Videó: rejtett kamerával Budapest bulinegyedében

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost