GYEREK

Akiknek az életük kezdete is nehezített pálya, és minden szívdobbanásuk egy győzelem

A koraszülöttek ellátása nemcsak orvosi kérdés, hanem társadalmi ügy is. Minden megmentett kis élet egy új reményt jelent – nemcsak a családok, hanem mindannyiunk számára.

Megosztom
Link másolása

Koraszülött babák mindig is voltak, viszont nem minden korban lehetett megmenteni őket, ám az orvostudomány a korán érkező újszülötteket ma már képes életben tartani. Az már más kérdés, hogy milyen kilátásai vannak ezeknek a babáknak, és milyen koraszülött utóbetegségek merülnek fel a későbbiekben. Merthogy

nem elég megmenteni egy túl korán érkező csecsemőt, a fejlesztő munka nagy része ezután kezdődik.

Magyarországon évente körülbelül minden tizedik újszülött koraszülöttként érkezik a világra, vagyis a várandósság 37. hete előtt születik meg. Ezeknek a babáknak nemcsak az életük kezdete nehezített pálya, hanem gyakran egész életük során érezhetőek lehetnek a korai születés következményei. Az elmúlt években azonban a magyar koraszülött-ellátás jelentős fejlődésen ment keresztül, köszönhetően a modern technológiának, az orvosi szakértelemnek és a családbarát szemlélet térnyerésének.

De milyen kockázati tényezők veszélyeztetik a koraszülötteket? Mi áll a koraszülés hátterében? Egyáltalán, megelőzhető a koraszülés? Dr. Valent Sándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese válaszol.

Mikortól beszélünk koraszülésről?

„Koraszülésről akkor beszélünk, ha az élve születés a 37. terhességi hét előtt történik” – kezdi a beszélgetést Dr. Valent Sándor, majd hozzáteszi, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően olyan esetekben is sikerült már életben tartani újszülötteket, amikor csupán 350-500 gramm súllyal születtek, habár fontos megjegyezni, hogy a túlélés esélye alacsony az 500 gramm alatti újszülöttek esetében. Tehát hiába jó tudni, hogy a korán induló szüléseknél is megmenthető a csecsemő, a koraszülött csecsemők szülei ettől még nem nyugodhatnak meg teljesen. Ugyanis az idő előtti világrajövetel komoly fejlődési kockázatokkal járhat, amelyek a gyermekek életét is befolyásolhatják. A súlyosabb következmények közé tartoznak a koraszülöttséggel járó utóbetegségek, amelyek hosszú távú kezelést és gondozást igényelnek.

„A tüdőbetegségek, mozgáskoordinációs problémák, látási vagy hallási zavarok, agyvérzés és annak nyomán kialakuló kognitív képességcsökkenés egyaránt kockázati tényező a koraszülöttek esetében.

Továbbá érdemes megemlíteni a bélrendszert érintő nekrotizáló enterokolitiszt, amely a bélfal gyulladását és elhalását okozza, és egyes esetekben műtéti beavatkozást is igényel.”

Többek között ez magyarázza, hogy a koraszülöttek ellátása mindennapos intenzív ápolást, állandó odafigyelést és szakértelmet kíván. A koraszülés szakszerű ellátása csak a megfelelően felszerelt központokban valósítható meg, ilyen a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, ahol a legfejlettebb inkubátorok, lélegeztetőgépek és speciális ápolási rendszerek állnak rendelkezésre. „Rendkívül fontos, hogy az idő előtt született babákat a szülés helyszínén azonnal intenzív osztályon lássuk el, hogy minimalizáljuk a szállítási trauma kockázatát. Amennyiben felmerül a koraszülés, úgy a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája ellátják a kismamákat” – mondja a szakember.

Mi állhat a koraszülés hátterében?

A válasz nehezebb, mint gondolnánk. „A koraszülés okai nem szűkíthetők le egyetlen tényezőre, rendkívül sokfélék lehetnek. Például a fertőzések a gyakori kiváltó okok közé tartoznak, hiszen ezek a fertőzések meggyengítik a méh és a magzatburok szöveteit.

