolog, amit egy férfi csinálhat, hogy az út szélén hagyja azt a nőt, aki ott volt a kezdetekkor és nem lehet ott vele, ahova jutott."
@iamkembesorel Az út széle‼️IG: iamkembesorel #fyp #kembesorel #amainapon ♬ eredeti hang - Kembe Sorel

Sokan osztották meg a - többnyire sajnos negatív - tapasztalataikat kommentben a videó alatt.

"A férjem albérletből, a nulláról indult, 16 év után, menő vállalkozóként hagyott itt a gyerekkel. Most milliókat keres havonta, persze más élvezi"

- írta egyikük. Egy másik hozzászóló azt írta, pont, mint az ő exe.

Te is tapasztaltál hasonlót életed során?


Megosztom
Link másolása