GASZTRO
A Rovatból

Brutális árak a piacokon: 10 ezer forint a málna, 800 forint a cseresznye

Elindult a „szedd magad” szezon, de óriási a szórás az árakban. A málna termőterülete az egy százalékára esett vissza, míg cseresznyéből és barackból a tavalyinál jobb termés várható.

Megosztom
Link másolása

Megérkeztek a legfrissebb árlisták a piacokról. Egy kiló málnáért simán elkérnek 6-10 ezer forintot, amiből nemhogy lekvár, de még egy tisztességesebb idegösszeomlás sem jön ki.

De mielőtt mindenki sírva borulna a tavalyról megmaradt, féltve őrzött barackbefőttjei fölé, van egy jó hírünk is: a befőzési szezont idén a cseresznye és a barack mentheti meg.

A tuti tipp persze most is a Szedd magad akció. Heves megyében, az egerbaktai Szeder-szigeten például jelenleg 800 forintért dobálják utánad a cseresznye kilóját, és a tulajdonos, Dan Flodins szerint nem is akármilyen a minőség – írta a Blikk.

„Az idei termés nagyon édes.”

Pest megyében, a Tök Jó Gyümölcsösben a meggyet 700 forintért lehet szedni, de  1300 forintért neked is leszedik. Akit pedig az áfonya izgat, annak még várnia kell, és mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert 2200 forintos kilónkénti árral indul a szezon.

Az egész helyzet mögött persze a tavaszi fagy áll, ami idén is úgy csapott le, mintha a személyes ellensége lenne a magyar gyümölcsös.

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint : „Országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló mértékű, drasztikus tavaszi fagykárokkal állunk szemben, de helyileg, fajonként és fajtánként is nagyon eltérő a károsodás mértéke” – magyarázta.

A málna árát az is befolyásolja, hogy magyarországi termőterülete 25 év alatt 7000 hektárról 70 hektár alá zuhant, ami nem elírás, tényleg az egy százalékára esett vissza.

Az okok egyszerre banálisak és drámaiak: a klímaváltozás és a brutális munkaerőigény. Dr. Apáti Ferenc szerint a málna nem bírja a nyári hőséget, de ami még rosszabb, hogy eszméletlen sok meló van vele.

„Ez üzemszerű termesztés esetén hektáronként 3500-5000 munkaóra évente, amire Magyarországon már nem nagyon találni embert, legalábbis megfizethető munkabérrel biztosan nem” – tette hozzá.

Így marad az import, meg a 10 ezres ár, amiből idén nem sok háztartásban készül majd szörp.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Roppanós vagy puha? Egyetlen apróságon múlik a tökéletes kovászos uborka, és ez nem a napfény
Eláruljuk a tökéletes, roppanós kovászos uborka titkát, hogy ne csak akkor lepődj meg a végeredményen, amikor már nem tudsz változtatni rajta.
Sassy - sassy.hu
2026. június 04.


Megosztom
Link másolása

Felejts el mindent, amit a nagymamád az ablakpárkányon érlelt kovászos uborkáról tanított. A tűző nap nem a barátod, hanem a legfőbb ellenséged, ami a roppanós csoda helyett egy szottyos, szomorú zöldséget fog produkálni. A tökéletes koviubi mögött nem mágia, hanem kőkemény biokémia áll, és a legtöbb, amit tehetünk érte, ha békén hagyjuk egy stabil hőmérsékletű, árnyékos helyen.

A legnagyobb tévedés ugyanis a hőmérséklet körül van.

A tapasztalatok szerint a 20–21 Celsius-fok körüli tartomány az ideális, ahol a tejsavas erjedés szépen, egyenletesen, szinte méltóságteljesen zajlik.

Amint a hőmérséklet 30 fok fölé kúszik, a folyamatok felgyorsulnak, a sejtfalakat bontó enzimek turbó fokozatra kapcsolnak, és az uborka elveszíti a tartását.

Éjszakára sem kell bemenekíteni, amíg a hőmérő higanyszála 18–20 fok felett marad, a rendszer stabil. A lényeg nem a napfény, hanem az egyenletes, közepesen meleg környezet.

Ha a helyszín megvan, jöhet a lé, aminek a pontossága egy laboratóriumi kísérlet precizitását igényli. A bevált arány szerint 1,8 kilogramm uborkához nagyjából 3,8 liter víz és 155 gramm só kell.

A víz legyen klórmentes (szűrt vagy palackozott), mert a klór kinyírja a jó baktériumokat, a só pedig jódozatlan, mert a jód ugyanezt teszi.

Ha túl kevés a só, az uborka simán megrohad, ha túl sok, az erjedés lelassul vagy le is áll. Ez nem játék, ez a fermentálás tudománya.

Mielőtt azonban bármit is az üvegbe pakolnánk, van egy kritikus lépés: az uborkák virág felőli végét le kell vágni. Itt olyan enzimek bújnak meg, amik később a puhulásért felelnek. A mosás után érdemes őket függőlegesen és szorosan az üvegbe állítani, hogy a sós lé mindenhol egyenletesen érje őket. Az erjedést beindító klasszikus kenyér helyett egyre többen használnak krumplit, ami tisztább megoldás és gluténmentes is.

Pár nap után az üveg élni kezd: apró buborékok jelennek meg, a lé opálossá válik. A felszínen képződő fehéres hab nem a világvége, sőt, az erjedés természetes velejárója, időnként elég leszedni.

Akkor kell gyanakodni, ha kellemetlen szagot érzünk, vagy az uborka nyálkássá válik.

A folyamat általában hat-hét napig tart, de hőmérséklettől függően akár tíz nap is lehet. Akkor van kész, ha a buborékképződés leállt és az íze kellemesen savanykás. Ekkor jöhet a hűtő, ahol az ízek tovább érnek.

Létezik persze az egynapos kovászos uborka receptje is, ahol a kenyeret szénsavas ásványvízzel helyettesítik, drasztikusan lerövidítve a várakozási időt.

Ez a módszer a mai, türelmetlen kor szüleménye, ami gyors, gluténmentes megoldást kínál, bár az ízek mélysége nem éri el a hagyományos, lassú érlelésű változatét.

Ha pedig a bolti megoldások felé kacsintgatunk, érdemes résen lenni. A polcokon sorakozó savanyúságok jelentős része hőkezelt, ami azt jelenti, hogy

a fermentáció során keletkezett jótékony baktériumokat elpusztították.

A probiotikus hatás érdekében a címkén a „pasztőrözetlen” vagy „élőflórás” szavakat kell keresni. Enélkül a termék csupán egy finom savanyúság, de elveszíti azt a biológiai hozzáadott értéket, amiért a fermentált élelmiszereket annyira szeretjük.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Egynapos kovászos uborka recept kenyér nélkül ezzel a pofonegyszerű trükkel
Egy új recept szerint szénsavas ásványvízzel helyettesíthető a kenyér a kovászos uborka készítésénél. A módszerrel egy nap alatt roppanós, friss savanyúság készül.

Megosztom
Link másolása

Felejtsd el a nagymama ötliteres üvegét a párkányon, amit napokig kellett kerülgetni, és amiért az egész család azért imádkozott, hogy ne robbanjon fel a kánikulában.

A nyári kovászosuborka-szezon szent és sérthetetlen rituáléját most egyetlen trükkel a 21. századba került. A nagy titok nem más, mint a szénsavas ásványvíz, ami nemcsak a napokig tartó érlelést vágja haza, de a kenyeret is feleslegessé teszi, így az egész projekt gluténmentes lesz.

A recept egy gasztronómiai lifehack, ami pont azoknak szól, akiknek nincs idejük napokig bábozódni egy üveg uborkával. A módszer egyáltalán nem kompromisszum, sőt.

„Roppanós, friss és elképesztően üde lesz tőle az uborka… és nem mellékesen kenyér nélkül készül, így gluténmentes is.” A lelkesedés pedig ragadós: „Nálam ez most abszolút favorit lett. ” - írják a kommentekben.

Az egész mutatványhoz kell egy kiló fürtös uborka, kb. 1-1,5 liter szénsavas víz, két evőkanál só, ugyanennyi cukor, egy csokor kapor, 6-7 gerezd fokhagyma és egy teáskanál tarkabors.

Az uborkákat megmossuk, a végeiket levágjuk, majd hosszában bevágjuk, de nem teljesen ketté, mintha egy kis zsebet nyitnánk rajtuk. Egy nagyobb üvegben rétegezzük az uborkát a kaporral, fokhagymával és borssal, a tetejére szórjuk a sót és a cukrot, majd az egészet nyakon öntjük a szénsavas vízzel, amíg el nem lepi.

Egy kistányérral vagy nehezékkel lenyomjuk, hogy minden a víz alatt maradjon, lazán lefedjük, és kint hagyjuk a pulton egy napra.

Másnap, amikor már kellemesen savanykás illata van, mehet is a hűtőbe. Hidegen az igazi.

Az egyik legfontosabb tipp, hogy az alapanyag minőségén áll vagy bukik minden. Minél frissebb az uborka, annál roppanósabb lesz.

A mostanában felbukkanó konyhai praktikák is rendre az időtakarékos, mégis minőségi megoldások felé mutatnak.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Kukacos a cseresznye? Sokan azonnal kidobják, pedig egy egyszerű trükk megmentheti
Egy egyszerű, otthoni módszerrel megmenthető a kukacos cseresznye jelentős része. A gyümölcsöt nagyon hideg, akár jeges vízben kell áztatni legalább egy órán keresztül.

Megosztom
Link másolása

Itt a cseresznyeszezon, és vele a menetrendszerű krízis: amikor a tökéletesnek hitt, mélyvörös gyümölcsből visszanéz egy apró, fehér valami. Mielőtt az egész kosárnyi termést a komposztra hajítanád a drámai undor jegyében, vegyél egy mély levegőt. Létezik egy nagymamáink által is ismert, de most újratöltött trükk, ami megmentheti a helyzetet, és nem, nem a forró vizes áztatás az.

Sokan ugyanis abban a tévhitben élnek, hogy a langyos vagy meleg víz majd kicsalogatja a hívatlan albérlőket a gyümölcsből.

A valóság ennek az ellenkezője: a hő hatására a lárvák inkább elpusztulnak a cseresznye belsejében, végleg ott maradva, mint egyfajta nem kívánt fehérjeturmix-alapanyag.

A valódi megoldás a sokkterápia: jéghideg, de tényleg szinte fagyos víz – írja a Sokszínű Vidék.

A protokoll pofonegyszerű. Végy egy lavórt, töltsd meg hideg vízzel, majd boríts bele annyi jégkockát, amennyit nem sajnálsz. Öntsd bele a cseresznyét, és hagyd magára legalább egy, de inkább két órára. Az idő leteltével a víz felszínén vagy az alján ott fognak úszkálni a nemkívánatos lakók, amiket egy szűrővel elegánsan lehalászhatsz.

A hatást fokozhatja egy-két kanál ecet a vízben, ami extra motivációt ad a lárváknak a távozáshoz.

A dolog nyitja a hidegsokk: a fagyos, enyhén savas közeg annyira kellemetlen, hogy a lárvák inkább a menekülést választják a biztos, de kényelmetlen otthon helyett.

A cseresznyét ezután alaposan, folyó víz alatt mosd át. A végén pedig jöhet egy utolsó átválogatás, mert a módszer nem csodaszer, de a termés nagyját megmenti a biztos pusztulástól.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Azt hitted, mind egészséges? A savanyú káposzta és a kombucha is árthat, ha erre az egy dologra nem figyelsz
A fermentált élelmiszerek vásárlásakor a címkén szereplő „élőflórás” vagy „pasztőrözetlen” jelölés a legfontosabb. A hőkezelés ugyanis elpusztítja a jótékony baktériumokat, így a termék elveszíti legfőbb probiotikus előnyét.

Megosztom
Link másolása

Tegyük tisztába a bélflórával és a fermentálással kapcsolatos őrületet.

A fermentált ételek tényleg a mindennapi egészség kulcsai lehetnek.

De csak akkor, ha nem hiszel el mindent azokról a termékekről, amelyekről azt hirdetik, hogy jót tesznek a bélflórádnak, és tudod, mi az, ami tényleg neked való.

 

Az egész felhajtás mögött az áll, hogy a tudomány végre rácsodálkozott a régi receptek nagyszerűségére.

Például arra, hogy dédanyáink, nagyanyáink a spájzban tárolt kovászos uborkái és savanyú káposztái jót tesznek.

Sőt.

Ma már azt is tudjuk, hogy az egészséghez vezető úton nagyon fontos a bélflóra állapota.