Emellett a méh fejlődési rendellenességei és a méhnyak elégtelensége szintén növelhetik a koraszülés kockázatát.

Egyes esetekben genetikai okok is hozzájárulhatnak a koraszüléshez, ahogyan különböző életmódbeli tényezők, mint a tartós fizikai megterhelés vagy a lelki terhek” – mondja az orvos, aki megjegyzi, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, így az életkörülmények és a táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a koraszüléshez. Egyik édesanya sem tudhatja előre, hogy érintett lesz-e, ugyanakkor jó hír, hogy a koraszülés kockázata csökkenthető.

Hogyan előzhető meg a koraszülés?

A koraszülés megelőzése összetett feladat. „A várandósság alatti egészséges életmód, megfelelő vitaminbevitel, és a túlzott fizikai megterhelés elkerülése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a koraszülés.

Fontos az állandó, magas stressz elkerülése is. Bár ezt könnyű mondani, a gyakorlatban már nem olyan egyszerű betartani.

Gondoljunk csak egy kétgyermekes édesanyára, aki háztartást vezet, gyermekeket nevel, dolgozik, és közben szíve alatt hordja a harmadik gyermekét. Számára például a stresszkezelés sokkal fontosabb és sokkal nehezebb a mindennapi tényezők miatt.”

Ezért is fontos, hogy a terhesség elején megtörténjen a kockázatfelmérés, és a magas rizikófaktorba sorolt várandós anyák több figyelmet kapjanak. Dr. Valent Sándor elmondása alapján ebben nagy szerepe van a magyar védőnői hálózat munkájának, amellyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy világszerte egyedülálló hálózat.

Minden szívdobbanás egy győzelem

Amikor bekövetkezik az, amire senki sem számított, és amit minden kismama szeretne elkerülni, elengedhetetlen a szülői együttműködés az orvosokkal, ápolókkal és az intenzív osztály szakembereivel, akik felfoghatatlan kitartással küzdenek minden egyes lélegzetvételért.

Magyarországon a koraszülött-ellátásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a családbarát szemlélet, amely a szülőket és a babákat egyaránt a középpontba helyezi. Az orvosi ellátás ma már nem csupán a babák életfunkcióinak fenntartásáról és fejlődésük biztosításáról szól, hanem arról is, hogy a szülők aktív részesei lehessenek gyermekük gondozásának, és érzelmileg támogassák a legkisebbeket a nehéz első időszakban.

A modern kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülők jelenléte és aktív bevonása nemcsak a babák gyógyulását gyorsítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a fejlődésükre.

A családközpontú ellátás egyik alapköve, hogy a szülők folyamatosan jelen lehetnek a perinatális intenzív centrumokban (PIC). Sok esetben akár napi 24 órában is a baba mellett lehetnek, ami nemcsak az érzelmi kötődést erősíti, hanem csökkenti a stresszt mind a baba, mind a szülők számára.

Az úgynevezett kenguru-módszer, amely a bőr-bőr kontaktust alkalmazza, különösen hatékony: a baba közvetlenül az anya vagy ritkán az apa mellkasán pihen, eközben stabilabbá válik a légzése, a szívritmusa és a hőháztartása. Ez a módszer nemcsak a babák élettani állapotát javítja, hanem segíti a szülőket abban, hogy magabiztosabban lássák el gyermeküket.

Az anyatej szerepe is kiemelt fontosságot kap a koraszülött-ellátásban, hiszen a könnyen emészthető tápanyagok és az immunerősítő hatóanyagok rendkívül fontosak ezeknek a babáknak.

A családközpontú ellátás nemcsak a babák, hanem a szülők számára is segítséget nyújt. Az orvosok és ápolók aktívan oktatják a szülőket, hogy hogyan láthatják el gyermeküket otthon, a speciális igényekhez igazodva. Ez növeli a szülők önbizalmát, és csökkenti azt a tehetetlenségérzést, amelyet sokan megtapasztalnak a koraszülés után. Ezen túlmenően számos intézmény biztosít pszichológiai támogatást is, amely segíti a családokat a koraszüléssel járó érzelmi kihívások feldolgozásában.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A mesterséges megtermékenyítéssel született babák esetében sokkal gyakoribb ez a betegség
Ráadásul egyre nő a mesterséges megtermékenyítéssel született babák száma.

Megosztom
Link másolása

A mesterséges megtermékenyítéssel fogant babáknak 36%-kal nagyobb esélyük van arra, hogy komoly szívhibával szülessenek, mint azoknak, akik természetes úton jöttek a világra – derült ki egy friss kutatásból.

Persze, még így is ritkák a szívproblémák, de az adatok azért beszédesek: a természetes úton fogant babáknál ez az arány 1,15%, míg az IVF-es babáknál 1,84%.

Ha többes terhességről van szó, az IVF-es babáknál ez a szám már 2,47%-ra emelkedik.

Ez az egyik legnagyobb kutatás ebben a témában, több mint 7,7 millió születést vizsgáltak meg Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban.

„Korábbi kutatások már jelezték, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel fogant babák esetében nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly esélye”

– mondta a kutatás vezetője, Ulla-Britt Wennerholm, a svéd Göteborgi Egyetem professzora. „Most arra voltunk kíváncsiak, hogy a szívfejlődési rendellenességek kockázata is magasabb-e.”

Wennerholm csapata összevetette a természetes úton fogant babákat azokkal, akik IVF-fel, ICSI-vel (amikor egyetlen spermiumot közvetlenül a petesejtbe fecskendeznek), vagy fagyasztott embrióval fogantak. Ezután megvizsgálták, hogy hány babánál diagnosztizáltak súlyos szívhibát a méhen belül vagy az első életév során.

A kutatók az anyai életkortól kezdve a terhesség alatti dohányzáson át a cukorbetegségig és szívproblémákig mindent figyelembe vettek. A céljuk, hogy eredményeik segíthessenek a szívhibák korai felismerésében, így időben megkaphassák a babák a szükséges kezelést. A kutatók remélik, hogy a múlt héten a European Heart Journal című szakfolyóiratban közzétett eredményeik a szívhibák időben történő diagnosztizálásához és életmentő beavatkozáshoz vezetnek.

„A veleszületett szívhibák komoly problémát jelenthetnek, gyakran már nagyon fiatal korban műtétre van szükség, ezért fontos tudni, mely babák vannak nagyobb veszélyben, hogy a lehető legkorábban diagnosztizáljuk őket és biztosítsuk a megfelelő kezelést”

– tette hozzá Wennerholm. Az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság szerint az Egyesült Államokban minden 40. születés mesterséges megtermékenyítés eredménye.

Dániában az IVF aránya még ennél is durvább: az élveszületések 9%-a mesterséges megtermékenyítésből származik, ami világviszonylatban is a legmagasabb.

Wennerholm szerint ahogy egyre többen választják a mesterséges megtermékenyítést, várhatóan a szívhibás esetek száma is növekedni fog.

„Az a tény, hogy a szívhibák kockázata nagyjából azonos minden típusú mesterséges megtermékenyítésnél, azt sejteti, hogy lehet valamilyen közös tényező a szülők meddősége és a babák szívproblémái között”

– mondta.

Az IVF-et eredetileg az 1970-es években fejlesztették ki olyan nők számára, akiknek elzáródott a petevezetékük, de azóta már más helyzetekben is használják, például férfi meddőségnél, ismétlődő vetéléseknél vagy béranyaság esetén. Az eljárás során a petesejteket laboratóriumban termékenyítik meg spermiumokkal, és az így létrejött embriókat beültetik a méhbe.

Az embriókat genetikai rendellenességekre is tesztelhetik beültetés előtt, hogy növeljék a siker esélyét.