Csak most már mikrobiomnak hívjuk, és menő kutatások igazolják, hogy a jó baktériumok serege szó szerint az agyunkra és az immunrendszerünkre is hatással van.

Úgyhogy nézzük, mit érdemes ma a kosárba tenni.

Az olyan hazai klasszikusok jöhetnek, mint amilyen a savanyú káposzta, a kovászos uborka, a kefir és a natúr joghurt.

A koreaiak csípős kimchije igazi vitaminraktár. Aztán ott van a hipszterek kedvence, a kombucha, meg a japán miso és az indonéz tempeh, amelyek a vegán fehérjeforrások királyai.

A kulcsszó a címkén az „élőflórás” vagy a „pasztőrözetlen”, mert ha egy terméket hőkezeltek, akkor a benne lévő jótékony baktériumoknak annyi.

A trükk viszont a részletekben rejlik, mert nem mindegy, mit emelsz le a polcról – erről ír a Harvard Health is.

Figyelj, tartalmaz-e a termék hozzáadott cukrot, mert egy agyoncukrozott kombuchával többet ártasz, mint használsz. Ezen kívül a nátriumtartalom is fontos egy-egy gyári savanyúságnál.

A kombuchánál azt is érdemes tudni, hogy nyomokban alkoholt tartalmazhat, az Egyesült Államokban például 0,5% alkoholtartalom felett már alkoholos italnak minősül.

Ráadásul a legjobb termék sem ér semmit, ha a te szervezeted épp nem bírja.

Az alapszabály, hogy kis lépésekben haladj: ne egy egész üveg káposztával indíts, hanem napi egy-két evőkanállal, és figyeld a tested jelzéseit.

Van ugyanis, akinek kifejezetten rosszat tesz: a magas hisztamintartalom miatt hisztaminintoleranciánál tilos, a rengeteg só miatt magas vérnyomásnál csak óvatosan ajánlott. Az érzékeny bélrendszerűeknél (IBS) is okozhat puffadást. A pasztőrözetlen tejtermékek pedig a várandósoknak és a legyengült immunrendszerűeknek jelentenek kockázatot.

És ha már itt tartunk, ideje eloszlatni pár óriási tévhitet is. A Gorgonzola és más kékpenészes sajtok nem „artériatisztító csodaszerek”. A kombucha sem detoxkúra, ami kimossa a szervezetedből a hétvégi masszív piálás következményeit.

A probiotikus hatás pedig nem általános, hanem törzsspecifikus, vagyis nem mindegy, milyen baktérium jut a szervezetedbe.

A valóság, mint mindig, egy kicsit unalmasabb, de sokkal hasznosabb. Ezek az ételek azért működnek, mert a bennük lévő enzimek és baktériumok előemésztik a tápanyagokat, így a tested könnyebben fel tudja szívni azokat. Mivel az immunrendszered jelentős része a bélrendszerben székel, a jó baktériumok egyensúlya közvetlenül támogatja a védekezőképességedet. Az erjesztés során ráadásul egyes B-vitaminok szintje növekedhet, a C-vitamin sorsa viszont már bonyolultabb, nagyban függ az alapanyagtól és az eljárástól.

Az utóbbi időszak tudományos eredményei pedig azt üzenik: a bélflóra állapota döntő. Egyes kísérleti adatok szerint egy népszerű édesítőszer, a szorbit a májban landolva zsírmájat kockáztathat, de hogy kinél igen és kinél nem, azt a bélmikrobiom állapota szabhatja meg. Sőt, az is egyre világosabb, hogy a korai életkori antibiotikum-használat tartósan alakíthatja az újszülöttek bélflóráját és a benne lévő rezisztens baktériumok arányát, ami az egész immunrendszerük jövőjére kihat.

Ezek a felfedezések arra tanítanak, hogy a táplálkozásunkat személyre kell szabni. Aki tudatosan, rostokkal és élőflórás ételekkel támogatja a bélrendszerét, annak sokkal nagyobb esélye van a kedvező hatásokra. Nem egy-egy étel varázsereje számít, hanem a rendszer, amiben a fermentált ételek – a gyűlölt kelbimbóhoz hasonló rostforrásokkal párban – tudatosan és mértékkel kapnak helyet.


Megosztom
Link másolása