A genetikai tesztek után a sikerarány 60-65%, de ha az anya idősebb, vagy a méhe nem ideális állapotban van, ezek az esélyek csökkennek.

Idén a Kaliforniai Egyetem kutatói egy új, nem invazív módszert mutattak be, amely segít előre jelezni az embriók minőségét az IVF során.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
DNS-tesztet csináltatott az anyuka, mert nem hitték el neki, hogy a szőke kislánya a vér szerinti gyermeke
Utálja, amikor azzal vádolják, hogy csak kölcsönzi a gyereket, és amikor megkérdezik, kié a kislány.

Megosztom
Link másolása

Alex és Rob boldog amerikai pár.

Ám DNS-tesztet végeztettek a legfiatalabb gyermekük, Pudge Pudge miatt, hogy a teszt megerősítse, a kislány tényleg az ő gyerekük.

Az afroamerikai nő és kaukázusi férfi három gyermeket nevel: a hétéves Chub Chub-ot, az ötéves Bubba-t és a kétéves Pudge Pudge-ot. Ám amikor Pudge Pudge megszületett, ők maguk is meglepődtek, hiszen fehér volt a kislány bőre.

Alex a Truly-nak elmondta:

"Azért döntöttünk úgy, hogy elvégezzük a DNS-tesztet, mert annyira fehér volt. Mesterséges megtermékenyítéssel estem teherbe vele, és mivel hibák ennál az eljárásnál is előfordulhatnak, szerettük volna kizárni ezt a lehetőséget."

Alex néhány évvel ezelőtt kezdett el szórakozásképpen posztolni a közösségi médiában.

Miután egy idegen megdicsérte, hogy "milyen jó dadus", posztolt erről, ami után támogató, de negatív kommenteket is kapott.

Sajnos máskor is hasonló élményben volt része.

A háromgyerekes édesanya elárulta, hogy főleg az ehhez hasonló beszólásokat utálja: "Ez kinek a fehér gyereke?". De olyan is akadt, aki azzal vádolta, hogy "kölcsönzi" a fehér gyereket a videók elkészítéséhez. És persze a szokásos rasszista megjegyzések sem hiányoznak.

Míg Alexnek beszólnak a kislánya miatt, fehér bőrű férjének nem, az ő szülői mivoltát nem kérdőjelezik meg, és senki sem ellenőrizgeti.

A pár reméli, hogy a jövő boldogságot tartogat a családjuk számára, a gyereknevelést ugyanis csodálatos dolognak tartják.

Íme, a róluk készült videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A 7 éves kislány olyan beszédet mondott a közös játék fontosságáról, amitől leesik az állad
Ha csak egy videót nézel meg ma, ez legyen az!

Megosztom
Link másolása

A mindössze 7 éves Molly Wright kiállt a színpadra, és mindenkit lenyűgözött.

Az ausztrál iskolás lány 2021-ben adott egy inspiráló TED-előadást, amiben a közös játék fontosságáról beszélt a gyermekkori agyfejlődés korai szakaszában.

A kislány olyan magabiztossággal mondta el a hozzáértő felnőttek által összerakott beszédet, hogy azt sokan megirigyelhetnénk.

„Mi lenne, ha azt mondanám, hogy a ’kukucska’ játék megváltoztathatja a világot?”

– kezdi az előadást.

Ezek után egy ismerős kisbaba példáján keresztül mutatta be, milyen hatással van a kicsikre, ha a szülők a rájuk fordított figyelem helyett inkább telefonjukat nyomkodják.

Kutatások kimutatták, hogy a korai fejlődési szakaszban a gyerekeknek rendkívül fontos a megfelelő figyelem és gondoskodás, mert ez az időszak alapozza meg az agy fejlődését és a későbbi érzelmi, szociális, valamint kognitív készségeket.

A figyelemhiányos környezetben felnövő gyerekek gyakran nehezebben alakítanak ki kapcsolatokat. A kötődés hiánya gátolhatja az érzelmi szabályozás képességét, ami növelheti a szorongás, depresszió és más érzelmi problémák kockázatát a későbbi élet során.

A kis Molly előadásából megtudhatjuk, hogy a gyerekek fejlődése szempontjából mennyire meghatározó az első 5 év. Ebben az időszakban hihetetlen mértékben fejlődik az emberi agy.

A kislány előadása arra világít rá, hogy egy olyan hétköznapi dolog, mint a közös játék, aminek talán nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget, mégis mekkora hatással lehet gyermekeinkre.

„Látjátok, a kukucska tényleg meg tudja változtatni a világot!”

– fejezte be beszédét a kis Molly, aminek üzenete napjainkban is igazán aktuális.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Egyik fülére születése óta siket a kisfiú, aki most új hallókészüléket kapott - nézd meg a videót az első pillanatokról, szem nem marad szárazon
Az egyik fülére siketen született nyolcéves kisfiú boldogsága, arcára kiült döbbenete leírhatatlan.

Megosztom
Link másolása

A manchesteri Henri Turkington egyik fülére siketen született, most nyolc éves. Élete során többféle hallókészüléket kipróbált, amelyek közül egyik sem volt a legjobb számára. Most viszont bekapcsolták neki a tutit!

Egy szívmelengető videót tett közzé a Daily Mail arról, ahogy

Henri arca felragyog, amikor beüzemelik a csonthoz rögzíthető hallókészülékét.

A rezgések segítségével működő eszköz és annak erőssége láthatóan lenyűgözi a kisfiút.

Az erről készült, TikTokon megosztott rövid videón egy nővér beállítja az eszközt, és azt mondja Henrinek, lehet, fütyülő hangot hallat majd a hallókészülék.

"Hallom" - kiáltja. Valaki megkérdezi, jobban hall-e ezzel az eszközzel, mint korábban Henri pedig egy hatalmas, sugárzó vigyorral ad igen választ.

A kisfiú végig nagyon izgatott, és amikor hangosabban kezdenek beszélni mellette a felnőttek, mosolyogva döbben meg azon, mennyire élesen érzékeli ezt.

Henri apja, Lee Turkington elmondta, hogy

fia mindig pozitívan, néha komikus megjegyzésekkel viszonyult a füléhez és az állapotához.

A gyerek fejlődése során derült ki még kicsi korában, hogy a bal oldalára nem is hall. Henri beszéde egyébként nagyon szépen fejlődött, ez a hallókészülék pedig jobban segít majd neki ebben is.

Korábban is szerettek volna számára csonthoz rögzíthető implantátumot, de akkor még túl fiatal volt ehhez a fiú.

Most eljött az ő ideje, és már a koponyájára érkező rezgésekkel hallhat, így ugyanis a belső fülbe jutnak ezek az impulzusok, amivel lenyűgöző tisztaságban és erősségben érzékelheti a fiú a külvilágot.

A koponyához rögzített implantátumot egy kisebb műtét során a koponyához csatlakoztatják. Ez aztán felveszi a hangot, és a fülben lévő hallócsontocskák vibrálásával továbbítja azt a belső fülbe. Az implantátum fel- és lecsatolható, így alváshoz, úszáshoz vagy zuhanyozáshoz levehető.

@leeturkingtonfitness_ Life is precious • Henri has a new hearing aid!! • For those who don’t know, Henri was born with one ear… if you ask him he will tell you a shark bit it off • I am so proud of how Henri embraces how unique and special he really is! • I want to post this to share awareness for not only the @ndcs who support families and children who have hearing difficulties, but to also highlight how important it is to embrace how we all have our own little quirks! #children #deaf #hearing #hearingaid #firsthearingaid #childrendeaf #hearingaidchildren #baha #boneanchoredhearingaid #fyp #fyppage ♬ original sound - LeeTurkingtonfitness_


Megosztom
Link másolása